Kelet-Magyarország, 1983. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-09 / 7. szám
1983. január 9 Kelet-Magyarország 7 KÉPEK, HÍREK, ÉRDEKESSÉGEK BELFÖLDRŐL ÉS KÜLFÖLDRŐL 1 ■■ □ 2Ü2ÜE552552ÍS5S ■■•■■■*■■■■■■■■■■■■■■■■■ KsaaaaaaaaaaaKsaaaaaaaaaaaaaaaBRBaaaaaBaaaaaaaeb■■»aasaa••••••••■•••a■•••••■•••••£•••••aaaaaaaaaaa ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■I .......................................................................................................................................................................................................................................«■■*•• M — __ iiiiiibiiiiiiibiiii ---«««i II a iá fl ikii rMi 11ITVT im i %xi A i^i| i 1M ____ 255** '* ■■■■■ mU BaaaaaaMaaaaaaaaaaaaaaai «in a ■••■■■■■■■■•■■■■■■■■■■““■■■■I BBBBBBI1... IBBBB B B a aa a a a aaaa a a a a a a aa a a aa i bbbb*. ia ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■ I1BBBBBIBBBBBBBBBBBEBBB9BS -JBBBBBIBBBBBIBBBBBIiaBII ■ ■■■■■■■■■■■■■■*•>.. JB 55555555555555555555555555555 '■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ — ............. .oBfliiaflBBaBBBBBBBBiaaBBB ■■■■■■■■a■■■■■■■■■■■■■a ■■•■aaaa IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII Szerencsés emberek? N«m Kolumbus? Kéményseprőt lótok... Ki fedezte fel Amerikát? Nagy János ... Tamás Imre ... Csórsz József Ilyenkor, az év első napjaiban még járja a mondás: „kéményseprőt látok, szerencsét találok”, s aki megpillantja a „szerecsen”- embert, gyorsan megfogja kabátján a gombot. — Idős szakibácsiktól hallottam, onnan van ez a mondás, hogy Mária Teréziának volt egy lova, amely aranypatkőt viselt. Egyik alkalommal az első két lábáról elveszítette a patkókat, s egy kéményseprő találta meg . .. — mondja a „fiók” kéményseprő Juhász Sándor, aki alig két hónapja ízlelgeti milyen a korom, mint azt Antalóczi János művezető humorosan megjegyzi. Nyíregyháza, Kereszt utca 9. Itt székel a kommunális szolgáltató vállalat, a kéményseprők otthona, ide érkeznek műszak után fürdeni, levetni a szerencsét hozó gúnyákat. — Igaz, nekünk nem valami szerencsésen kezdődött a mai (január 3.) nap, mert gyalog jártuk meg Császárszállást, Buty- kát — mondja a göndör hajú Nagy János. — - De kárpótolt az, ahogyan fogadtak bennünket. Előveszi a sormunkakönyvet, s abból diktálja, hogy aznap 75 kéményt kotortak ki. paszullyal. Gazdája előre megvette az „öröklakást”. Csörsz József 33 éves, ő a középső generáció tagja. — Tizenhét éve vagyok a szakmában. Jobbára a városban, az iskolákban, óvodákban, közintézményekben dolgozom. Nyáron cserépkályhát rakok, tisztítok. — Volt-e már szerencséje? — Sok padlást megmásztam én is, de még „kincset” nem találtam. öten lottózunk. Egyszer nyertünk ötezer .forintos tárgy- jutalmat. Mégis szerencsés embernek mondhatom magam. Most építettem egy családi házat a Ságvári-telepen. Van két szép kislányom. Valamennyien egészségesek vagyunk. No, persze, ha kollégát látok, azért én is megfogom a gom botkabáton. Farkas Kálmán A köztudatban úgy él, hogy Kolumbus fedezte fel Amerikát 1492-ben. Enciklopédiákban és tanulókönyvekben úgy áll, hogy Kolumbus