Kelet-Magyarország, 1983. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-29 / 24. szám
\ 2 Kelet-Magyaro*raág 1983. január 29. Saját házból bérlakásba Egy házaspár az esküvő után egy egyszoba, konyháé házat vásárolt, s úgy tervezték, hogy később, ha pénzük lesz rá, bővíteni fogják. Telt az idő, született három gyermekük, s a lakás egyre inkább szűknek bizonyult. A bővítés azonban nem sikerült, mert az apa egészségi állapota hirtelen leromlott, s rokkantsági nyugdíjba kellett mennie. Lakásigénylést nyújtottak be a tanácshoz, de ezt — mivel volt saját lakásuk — el kellett utasítani. Az élet számtalan ilyen, vagy ehhez hasonló esetet prodvfeált, ami miatt családok kerültek nehéz helyzetbe, a tanácsok pedig tehetetlenek voltak, hiszen rendelkezések állták útját a segítőkész intézkedéseknek. Ez év január 1-től a megváltozott jogszabályok már lehetővé teszik, hogy a saját lakással rendelkezők is kérhetik a tanács lakásügyi hatóságától bérlakás kiutalását. Természetesen nem arról van szó, hogy mindenkinek megadják ezt a lehetőséget, de azok a családok megkaphatják, akiknek saját lakásuk nagysága a család nagyságának — a gyermekek és eltartottak — számának növekedése miatt igényüket nem elégíti ki. Azok is kérhetnek tanácsi bérlakást, akik személyi tulajdoni lakásukat beköltözhető állapotban a tanácsi ingatlanközvetítő szerveknek értékesítik. Az igényelt tanácsi bérlakás természetesen nem haladhatja meg az igénylő számára jogosan adható lakás nagyságának felső határát. Az új jogszabályt tehát a gyakorlatban tapasztalt, eddig megoldatlannak tűnő lakásproblémák miatt alkották meg. Ilyen kritikus gond volt a nyugdíjasok házában lakáshoz juttatni azt, akinek saját háza volt, pedig a speciális egészségügyi ellátás és egyéb előnyök miatt sokan kérték ezt.... Január 1-től a nyugdíjasok háza bérlőjéül az az önmaga eltartására képes nyugdíjas is kijelölhető, aki saját lakását beköltözhető állapotban az ingatlanközvetítő vállalatnak értékesíti. A jogszabályok arról is rendelkeznek, hogy mennyi lakás-használatbavételi díjat kell fizetnie annak, aki az új lehetőségek alapján tanácsi bérlakást kap. Eszerint a lakásra megállapított használatbavételi díj háromszorosától ötszöröséig terjedő összeget kell fizetni, ha a hatóság a tanácsi bérlakást olyan személynek utalja ki, aki saját lakását a tanácsi ingatlanközvetítő vállalatnak értékesítette. Az eladási árnak megfelelő összeget kell fizetni, ha az eladási ár az egyébként fizetendő összeget nem éri el. Hogy a használatbavételi díj háromszorosa és ötszöröse közötti határon belül mennyi a fizetendő díj azt a lakás használati értéke — településen belüli fekvése, felszereltsége — dönti el. Másfél milliárd a takarékszövetkezetekben Betét, hitel, üzlet összesen kilencvenkilenc központi egységben, kirendeltségen és betétgyűjtő pénztárban gyűjtik megtakarított pénzüket a megyei takarék- szövetkezetek tagjai, akik 1982 végén majdnem 135 ezren voltak. Az összeg, amit ezeken a helyeken őriznek, ugyancsak tiszteletreméltó: 1 milliárd 455 millió. Hogy mire gyűlik ez a pénz? A legnagyobb összeget kamatozó betétbe tették tulajdonosaik, de például gépkocsinyereményen 66 millió forint található, a takaréklevelek pedig 103 milliót őriznek. A p>énz 70 ezer darab takarékbetétben található. A takarékszövetkezetek — természetesen — nemcsak őrzik, de kölcsönzik is a forintot. Tavaly például több mint harmincezren igényeltek hitelt, s 365 milliót használtak fel termelési kölcsönként, személyi kölcsönként és építkezésekre. A betétek összege tavaly több mint tíz százalékkal nőtt, s 1983-ra is 6—7 százalékos növekedést terveznek. Ugyanakkor az is biztos, hogy a kölcsönözhető összeg idén legfeljebb minimális mértékben nő csak. A takarékszolgálaton kívül a szövetkezetek egyéb tevékenységet is folytatnak. Felvásárlásokra például 620 milliót fizettek ki, négymillió forintnyi totó, lottót értékesítettek, a Cooptourist-tal együttműködve pedig 640 ezer forint értékű utat szerveztek. Szálkái krimi Vigyázat hakni! \1A w i/B sm| Jag m *yá i 5 r CUKRÁSZOK VIZSGÁM UNKÁJA. A Nyíregyházi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézetben a harmadéves cukrásztanulók vizsgamunkákat készítenek. Munkájuk első bírálója Görómbei Sándorné. (Elek Emil felvétele) Fonalház, cipő, játék Boltok keringője Zsúfoltak, esetenként korszerűtlenek a nyíregyházi városközpont boltjai, s ezért döntött úgy az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, hogy több boltját korszerűsíti. Hármas cserére is sor kerül, hogy a nagyobb árukészlettel és választékkal rendelkező üzlet nagyobb alapterületet is kapjon. így hamarosan elköltözik a Zrínyi Ilona utcai játékbolt — a fonalház helyét foglalja el. Valamivel nagyobb hely jut a vásárlóknak és az áruiknak is. A fonallház a városi tanács alatti cipőbolt helyét kapja meg. Igaz, szűkösebben kell berendezni a kézimunkafona- lakat és rövidárukat, viszont a fonalház a mostani területet sem az áruk, sem a vásárlók szempontjából nem tudja hasznosítani. A cipőbolt szűkössége közismert. A vevők megszerették ezt a szakboltot és most nyílik lehetőség arra, hogy az elköltöző játékbolt helyén önkiszolgálóvá alakítsák. Hamarosan zsúfoltság nélkül, s nem a raktárból árusíthatnak. Ennek a boLt- nak az átalakítására 250 ezer forintot költ a vállalat. Már hozzáláttak a tmk-mű- hely dolgozói — akik gazdasági munkaközösséget alakítottak — a Nyírvíz-palota földszintjén levő» üvegbolt belső felújításához. A rekonstrukció után az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat és az Amfora közösen üzemelteti a boltot, oly módon, hogy az iparcikkJkisker dolgozói árusítanak az Amfora tulajdonát kéi>ező árukból és a hasznot megosztják. Hasonló módon alakítják át a Bethlen Gábor utcai papírüzletet. Ezt a PIÉRT és az Iparcikk-fcisker üzemelteti majd közösen. A két átalakításra január és április között kerül sor. (tk> Újjászületik a sóstói kádfürdő szövetkezetben Ki ne szeretne szabadsága alatt olcsón és kényelmesen üdülni? Az egy egy alkalomra szóló vállalati vagy például SZOT-fbeutalók száma természetesen véges, jóval kevesebb, mint amennyire igény lenne. A nyíregyházi lakásszövetkezet most egy olyan lehetőséget kínál az érérdeklődőknek, amely akár egy életre megoldhatja a család üdülési gondját. Országunkban már számos helyen működnek üdülőszövetkezetek, ezek példája nyomán a lakásszövetkezet évek óta tervezi egy szövetkezeti üdülő létrehozását Sóstón. A közelmúltban a Nyirtourist- tal együttműködve megállapították, hogy a kádfürdő alkalmas erre a célra. Elkészült az átalakítási terv is. Eszerint egy 20 szobás A szálkái krimi — máris így emlegetik megyeszerte a művelődési szakemberek azt az elrettentő esetet, mely arcuksapása a művészetnek, a közönségnek, népművelőknek egyaránt. De pergessük vissza az eseményeket. Gyanús jelek... Január 2. Szerződést köt a mátészalkai művelődési központ Szántó Károly szervezővel (énekművész) egész estét betöltő műsorra. A főszereplő : Lehoczky Zsuzsa Lehár-operettekkel. Plusz 10 közreműködő, például Lorán Lenke, Angyal János paro- dista, Radványd Barna. Jó névsor ez, színvonalas programot ígér — papíron. Január 8. Telefon Pestről: változnak a személyek. Nem lesz Lorán Lenke, Angyal, Radványi sem. Helyettük mások, ismeretlenek. Ekkor Tóth Tibor, a szálkái művelődési ház igazgatója végigjárja az üzemeket, a városi közönséget, kell-e vajon így is a 70 forintos jegy? A válasz mindenütt az: Lehoczky Zsuzsáért veszik meg a jegyet Újabb szerződés készül, az új nevekkel, rajta Lehoczky Zsuzsa Kálmán-operettek- kel. Január 17. Tóth Tibor megtudja — véletlenül —, hogy a műsor napján Kisvárdán is szerepel ugyanez a társulat 19 órától. Szálkának 20 órára ígérték a műsorkezdést A gyanús jelek szaporodnak ... Január 18., 14 óra. Biztos, ami biztos, telefon Pestre. A Szántó-lakásról azt válaszolják: a szervező és Lehoczky művésznő elindultak. 19 óra: telefon Kisvárdára. A művésznő nincs ott. 20 óra: a szálkái közönség fegyelmezetten elfoglalja a helyét és vár. Telt ház: 700 jegy kellett volna, de csak 300-an férnek be. Negyed 94ror megkezdődik a feszengés. Fél 9-kor megérkezik az első két szereplő: egy bűvésznő és egy dalénekes. Bizonytalan időközönként egyesével újabb szereplők bukkannak fel, csordogál a műsor, majdnem fél 11-ig. Közben várják a „nagyágyút”. Ekkor megérkezik Szántó Károly — egyedül. Bejelenti, hogy a művésznő nem jött — betegségre, váratlan okra, egyébre hivatkozás nincs — s ezzel kész. Zsákbamacska Tóth Tibor élete egyik leg- megszégyenítőbb pillanatát éli át: sakk és matt. Felmegy a színpadra és tisztázza, nem vállal felelősséget a történtekért, mert becsapták őket. A közönségre bízza, mennek-e, maradnak-e? Aki elmegy, annak — a félbeszakadt műsor miatt — visz- szaitérítik a jegy árát. Népművelői szempontból érdekes a közönség döntése: egyhar- mada hazamegy, kétharmada marad. A „műsor”, amit nem kívánunk jellemezni, megy tovább... Kommentár helyett: többször írtunk lapunkban a 'hakniról. Többféle „partizának- cióról” tudunk most is, ORI- vagy magánszervezésben. Művészi produkciójuk színvonaláról a népművelőknek többnyire nincs módja előzetesen meggyőződni, zsákbamacskát vesz, teljesen kiszolgáltatva. Bízik a nagy nevekben, bár az is előfordul, hogy a csaléteknek bedobott „nagyágyú” nem is tudott az egészről. Esetenként a „vidéknek bármi jó” jelszó dominál, olcsó poénokkal, „cirkusszal”, trágár viccekkel „szórakoztatják” a közönséget, felmérhetetlen kárt okozva más, értékes produkcióknak. Aki ritkán szánja rá magát az efféle „művelődésre”, azt legközelebb hét lóval se lehet a jóra se bevontatni. Pár szó a pénzről: Szántó Károly társulata közéi 15 ezer forintot vitt el Szálkáról: fellépti díj, plusz útiköltség. Előfordul, hogy az útiköltséget Budapesttől és vissza másutt is kifizettetik, ha a szomszéd város, község népművelője, véletlenül nem értesül a közelben haknizó csoportról. Nincs koordinálás, ezt nem fogja össze senki, szabad préda az ország. Mi lehet a megoldás? Tóth Tibor szerint a népművelők „érdekés dacszövetsége” a megyében. Mások szerint a Megyei és Városi Művelődési Központnak kellene a szemét jobban a megyén tartani, befolyásolni az efféle csoportok „turnéit”. Szerintünk a fentieken kívül szükség van hatásosabb központi irányításra, rendszeresebb ORI-ellen- őrzésre, a Művelődési Minisztérium közművelődési főosztályának sokkal erőteljesebb felügyeletére — az értékes alkotások terjesztésének védelmében. Baraksó Erzsébet A nyíregyházi autóklub új szolgáltatása: öt magyar gyártmányú lakókocsit kaptak, amelyeket tavasztól kölcsönöznek. Az első hűtőgéppel, gázpalackkal ellátott lakókocsi már megérkezett a nyíregyházi állomásra, (elek) A tárgyalóteremből Utólag vámolták a török holmit Románián és Bulgárián keresztül Törökországba utazott a család gépkocsijával Kiss Endréné Nagy Viola 35 éves nyírbátori lakos. Magával vitte utasként munkatársnőjét, Jakab Erzsébetet. A fiatal lány visszafelé egy rokonának a gépkocsiján utazott, de ugyanakkor, június 30-án este 11 óra tájt tért vissza Magyarországra a csengersimai határátkelő- helyen, mint Kissné. Sem Kissné, sem Jakab Erzsébet nem töltött ki vámáru-nyilatkozatot, ami azt jelentette, hogy vámköteles árut nem hoznak be az országba, ilyet kinn nem vásároltak. így utaztak haza mindketten nyírbátori lakásukba. A dolog azonban ezzel nem intéződött el, mert a lakásukon később lefoglaltak néhány olyan holmit, amit Törökországban vásároltak és vámot kellett volna érte fizetni. Kiss Endréné például egy női irhabundát, férfi irhadzsekit, és két gyermek részére való irhabundát hozott be, összesen 22 ezer forint értékben. Jakab Erzsébet egy női irhabundát, és 2 férfi bőrdzsekit hozott 13,700 forint értékűt. Jakab Erzsébet elismerte az általa elkövetett vétséget, Kiss Endréné azonban azzal védekezett a bíróság előtt, hogy a hozott irhákat bemutatta a szolgálatot teljesítő vámőrnek, de az nem intézkedett a szükséges vám befizetése iránt. A védekezést cáfolta az akkor szolgálatot teljesítő vámőr, és természetesen az üresen hagyott vámárunyilatkozat. A Nyíregyházi Megyei Bíróság az utóbbi időben elharapózott csempészet miatt Kiss Endrénét 4200, Jakab Erzsébetet pedig 3600 forint pénzbüntetésre ítélte, s elkobozta valamennyi, vámbejelentés nélkül hozott bundát és dzsekit. Az ítélet jogerős. (ts) üdülő hozható létre az épületben, melyben megmarad a medence is. E nagy munkához 160 jelentkezőre van szükség. Az érdeklődőknek személyenként 50—60 ezer forinttal kell hozzájárulniuk a költségekhez. Cserébe valamennyien esztendőnként egy hónapon át szabadon rendelkeznek 1 szobával. Vagyis üdülhetnek benne, de akár kölcsön- vagy bérbe is adhatják. Az elképzelések szerint holtszezonban — vagyis novembertől februárig — a Nyírtourisf üzemeltetné az épületet. Márciustól októberig a szövetkezet tagjai birtokolják az üdülőt. Mindenki jól jár, hiszen esztendőnként más és más hónapban üdülhetnek a tagok. Nagy vonzerőt jelent e lehetőség iránt az is, hogy az üdülőszövetkezeti tagság nem esik vagyonszerzési korlátozás alá. Tehát egy tagnak több helyen is lehet részjegye — amire országosan több példa is van. Tavaly Budapesten létrejött az üdülőszövetkezetek országos központja, amely feladata például csereüdültetések szervezése. Ezzel tovább bővül a lehetőségek köre. Egyelőre mintegy félszázan érdeklődtek az új lehetőségek iránt Javában tart a tagtoborzó — nemcsak Nyíregyházán, hanem a miegye egész területén. S ha tavaszra ösz- szegyűlik a 160 üdülőszövetkezeti tag, akkor a lakásszövetkezet karbantartó részlege még a nyáron megkezdi a kádfürdő átalakítását. Közel 6 millió forintért várhatóan fél év alatt be is fejezik a munkát. A nyíregyházi lakásszövetkezet nem mondott le egy új szövetkezeti üdülő építéséről sem Sóstón. E lehetőség iránt nemcsak Nyíregyházán, hanem megyénk más tájain is nagy az érdeklődés. így várható, hogy Sóstó után Szabolcs más pontjain is létrehoznak hasonló szövetkezeti üdülőket, (h. sz.)
