Kelet-Magyarország, 1983. február (43. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-01 / 26. szám

Kelet­_ L i ági I HnHHHHBBaMBBHHnBHHBnHHBHBBHHHHHHHHHSBHHHBBHHMHHBBHH XL. évfolyam, 26. szám ARA: 1,40 FORINT 1983. február 1., kedd AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Zárszámadás zom haton a mátészalkai f'1* f. Kraszna menti Terme- * ’ lőszövetkezet megnyi­totta a sort, és februárban to­vábbi százhuszonöt közös gazdaságban teszik mérlegre a tavalyi év gazdálkodását, tartják meg a zárszámadást megyénkben. A legtöbb he­lyen a rekordok éve volt 1982, sajnos akadt, ahol ne­gatív értelemben. A több mint ötvenezer termelőszövet­kezeti dolgozó munkájának eredményeként négy száza­lékkal volt magasabb a ter­melési érték, mint az előző évben, és megközelítette a ti- zenhárommilliárd forintot. Soha nem látott terméseket takarítottunk be kukoricából. Emlékezetes a tiszadadai Kossuth Termelőszövetkezet 105 mázsás hektáronkénti át­laga és a tiszavasvári Munka 92 mázsás kukorica- és 57 mázsás búzatermése hektá­ronként. Hiába termett azonban ugyancsak sok alma, és bur­gonya, az értékesítési nehéz­ségek miatt nem szerepelhet­tek a hasznot hozó növények sorában, sőt! A világpiac pangása pedig az állatte­nyésztők álmait foszlatta szét. Bedugultak az export csatornái a juhnál, a barom­finál. Nemhogy alacsonyabb áron, de egy ideig egyáltalán nem kellett senkinek. így aztán a számolás után kide­rült, hogy az üzemek nyere­ségszintje az 1981. évi alatt maradt és nőtt a veszteséges termelőszövetkezetek száma. Tizenhatuk esetében szaná­lással kezdődik majd az új gazdasági év. Egyre több helyen bizonyo­sodik be, hogy mennyire hasznos kiegészítője a gazdál­kodásnak egy-egy jól menő melléküzemág. Dinamiku­san nőtt tavaly az ipari te­vékenység. Az összes terme­lőszövetkezet átlagában negy­ven százalékát ez hozta a nyereségnek. Különösen hasznos lehet ez a gyenge termőhelyi adottságok között gazdálkodó termelőszövet­kezetek esetében. Jó példa er­re a tímári Béke Tsz, amely­nek negyvenmillió forintos termelési értéket hozó gumi­üzeme évek óta nyereségessé teszi a gazdálkodást, holott területük jelentős részén gya­kori vendég a Tisza. , fiiig a könyvelésben a i mérleg készül, az agro- nómusok már a terven dolgoznak. Az idei év még a tavalyinál is nehezebbnek ígérkezik. Sok támogatást megvontak, emelkedtek a gazdálkodási eszközök árai.’ Gazdálkodni mégis kell. Még­hozzá jobban mint eddig, pusztán ahhoz is, hogy a jö­vedelem-színvonal ne csök­kenjen, hiszen a már említett ötvenezres tagság nagy részé­nél a családtagoknak is a közös ad kenyeret, és ezt ed­dig nem akárhogyan tette. Bizonyítja, hogy tavaly 1500 jelentkezőt vettek fel tagnak. Legyünk azon, hogy tovább­ra is vonzza az embereket a tsz-tagság. Esik Sándor Fehérgyarmaton a vándorserleg A megye legjobb mmikásőregysége Gulyás Emiiné a népfront kitüntetését adta át. Példamutatóan helytálltak a termelő munkában, kivá­lóan teljesítették a munkás­őri feladatokat a fehérgyar­mati városi-járási egység munkásőrei az elmúlt eszten­dőben. Ezt állapítottak meg a január 30-án megtartott egységgyűlésen, amelynek munkájában részt vett Bor­bély Sándor, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának tagja, a' munkásőrség országos pa­rancsnoka és Tor Imre, a megyei pártbizottság első tit­kára. Borbély Sándor az MSZMP Központi Bizottságának ne­vében is köszöntötte az egy­séggyűlés résztvevőit. Beszé­dében visszatekintett hazáink történelmének sorsfordulói­ra, majd az előttünk álló fel­adatokról szólt. Elmondta, hogy 1957 óta a munkásőrség aktív formálója a történe­lemnek, a fejlődésnek. Fe­hérgyarmatnak és környéké­nek különösen szembetűnő a fejlődése, s ehhez a fejlődés­hez az önkéntes testület tag­jai is nagyban hozzájárultak. Fiatal és idős munkás- őröknek egyaránt feladatuk, hogy a jó ügy mellé állítsák munkatársaikat, a környeze­tükben élőket. Hazánk és a szűkebb haza előtt álló nehe­zebb feladatokat csak úgy le­het megoldani, ha a kommu­nisták, a munkásőrök húzó­erőit jelentenek. A munkás­őrnek legfőbb fegyvere le­gyen a szerszám, a tudás, a jó kezdeményezés. A város és a járás mun­kásőrei az utóbbi években szabad idejük jelentős részé­ben végeztek kétkezi társa­dalmi munkát. Ezért a Haza­fias Népfront megyei bizott­ságától megkapták a Kiváló Társadalmi Munkáért című kollektív kitüntetést, amelyet Gulyás Emiiné megyei titkár adott át Pásztor István egy­ségparancsnoknak. Az egység múlt évi tevékenységével el­nyerte a megyei parancsnok­ság legjobb önálló egysége címet is. Az ezzel járó serle­get Ballai István megyei pa­rancsnok adta át Pásztor Istvánnak. Borbély Sándor köszönti a fe­hérgyarmati munkásőröket. Kitüntetések átadására is sor került. A Haza Szolgála­táért Érdemérem arany foko­zatát kapta Falcsik József, Piros Bertalan és Pásztor István. A kitüntetés ezüst fo­kozatát vehette át Kerekes Lajos, Kónya József és Szabó Zsigmond. Bronz fokozattal tüntették ki Kővári Sándort és Marsi Andrást. Kiváló Társadalmi Munkáért kitün­tetést kapott Pálur András és Piszter János. ——1 Namzotközi vasúti tárgyalások Záhonyban I . ■ A két tárgyaló küldöttség. (Gaál Béla felvétele) összehangolt intézkedésekkel gyorsítják az áruszállítást Ötnapos tárgyalássorozat kezdődött hétfőn Záhonyban. A szovjet és magyar vasutak, közlekedési vállalatok, kül­kereskedelmi szervek évente szokásos mennyiségegyeztető és határforgalmi megbeszé­lését tartják, amelybe szer­dán bekapcsolódnak a jugo­szláv szállítók képviselői is. A tárgyaló delegációkat Vla­gyimir Nyikolajevics Ginyko, a Szovjetunió vasútügyi mi­niszterének első helyettese, illetve Szűcs Zoltán, a Ma- gyar Államvasutak vezér- igazgatója vezeti. A hétfő délelőtti plenáris ülésen Mészáros András, a MÁV vezérigazgató-helyet­tese köszöntötte a résztvevő­ket. Elmondta, hogy a múlt évben a szállítások teljesí­tése jelentős feszültségekkel járt, hogy nem történtek na­gyobb fennakadások, azok a korábbi tárgyalásoknak kö­szönhetők. A külkereskedelmi válla­latok a múlt héten már elő­zetesen egyeztették a szállí­tandó mennyiségeket, s eszerint az idén nagyobb feladatok várnak a fuvaro­zókra. Az egyeztetés mellett ezért a tanácskozás célja azoknak az intézkedéseknek a megtétele, amelyek előse­gítik a zavartalanabb szál­lítást. Sor kerülhet egyes, függő­ben lévő ügyek lezárására, a rakodólapokról szóló egyezmény korszerűsítésére. Ugyanakkor a delegációk le­hetőséget kapnak arra is, hogy megismerjék a záhonyi átrakókörzetben folyó mun­kát, a fejlesztéseket. Szovjet részről A. G. Du- gyin, áruszállítási főosztály­vezető-helyettes annak a re­ményének adott kifejezést, hogy közös intézkedésekkel megkönnyítik az áruszállí­tást. Az elmúlt években ne­hézségekkel küszködtek, kü­lönösen a Szovjetunióba irá­nyuló áruk fogadásánál. Eredményes munkát kí­vánt az első ízben Záhony­ban megtartott tárgyaláshoz Varga András, a kisvárdaí városi-járási pártbizottság első titkára. Kérte, hogy is­merjék meg az itt folyó munkát, azokat az embere­ket, akik sokat tesznek a szállítás érdekében. A záhonyi határforgalom­ban egyébként a múlt év­ben a tervezett mennyiség­től több, mint tíz százalék­kal maradtak el. A Szovjet­unióból mintegy 12 millió tonna áru érkezett a ma­gyar vállalatok megrendelé­sére, illetve más országokba irányuló tranzit áruként. Különösen a tömegeárukból — koksz, olaj, fa, cement — érkezett kevesebb a terve­zettől. A kifelé irányuló for­galomban közel négymillió tonna áru hagyta el az or­szágot. A magyar vasút nagy erőfeszítéseket tett az ex­portfeladatok teljesítéséért, ezért a hazai áruk 42 száza­lékát már széles nyomtávú szovjet kocsikba rakottan to­vábbították. A tárgyalásokon négy szekcióban vitatják meg az egyes kérdéseket. Értékelik a múlt évi szállítások telje­sítését, s megbeszélik a nor­mál kocsikból széles kocsik­ba való átrakás bővítését Záhonyban. Egyeztetik a kü­lönböző közlekedési ágaza­tok közötti szállítandó mennyiségeket. Intézkedése­ket dolgoznak ki az idei áru- szállítás zavartalanságára, s megújítják . a rakodólapok cseréjéről szóló egyezményt. a b.) Újdonságok a TIT Idol programjában Ismeretterjesztés, gyakorlati haszonnal Nyolc és fél ezer ismeret­terjesztő előadást és különfé­le rendezvényt tartott az el­múlt évben a Tudományos Ismerüterjeszitő Társulat me­gyei szervezete Szabolcs - Szatmáriban. A társulat mun­káját 1200—1500 értelmiségi dolgozó segíti a megyében. Az idei programban változat­lan feladat a tudományos is­meretek széles körű terjesz­tése és a népgazdasági érde­kek szolgálata a társulat sa­játos ismeretterjesztő tevé­kenységével. Eddig tizenihat előadásra kötöttek szerződést a TIT-tel a különböző vállalatok, * üze­mek, egyéb munkaihelyek és tizennégy előadássorozat is gazdára talált. A múlt év utolsó negyedében birtokba vett új, 374 négyzetméteres alapterületű szárházban a korábbiaknál lényegesen jobb körülményeket terem­tettek az ismeretterjesztő programok lebonyolításához. A TIT megyei szervezete és szakosztályai részt vállal­nak a különböző szakmai át­képzésekből, - továbbképzé­sekből. Többek között betaní­tott munkás tanfolyamokat szerveznek a megyében, me­lyek államilag elfogadott vizsgákkal fejeződnek be és erről a hallgatók szakmai bi­zonyítványt is kapnak. ív-, lánghegesztő, generátor- és munkagépjavító tanfolyamo­kat is indítanak az igények, az érdeklődés szerint. Újdonságot is tartogatnak a gépkocsi-tulajdonosoknak. Az idén vezetik be a „Csi­náld magad mozgalom” je­gyében a gépkocsijavító be­mutatókat az ipari szakkö­zépiskolával közösen. A részt vevők a javításra szánt kocsival jelennek meg a gya­korlatias foglalkozáson, ahol a szerelő minden mozzanatát végigkövetve jutnak el a hi­Főiskolák szakszervezeti titkárai Nyíregyházán Kétnapos országos tanács­kozás színhelye a Nyíregyhá­zi Bessenyei György Tanár­képző Főiskola, öt tanárkép­ző, kilenc tanítóképző és két önálló óvónőképző intézet szakszervezeti titkárainak részvételével január 31-én munkaértekezlet kezdődött. A hagyományos rétegtanácsko­zást tanévenként kétszer tart­ják. Az egyiket mindig vala­melyik felsőfokú oktatási in­tézményben, hogy a résztve­vők a megbeszélések szüne­tében bepillanthassanak az ott folyó munkába is. A mostani tanácskozásnak két napirendi pontja van. Hétfőn a felsőfokú oktatás továbbfejlesztését szolgáló MSZMP KB-határozat nyo­mán született intézményi in­tézkedési terveket, illetve azok végrehajtását elemezték a meghívottak. Ma a bérpo­litikai irányelvek érvényesí­téséről lesz szó. Többek kö­zött annak keresik a mód­ját, milyen jutalmazási mód­szert alkalmazzanak a szű­kösebb bérfejlesztési keretek között, hogyan lehet még job­ban összehangolni a kiemel­kedő oktatói munka erkölcsi és anyagi elismerését. ba feltárásához és látnak hozzá közösen a javításhoz. Felújítják a városnéző sétá­kat is. Továbbra is népszerűek a megye 11 kollégiumában szer­vezett ifjú világjárók körei és az iskolád oktatást és a te­hetséggondozást segitő kis baráti körök. A Bessenyei György Szabadegyetem tago­zatai az idén a következők: pedagógia, történelem, iroda­lom, politika, filozófia, zene­művészet, fizika, kémia, bio­lógia, csillagászat és orvos­tudomány. Nagy gondot fordítanak az iskolai előkészítő tanfolya­mok szervezésére is. Igyekez­nek az ötnapos munkahét új­szerű lehetőségeit is figye­lembe venni a programok ki­dolgozásánál. Az idegen nyel­vek tanfolyamainak egy ré­szét a hét végén, szabad szombaton is megtarthatnák, azonban az eddigi 600 jelent­kező közül mindössze négy „szavazott” a szabad szombat mellett. A társulat az 1983-as év­ben több lehetőséget kíván teremteni megyeszerte az ér­telmiséget, a tagságot érdek­lő, vonzó ismeretterjesztő for­mák megvalósítására, a tudo­mányági műhelymunka fo­lyamatos és az egész megyé­re kiterjedő megoldására, a klubrendszerű foglalkozások elterjesztésére. Lehetőség nyílt az új székháziban — az MTESZ-szel, a Közgazdasági Társasággal közösen a me­gyei értelmiségi klub létre­hozására és folyamatos mű­ködtetésére is. (p. g.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom