Kelet-Magyarország, 1983. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-22 / 18. szám

4 Kelet-Magyarorsgág 1983. január 22. Napi külpolitikai kommentár Elmozdulás a holtpontról iközben újabb albizott­ságok életrehívásával véget ért az amerikai felügyelettel lebonyolított li­banoni—izraeli tárgyalás nyolcadik fordulója, két. fi­gyelemreméltó eseményről érkezett hír. Az egyik: Jász- szer Arafat, a PFSZ vezetője négyórás eszmecserét folyta­tott az izraeli békemozga- lotn három vezetőjével. A másik: Karmai Hasszán Ali egyiptomi miniszterelnök-he­lyettes és külügyminiszter terjedelmes interjúban fog­lalta össze .országa- álláspont­ját a közel-keleti rendezésről. Ami az előbbi hírt illeti,, méltán érdemel különös 'fi-' gyeimet a PFSZ é.s az izraeli Seli tömörülés - képviselőinek tárgyalása. Ez ugyanis az el­ső olyan palesztin-—izraeli kapcsolat, amelyet hivatalos­nak minősítettek, és mindkét fél részéről elismertek. Uni Avneri izraeli politikus ezt. követően úgy nyilatkozott, hogy sikerült megállapodni- ok: ezentúl közösen munkál­kodnak. a közel-keleti béke érdekében. Matti tiahu Peled nyugalmazó,tt tábornok, az izraeli delegáció másik tagja még továbbment, mondván: ha meghívást kap. a Seli tö­mörülés kész megfigyelőt küldeni a PFSZ parlamentje, a nemzeti tanács februárban, Algírban tartandó ülésére. Feltétlenül biztató jel Ara­fat és az izraeli delegáció ta­nácskozása. Túlbecsülni per­sze nem szabad: a Seli tömö­rülés ugyanis — bár hivata­losan elismerik Izraelben — egyelőre meglehetősen elszi­getelt, s a találkozót mind a kormány, mind az ellenzéki munkapárt részéről azonnal hevesen támadták. A kairói Al-Musszavar cí­mű lapban megjelent inter­jú néhány részlete viszont arról tanúskodik, hogy Egyip­tom pozitív gesztusokat vár az Egyesült Államoktól a pa­lesztinok irányába, s — mint a külügyminiszter . fogalma­zott — minden altitól 'függ, vajon Izrael kivonui-e Liba­nonból, - ‘ Meglehet,' - éppen Hoszni Mubarak január 26-án kez­dődő nyugati körútját vezet­te be az interjú. Az egyipto­mi államfő első állomása: Washington, bizonyára a Fe­hér Háznak szóltak Ali sza­vai, amelyek a jelenlegi ku­sza helyzetben nemű új,, ele­met jelentenek. Az USÁ-ra ugyanis más oldalról — még szövetségesed köréből is — huzamosabb ideje nyomás nehezedik a palesztinok jo­gainak elismerése, a velük folytatandó párbeszéd- felvé­tele ügyében. Egyiptom sze­rint fontos tényezője a közel- keleti tartós rendezésnek a palesztin—jordániai összhang kialakítása. Mubarak elnök ezzel összefüggésben üzene­tet kapott Husszein jordániai uralkodótól. étségtelen, hogy Kairó szeretné feloldani el­szigetelődését az arab ‘ államoktól, s az utóbbi idő­ben látványos gesztusokat tesz ennek érdekében. Azt sem szabad figyelmén kívül hagyni, hogy a palesztin— jordániai összhang kialaku- , lása bizonyos palesztin erők ellenállásába ütközik. Egyál­talán: a rendezés kérdésében koránt sem egységes az arab világ. De a jelek biztatóbbak, mint koráhban. Mintha tá­volodnék a holtpont. Gyapay Dénes Gromiko elutazott Berlinből Kétnapos hivatalos látoga­tásának befejeztével Andrej Gromiko szovjet külügymi­niszter pénteken délelőtt el­utazott a Német Demokra­tikus Köztársaságból. A berlini tárgyalásokról közleményt adtak ki. Helsinki Havasi Ferenc tárgyalásai Jouko Kajanoja, a Finn Kommunista Párt elnöke a párt székházában fogadta Havasi Ferencet, az MSZMP PB tagját, a KB titkárát. A szívélyes, elvtársi légkörű ta­lálkozón a nemzetközi élet, valamint a kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseivel foglalkoztak. A megbeszélésen jelen volt az FKP Politikai Bizottságának több tagja. Havasi Ferenc baráti lég­körű megbeszélést folytatott Paavo Wäyrynennel, a Cent­rum Párt elnökével. Ahti Pekkala alelnökkel, minisz- terelnök-helygttessel és Esko Ollila ipari és kereskedelmi miniszterrel. Ugyancsak megbeszélést folytatott Erkki Liikanennel, a Finn Szociáldemokrata Párt titkárával és az FSZDP több más vezetőjével néhány fontos nemzetközi kérdésről. Havasi Ferencet a helsinki városházán fogadta Erkki Tuomioja, a finn főváros al­polgármestere, az FSZDP ve­zetőségének tagja. Közlemény a KGST VB