Kelet-Magyarország, 1983. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-29 / 24. szám
4 Kelet-Magyarország 1983. január 29. Napi külpolitikai kommentár A piramis árnyéka mikor kezdett nyilvánvalóvá lenni, hogy I Hoszni Mubarak egyiptomi elnök szereibe kitörni abból az elszigeteltségből amit elődje, a néhai Anvar Szadat politikája jelentett az ország számára, sokat idézték a párizsi Le Monde egyik megállapítását: „Nehéz lesz átlépni a piramis árnyékát.” Mik ezek a kulcskérdések? 1. Az egyiptomi vendég a legfontosabbnak azt tartja, hogy Izrael végre vonuljon ki Libanonból — méghozzá mindenféle súlyos politikai feltétel (mindenekelőtt a Tel-Avivval kötendő külön- békeszerződés eláírása) nélkül. Az idézet jogosnak bizonyult. A piramis, pontosabban Anvar Szadat politikájának árnyéka ma is ráterül a Nilus gyöngyére és a tá- gabb térségre. Hiszen az elszigeteltség fő oka, a legtöbb arab fővárosban elfogadhatatlannak nyilvánított Camp David-i különút ma is él és hat — jóllehet mindinkább bebizonyosodik róla, hogy a semmibe vezet. Mubarak elnök, ez a kétségtelenül nagyformátumú politikus, minden jel szerint felismerte: csak úgy tud kitörni abból az öröklött diplomáciai ostromgyűrűből, amelybe a szadati politika manőverezte Kairót, ha aktívan megpróbálja legalábbis komprimisszumos irányban befolyásolni a térség eseményeinek alakulását. Ügy tűnik, az államfő ennek a célnak szentelné mostani washingtoni látogatását. Az egyiptomi elnök mind Rea- gannel, mind Shultz külügyminiszterrel való találkozáskor megpróbálta rávenni partnereit arra, hogy a közel-keleti rendezés bizonyos kulcskérdéseiben kényszerítse engedményekre Izraelt. 2. Mubarak szerint Wa- shintonnak el kell érnie, hogy Izrael ne zárkózzék el a korábbi merevséggel minden palesztin követelés megvizsgálásától. 3. Egyiptom nem küldi vissza Izraelbe szeptemberben visszahívott nagykövetét, ha Izrael folytatja telepítési politikáját a megszállt Cisz- jordániában és Gazában. 4. Végül a vendég közölte az amerikai elnökkel, hogy üzenetet kapott Jasszer Ara- fattól. Ennek lényege: a PFSZ hajlandó a párbeszédre Washingtonnal, de ehhez legalább valamilyen jelét kell látnia annak, hogy az USA-ból megpróbálják józanabb irányban befolyásolni Izraelt. mozaik lassan összeáll, s olyan kép rajzolódik ki belőle, amely — Mubarak washingtoni tárgyalása után — további egyiptomi lépéseket enged sejtetni. Carter, Szadat és Camp David óta ugyanis sok víz folyt le a Kairó mellett hömpölygő Níluson. Harmat Endre fiz SZKP KB Politikai Bizottságának ülése Moszkvában ülést tartott, s külpolitikai és gazdasági kérdéseket vitatott meg az SZKP Központi Bizottságának Politikai Bizottsága. A testület meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Andrej Gromikónak, a Politikai Bizottság tagjának, a Szovjetunió külügyminiszterének beszámolóját a Német Szövetségi Köztársaságban és a Német Demokratikus Köztársaságban tett látogatásáról. A Politikai Bizottság tájékoztatót hallgatott meg az agráripari egyesülések létrehozásáról. Megállapította, hogy az új mezőgazdasági irányítási módszerek bevezetése során növelni kell a kolhozok és a szovhozok felelősségét a mezőgazdasági termékek állami felvásárlási tervének teljesítéséért. A Politikai Bizottság végül áttekintette a tavaszi szántóföldi munkák megfelelő előkészítése érdekében országszerte tett intézkedéseket is. VÁLASZTÁSOK PARAGUAYBAN Egy „életfogytiglani” diktatúra (Folytatás az 1. oldalról) mos vitát szervezett, s az itt szerzett tapasztalatok hozzájárultak a tennivalók még ésszerűbb rangsorolásához. A mezőgazdasági kistermelés támogatósát továbbra is fontos teendői közé sorolja a népfrontmozgalom — mondotta a továbbiakban. — A keretein belül működő kertbarátok és kistenyésztők országos szövetsége több tízezer tagot számlált. A kertbarát körök jelentősége abban rejlik, hogy nemcsak a termelők szükségleteinek kielégítéséhez járulnak hozzá, hanem terményeikből tetemes meny- nyiséget juttatnak a piacra is. Az e tevékenységből származó jövedelem előnyösen befolyásolja a közhangulatot, s lehetővé teszi az életkörülmények javítását. — Az egész társadalom érdeke, hogy ne csökkenjen a tennmelési kedv. A megbízható élelmiszerellátás ugyanis egyik talpköve a politikai stabilitásnak — mutatott rá Pozsgay Imre, majd arról szólt, hogy az életkörülmények és a közérzet javításában meghatározó jelentőségűek a VI. ötéves terv időszakára vonatkozó kiemelt társadalmi programok. A népfrontmozgalom kötelezettsége, hogy segítse a helyi tanácsokat a lakásépítési, a közoktatási, valamint egészségügyi elképzeléseik megvalósításában. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és helyi bizottságai kísérjék figyelemmel, hogy a kormány e célokra rendelt eszközeit valóban ésszerűen használják-e fel. — A szocializmus fejlődésében, történelmi talajon keletkezett ellentmondásainak leküzdésében előfordulhat, hogy a politika kénytelen közvetlenül szabályozni bizonyos gazdasági folyamatokat. Am semmilyen helyzet nem igazolhatja a társadalmi, gazdasági feltételeket figyelmen kívül hagyó, a vágyakat a lehetőségekkel összetévesztő döntéseket — mondotta végezetül Pozsgay Imre. A beszámolót vita követte. A Hazpafias Népfront Országos Tanácsa a főtitkári beszámolót elfogadta. A testület ezután megvitatta a városok és falvak fejlesztésére kidolgozott javaslatokat. A zárszót mondó Pozsgay Imre köszöntötte Kállai Gyulát abból az alkalomból, hogy negyedszázada tölti be a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöki tisztét. Választásokra készülődnek Latin-Amerika egyik leginkább elfelejtett államában, Paraguayiban. A hetvenes éveibe lépő diktátor, Alfredo Stroessnsr, „hívei unszolásának engedve”, hetedszer is a választók áldását kéri. S nyilván meg is fogja kapni, ahogyan niinden szavazáson 1954 óta, amikor katonai puccsal hatalomra került. Bár a Mbruvicha, a „főnök” (így nevezik a guarani indiánok), másképpen a „szőke” (ekép- pen titulálják német származására utalva a spanyolok) egészsége bizony már ingatag, senki nem vonja kétségbe, hogy „életfogytiglani” elnöke lesz Paraguaynak. Stroessner, a diktátorok doyenje, az az utolsó „cauddl- lo”, ma már az egyetlen „régivágású” diktátor Latin- Amerikában, aki úgy irányítja hárommilliós országát, mint kiskereskedő az üzletét, a hatalom egyedüli letéteményeseként. Nevét viseli a főváros, Asunoión repülőtere utcák, hidak, városok szerte Paraguayban. A harmadik évStroessner, a diktátor tizede érvényben lévő rendkívüli állapot, többszöri alkotmánymódosítás, csalásokkal bebiztosított választások, ügyesen osztogatott üzleti előnyök és kiváltságok garantálják hatalmát. A kormányzó Nemzeti Republikánus Pártnak, más néven a Colorado pártnak 900 ezer ember, gyakorlatilag az egész felnőtt lakosság a tagja. Sőt, még az ellenzéket is a hatalom jelöli ki: „Őfelsége ellenzéke”, a Liberális Párt automatikusan megkapja a képviselői helyek egyharma- dát, többet soha. A valódi ellenzék jó része már régen áldozatul esett a terrornak, a kínzásoknak a diktatúra börtöneiben, koncentrációs táboraiban. A katonaság, a rendőrség kiképzését volt náci tisztek irányítják: Paraguayban talált ugyanis menedéket számos náci háborús bűnös, közöttük a hírhedt Mengele, s itt lelt otthonra jó néhány levitézlett latin-amerikai diktátor is, legutóbb például az időközben meggyilkolt nica- raguai Somoza. Több mint egymillió paraguayi emigrációban keresett menedéket. A megtűrt ellenzék csak lassan kezdi felismerni az összefogásban rejlő lehetőségeket. Négy polgári párt részvételével 1979-iben alakult meg a Nemzeti Demokratikus Egyetértés elnevezésű tömörülés, amely a rendkívüli állapot feloldásáért, a demokratikus szabadságjogok biztosításáért, a politikai foglyok szabadon bocsátásért, az emigránsok hazatérésének engedélyezéséért küzd. A történelme során mindig az elszigeteltség falai mögé zárkózó ország társadalma ma mór korántsem mozdulatlan. Az alapvetően paraszti országban, ahol a földterület háromnegyede néhány nagybirtokos kezében van, ahol az ipari termelés, az export, a bankrendszer 80 százalékát a külföldi tőke ellenőrzi, néhány év alatt gyors változások mentek végbe. A Le- Monde „begyújtott rakétaként” jellemzi a paraguayi gazdaságot, s e rakéta üzemanyagát a világ leghatalmasabb vízi erőműve, a tavaly átadott Itaipu adja. A brazil —paraguayi határon épült komplexum évek óta munka- alkalmat biztosít mintegy húszezer embernek, virágzó vállalkozások ösztönzője lett. Űj típusú'munkásság, új vállalkozók, üzletemberék jelenték meg, akik már tevékenységük gátját látják a kiváltságokra, korrupcióra, csempészetre alapozott „állóvizű” gazdálkodásban. Paraguay hamarosan a világ első hid- roelektrikai emirátusa lesz. A villamosenergia iparosítási lehetőséget, a társadalmi mozgás beláthatalan változásokat indíthat eT'ebben a képtelen diktatúrában. S látszatválasztások ide vagy oda, sokan megkezdték már az óvatos készülődést a Stroessner utáni időszakra. Elekes Éva LENGYELORSZÁGI VÁLTOZÁSOK (4.) Túl a mélyponton A sok súlyos gazdasági probléma közül, amelyet a giereki korszak hagyott maga után, első helyen az adósságokat kéll említeni. A lengyel nemzeti bank adatai szerint az ország adóssága 1980 végén 24,7 milliárd dollár volt. 1981-iben ez tovább növekedett 800 millió dollárral, s csak 1982-ben állt meg ez a folyamat. A lengyel népgazdaság minden jel szerint a szükségállapot egy esztendeje alatt túljutott a mélyponton. Jozef Zajchowski közgazdász, a miniszterelnök gazdasági tanácsadó testületének vezetője szerint sikerült megállítani az országban az ipari termelés visszaesését. A színvonal most az 1979. évinél 13 százalékkal alacsonyabb. Noha diadalra még nincsen ok, az igen biztató, hagy a termelés szeptember óta hónapról hónapra növekedett. A mezőgazdaságban is vannak kedvező jelek. Többek között: a gabonatermelés másfél millió tonnával meghaladta az 1981. évit, jó a cukorrépatermés is. Igaz — teszi hozzá Zajchowski — a tervezett 5 millió tonnás gabonafelvásárlásnak év végéig csak a fele teljesült, de a termés megvan, s remélhetőleg a gazdák vagy gabona, vagy az állatokkal megetetve, hús formájában a piacra hozzák. Az ipari termelés gyorsabb növekedését általában nyersanyag és import részegységhiány akadályozza. A megelőző években, a mai lengyel vezetés által egyértelműen hibásnak miinősített fejlesztési politika következtében az ipar erőteljesen kötődött a nyugati nyersanyagokhoz és részegységekhez. A nyugati intézkedések, valamint a kényszerű importkorlátozások következtében ezek az iparágak, nagyüzemek most csak erősen korlátozott kapacitással működhetnek. Különösen 1982 első felében volt nehéz az import finanszírozása. A nyugati szállítók ugyanis csak előre történő készpénz- fizetés mellett voltak hajlandók eladni. Előbb tehát meg kellett fizetni a korábban beérkezett szállítmányokat, ■majd előre kifizetni a megrendelt mennyiséget. Az első félévben kiállták ezt a kétszeres terhelést, a legnehezebb időszakot átvészelték. A továbbiakban a nyugati export—import mérleg helyreállítása és szükséges szinten tartása mellett nagy reményeket fűznek a lengyel közgazdászok a szocialista országokkal való együttműködéshez. Igen elismerően szóltak erről, mindenekelőtt a Szovjetunió gazdasági segítségéről, amit a meglévő kapacitások kihasználásához, egyes beruházások befejezéséhez, a nyersanyaghiány csillapításához nyújtottak. Zénón Körnender miniszterelnök-helyettes, aki a lakossági ellátás ügyeit tartja kézben a fogyasztói piac alakulásáról elmondta: „A rendelkezésekre álló árualapokat messze meghaladó béremelések, a Szolidaritás újabb és újabb követeléseinek teljesítése teljesen felborította a belső piac egyensúlyát. Drasztikus szükségintézkedéseket kellett hozni. Ezek következtében kétszeresére emelkedett a fogyasztói árszínvonal, s 1982-ben, a részleges kompenzációkat beszámítva, végül 25 százalékkal csökkent az egy lakosra jutó reáljövedelem. A közeljövő sem ígér gyors javulást. 1983-ban, a tervek szerint mintegy 10— 15 százalékkal nőnek a fogyasztói árak, ezt a bérek általában ellensúlyozzák, de csak ott, ahol a vállalatok növekvő jövedelmezősége erre lehetőséget ad.” A szükségállapot bevezetése idején még az élelmiszerjegyeikre sem volt fedezet. Most van — jegyre — hús, zsiradék, liszt, kása, cukor, csokoládé, mosópor, szappan, cigaretta, alkohol. Ezeket soriban állás nélkül lehet megvásárolni. Van elegendő tej, kenyér, zöldség, alma — soriban állás és jegy nélkül. Sok mindenből, főként Cipőből, ruhaneműből, háztartási gépekből rossz az ellátás, de a mélypontot ebben a tekintetben is elhagyták. Isimét J. Zajchowskit idézem: „A gazdasági stabilizáció feltételei megvannak. Ismerjük és megfogalmaztuk a legfontosabb irányokat: első helyen áll a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fellendítése. Néhány év alatt biztosítani kívánjuk az ország élelmiszer önellátását. Második helyen áll a nyomasztó gondot jelentő és nagy befektetéseket igénylő feladat: a lakásprobléma enyhítése. Ugyancsak előtérben áll az ipar szerkezeti és technológiai struktúrájának javítása. Ezek a feladatok határozzák meg a következő néhány évben a tennivalókat. Amilyen mértékben a feladatok megoldásában előrehaladunk, úgy érhető el a termelésben és az életszínvonalban a válság kirobbanását megelőző szint, majd kezdődhet ezen az alapon a további növekedés.” Sok minden történt tehát Lengyelországban a szükség- állapot egy esztendeje alatt. Ahogyan Jan Glowczyk, 3 LEMP Politikai Bizottságának póttagja, a KB titkára összefoglalja számunkra: „Az ellenforradalmi erőkkel az éles és nyílt összecsapások időszakát magunk mögött hagytuk, de a munka neheze most következik. A tömegek bizalmának visszaszerzése időt, fáradtságot nem kimélő meggyőző munkát igényel. Eddig szükségképpen az államhatalom, az adminisztratív intézkedések, az erő állt előtérben. Most a politikai meggyőző munka, a párt kerül az első vonalba. Az eredmények alapvető feltétele — mondja J. Glowczyk — a párt elvi, politikai egysége, a pártszervezetek ütőképességének helyreállítása, a kommunisták aktivitásának növelése. A pártot sikerült megőrizni, de soraink meggyengültek, nem is elsősorban a taglétszám csökkenése miatt, hanem egyrészt a párton belüli jobb és „bal”-oldali erők, nézetek jelentkezése, másrészt az alapszervezetek passzivitása miatt. A IX. kongresszus 1981, júliusában világos politikai, ideológiai helyzetet teremtett. Többségükben új tagokból álló központi bizottságot választott, s határozatai alapján megvolt a lehetőség, hogy a párt visszanyerje erejét. Az ellenség nyílt fellépésével ezt egy időre megakadályozta. A szükségállapot időszaka kellő lehetőséget teremtett a párt sorainak a rendezéséhez is.” Beszélgetéseink során tapasztaltuk, hogy a párt erősödéséért, vezető szerepének megszilárdításáért folyó harc eredményes. Dinamikus, aktív, nagyrészt új, fiatal erőket találtunk a pártaktivisták között. Gyötrelmes módon végezték el a múlt felülvizsgálatát. Jól látják, milyen okok vezetitek a válsághoz, s minden igyekezetük arra irányul, hogy ezek ne ismétlődhessenek meg. Befejezésül Mieczyslaw F. Raikowski szavait idézem: „Bizonyos, hogy az alapelvek tiszteletben tartása mellett át kéll alakítanunk a néphatalom szocialista struktúráját. És az is bizonyos, hogy 1980 augusztusával a szocializmus fejlődésének egy szakasza végképp lezárult. Visszatérés nem lehetséges. A szükségállapot idején megtettük az egész nemzetet megrázkódtató válságból kivezető út első lépését. Stabilizáltuk a nép- hatalmat. De a munka nagyobbik és nehezebb része még előttünk áll.” T. Varga József •V égé
