Kelet-Magyarország, 1983. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-03 / 1. szám

Távol a várostól ehet-e olyan életkö- I rülményeket terem- teni a falvakban, amelyek jobbá teszik az ott lakók helyzetét? A kérdés nem újkeletű, évek óta vita folyik e körül. Legutóbb Kecskeméten rendeztek or­szágos elméleti tanácsko­zást a falu szocialista át­alakulásának jellemzőiről. A tanácskozáson a falu gazdasági, társadalmi, kul­turális fejlődésének tapasz­talatairól, problémáiról és lehetőségeiről folytattak eszmecserét tudósok, téesz- vezetők, tanácsi irányítók, pártfunkcionáriusok és fa­lun dolgozó értelmiségiek. A mai falu ma már ösz- sze sem hasonlítható azzal a régivel, amelyről azt ál­lítottuk, hogy „az Isten há­ta mögött” él. Nem mozdu­latlan, elszigetelt világ töb­bé a falu, átrétegeződött a társadalma, változott a csa­ládok életmódja. Még nem is olyan régen, 1960-ban az aktív keresők 38,5 százalé­ka dolgozott a mezőgazda- | Ságban, 1980-ban ezek szá­ma már 18,5 százalékra csökkent. De nem csak az ilyen adatok mondanak sokat, a kép is, amely a látogatót fo­gadja: a korszerű házak, a rendezett utcák, vízvezeték, csatorna, villany és sorolni lehetne hosszan. A változás nagy, de azért vannak még jócskán gondok. Ezek egyi­ke például a kistelepülé­sekről való tömeges elván­dorlás. Főleg a fiatalok hagyják el nagy számban a falut. Ennek okáról is szó esett az országgyűlés téli ülés­szakán, az egyik képviselő­nő mondta felszólalásában, hogy a falun élők közérze­tét, hangulatát nagymér­tékben befolyásolja az alapellátás minősége. Az, hogy mit lehet kapni a szö­vetkezeti boltokban, hogy megérkezett-e időben az áru, a városi üzletekkel egy időben, hogy kielégítő-e az óvodai és az orvosi el- ; látás, van-e járda és ha­sonlók. Ezekről esik mostanában szó a falugyűléseken is, amelyek mint a közvetlen demokrácia fórumai, napi- ; renden tartják a helyi fel- adatok megoldását és meg­nyerik hozzá a lakosság többségének cselekvő rész­vételét is. Erdei Ferenc azt hirdet­te, hogy eleve céltévesztett falupolitika az olyan, amely a falun belül keresi a falu kérdéseinek megoldását. Ez így igaz, de valóság az is, hogy a'falu életének jobbá tételét, a lakosság igényei­nek kielégítését, á falu kör­nyezetének szépítését lé­nyegében saját erejéből kell megoldania a településnek. I s erre meg is van min- ■ äl den lehetősége, hi­szen a lakóhelyszere­tet ma mindenütt elevenen ható erő. A népfront a moz­gatója ennek a cselekvő összefogásnak, a népfront­bizottságok szervezik min­denütt a falugyűléseket, amelyeken nem csak a jö­vőt tervezik, de a múltat is elszámoltatják: mi valósult meg, mi még a tennivaló? A kistelepülések jövőjé­ért sokat tehetnek és tesz­nek az értelmiségiek. Je­lenleg a falvakban mint­egy nyolcvanezer diplomás él: pedagógus, orvos, agro- nómus, mérnök, jogász, ök munkájukkal, szerepválla­lásukkal, támogatásukkal előmozdíthatják a település további fejlődését, a szocia­lista falu új arculatának kialakítását. Közös erővel álljuk ■ I rr r § r m r ­az idő próbáját LosonciiPál újévi köszöntője Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke újévi köszöntőt mondott az év első napján a Kossuth rádióban és a televízióban. Elhangzott beszédét az alábbiakban közöljük. Tisztelt honfitársak! Kedves elvtársak! Ismét eltelt egy esztendő. Gondokkal és megpróbáltatásokkal nehéz tizenkét hónap áll mögöttünk. Válságokkal, feszültségekkel terhes világban, a vártnál nehezebb feltéte­lek mellett kellett dolgoznunk. A kedvezőt­len változások év közben, előre nem látható gazdasági, pénzügyi intézkedések meghoza­talára kényszerítettek bennünket, hogy meg- védjük az ország fizetőképességét és meg­őrizzük szociális vívmányainkat. A nehéz és bonyolult körülmények között el­ért eredményeink értéke így különösen nem lebecsülendő. Népünk szorgalmának és alko­tóképességének köszönhetően lényegében a tervek szerint alakult az óesztendő mérlege. Legfontosabb társadalmi, politikai és gaz­dasági vívmányainkat megvédtük. Fejlődött iparunk, kiemelkedő eredményeket ért el mezőgazdaságunk. Javult külkereskedelmi mérlegünk egyensúlya. Tovább bővültek la­kásépítési és kommunális beruházásaink. Mindezt egy olyan világhelyzetben értük el, amikor a nálunk fejlettebb országok sem ta­lálnak megoldást gazdasági bajaikra. Eredményeinkről, országunk stabilitásáról, állapotáról megbecsüléssel beszélnek határa­inkon túl is. Engedjék meg, hogy pártunk és kormányunk köszönetét tolmácsoljam hon­fitársaimnak a helytállásért, a nehéz körül­mények közt végzett szorgalmas munkáért és a bizalomért, amely forrása és záloga ered­ményeinknek. Kedves elvtársak! Az 1983. évi népgazdasági terv a szokásos­nál szerényebb mennyiségi növekedést irá­nyoz elő. A világgazdasági hanyatlás követ­keztében mind több akadályba ütközik ter­mékeink külföldi értékesítése. A megválto­zott körülmények most arra kényszerí­tenek, hogy mérsékelt növekedési ütem mellett a minőségi követelményeket he­lyezzük előtérbe. Ez nem kisebb, ha­nem nagyobb feladat, hiszen egy gyorsan változó világgazdaságban kell helytállnunk. Gazdasági szabályozóink is a jobb munkára ösztönöznek, sőt kényszerítenek is erre. Ver­senyképességünk növelésére hozott intézke­déseink kezdeti eredményei mutatkoznak abban, hogy az igényesebb hazai és külső piaci követelményeknek mind jobban eleget tudtunk tenni. Kedves barátaim! Szocialista társadalmunk eredményei az egyes osztályok, rétegek, csoportok, emberi közösségek támogatása nélkül nem valósul­hattak volna meg. Szocialista nemzeti egy­ségben munkálkodunk közös céljainkért. Eb­ben jut kifejezésre a párt, a kormány és a nép közötti kölcsönös bizalom, ami nem csak feltételezi, de kívánja is az alkotó vitát. Ki­bontakozó szocialista demokráciánkat a nyíltság, a sokszínűség és az őszinteség él­teti. Ez egyaránt jelenti a jogok kiteljesedését és a felelősségvállalást közös dolgaink elöre- vitelében. Szocialista elveink, de igazság ér­zetünk is követeli a színvonalasabb, az ered­ményesebb munka méltóbb megbecsülését, ugyanakkor az emberiesség szellemében a társadalom legnehezebb körülményei között élő rétegeiről való fokozottabb gondosko­dást is. Kedves elvtársak! Békés építőmunkánk hazai feltételeit ne­hezíti a nemzetközi helyzetben kialakult fe­szültség. Külpolitikai törekvésünk, hogy az államok közötti viszonyt az enyhülés légköre hassa át. A békés egymás mellett élés szel­lemében minden országgal és néppel a köl­csönös előnyök alapján jó viszonyra, együtt­működésre törekszünk. Változatlanul küz­dünk azért, hogy az országok közötti vitás kérdéseket tárgyalások útján, békés eszkö­zökkel rendezzék. Mindent elkövetünk, hogy a fegyverkezési hajsza újabb fordulója he­lyett a tömegpusztító fegyverek gyártásának befagyasztására, majd a fegyverzetek csök­kentésére kerüljön sor. Meggyőződésünk, hogy az államok biztonságát a fegyverzetek alacsonyabb szintje is garantálhatja. A bé­kéért és leszerelésért folytatott harcunknak mind több támogatója van szerte a világon. A fenyegetésektől mentes világ a mi né­pünknek életeleme, legforróbb vágya és bol­dogulásának egyik feltétele. A feszültebb világhelyzet arra int bennün­ket, hogy ' békés építőmunkánk zavartalan folytatása érdekében tovább erősítsük barát­ságunkat és együttműködésünket a Szovjet­unióval, a többi szocialista országgal. Szö­vetségünk és a kölcsönösen előnyös együtt­működésünk volt a záloga eddigi fejlődé­sünknek, és az marad a jövőben is. A szo­cialista országokkal folytatott együttműkö­dés szolgálja a legjobban nemzeti érdekein­ket is. A fejlődő országokhoz fűződő sokoldalú kapcsolataink fejlesztéséhez hosszú távú ér­dekeink fűződnek. Gazdasági adottságaink, az új társadalom építésében szerzett tapasz­talataink szinte kínálják az alkalmat a gyü­mölcsöző együttműködéshez. A békés egymás mellett élés elveinek meg­felelően egymást tisztelve, jó viszonyra, köl­csönösen előnyös együttműködésre törek­szünk a fejlett tőkés országokkal. A külön­böző társadalmi rendszerű országok jó vi­szonya a kétoldalú előnyökön túl hasznosan járulhat hozzá a jelenlegi nemzetközi lég­kör javulásához. Kedves honfitársaim! Bonyolult viszonyok között kezdjük az új évet, de bízunk a világ haladó erőiben, a béke megőrzésének lehetőségében. Mélyen meg vagyok győződve róla — ha békében él­hetünk, tehetséges és szorgalmas népünk az előző évekhez hasonló odaadással veszi ki részét nagy nemzeti ügyünk előbbrevitelé- ből. Gyarapodó nemzeti önismeretünk és ön­becsülésünk mondatja velem, hogy népünk készen áll az erőpróbára. Megbirkóztunk már nehezebb feladatokkal is, ha együtt, közös erővel kerestük a jó megoldást. Bízunk abban, hogy társadalmunk megér­ti a gondokat és vállalja azok megoldását, az egyetemes felelősséget. A felelősséget abban, hogy a szocialista társadalom építése során kibontakozott anyagi és szellemi erőinket megvédjük és a jó gazda gondosságával a nemzet javára azokat tovább kamatoztatjuk. Meggyőződésünk, hogy a közös ügy, a kölcsö­nös bizalom, a közös célok összhangján ala­puló szocialista nemzeti egységünk, a súlyos­bodó körülmények ellenére is állja az idő próbáját. Gondjainkkal nem vagyunk egyedül és nem is maradunk magunkra. Hű szövetsége­seket és mind több jó barátot, korrekt part­nert tudhatunk magunk mellett. Ez meg­könnyíti dolgainkat itthon és a nagyvilágban egyaránt. Engedjék meg, hogy 1983 első napján a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, az Elnöki Tanács és a kormány ne­vében honfitársaimnak, hazánk valamennyi állampolgárának, minden barátunknak ered­ményes és békés új esztendőt kívánjak. ÍGY KEZDŐDÖTT 1983 Hívelik az exportot Jelontómek üzemeinkből az óv első munkanapjáról A Taurus nyíregyházi gyár inak campingüzemében az idei év első műszakjában 700 campingmatracot készített tőkés exportra a Kállai Éva szocial ista brigád. Elmúltak az ünnepek, s újból itt vannak a dolgos hétköznapok. Elindultak a gépek, munkába álltak az emberek. Hogyan kezdő­dött a termelés az új esz­tendő első munkanapján? — erről érdeklődtünk me­gyénk néhány ipari üze­mében. A NYÍREGYHÁZI gumi­gyárban — megyénk egyik legtöbb embert foglal­koztató munkahelyén — ja­nuár 1-én kezdődött a mun­ka; éjjel 22 órakor már tie- lyükön voltak az energiai- üzem dolgozói. Mintegy száz szakember munkálkodott ezen az éjjelen, hogy január 2-án reggel hat órakor zök­kenőmentesen 'indulhasson a termelés. Ekkor állt munká­ba több mint ezer ember. A gépek indítása előtt vala­mennyi üzemcsarnokban rö­vid termelési tanácskozást tartottak, újból tisztázva a kollektívára váró idei fel­adatokat. Mivel a két ünnep között állt a termelés, elvégezték a szükséges karbantartásokat. Január 2-án a félkész termé­ket előállító üzemek dolgoz­tak nagyobb részben. Meg­kezdődött azonban a terme­lés a szövetgumizóban, és tegnap már elkészültek az el­ső kerékpárköpenyek is. A HÚSIPARI VÁLLALAT munkásai dolgoztak, amíg so­kan az óévet búcsúztatták: legalábbis a vállalat nyíregy­házi hűtőgépház-kezelői és a kényszervágóhidak ügyelete­sei munkahelyükön tartóz­kodtak. A húsfeldolgozó üze­mekben január 2-án hajnali fél ötkor vette kezdetét a munka, készült a felvágott, a kolbász és az úgynevezett „vörösáru”, mint a virsli, a párizsi, a szafaládé. A teljes műszak reggel nyolc órakor kezdődött, ek­kor már dolgoztak a böllérek, a csontozok, a zsírolvasztók, számuk elérte a kétszázat. Az év első munkanapján ugyan nem jelentkezett új termék­kel a vállalat, azonban rövi­desen ez is megtörténik, még­hozzá baromfihúsból készí­tett virslivel, parizerrel nö­veli kínálatát. A VÖRÖS OKTÓBER FÉR­FIRUHAGYÁR nyíregyházi gyárának dolgozói kipihenten érkeztek munkahelyükre. Karácsonyra ugyanis teljesí­tették éves tervüket, így a két ünnep között csak a tmk- részleg dolgozott. Nem sokkal a műszakkezdés után mun­kásgyűlést tartottak a gyár­ban. A munkásgyűlésen és a szalagok mellett megtartott operatív értekezleteken a változásokat, a terveket is­mertették. Január 2-től új szervezeti formában dolgoznak a VOR- ban. Ennek lényege: a na­gyobb szalagokat kisebb egy­ségekre osztották. Az átszer­vezésnél a helyi adottságok mellett figyelembe vették a KSA amerikai szervezőcég ajánlatait is. Az átszervezés­sel lehetővé válik, hogy a gyár jobban igazodjon a pia­ci igényekhez. A nagyválla­lat erre az évre 24 százalékos tőkésexport-növekedést irányzott elő. A magasra ál­lított mércénél elsősorban a nyíregyházi termelés várha­tó növekedését vettek fi­A Nyíregyházi Vasipari Szö­vetkezet forgácsolóüzemében Koselák János, Lakatos And­rás, Varga Tibor és Kotor Gynla esztergályosok NDK- exportra kerülő transzformá­torokhoz készítettek fojtósze­lepeket. gyelembe. Újdonság, hogy ja­nuár 2-től a nagyvállalatok­nál változott a belső irányí­tás, ez azt is jelenti, hogy önállóbb lett a nyíregyházi gyár. A munkásgyűlésen egyebek között azt is beje­lentették, hogy az átszerve­zés, illetve az átállás felett védnökséget vállalt a helyi KISZ-szervezet, s az év első negyedében a gyár Nyíregy­házán a Kelet-Textil Nagy­kereskedelmi Vállalattal kö­zösen saját boltot nyit. A CSEPELI SZERSZÁM- GÉPGYÁR nyírbátori gyárá­ban karácsonyig 11,4 száza­lékkal többet termeltek, mint az elmúlt évben. Így a nyírbátoriak is pihentek a két ünnep között, de megterem­tették a folyamatos munka feltételeit. Ez év első munka­napján csehszlovák megren­delésre elkezdték hat darab RF—50-es fúrógép generál­javítását. A felújított gépe­ket január végén szállítják a csehszlovák partnereknek. A nyírbátori gyárnak ha­marosan új terméke lesz a PTC peremesztergagép. A Szovjetunióba idén tizenöt ilyen gépet szállítanak. A nagy értékű gépeknek is kö­szönhető, hogy a gyár a múlt évihez képest 15 százalékkal magasabb tervet készíthetett. XL. évfolyam, 1. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1983. januar 3., hétfő

Next

/
Oldalképek
Tartalom