üléséről 1983. január 18—20. között Moszkvában megtartotta 105. ülését a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának Végrehajtó Bizott­sága Az ülésén a tagországok állandó KGST- kepvusalöi. illetve azok helyettesei vettek részt' bolgár részről Andrej Luka no v, cseh­szlovák részről Rudolf Rohlicek■ miniszter- elnök - helyettesek. Kuba részéről Ernesto Al­varez, u kubai Köztársaság áHá'ndó KGST- képvisélőjének helyettese, lengyel részről Zbigniew Madej. magyar részről Marjai Jó­zsef, mongol részről Mjatavin Peldzse, az NDK részéről Gerhard Weiss, román részről loan Totu, szovjet részről Nyikolaj Talizín, vietnami részről pedig Tran Quynh minisz­terelnök-helyettesek. A KGST és a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság kormánya közötti meg­állapodás értelmében a Végréhajtó Bizottság munkájában részt vett Mito Pejovszki, a szövetségi végrehajtó tanács (kormány) tag­ja, Jugoszlávia állandó képviselője a KGST mellett. Az ülésen részt vett Nyikolaj Faggyejev, a KGST tátikára. A Végrehajtó Bizottság ülésén Gerhard Weiss, a Német Demokratikus Köztársaság állandó képviselője elnökölt. A Végrehajtó Bizottság áittekd nitette, hogyan hajtják végre az anyagi termelésben folytatott együttmű­ködésre vonatkozó határozatokat, amelyeket a VB hozott, illetve a KGST ülésszakain fo­gadtak éi. A VB megvizsgálta az e téren kö­tött megállapodások teljesítését is. Az ülé­sen áttekintették a nagy teljesítményű gé­pek és berendezések, elektrotechnikai eszkö­zök kooperációban történő gyártásával, vala­mint a korszerű technológia eljárások és új anyagok közös kifejlesztésével kapcsolatos szervezési kérdéseket. A KGST tagországai megállapodtak abban, hogy az új, korszerű műszaki eszközök kölcsönös szállításának biztosítása érdekében meggyorsítják az e té­ren hozott döntések végrehajtását. A Végrehajtó Bizottság áttekintette a hosz- szú távú energetikai, fűtő- és nyersanyag együttműködési célprogram végrehajtását. Döntést hozott arról,- hogy. az erőfeszítése­ket továbbra is egyesítve kell megoldani a KGST-tagországok távlati fűtő- és nyers­anyag szükségletének teljesebb kielégítését. Az ülésén döntést hoztak arról, hogy to­vább kell fejleszteni a KGST-tagországok egyesített energiairendszerének párhuzamos működtetését.,A Végrehajtó Bizottság üdvö­... , , . Ili \ zölle az egyesített, energiarendszer huszonöt évvel ezelőtt létrejött központi teherelosztó­jának soknemzetiségű munkatársi gárdáját, megállapítva, hogy a központi teherelosztó munkájával jelentősen hozzájárult a KGST- orszagok . sokoldalú villamosenergetikai együttműködésének fejlődéséhez.; Az ülésen megállapították, hogy a hosszú távú közlekedési együttműködési célprogram végrehajtásában a tagországok jelentős mun­kát végeztek valamennyi közlekedési mód műszaki rekonstrukciója és a korszerű mű­szaki eljárások bevezetése terén. Fejlődtek az államközi közlekedési kapcsolatok. Fi­gyelembe véve, hogy növekszik a tagorszá­gok közötti kölcsönös áruszállítások mennyi­sége, és egyre intenzívebbé válik a szállítási eszközök kihasználása, a Végrehajtó Bizott­ság hangsúlyozta: az e téren folytatott együttműködésben az egyik legfontosabb fel­adat a közlekedés anyagi és műszaki bázi­sának erősítése, a tudományos és műszaki haladás legújabb eredményeinek felhaszná­lásával. A Végrehajtó Bizottság újabb intézkedése­ket tart szükségesnek a fennakadásoktól mentes kölcsönös és tranzitszállítások bizto­sítása érdekében. Többek között bővíteni kell a határátkelőhelyek átbocsátóképessé­gét, hatékonyabban kell kihasználni a köz­lekedési eszközök valamennyi fajtáját, ösz- sze kell hangolni a jelenlegi és a távlati szállítási terveket. Az ülés megvizsgálta, miként lehetne ha­tékonyabbá tenni a vasérc és a színesfémek felhasználását, a fűtő- és nyersanyagok hasz­nosítását. Áttekintették a kölcsönös gazdasá­gi együttműködés egyéb kérdéseit is és azok­ról megfelelő határozatokat hoztak. A Végrehajtó Bizottság elemezte azokat a tapasztalatokat, amelyeket az e kérdésben érintett országok az ipar és egyes termelési ágazatok közös tervezésében szereztek. Fel­adatul szabta az együttműködés e formájá­nak szélesebb körű felhasználását az 1986— 1990. közötti időszakra szóló népgazdasági tervek küszöbön álló koordinációja során. A Végrehajtó Bizottság jóváhagyta saját. 1983—1984-re szóló miunkatervét Elfogadta á KGST, valamint a nemzetközi gazdasági és tudományos-műszáki szervezetek közötti 'kapcsolatok ez évi fejlesztési tervét, vala­mint a KGST idei Költségvetését. A Végrehajtó Bizottság ülését a barátság és a kölcsönös elvtársi megértés szellemében tartotta meg. (MTI) Párbaj olasz módra Tüntető fémmunkások Róma belvárosában Fanfani kormányának si­került elérnie, hogy az olasz társadalom szinte valameny- nyi rétegét magára haragí­totta. A tehetősebbek az adó­emelések miatt kárhoztatják a koalíciót, az ipari dolgozók pedig január derekán nagy­szabású általános munkabe­szüntetéssel fejezték ki elé­gedetlenségüket. Elsősorban a mozgóbérskála körül tá­madt heves vita a szakszer­vezetek és a munkaadók - kö­zött. Ha ugyanis eltörölnék áz inflációért némileg kár­pótlást nyújtó automatikus bérkiegészítést, akkor a pénzromlás valamennyi ká­ros következménye a dolgo­zókat sújtaná. Nem gyógyír Itáliát olyan társadalmi- gazdasági feszültségek emésztik, amelyekre a Spa- dölíni-kormány bukása és áz új kabinet megalakulása nem nyújtott — nem is nyújthatott — gyógyírt. Pe­dig a kereszténydemokraták egyik legtapasztaltabb politi­kusukat, Amintore Fanfanit küldték „szorítóba”. Szigorú takarékossági intézkedései olyan szférákat érintenék, amelyekre már évek óta rá­fért volna a fejlesztés: az egészségügyet, az. oktatást, a társadalombiztosítást, a déli országrész iparosítását. A tőkések szerint az olasz gazdaság hanyatlásának leg­főbb oka a termékek túl ma­gas önköltsége. Kétségtelen, hogy az erős szakszervezeti mozgalom az utóbbi évtized­ben sok jelentős vívmányt harcolt ki, amiről magától értetődően nem hajlandó le­mondani. A munkáltatók szö­vetsége szerint a többi kö­t zött ezért, szorulnak ki az olasz áruk a világpiacról. Arról persze nem szívesen beszélnek, hogy jó néhány iparág elmaradt az európai versenyfutásban: új, korsze­rűbb technológia bevezetése helyett a vállalkozók profit­ja kifizetődőbb külföldi be­fektetésekben vagy éppen amerikai bankbetétekben ka­matozik. Fanfani kormányfő a szak- szervezetekkel fenntartott vi­szonyról nyilatkozik Pártközi ellentétek Ez azonban a válságnak csak egyik tényezője. Leg­alább ilyen súllyal esik lat­ba a pártok közti cívódás el­mérgesedése. Tulajdonkép­pen a kereszténydemokraták és a szocialisták ásták ki a csatabárdot — a kisebb, úgy­nevezett laikus pártok: a szociáldemokraták, a liberá­lisok és a republikánusok legföljebb a párbajsegéd sze­repét töltik,, be ebiben az egy­re zajosabb pengecsattogta- tásbán. A kereszténydemokraták főtitkára, de Mita előbb sa­ját soraiban teremtett ren­det, megzabolázta a torzsal- kodó frakciókat. Célja, hogy pártját visszavezesse az egyeduralom biztonságos bástyái mögé. Craxi, a szo­cialisták vezére ezzel szem­ben magának és pártjának szeretne a törvényhozásban kialakult számarányánál je­lentősebb hatalmat. Arról próbálja meggyőzni a közvé­leményt, hogy a jelenlegi csődhelyzetből csakis idő előtti választások jelentenek kiutat. Pertini államfő és a többi párt ellenzi ezt a meg­oldást. Előfordulhat azonban, hogy végül i:- nem kínálko­zik más lehetőség, mint a törvényhozás föloszlatása és az urnák megnyitása. Craxi vádjai Mindenesetre, a szocialis­ták heves támadásba lendül­tek a kereszténydemokraták­kal és a kommunistákkal szemben. Előbbieket féke­vesztett klikkrendszerrel, utóbbiakat kőkorszaikbeli maximalizmussal vádolták Sajnálatos, hogy a pártviták a szakszervezetekre is átter­jedtek, veszélyeztetik a nehe­zen kikovácsolódott egysé­get. A jelekből ítélve, Itália csakugyan konmányozhatat- lanná vált. Hibás következ­tetés lenne az ebből eredő felelősséget —, mint azt a kereszténydemokraták és a szocialisták teszik — az el­m lenzékben lévő kommunis­tákra hárítani. Bár Rómá­ban sokan úgy vélik: mind­ez már a voksvadászat je­gyében, a választási elő- kampány keretében történik. Gyapay Dénes Akcióban az olasz rohamcsendőrök. (Fotó: AP—MTI—KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom