Kelet-Magyarország, 1983. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-16 / 13. szám

Egymáshoz szorosan si­mulva, mint lusta vízilóhá­tak imbolyognak a szürke hajók a védett Tisza-ka- nyarban a gergelyiugornyai híd fölötti szakaszon, a ked­velt strand alatt. Az em­lített trópusi állatokat való­színűleg megvenné itt az is­ten hidege, pedig ez nem is igazi tél. Ez Fehér Árpád véleménye, aki rangját te­kintve hajóvezető, mostani beosztása pedig telelőpa­rancsnok. — Tizennégy hajó várja itt a tavaszt — mutat kör­be. — Tokajtól a határig a mienk minden hajózható víz. Jeget még nem láttunk, így az ellen nem kellett még védekezni. Ha lenne, vi­gyáznunk kellene, nehogy a parthoz nyomja az úszó tes­teket, figyelni kellene a jég­menést, nehogy kárt tegyen a hajóban. A váratlan veszélyt az ál­landó riadóőr hivatott meg­előzni, egyébként naponta négyen-öten adnak szolgá­latot. A többiek letöltik sza­badságukat, szabadnapjai­kat, amelyeket a szezonban nem tudtak kivenni. Nyá­ron követ, rozsét szállítanak a partvédelemhez a hajók, amelyek között többen már tisztes kort éltek meg, né­melyik több niint húszéves. Ezért aztán ilyenkor télen főképp javítással telik az idő. Töviről-hegyire átnéz­nek mindent, csinosítják, szépítik a fedélzetet, a fe­délközt A hajók között pallókon lehet közlekedni, de ritka madár a sétálgató. A matró­zok meleg, otthonos kabi­nokban teljesítenek szolgá­latot. Kint a párás, ködös levegőben az éhesen vijjogó sirályok velük együtt vár­ják, hogy eljöjjön a hor­gonyfelhúzás ideje. (és) i I I / Munkásörgyűlés Nyíregyházán Január 15-én megyénkben is megkezdődtek a munkás- őr-egységgyűlések. Szomba­ton elsőként a nyíregyházi városi egység munkásőrei ér­tékelték a múlt évi tevékeny­ségüket és meghatározták az idei feladatokat. Az esemé­nyen részt vett Varga Gyula, a párt megyei végrehajtó bi­zottságának tagja, a nyír­egyházi városi pártbizottság első titkára is. Az egységgyűlésen bejelen­tették, hogy az elmúlt évi megyei szocialista verseny­ben a nyíregyházi munkás­őrök második helyezést értek el. A második egységnek já­ró Elismerő oklevelet Gyur- ján László megyei parancs­nokhelyettes adta át Kántor Zoltán egységparancsnoknak. A páratartalom? 88 százalék A szerkesztőség ablakából nézvést január 15-én délelőtt 11-kor viszonylag derűs volt a világ: még a nap is kikí­vánkozott egy-egy pillanatra a felhők mögül. Kérdés: mit látott, tapasztalt ugyanekkor Sóstógyógyfürdőn Muri Jó­zsef meteorológus? — Itt a hőmérséklet 1,1 fok, déli szél fúj, a levegő pára- tartalma 88 százalékos. Ezek a legfrissebb itteni adatok, hiszen minden óra 45. percé­ben küldjük ezeket URH-n az Országos Meteorológiai Inté­zetnek. Az itt tapasztaltak persze nem jelentik azt, hogy mondjuk Nyíregyháza kellős közepén is ugyanezek az idő­járási viszonyok uralkodnak. — Ha röviden jellemeznénk a jelenlegi időjárást? — A napi középhőmérsék­let lényegesen meghaladja az átlagot. Ezeken a napokon ál­talában hótakaró borította a megyét, hónak most szinte nyoma sincs. Szerencsénk van a köddel is, pontosan aa enyhe időjárás következté­ben. Ezen a területen sokszor másfél hónapig is megül a ködpára, de a magas hőmér­séklet most ezt nem teszi le­hető \4s. ÁRA: 1,40 FORINT XL. évfolyam, 13. szám 1983. január 16., vasárnap AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA virágzás Infúzió íj Dugókának t ^ Ribli győzött Pillantás a kulisszák mögé 1 Téli Beregben »»»#######♦##### »»##»##### \ Helyszíni riport a bíróságról ÁRVA YAGONOK Lanyha a rakodási kedv Több mint negyedmillió tonna áruforgalom szerepel a MÁV nyíregyházi üzemfő­nökségének terveiben, amely­hez nem kevesebb mint hu­szonhatezer vasúti kocsit kell berakni és kiüríteni. Sokkal kevesebb gondot jelentene ez, ha a hétvégeken nem csök­kenne a rakodás üteme. Mint azt tegnap Máté József üzém- főnök-helyettestől megtud­tuk, a vállalatok hozzáállása meglehetősen eltérő. Legmegbízhatóbb part­nerük a papírgyár, és a nyíregyházi olajfinomító, ezek tegnap is rakodtak. Esetenkénti hétvégi rakodó a konzervgyár, a HAFE, a FEFAG, kirakásban a Tüzép, a gumigyár, az almatároló. Ezek ügyéletet is tartanak szombat-vasárnap. A sor má­sik végén foglal helyet a 3. Volán Tokajban. Nem rak, nem is fogad, van úgy, hogy még hétközben sem. Nem szí­vesen választják víkendprog- ramnak a rakodást egyes ter­melőszövetkezetek, így az apagyi, a baktalórántházi, el­lenpélda a nyíregyházi Ság- vári Tsz. Fogad vagont, de nem mindig rakja ki a ga­bonaforgalmi ugyancsák Bak- talórántházán és Kisvárdán. A MÁV kedvezményekkel igyekszik noszogatni partne­reit, nem mindig sikerrel. A kiállítástól számított négy órán belül kellene kirakni a vagont, efölött viszont szemet hunynak, ha hétfő reggelig végeznek a munkával. Sóderrakodásnál mínusz öt fok alatt nincs ko­csiálláspénz. Előszállítási versenyt is hirdettek. Csendes volt szombat dél­előtt Mátészalkán a MÁV-ál- lomás. Puskás István üzem- főnök-helyetes elmondta, hogy a MÁV ugyan teljes ké­szültséget tart, de lehetséges rakodási lehetőségeknek alig húsz százalékát használják ki a fuvaroztatók. Jellemző a szombati csend­re, hogy A legmegbízhatóbb rakodó: a papírgyár (G. B. felv.) Nyírbátorba például ki sem küldték a tolatómoz­donyt, ugyanis rakodást egyetlen fuvaroztató sem jelentett be. Ügy tűnik, hogy a vállala­tok, a teherszállításban szo­kásos év eleji álmukat al­szák még. Szerencsére nem mindenütt és nem mindenki. Mintha csak a cukorgyárak, reggel a rádióban elhangzott felhívását értették volna meg, 22 vagonba rakodtak répát Vásárosnaményban. Jól él a szombat-vasárnapi rakodások lehetőségével az ÉRDÉRT Mátészalkán, Vásárosna­ményban, Nyíradonyban, szombat-vasárnap is szállít a fehérgyarmati téglagyár, 16 vagonból rakodik mészport a csengeri vízügy, van tehát jó példa is. A mátészalkai üzemfő­nökség tavaly a tervezett 800 ezer tonnával szem­ben 925 ezer tonna árut szállított. a Természetes tehát, hogy a vasútnak is fontos lenne, hogy a fuvaroztatók ne tart­sák megszeghetetlen szabály­nak, a szabad szombatokat, hétvégeket. Szenvidélyek S zenvedélyekben nem szűkölködünk. Vannak köztük jók, de bizony akadnak olya­nok, melyekre nem lehe­tünk büszkék. A jó szen­vedélyek előre viszik az életet, színessé teszik a hétköznapokat, alkotások­ra inspirálnak, hasznosak közösségnek, egyénnek egyaránt. Igencsak sze­gény lehet annak az éle­te, aki nem tud szenve­déllyel szeretni, dolgozni, szabad idejében elmerülni a művészet, a természet, az okos játék élvezetében. Talán nagyon sommás vé­lemény, de hiszem: a szenvedélyes emberi ma­gatartás volt és marad az élet igazi megszépítője. Az idei évet a Vöröske­reszt és a vele társmun­kát végzők a szenvedélyek, mégpedig a káros szenve­délyek elleni esztendőnek hirdette meg. Világszerte gond, hogy sok a mérték­telen ivó, az idős és ami •még rosszabb, a fiatal do­hányos, mértéktelenül sze­dik az emberek a gyógy­szert, sokfelé halálos ve­szélyt jelentő drogok fo­gyasztása terjed. Testileg és lelkileg megrokkant emberek sokasága jelzi: a káros szenvedélyek sújt­ják az egyént, s mind jobban veszélyt jelentenek a társadalomra is. Sajnos, megyénkben is sorolhatnék a szomorú esetek sorát. Széthullott családok, balesetek és bűncselekmények, korán kórházba kerülő fiatalok, öngyilkosságok, szív és ér­rendszeri betegségek jel­zik: az ital, a dohány, a gyógyszer megszedi áldo­zatait. Jogos tehát, ha a társadalom figyelmét arra irányítjuk, hogy mindenki a maga területén küzdjön ne csak a jelenség, hanem a kiváltó okok ellen is. Mert a káros szenvedé­lyek többségükben követ­kezményként jelentkez­nek. Mögöttük és előttük a szokás, a divat, a kilátás- talanság, a műveletlenség, a menekülés reflexe lapul. Hosszú ideje folyik ha­zánkban is a küzdelem azért, hogy gátak közé szoruljon a mértéktelen- ség, az oktalan szenve­dély. A siker, sajnos, mér­sékelt. Az idei, 1983-as esztendő új, koncentrált támadást ígér az ember és a társadalom védelmé­re. Hogy pontosak le­gyünk: a mi védelmünk­re. (bürget) (bartha— esik) V*. HAJNALI KÖRKÉP Mél a tej, a kenyér Január 15., szombat. Haj­nali három óra. Élénkülő északnyugati szélben 0 fok. Az utak szárazak, köd sem nehezíti a gépkocsivezetők munkáját. Tejipari vállalat. A kijára­tot a tizenharmadik teher­autó hagyja el. A szállítás a félidejénél tart. A raktárból motoros targonca raklapon teli ládákkal. A rakodók moz­dulatai begyakorlottak. Éj­félkor kezdtek, legjobb eset­ben szombat délután kerül­hetnek ágyba. A fiatalabba­kat néhány éve, az időseb­beket — mint Nagy Jánost, ü nagykállói I. számú járat vezetőjét huszonhatodik esz­tendeje — találja itt az éj­szaka. Fél négy. Űjabb hat kocsi­ra rakodnak. A műszakveze­tő, a raktárosok péntek es­te nyolctól vannak talpon. Folyamatos az árukiadás. A szombati műszakban összesen 28 kocsi szállít tejet, tejter­méket Nyíregyházára és kör­zetébe. A ládákban 93 ezer liter tej indul útnak, több a hétköznapinál. Egy rakodó átlagban kétszáz ládát moz­gat meg. A közel fél tonna kétszer kéri a karok erejét: be- és lerakáskor. Akik be­rakodtak, csak a „menetpa­rancsra” várnak, mások to­vább birkóznak a színes mű­anyag ládákkal. Kevés a szó, ritka az éle, a hajnali óra nem a vidámságé. Hasonló kép fogad szám­húsiparnál. Az ott dolgozók erre az átlagos hét végére 45 tonna kenyeret és többek kö­zött 85 ezer darab kiflit, 30 ezer zsemlét, 6—8 ezer fi­nompékárut vittek ki a nyír­egyházi üzletekbe. Tőkehús­ból 27 tonna került a hűtő­pultokra a 14 tonna rúdáru, kolbász társaságában. Január 15., 7 óra. Megje­lennek a tejboltok, ABC-k, húsboltok első vásárlói. Vá­sárlókosarakba vándorol a tej, a kenyér. Nyitás előtt ér­bat hajnalban a sütőipari kezett friss szállítmány, vállalatnál és kora reggel a (rg) Hajnali tejrakodás. (Gaál Béla felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom