Kelet-Magyarország, 1982. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-10 / 290. szám
4 Ketet-Magyaffoeszág 1982. december 10. Készülődés a leszálláshoz Pénteken tér vissza a Földre Anatolij Berezovoj és Va- l entyin Lebegyev, miután teljes egészében végrehajtották a Szaljut—7 űrállomás fedélzetén a számukra előírt tudományos kutatóprogramot. Csütörtökön a két űrhajós a visszatérő Szojuz T—7 űrhajó fedélzeti rendszereit ell- lenőrizte, s a leszállóegységbe átrakták a kutatások és kísérletek eredményeit tartalmazó anyagokat, a munkaterembe pedig átvitték az elhasznált berendezéseket. Az űrhajósok magukkal hozzák a Földre a repülés adatait és eseményeit rögzítő dokumentációt, a fénykép- és filmfelvételeket, a biológiai kísérletekhez használt tartályokat és az egykristályos félvezető anyagot tartalmazó ampullákat. A Földre továbbított adatok szerint a két űrhajós jól érzi magát, a Szaljut—7 űrállomásból, a Szojuz T—7 és a Progressz—16 űrhajókból álló űrkomplexum repülése kifogástalanul folytatódik. Lengyel helyzetkép Lengyelországban a csaknem egy évvel ezelőtt bevezetett szükségállapot elérte alapvető céljait, ugyanakkor számos fontos dolog megoldásra vár még. A politikai ellenfél nem tette le a fegyvert, a belső ellenforradalmi elemeket tovább bátorítják az óceánon túlról — mondotta Boguslaw Stachura altábornagy, a lengyel belügyminiszter első helyettese, aki a szejm belügyi és igazságügyi bizottságának csütörtöki ülésén beszélt. Az illegális erők nem vonták vissza a jövő tavaszra kilátásba helyezett általános sztrájkra szólító felhívást, ezenkívül azzal fenyegetőznek, hogy néhány nap múlva, december 13—16 között különféle tiltakozó akciókat rendez. Nem lehet kizárni azt az eshetőséget sem, hogy II. János Pál pápa jövő év júniusára tervezett látogatását is politikai provokációra igyekeznek majd kihasználni. A belügyi szervek egyévi tevékenységéről szólva Stachura a többi között elmondta, hogy négy városban: Varsóban, Wroclawban, Szczecinben és Bielsko-Bialában göngyölítettek fel körzeti méretű konspirációs hálózatokat, 360 illegális nyomdát foglaltak le, és 730 ezer röplapot, valamint 340 ezer más illegális kiadványt koboztak el. Országos viszonylatban az úgynevezett „Szolidaritás”- rádió 11 adóját fedezték fel és szüntették meg. A szükségállapot kihirdetése óta ösz- szesen 10 131 személyt internáltak, közülük jelenleg már csak 317-en vannak az elkülönítő intézményekben. Ülésezett a KISZ Központi Bizottsága Csütörtökön ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Baranyai Tibor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. A testület meghallgatta Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának tájékoztatóját az MSZMP KB december 1-i üléséről, majd Juhász Andrásnak, a KISZ KB titkárának előterjesztésében megvitatta és meghatározta a KISZ feladatait a munkásifjúság körében. A vitában részt vett Sólyom Ferenc, a SZOT titkára, valamint az MSZMP KB ifjúsági bizottságának és a KISZ KB ifjúmunkás tanácsának több tagja is. Miként az ülésen hangoztatták, a munkásifjúság a KISZ legnagyobb forradalmi hagyományokkal rendelkező politikai ereje, amely meghatározó módon befolyásolta az ifjúsági szövetség tevékenységét. Valamennyi üzemi, munkahelyi KISZ- szervezet dolga és felelőssége ma is úgy tevékenykedni, hogy tovább növekedjék a KISZ befolyása a munkásifjúság körében. A munkásfiatalok csaknem 27 százaiba tagja a KISZ-nek, szervezettségük 1975 óta 6 százalékkal növekedett. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy a magyar nép tehetsége és szorgalma olyan korszakos eredményeket hozott az elmúlt évtizedekben, amelyekre joggal lehetünk büszkék. Az egyre nehezebbé váló nemzetközi feltételek között azonban csak úgy juthatunk előbbre, ha a jövőben jobban és fegyelmezettebben dolgozunk. Ezért a KISZ is megújítja termelési mozgalmait, szorgalmazza, hogy a termelési vállalásokat állítsák a középpontba a szocialista munkaverseny-mozgalomban, és javasolja a fiatal munkások minőségi köreinek megalakítását. A KISZ védnökséget kezdeményez a gazdaságos anyagfelhasználást szolgáló kormányprogram megvalósítása, az anyaggazdálkodás és hulladékhasznosítás hatékonyabb módszereinek kidolgozása, és elterjesztése érdekében. A KISZ annak érdekében fog dolgozni, hogy megőrizzük, illetve helyreállítsuk a tisztességgel, lelkiismeretesen és pontosan végzett munka becsületét, érvényt szerezzünk az olyan hagyományos munkásértékeknek, mint a rend, a fegyelem, a szervezettség, az öntudatosság, a nyíltság. A testület elfogadta a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban, az áfészekben, az erdő- és fagazdaságban, valamint a vízgazdálkodás területén dolgozó KlSZ-szerveze- tek 1983. évi akcióprogramját. Gromiko fogadta a magyar nagykövetet Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügy-- minisztere csütörtökön saját kérésére fogadta Rajnai Sándort, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetét. A megbeszélés meleg, baráti légkörű volt. A találkozó során a szovjet—magyar kapcsolatok kérdéseit és a jelenlegi nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit tekintették át. Hollai Imre üzenete Az emberi jogok napja Az élethez váló alapvető emberi jog biztosítása érdekében elengedhetetlenek a konkrét leszerelési intézkedések — hangsúlyozza Hollai Imrének, az ENSZ-közgyűlés 37. ülésszaka elnökének az emberi jogok napja, december 10. alkalmából szerdán nyilvánosságra hozott üzenete. A magyar diplomata rámutatott, hogy a világ számos térségében emberek milliói élnek szabadságuktól megfosztva, jogaikat lábbal tiporják. Az üzenet kiemeli, hogy a nemzetek közössége nem hagyhatja'szó nélkül az emberi jogok tömeges megsértését, ennek a problémának az ENSZ figyelmének középpontjában kell állnia. Az ENSZ-közgyűlés harmadik számú, szociális, humanitárius és kulturális ügyekkel foglalkozó bizottságának szerdai ülésén felszólalt Erdős André, a magyar küldöttség tagja. Az emberi jogoknak a világ különféle részein történő megsértéséről szólva rámutatott, hogy az emberi jogok helyzete Chilében nem javult, és a chilei junta továbbra is lábbal tiporja a nemzetközi jog alapvető normáit. A magyar küldött az emberi jogoknak az Izrael által megszállt arab területeken történő megsértését elítélve, sík- raszállt a palesztinai arab nép önrendelkezési jogának érvényesítéséért és elítélte a fajüldöző dél-afrikai rendszert, valamint a dél-koreai rezsim politikáját. A Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója ÉSZT A pénzügyminiszter rendeleté értelmében december 10- től a belföldiek az eddigi 400 forint helyett 2000 forintnak megfelelő értékű külföldi pénzt tarthatnak birtokukban. A birtokban tartható pénzt a tulajdonosok kiviteli engedély nélkül vihetik külföldre. A KGST-tagállamok saját valutájuk országukba történő beviteléhez a magyar kiviteli engedélyt megkövetelik. A kiviteli engedélyt a valutaellátó helyeknél — az utazásra érvényes útlevél bemutatása mellett — lehet kérni, amelyek azt költség felszámítása nélkül kiadják. Konvertibilis valutáért 2000 forint értékhatárig belföldön külföldi útszakaszra menetjegyek és az erre kijelölt, valutáért árusító üzletekben áruk vásárolhatók. A november 30-i árfolyam- változás miatt módosult a konvertibilis elszámolású országokba magánútlevéllel utazók valutaellátása. Eszerint az egyéni turistaként utazók az eddigi 12 800 forint helyett 13 200 forint, a látogató útlevéllel utazók az eddigi 1700 forint helyett 1800 forint, a szülők valamelyikének egyéni turista útlevelében szereplő kiskorú gyermekeik részére, gyermekekként az eddigi 1900 forint helyett 2000 forint értékű valutát vásárolhatnak. Nem változnak a valutakiutalásra vonatkozó feltételek és az ezzel összefüggő egyéb rendelkezések. Szocialista Szovjet Köztársaság Az Észt SZSZK címere □ három balti köztársaság közül a legészakibb Észtország — a tengerek földje. Ezért láthatók kék hullámvonalak az Észt SZSZK zászlaján. A 45 ezer 100 négyzetkilométer terület egytizedét szigetek alkotják, számuk több mint 1500. Az egyik legkisebb szövetségi köztársaság, lakóinak száma mindössze egymillió 438 ezer. Észak—déli kiterjedése 240 kilométer, kelet—nyugati 350. Gépkocsival néhány óra alatt át lehet jutni rajta. Az az ország, amely régen túlnyomórészt burgonyatermesztéssel foglalkozott, ma 80 országba exportál villamossági cikkeket, exkavátorokat és precíziós műszereket. A tizenegyedik ötéves terv éveiben óriási ütemben fejlődik a vegyipar. Az olajpalakitermelés eléri az évi 30 millió tonnát. Az olajpalából több mint 50 féle vegyipari terméket állítanak elő. Tallinn, az észt főváros nemcsak a Baltikum, de az egész Szovjetunió egyik legpatinásabb városa. Kiemelt műemlék város, ahol a középkori építészeti emlékek tisztán, eredeti egységükben maradtak fenn. Észtország tengeri kapuja — a tallinni kereskedelmi kikötő. A hajók részt vesznek a sarkköri szállításokban, árut visznek a nehezen megközelíthető vidékekre, a világ számos országába. Az észt tenger- hajózási vállalat 56 állammal tart fenn kapcsolatot. A Szovjetunióból 250 kikötőbe Tallinnon át szállítják a személygépkocsikat, a szerszámgépeket és a hengerelt árut. r Uj gazdaság — új életmód Beszélgetés Kari Vajnóval, az Észt Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárával — Észtország régen főleg paraszti lakosságú ország volt: 1940 előtt az észtek kétharmada falvakban élt. Jelenleg a lakosság többsége városlakó. Mivel magyarázható az urbanizáció ilyen üteme? — erről kérdeztük Kari Vajnót, az Észt Kommunista Párt KB első titkárát. — Természetesen számunkra a háború utáni évek voltak a legnehezebbek — mondotta. — Narva, Tallinn egész városnegyedei, Tartu, Parnu romokban hevert. Lerombolták és vízzel árasztották el a bányákat, megsemmisítették a gyárak, üzemek gépeit és berendezéseit, a mezőgazdasági üzemeket. A lerombolt létesítmények helyreállításával egyidejűleg ment végbe az iparosítás intenzív folyamata: helyreállítottuk a gyárakat, az üzemeket, a bányákat és újakat építettünk. — Mindez lehetővé tette, hogy a tipikusan mezőgazdasági területeket magas fejlettségi fokon álló iparvidékekké alakítsuk át. Kis köztársaságunk ezeket a bonyolult feladatokat a maga erejéből természetesen nem tudta volna megoldani. A szovjet kormány már 1945-ben 300 millió rubelt utalt ki a szövetségi költségvetésből Észtországnak. — Az iparosítás hatalmas üteme előre meghatározta á városok dinamikus fejlődését. A városlakók száma 1965-ben — a háború előtti 1940-es évhez képest — csaknem megduplázódott. Ma a városi lakosság száma meghaladta a lakosság 70 százalékát. Egy másik tendencia is elősegítette ezt: megerősödtek a kolhozok és a szovho- zok. — Hogyan alakult az átköltözők élete a nagyvárosban, hogyan alkalmazkodtak az új körülményekhez? — Különösen az első időkben ez bizonyos nehézségekkel járt, főleg pszichológiai vonatkozásban. A Tallinban végzett szociológiai felmérés a városba költözött különböző korú emberek négy csoportjának „tipikus sorsát” regisztrálta. Az első csoportba azok a parasztok tartoznak, akik 1960 előtt kerültek a fővárosba. Általános, vagy nem teljes középiskolai végzettséggel, a városi életet szakképzetlen munkásként kezdték, csak később szerezték meg a középfokú szakképzettséget. A második csoportba a hatvanas években átköltözők tartoznak. Általánosan jellemző rájuk, hogy a magas szakmai minősítést viszonylag gyorsan megszerezték. A harmadik csoport tagjai az elmúlt tíz évben azért költöztek faluról városba, hogy folytassák a tanulást, s magasabb képzettséget szerezzenek (minden ötödik ember). Tipikus karrier az övék: az iparban, az építőiparban, az egészségvédelemben vezető, vagy középkáderek. S végül a negyedik, számban a legkisebb csoporthoz azok az emberek tartoznak, akik elégedetlenek jelenlegi munkájukkal, életformájukkal, s ezért más városba szeretnének költözni, vagy visszatérni a falujukba, mivel sorsuk a városban nem úgy alakult, ahogy szerették volna. — Gyakran mondják^hogy a migráció a falvakból a városokba olyan folyamat, amelynek megvannak a nyilvánvaló előnyei, de ugyanakkor a hátrányai is ... — A falusi lakosság városba költözése természetes jelenség. Ma fele annyi mező- gazdasági dolgozó háromszor annyi mező- gazdasági terméket állít elő, mint a polgári berendezkedésű Észtország időszakában. Ma az észt mezőgazdaságban a "munkaképes lakosság 12 százaléka dolgozik, s a jövőben számuk 7—8 százalékra csökken. Ez — ismétlem — természetes tendencia. Pedig a mai falusi lakosság életszínvonaligénye nem marad el a városlakók igénye mögött. Még a magas munkabér sem tartja vissza a faluban, ha az élete unalmasabb itt, mint a városban. Itt jegyzem meg, hogy amíg a falusi fiatalokat nemrég csak a nagyváros vonzotta, ma már egészen más a helyzet. Sokan városi módon élhetnek anélkül, hogy a falut elhagynák. Ott, ahol a természet közelsége és a megszokott falusi életforma a kulturális-j óléti szolgáltatások magas színvonalával párosul. — Az észt mezőgazdaság fejlődéséhez új távlatokat nyit a Szovjetunióban elfogadott, 1990-ig szóló élelmiszerprogram. A programnak megfelelően köztársaságunkban 170 ezer hektár szántóföldet szárítanak ki és kapcsolnak be a mezőgazdaság vérkeringésébe. Az átlagos hústermelés 10 év alatt 235—240 ezer tonnára, a tejtermelés 1,3—1,4 millió tonnára, a gabonatermesztés 1 millió 500 ezer—1 millió 600 ezer tonnára növekszik. Az élelmiszerprogram -— komplex program, valamennyi láncszeme kölcsönösen összefügg, és kölcsönösen feltételezi egymást. Szerves részét alkotják a falu szociális átalakítását célzó intézkedések, belértve a falvak jól szervezett településekké való átalakítását, a lakásállomány növelését, a kommunális, a kulturális, jóléti építkezéseket is. Jelenleg Észtország egész területén hatalmas agráripari komplexumok épülnek, amelyekben jelentősen tökéletesítik a technológiát, a tudomány számos új vívmányát hasznosítják. — Magától értetődik, hogy ezekben a komplexumokban nemcsak a termelési, hanem a szociális problémákat is köny- nyebben oldják meg. Mindegyiknek lesz saját kulturális központja, művelődési házzal, filmszínházzal, képtárral, zeneiskolával. Egyszóval a város és a falu között meglévő szociális különbségek megszüntetésének a folyamata új, hatalmas ösztönzést és lendületet nyer.