előtt Amerika még ismeretlen földrész volt. Kolumbus jól tudta, hogy baszk és bretagne-i tengerészek gyakran áthajózták az Atlanti-óceánt, és hogy ők a bennszülöttekkel az óceán nyugati partrészén sokszor cseréltek árukat és értékes szőrméket hoztak be Európába, vagyis a régi világrészbe. Az az út, amelyen ezek a tengerészek haladtak, a titkok útja volt. E titok nemzedékről nemzedékre szállt és a hajóskapitányok a vezetés művészetét hét lakat alatt tartották. Valamilyen módon megmaradt egy feljegyzés, hogy Kolumbus megpróbált rejtve követni egy bretagne-i hajót, de a tapasztalt kapitány félrevezette Kolumbust és sikertelenül kellett visszatérnie a kikötőbe. Ismeretlen maradt tehát az az út Kolumbus előtt, amelyen az Írek, kelták és bretagne-iak elérték a távoli kontinenst. Ez a forrásadat azonban nincs egyedül. Az egyik bretagne-i apátság levéltárában feljegyezték a 14. évszázad közepéi), körülbelül 150 évvel Kolumbus utazása előtt, miszerint külön kormányrendelettel az apátságnak adták az új világból jövő, árut szállító hajók felülvizsgálati jogát. így nagyon valószínű, hogy a Bermudákat is a bretagne-i hajósok fedezték fel 1367-ben. Sokat írtak már a vikingekről is. ök mint ügyes tengerészek, valószínűleg elérték az amerikai földrészt, de csak kis csoportokban. Gyarmatosították Izlandot. azután elérték Grönlandot, ahol szintén megvetették a lábukat. Amint a tudósok állítják, elhagyBusznadada Csekélyke abból a 46 ezerből, amelyet Nyíregyháza háztetőin számolt össze az egyik legtapasztaltabb mester, Tamás Imre. Hit jelent Kálié régebbi neve? — Harminchat éve vagyok a szakmában. A vállalat alapítói közül már csak öten vagyunk. Nincs ennek a városnak nemhogy épülete, de lakásán kilincs sem tán, amelyet én le ne nyomtam volna. Rengeteg élményem volt. Fogadott szép menyecske. Régen, tanuló koromban egyik alkalommal az apácazárdába hívtak bennünket dolgozni. Igen huncut volt a mesterem, javasolta, engedjünk le egy fél téglát a kéménybe, s igy talán bejuthatunk a klauzuráha, ahol még férfiember nem volt. Elkezdtük a kéményt golyózni, s jelentettük a zárdafőnöknőnek: eldugult a kémény, s ki kell bontani — magyarázza Imre bácsi. — Mi tagadás, pórul jártunk, mert amikorra hozzáláttunk a munkához, abban a helyiségben a világon senkit sem találtunk. S hogy volt-e szerencséje a szerencsét hozó embernek? — Becseppentem egyszer egy vidám nőtársaságba, ahol egyedül voltam férfi. Mit mondjak? Majd bűnre csábítottak. Egyik alkalommal meg egy nádfedeles ház padlásán a sötétben egy koporsóba pottyantam. A frász majd rámjött, amikor kitapogattam, hol is vagyok. Tele volt’ Nagykálló vagy egyszerűen: Kálló, Szabolcs megye egyik legismertebb -éá legpatinásabb települése. Már 1319-től megyegyűlések (törvénykezések) gyakori helyszíne volt és később megyeszékhely is 1876-ig. Egy 1325-ből származó okmányban a Kálló (maior Kallow) és Busznadada (Boznudada) elnevezés felváltva használatos jelölésére. A település e két elnevezésének a magyarázata sok gondot is okozott a szakértőknek. Az már eléggé elfogadottnak tekinthető, hogy a Kálló elnevezés szláv eredetű, s a szláv „kai” szó magyarul „sár” jelentésű. A Busznadada helységnév megfelelő értelmezése azonban edig nem sikerült (lásd: Mező András—Németh Péter: szabolcs-Szatmár megye történeti- etimológiai helységnévtára 1972, Alföldi Nyomda, 78. old.). A honismeret és helytörténet amatőr művelőiéként engem is régóta foglalkoztatott e nehéz kérdés. A közelmúltban olvasgattam Czuczor Gergely—Foga- rasi János: A magyar nyelv szótára (Pest, 1862, Emich Gusztáv kiadása, I. kötet, 1327, 164. oldal) c. munkáját, amely nézetem szerint segítségünkre van a megértésben. Az nem volt vitás eddig sem, hogy a Busznadada kifejezésnek a „dada” része személynévi eredetű, pl.: Tiszadada. Csupán a „buszna” szó nem volt értelmezhető. Itt segít az említett, 1862. évi értelmező szótár, amely szerint a „busz” szó jelentése a következő: „A szerfelett átme- legült ember fúvása, szusszá. Baranyai tájszó am. nyári nap fojtó hősége, vagy kútban, pin- ezében megromlott dohos levegő. Figyelembe véve a település körüli tavak (Kálló nevű halastó, Nagy Vadas-tó stb.) mocsaras rétek és vizek) a helységnek már 1344-ben volt ún. fürdőháza azaz domus balnearia-ja; 1427- ből való az utalás az idetartozó Aldottkútteleke nevű, bizonyára csodatevő kútra) régebbi nagyobb kiterjedését, számát és főleg jelentőségét (várvédelem, malária), a vízszabályozás előtti időszakban nyilván nagymértékű bűzre, kipárolgásra, kigőzölgésre való utalás kifejező névadásnak mutatkozik. Egyben ez a dohos levegőre, nagy bűzre vonatkozó megjelölés összhangban van a későbbi ,,sár”-ra utaló szláv elnevezéssel is. Ez a mocsaras, vizes vidék másik jellegzetességét hangsúlyozza. Álmostól Vincéig Januári névtár iták a tengeráram irányát, eljutottak a mai New Yorkig, ahol néhány százan letelepedtek. Természetesen, ha ez az út létezett, nemcsak a vikingek hajózták, hanem a skótok, az írek, és a bretagne-iak is. Amikor a kontinensen már otthon érezték magukat, a tengeri utazók már a 12. században foglalkozni kezdtek a kereskedelemmel és folytatták azt évszázadokon keresztül. Feljegyezték, hogy az utazás öt hétig tartott odáig, míg visz- szafelé három hétig tették meg a fáradságos utat. Sok száz évvel ezelőtt Amerikában határköveket találtak viking felírással. A vikingek már 1000 év körül kereskedni kezdtek a kontinens lakóival és ott gyarmatot is alapítottak. Több tudós azt is állítja, hogy Amerikát a kelták már a vikingek előtt felfedezték. Ez a felfedezés nagyon valószínű, mert a vikingek, akik derék hajósok voltak, nem nagyon titkolóztak. Elmondották a tényt, hogy a távoli kontinens partjait előttük már elérték más emberek is, így a kelták, akik jól ismerték a vörösbőrűeket. Mikor érték el a kelták Amerikát? Ez a kérdés még pontos válasz nélkül maradt. Bizonyára a negyedik évszázadban, vagy talán még valamivel előbb. Az írek már az 5. évszázadban szerzeteseket küldtek az új világba, hogy a vallás tanait hirdessék. A hajón sok kelta és bretagne-i család is utazott, akik tulajdonképpen Amerika őslakói lettek. Az eszperantó nyelvű földrajzi újságból fordította: Zakar János A buszma szóra vonatkozóan azonban rendelkezésünkre áll friss adat is. Témánk szempontjából figyelemre méltónak tartom Weöres Sándornak a Kortárs 1976. évi 8. számának 1281— J286 oldalain megjelent „Három veréb hat szemmel. A magyar költészet rejtett értékei és furcsaságai” sorozatban Orczy Lőrincz (1718—1789) alábbi vers- részletéhez : „Nem csoda, zúgásban, ha rosszul ejtődött, / Szó szóval, vég véggel buszmán tétetődött.” fűzött magyarázó szójegyzetét: buszma = böszme, durva. A busz, buszna tehát régi és már a használatból kiveszett magyar szó, s ennek megfelelően a Busznadada azaz „Bűzös- dada” régi magyar névadás. Dr. Fazekas Árpád Trombózis ellen Két dán orvos azt a kérdést vizsgálta, hogy miért viszonylag ritka a trombózis az eszkimók között. Az eszkimók vérében találtak egy eicosapentaen nevű zsírsavat, s laboratóriumi kísérletekben kimutatták, hogy ez gátolja a vérlemezkék összecsa- pódását, vagyis a vérrögök képződését. E zsírsav a dánok vérében nem volt kimutatható. A két orvos az eszkimók sajátos táplálkozásával magyarázza ezt. E táplálkozásban a fóka- és a bálnahúsnak meg a halnak van nagy szerepe. Miután egy dán csoport tagjainak napi 40—50 milliliter csukamájolajat adtak, egy hét múlva már az ő vérükben is kimutatták az eicosapen- taent. Szakmai körök szerint ez az eredmény fontos lépés a szívkoszorúér-megbetegedéseket okozó tényezők megismerésében. Álmos. Árpád fejedelem apjának neve, jelentése vitatott; Ábel. Ószövetségi név. Talán héber eredetű, ez esetben a jelentése: lehelet, múlandóság; Genovéva. Germán eredetű ösz- szetett név. Elemeinek jelentése bizonytalan; Titusz. A latin Titus legyéni névből. Jelentése vitás; Simon. A Simeon rövidüléséből. Ezt a héber nevet a görögök Szimon alakban vették át, mivel a görögben volt egy pisze* jelentésű szimon közszó. A magyar Simon a Szimon latin Simon írásformájának magyaros olvasatából származik; Boldizsár. A Balthasar név magyaros olvasatából; Attila. Attila hun uralkodó (i. sz. 433—435) gót Attila nevének magyaros névváltozatából. A hun uralkodó nevének helyesírását 1950-ig a szabályzat két változatban is megengedte: Atilla Attila; Gyöngyvér. Arany János névalkotása; Marcell. A ilatin Marcellus családnévből, ez pedig a Marcus továbbképzése; Melánia. Görög eredetű, jelentése: fekete, sötét; Ágota. Az Agáta régebbi magyar formája; Ernő. Magyar nyelvújítási alkotás a régi Emészt utónévből. Ez az ófelnémet Ernust átvétele, jelentése: komoly, határozott. Veronika. Többféleképpen származtatják. Jelentése: igaz kép; Bódog. Régi magyar személynévből származik, eredeti jelentése: gazdag; Lóránt. Germán eredetű, jelentése: dicsőén merész; Gusztáv. Ó-svéd eredetű, jelentése: a gótok támasza; Antal. Római nemzetségnévből származik, valószínű jelentése: herceg, fejedelem; Piroska. Latin eredetű név, jelentése: tiszteletre méltó; Sára. Héber eredetű, jelentése: hercegnő, uralkodónő; Fábián. A latin Fabianus névből. Jelentése: a Fabius nemzetséghez tartozó férfi; Ágnes. A görög hagnosz szóból, jelentése: szent, tiszta, szemérmes, érintetlen, szűz(ies), tartózkodó; Vince. A latin Vincentius rövidülése. Jelentése: győztes; Zel- ma. A német Sella névből; Ti- mót. A görög Timotheosz név latinos rövidülése. Jelentése: isten becsülője; Pál. A latin Paulus rövidülése. Jelentése: kicsi, kis termetű (férfi); Vanda. A lengyel Wanda és a német Wendel egybeesése. Jelentése első esetben vend nő, második esetben biztonság, rejtettség; Angelika. Latin eredetű, jelentése: angyali; Károly. Két név egybeesése, az egyik a magyar Karuly, amelynek jelentése: karvaly, a másik pedig a germán Kari, amelynek jelentése: legény, fiú; Adél. A német Adele névből származik, amely az Adel kezdetű nevek rövidítése; Martina. A latin Martinus (magyarul: Márton) női párja, eredetijének jelentése: Mars Istenhez hasonló, bátor; János. Héber eredetű, jelentése: Isten kegyelmes. Nylon lövedék Egy amerikai hadianyaggyár nylonba burkolt lövedékek gyártásába kezdett. Erre az adott ösztönzést, hogy az utóbbi idők vizsgálatai szerint egy-egy hosz- szabb lőgyakorlat után a rendőröknek megfájdul a fejük, szédülnek, álmatlanságban szenvednek, ingerlékennyé válnak. Az ok: a lőgyakorlat során a levegőbe jutó ólom. Ilyen gyakorlat után 81 megvizsgált New York-i rendőrnek több mint a felében a rendesnél sokkal több ólmot ■találtak. Nylonba csomagolva a lövedékek ólomrészecskéi a célba érés után is fogva maradnak; az ilyen pisztolygolyókból 70—80 százalékkal kevesebb ólom kerül a levegőbe, mint a hagyományos pisztolygolyókból. HALLGASSUNK NÉZZÜNK MEG B rndió°teleuízm°mozi°színház 1983. január 9., vasárnap 1983. január 10., hétfő KOSSUTH RADIO 5,00: Előttünk a vasárnap! — 7,23: Vizeink völgyében. — 8,05: öt kontinens hét napja. — 8,21: Énekszóval, muzsikával. — 9,00: „Tövisek és virágok”. — 10,03: „Keresd meg a seholsincs várat ! . . . Kompozíció Kiss Anna verseire. — 10,45: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa énekel. — 11,00: Vasárnapi koktél. — 12,05: Harminc perc alatt a föld körül. — 12,50: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. — 13,35: így láttam Kodályt. — 14,04: Szonda. — 14,34: Népdalkörök pódiuma. — 15,05: Művészlemezek. — 15,48: Évszázadnál hosz- szabb ez a nap. Csinglz Ajtma- tov regényének rádióváltozata, Rab Zsuzsa fordításában. 2. (befejező) rész. — 17,05: Jó-e nekünk a bérmunka? — 17,35: A hegedű virtuózai. — 18,40: Diákkönyvtár hangszalagon. — 19,39: Népdalest. — 20,42: Zenemúzeum. — 22,15: Romantikus mesterművek. — 23,45: A Philip Jones rézfúvósegyüttes játszik. PETŐFI RADIO 6,00: Népszerű muzsika — koránkelőknek. — 7,00: Az evangélikus egyház félórája. — 7,30: Vasárnapi orgonamuzsika. — 8,05: Téli örömök. — 8,50: Szeretlek édes Budapestem. HeLtai Jenő versei. — 9,05: Mit hallunk? — 9,30: Kukely Júlia és Köröndi György operettdalokat énekel. — 10,00: Szerpentin. — 12,10: Jó ebédhez szól a nóta. — 12,55: Százszorszép színház. Sziget-kék. Szabó Magda meseregényét rádióra alkalmazta és rendezte: Siklós Olga. — 14,00: Erről beszéltünk. — 14,35: Táskarádió. — 15,33: Szimfonikus könnyűzene. — 17,30: Húszas stúdió. — 18,35: Sporthírek. Totó. — 18,45: Poptarisznya. — 20,33: Társalgó. — 21,58: örökzöld dallamok. — 23,15: Francia sanzonok. NYtREGYHAZI RADIO 8,30: Hírek, időjárás, lapszemle. Évfordulónaptár. — 8,45: Azért sem ünnepiünk! (ism.) — 9,57—10,00: Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Haskó József.) MAGYAR TV 7,55: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétoma (ism., sz.) — 8,00: Mindenki iskolája. Fizika. Munka, teljesítmény, energia. — 8,30 : Matematika. Tört-történet. — 9,00: Óvodások filmmüsora. Kisfilm-összeállítás. 1. Mit lát a napocska? Csehszlovák rajzfilmsorozat. ín. A halastó, (sz.) — 2. Kockácska a parkban. Román rajzfilm (sz.) — 3. Indián mesék. Csehszlovák bábfilm. A vízözön (sz.) — 9,20: Foxi Maxi kalandjai. Amerikai rajzfilmsorozat. 33. rész (ism., sz.) — 9,35: Játék a gyíkműhelyben (sz.) — 10,00: Hírek. — 10,05: Babay József: Három szabólegények. Mesejáték (Ism., sz.) — 11,35: Kapcsoljuk az Atrium Hyatt-szállót. Zenebutik. Juhász Előd műsora (sz.) — 12,35: Reklám. — 14,35: A közönségszolgálat tájékoztatója. — 14,40: Nótaszó. Tél (ism., sz.) — 15,00: Képújság. — 15,30: Előszó helyett... az Audrey Hep- bum-sorozathoz. — 15,45: A főszerepben : Audrey Hepburn. Ketten az úton. Magyarul beszélő angol film (sz.) — 17,25: Reklám. — 17,30: Tisztelet Üz- begisztánnak. Dokumentumfilm V/4. rész: Népművészet (sz.) — 18,00: Delta. Tudományos híradó (sz.) — 18,40: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna (sz.) — 18,45: Esti mese (sz.) — 19,00: A Hét (sz.) — 20,00: Hírek. — 20,05: Derrick. Magyarul beszélő NSZK bűnügyi filmsorozat. Nem édenkert! (sz.) — 21,05: Sporthírek. — 21,15: Kapcsoltam. Társasjáték (sz.) — 21,55: Hírek. 2. MŰSOR 20,00: Hírek. — 20,05: Amerikai dokumentumok. Amerikai dokumentumfilm. XI/11. rész: Amerikába jöttünk (sz.) — 20,55: Vasárnap esti tévészínház! Kényes egyensúly. Magyarul beszélő amerikai tévéfilm (sz.) — 23,00: Képújság. SZLOVÁK TV 8,25: Hírek. — 8,30: Gyermekműsor-összeállítás. — 10,50: A Sportka számainak húzása. — 11,00: Volt egyszer egy ház. Tv- filmsorozat 1. rész. — 12,15: A hét tükre. — 13,00: Híradó. — 13,15: Síugró Világ Kupa. Közvetítés Liberecből. — 15,30: Sportmagazin. Visszapillantás a decemberi sporteseményekre. — 15,50: Ifjúsági vetélkedősorozat. — 16.30: Zenés szórakoztató műsor. — 19,10: Esti mese. — 19,30: Tv-híradó. — 20,00: Gus- táv Husák TO éves. A CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök élete és munkássága. — 20,40: J. Hubac: Jó víz. Tvfilmsorozat 2. rész. — 22,00: Gólok, pontok, másodpercek. — 22,20: Zene a Krasny Dvur-i kastélyban. Hangversenyműsor. — 22,50: Hírek. ROMAN TV 8,30: Családi kör. — 9,30: Zeneszó. — 10,00: A falu életéből. — 11,45: Gyermekvilág. — 13,00: Vasárnapi album. — 18,40: A képernyő a kicsinyeké. —19,00: Tv-híradó. — 19,20: Román tájakon. — 19,40: Dalok. — 20,25: A zene varázsa. Archív játékfilm. — 21,45: Opera és balettrészletek. — 22,20: Tv-hiradó. 10., hétfő KOSSUTH RADIO 8,25: Mit üzen a rádió? — 9,00: A hét zenemüve/ — 9,30: Könyörgés az ittmaradókhoz. Kosztolányi Dezső versei (ism.) — 9,40: Ki kopog? — 10,05: Nyitnikék — kisiskolások műsora. — 10,35: Schubert: V. szimfónia. — 11,04: Szatirikus dalok. — 11,19: Bioritmus. — 11,39: Jósika Miklós: Emlékirat XV/13. rész: Újra Bécsben (ism.) — 12,45: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13,00—14,22: Zenei érdekességek az elmúlt hét műsorából. — 14,22: Népszerű operettdalok. — 14,34: Kis kondás. Veres Péter novellája. — 14,54: Édes anyanyelvűnk (Ism.) — 15,05: Kóruspódium. — 15,30: Zenélő dominó. — 16,02: Szimfonikus indulók. — 16,30: VUágablak. — 17,10: Nép- dalgyüjtő úton Kodály Zoltán nyomában. IX. rész. — 17,31: Alekszej Tolsztoj születésének 100. évfordulójára. — 18,01: Cherbourg! esernyők. Részletek Legrand filmzenéjéből. — 18,15: Hol volt, hol nem volt. .. Mesék a Gyémánthegyről. — 19,15: Tudósítás a Székesfehérvári Volán—FTC jégkorong- mérkőzésről. — 19,20: B..U. É. K. 1983. (Kabarészínház II. rész.) — 20,30: Népdalest. — 21,00: Fehéren — feketén. Rádiófolyóirat. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Kapcsoljuk a 6- os stúdiót: Pertis Zsuzsa csembalózik. — 0,10: Pásztor László táncdalaiból. PETŐFI RADIO 8,05: Népi zenekarok műsorából. — 8,35: Figyelmébe ajánlom! — 8,50: Cseh polkák. — 9,00: Slágermúzeum. — 10,00— 12,00: Zenedélelőtt. — 12,00: Uj népzenei felvételeinkből. — 12,35: Kis magyar néprajz. — 12,40: Tánczenei koktél. — 13,25:- Világűjság. — 14,00—17,00: Kettőtől — ötig... — 17,00: Aranyláz a biológiában. Hl. rész. — 17,30: ötödik sebesség. — 18,35: örökzöld dallamok. — 19,30: Sportvilág. — 20,00: Tlpp-topp parádé. Cliff Richard felvételeiből. — 20,35: Senki többet... — 21,50: Popműhely. A rádió 8- as stúdiójából jelentjük. — 22,30: A koldusdiák. Részletek Millöcker operettjéből. nyíregyházi radio 17,00: Hírek. Időjárás. Lapszemle. — 17,10: Hét-nyitó. Hétfői információs magazin. (Köziben: Vevők vagyunk. Riporter: Haskó József. Hallgatóink leveleire dr. Kövér Antal jogász ■válaszol.) — 18,00: Észak-tiszántúli krónika. — 18,15: Népdalfeldolgozások. — 18,25—18,30: Hírösszefoglaló. Műsorelőzetes. ,(A nap szerkesztője: Bálint Attila) MOZIMŰSOR Nyíregyháza Krúdy mozi: 9— 10-én: VARLAK NALAD VACSORÁRA (14 év!) (amerikai) Nyíregyháza Béke mozi: 9én: SZÖKÉS A HÁLÁL ELÖL (14 év!) (francia) Matiné: HUGO, A VIZILÖ. 10-én: AZ „I” AKCIÓ (szovjet) Nyíregyháza Móricz mozi: 9— 10- én: TIMUR ES CSAPATA (szovjet) Előadás kezdete: 15,30 óra. HUSZADIK SZAZAD I— II. (18 év!) (olasz) Előadás kezdete: 17,45 óra! Mátészalka Béke mozi: 9-én: HÓFEHÉRKE ÉS A HÉT TÖRPE (amerikai) Előadás kezdete: 15.30 óra! HOVA TONT AGATHA CHRISTIE? (14 év!) (angol) Előadás kezdete: 17,30 és 19.30 óra! 10-én: HOVÁ TŰNT AGATHA CHRISTIE? (14 év!) (angol) Előadás kezdete: 17,30 óra! 15,30 és 19,30 órától zártkörű archív filmklubi előadások! Kisvárda mozi: 9-én: ROHANJ VELEM (magyar) MATINÉ: CIMBORÁK. 10-én: HÓFEHÉRKE ÉS A HÉT TÖRPE (amerikai) Előadás kezdete: 18 óra! PIROS PULÓVER 04 év!) (francia) Előadás kezdete: 20 óra! Fehérgyarmat: 9—10-én: HÉTSZÁZÉVES TITOK (szovjet) MATINÉ 9-én: A CARLÁNY ÉS A HÉT DALIA. Nyírbátor: 9-én: A VÍZESÉS FIA (amerikai) MATINÉ: MACSKAFALVIAK c. mesesorozat. Rendes helyárral! 10-én: GUERNICA (1$ év!) (magyar) Vásárosnamény: 9-én: VAD- ÖLÖ (NDK) Előadás kezdete: 18 óra! SZEXIS HÉTVÉGE (16 év!) (olasz—francia) Előadás kezdete: 20 óra! 10-én: VADÖLÖ (NDK) Előadás kezdete: 18 és 20 óra!
