Kelet-Magyarország, 1982. december (42. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-09 / 289. szám

1982. december 9. Kelet-Magyarország 3 Következetesebb anyagi ösztönzést (1.) Az új kereset- és jövedelemszabályozás □ CSELEKVÉS LEG­FŐBB MOZGATÓ­RUGÓJA az érdek. A nagyobb aktivitás foko­zott érdekeltséget feltételez. Ebben a tudatosság, az er-^ kölcsi tényezők szerepe nem' lebecsülhető, de az anyagi­aké mégis a meghatározó. Hogyan lehet az érdekre jobban hatni, az anyagi ösztönzést erősíteni olyan helyzetben, amikor az el­osztható javak tömege si­keres erőfeszítések esetén sem növekszik? Csak az egyenlősdivel való követke­zetes leszámolás, a határo­zott differenciálás vezethet eredményre. Uj rangsorok kialakítására a mértékek, a mércék újraszabályozására van szükség. Uj kereset- és bérszabá­lyozás alkalmazására kerül sor 1983 januárjától. A vál­tozás minden vállalatot és szövetkezetét érint. Csak a költségvetésből gazdálkodó szervezetek, intézmények tevékenykednek az éddigi feltételek közt tovább. Az új bérszabályozásnak két alapformája lesz. Az egyik forma a bérek és a keresetek növelését a jöve­delmezőség mindenkori színvonalától teszi függővé. A másik formában, amely­be az alapanyag- és ener­giaipar, a tervező- és kuta­tóintézetek tartoznak, köz­pontilag határozzák meg az évi bérfejlesztés mértékét s a jövedelmezőségtől csupán a nyereségrészesedés ala­kulása függ. A leglényegesebb válto­zás, hogy nem a fejlődést, a javulást, hanem a tényle­ges jövedelmezőségi szín­vonalat honorálják ezután. Vagyis, nem jutalmazzák külön azt a vállalatot, amely „beosztja” tartaléka­it, hogy minden évben szép fejlődést produkáljon. És nem büntetik azt a vállala­tot, amely korábban minden lehetőséget hasznosított és az adott helyzetben csak az elért jövedelmezőségi szín­vonal fenntartására képes. A belső tartalékok gyors és teljes körű feltárásában te­szik érdekeltté az üzemeket azáltal, hogy az úgynevezett versenyszférában a jövedel­mezőség minden egyes szá­zalékáért előre meghatáro­zott mértékű bérszínvonal­emelést engedélyeznek — adómentesen. A BÉRTÖMEGGAZDÁL­KODÁS eddigi módszerét a bérszínvonal növekményé­nek szabályozása váltja fel. Az új megoldás nyilvánvaló előnye, hogy a feladatokhoz rugalmasan igazodó lét­számgazdálkodást tesz lehe­tővé. Jelentősen egyszerűsödik, áttekinthetővé válik a sza­bályozás. Megszűnik példá­ul a hozzáadott értéknek, mint bérfejlesztési mutató­nak az alkalmazása. A bér­színvonal-növekedés után a részesedési alap képzéssel együtt, egységes táblázat alapján adóznak a vállala­tok s csökken a progresz- szivitás mértéke. A bér­emelést — mivel az a kö­vetkező években is elköte­leződést jelent — a része­sedéshez képest háromszo­ros súllyal kell figyelembe venni. Felfokozott várakozás» előzte meg a kereset- és bérszabályozás korszerűsí­tését. A legtöbben a kötött­ségek negszüntetésére, a kereseti lehetőségek jelen­tős növekedésére számítot­tak Az új szabályozók, bár érdemi módosulással jár­nak, mégis csalódást okoz­hatnak. Nem lesz több pénz ez­után sem a keresetek nö­velésére. Sőt, 1983-ban a korábbi éveknél kisebb mértékű átlagos bérfejlesz­téssel kell beérni, mivel a nehéz gazdasági helyzetben meg akarjuk óvni a forint viszonylagos stabilitását, jó vásárlóerejét. A vállalatok­nak csak egészen szűk kö­re jut az eddigieknél ked­vezőbb béremelési lehető­séghez. Mások, köztük a többnyire alacsony jöve­delmezőségű nagyvállalatok rosszabbul járnak. Az ala­csony jövedelmezőségű és veszteséges gazdálkodó egy­ségek kérhetik átsorolásu­kat, hogy bérfejlesztésüket ne a jövedelmezőségtől te­gyék függővé, hanem köz­pontilag szabályozzák. Az ilyen átsorolt vállalatok azonban az átlagosnál ki­sebb mértékű központi bér- fejlesztésre tarthatnak csak igényt. ADÓMENTES BÉRFEJ­LESZTÉSI lehetőséghez jut­nak a vállalatok tehát a jövedelmezőség alapján, il­letve a központi szabályo­zás esetén az engedélyezett mértékig. Adómentesen használható fel továbbá a létszámcsökkenésből adódó bérmegtakarítás 30 százalé­ka. Az előre bejelentett tervszerű, szervezett lét­számátcsoportosítás esetén egyedi mérlegeléssel és döntéssel a megtakarított bér 50—80 százaléka is fel­használható az adómentes sávban. Megszűnik az eddi­gi háromszázalékos plafon, s a megtakarított létszám engedélyezett mértékű bér­hányada tehát korlátozás nélkül lesz felhasználható. Adómentes bérfejlesztést tesz lehetővé a népgazdasá­gi feladatok megoldására ösztönző bérpreferencia és a feszültségek, lemaradások felszámolására hivatott köz­ponti bérpolitikai intézke­dés. Minden további bér­emelés ezután már adókö­teles és csak a nyereségré­szesedés terhére eszközöl­hető. A mezőgazdaságban vál­tozó mértékrendszerrel és kisebb módosítással tovább­ra is érvényben marad a munkadíjak színvonalának szabályozása. Ez lényegében a vállalatok központi bér- szabályozásának megfelelő forrna. Ezenkívül új szabá­lyozási rendszert is alkal­maznak. A mezőgazdaság sajátosságainak megfelelően a munkadíjak, a keresetek növelését ennél a formánál az egy főre jutó bruttó jö­vedelemtől teszik függővé. □ mezőgazdasági üze­mek a két forma kö­zül szabadon vá­laszthatnak, elhatározásuk azonban több évre ßzöl, 1985-ig egyetlen bérszabá­lyozás alkalmazása kötele­ző. A mezőgazdasági üze­mek — a bérszabályozási formától függetlenül — az egy főre jutó nyereség és az adott évi munkadíj szín­vonalától függően differen­ciáltan különböző mértékű (1—14 százalék) részesedési alapot képezhetnek adó­mentesen. AZ ÁLTALÁNOS GYA­KORLAT módosításával egyidejűleg bérszabályozási kísérletekre is sor kerül. A szoros elszámolású üzletek vezetői és helyettesei köré­ben a forgalom növelésében való érdekeltséget fokoza­tosan a nyereségéraekeltség váltja föl. Az építőipari vállalatok és szövetkezetek szűk körében pedig a kísér­letek nagyfokú döntési sza­badságot teremtenek az anyag- és az energiatakaré- kosságra, a kezdeményező vállalkozói magatartásra, a versenyre, az igények ha­tékony kielégítésére ösztö­nözve. Kovács József Almasűrítmény tőkés exportra Negyvenezer tonna almát dolgoznak fel éhben a szezonban az allami tangazdaság mátészalkai léüzemében. Az alma- lésűrítményt Ausztriától Japánig, számos tőkés országba ex­portálják. Első képünkön: 500 tonna alma vár feldolgozás­ra a betontárolóban. A második képen: óriás présgépek sajtolják az almát. (Elek Emil felvételei) VÁLTOZÁSOK TYÚKODON Vetés helikopterről Nem hisz az ember a szemének: gyönyörűen kelt, egyen­letes állományú vetés, de egy irányból sem látszik a sora. A tyukodi Kossuth Termelőszövetkezetben 350 hektár búzá­nak van ilyen tulajdonsága. A titok: helikopterről vetették. — Alig több, mint arasznyi nálunk a termőréteg — mond­ja Nyéki Gyula termelési el­nökhelyettes. — Errefelé a legmélyebb a láp, itt az len­ne jó, ha minden héten esne vagy tíz-tizenöt milliméter, de ilyen még sohasem volt. Így jártunk a búzával is. Ok­tóber közepén jött egy nagy zuhé, vetőgéppel a földre az idén nem tudtunk volna rá­menni. Hatvan lcm-es sebességgel Kétségbeesett megoldásnak tűnik a légi vetés, maguk is annak érezték, de érthetően megunták már, hogy soha nem teljesül a vetésterv. Ad­dig kísérleteztek, hogy egé­szen megfelelő szórásképpel hat mázsa vetőmagot csorga­tott el a helikopter, éppen két hektárra. Mondani sem kell, hogy percek alatt. Kiszámí­tották, hogy hatvan kilomé­teres sebességgel csapódik be a szem, így egy sem marad a föld színén. — Csak küszködtünk a földdel —, emlékezik az el­nökhelyettes, — fel-felcsil- lant egy reménysugár, de még azt sem mondhatjuk, hogy melléfogtunk. A rend­szertermelést akkor vezettük be, amikor az olcsó energia, és a mennyiségi szemlélet dominált. Az energia árrob­banását a növénytermelés szerkezetének gyors változ­tatásával nem lehet követni, hiszen a gyomirtó szerek több évig károsítanak más kultúrákban. Nekünk pedig a kukoricaszárítás a mai időkben tiszta ráfizetés. Talajmunka takarékosan Négy év kellett tehát, amig az 1250 hektár kukorica az idén már 429-re csökkent, de még ez is sok. Helyét kalá­szosok váltották A el, amelyek sokkal biztonságosabban hoz­nak tisztes termést, és ami egyáltalán nem közömbös, lényegesen olcsóbban He­lyesen cselekedtek, mert a tartalékok feltárását legjob­ban a tájtermelés előmozdí­tása, az itteni klimatikus és talajviszonyok legmegfele­lőbb kihasználása jelenti. A vetésszerkezet, ésszerűsí­tését szorosan követte a ta­lajmunkák energiatakaréko­sabbá tétele. Előnyben része­sítik a forgatás nélküli por- hanyítást. bár géprendszerük még mindig nem komplett ennek megvalósítására. — Ez a lápi vidék tulaj­donképpen az állattenyésztés hazája —• summáz Bajka Zol­tán elnök. — Mióta bevezet­tük a kaszálás utáni fejtrá­gyázást, gyepjeink hat tonna szénát adnak hektáronként, ami fölötte van az országos átlagnak. Szarvasmarha-ál­lományunk haszna elsősor­ban az értékesített hús és tej, de sokkal nagyobb fon­tosságot tulajdonítunk a ke­letkezett szerves trágyának, mint másutt teszik. Teljesen elfelejtették a mai gazdák a trágyakezelést és annak sze­repét a gazdálkodásban. — A régi trágyatelepek jobban óvták tartalmukat, mint ma egy silókazal. Nem csoda, hogy soha mikroelem- hiányt nem tapasztaltak. Mi már építettünk egy modern trágyatelepet és készül egy másik is. Ezt is prognózisra alapozzuk, a műtrágya drá­gulására, nem hiszem hogy ebben tévednénk. És ... mondjon akárki akármit, szebb az a határ, ahol min­den tábla megkapja négy- évenként a szervesanyag- utánpótlást. Így teljes a lánc a tápanyagtól a termékig. Ösztönzőbb bérezést A megtalált jó gazdálkodá­si szisztéma mellett nem le­het közömbös a vezetés és irányítás módja sem. Jelen­leg még az alapbér dominál a fizetésben, amivel tulaj­donképpen a beosztást hono­rálják. De már a következő évben olyan munkadíjazási rendszert dolgoznak ki, amely szorosabbá teszi a kapcsolatot a teljesítmények és a végtermék mennyisége és minősége között. A nagy teljesítményű erő­gépek bevezetésével náluk is megnőtt azok vezetőinek sze- mélyj felelőssége, és a meg­követelt képzettségi szint. Hogy ennek hiánya ne okoz­zon gondot, helyben indíta­nak traktorosiskolát. A trak­torosoknál alkalmazzák egyébként a leghatékonyabb ösztönző mozgóbért, mely a teljesítménybér ötven száza­lékát is elérheti. Vetésnél, vegyszerezésnél ez nélkülöz­hetetlen. Veszteséges évek utón — Figyel bennünket a fa­lusi ember — mosolyog az el­nök. — Elvárja, hogy lép­jünk, ha valami miatt döcög a gazdálkodás. Ez pedig gyakran előfordult, mert a pénztelenség bűvös köréből nem tudtunk kiszabadulni. Ennek ellenére sohase csök­kent kísérletező kedvünk, és bár gyakori vendégünk volt eddig a veszteség, kialakult arca van termelőszövetkeze­tünknek. — Munkát adtunk a hely­ség lakóinak, és ha szeré­nyen is, de mind eredménye­sebb az alaptevékenységünk. Ennek a fejlesztését tartjuk legfontosabb feladatunknak, de akárhogy csűrtük-csavar- tuk, nem tudtuk elképzelni melléküzemi ágazat nélkül. ^Ismerjük az elrettentő példá­dat, tanultunk belőle, és bí­zunk benne, hogy a mienk­ből nem lesz kinek tanulnia. A veszteséges évek után je­lentős nyereséget várunk, de nálunk aztán van helye a pénznek. NEM... FAGGATOM a műhelyve­zetőt arról, miként sikerült 2,5 millió forint értékű al­katrészt megtakarítani. Sok­mindent elsorolt. Egyrészt kiszedték a még használha­tó, felújítható részeket a ré­gi, kiselejtezett gépekből. Az­tán a traktorosok, az önjáró betakarítok vezetői is figyel­mesebb, fegyelmezettebb munkát végeztek. Jó volt az időjárás is. Nem volt tengely­törő, alkatrészt koptató sár­tenger, de aszály sem kemé­nyítette a földet. Végül — mondta a mű­helyvezető — az elnökünk sorra nem írta alá a meg­rendelőket. Örökké azt mond­ta, tele van a raktár anyag­gal, alkatrésszel, használjuk azokat. Legalább egymilliót érő megrendelőre mondta azt, hogy nem. Igaz, a raktári készletet tizedében sem tud­tuk használni, mert olyan gépekhez valók, amilyenek már nincsenek. Használtuk ehelyett a fejünket. MEGLEPETT, amit a mű­helyfőnök mondott. Egymillió forintos megtakarítás abból, hogy egy elnök nem ír alá mindent, amit eléje tesznek. Követésre méltó erélyesség, szigorúság. Ki hinné, hogy a tagadás, az aláírás megtaga­dása is jó eszköze lehet a megtakarításnak. Ennél már csak az lenne jobb, ha a mű­helyvezetők, anyagbeszer­zők és mindazok, akiket il­let, eleve nem írnának meg néhány megrendelőt. Ezzel időt, papírmunkát takaríta­nának meg. Pluszként .az al­Esik Sándor katrészekhez. (seres) Nyáron történt: a kutyát a presszóterasz mellé kötötte a srác, részben, hogy a sikeres üzlet után közel legyen a fa­gyi, részben, hogy a kutya körül legyen megfelelő for­galom. Volt is forgalom. És a ku­tya ezúttal áru volt. írhat­nám, hogy félkész áru volt csak, olyan inkább kutyamo- dell. Szóval kölyökkutya. Füst színű szőrgombóc, muris szemmel, nedves orral és minden hízelgő kezet bekap­ni kész tartalék energiával. Néztük a kutyát, de a számba vehető vevőkör nem a teraszon, hanem a környe­ző játszótereken verbuváló­dott. — Eladom — mondta a gyerek. — Ezt? — szörnyülködött az alkalmi kórus, s mintha hiánycikk lenne az eladó ku­tya, egyre több vevő akadt. — Mennyiért? — Húsz forintért, mert édesanyám azt mondta, hogy'nem is vihetem haza... — Add tízért.. Az eladó megsértődött. — Egy ilyenért? Az apja | majdnem fajtiszta németju­hász, az anyja meg egy alig korcs puli.., — Szóval tíz? — Hát... ha akarod, ak­kor tíz meg a póráz. Az kü­lön van. Magamban eltűnődtem: néhány évvel ezelőtt a pó­rázt még tartalékolta volna a srác, de ma már nem vál­lalja az eszközlekötési járu­lékot. Inkább eszik egy fa­gyit belőle. Üzlet Vagy tíz gyerek száguldott haza pénzt és engedélyt kér­ni a kutyához. Tíz boldog ve­vőjelölt. A kutya erről persze nem tudott semmit. Végül jött, habozva, félszegen, de bol­dogan is a tizenegyedik gye­rek. — Én elvihetném — mond­ta — de pénzt nem adtak, így is sírni kellett érte ... — Úgy nem adom, pedig ha nem veszed meg, ezt be­dobják a kanálisba. — Úgy, nem adod? — Nem. — Inkább ...? Én meg­adnám ... Hiába no! A hitel manap­ság nehéz ügy. Ifjú vállala­toknál még nehezebb. — Póráz nélkül se? — Ügy se! A kereskedelem lelke né­ha az ötlet. A vevő átlépett a terasz alacsony kerítésén és megállt előttem: — Bácsi! Tessék adni egy 'Rrintót kutyára .. . A másik gyerek, míg én a kétforintost kotortam, utána­szólt; — A póráz ingyenbe lesz, de a kutya tizedrésze az .enyém... Sokan ültünk a teraszon, öt perc alatt megszületett a részvénytársaság. A két, fő részvényes a járdán számol­ta a pénzét, ügyet sem vet­ve a kutyára már. Volt ott vagy ötven forint. Mi újdonsült kutya tized- és huszadrész-tulajdonosok csak néztük egymást, és jó volt tudni, hogy rendes em­berek vagyunk. Volt ben­nünk valami félszegség, za­var meg minden, még talán közösségi tudat is, de attól még mindenki magában itta a sörét. És másnap, bizonyítván a vállalkozások életképességét, újra ott volt a kisfiú, ugyan-'' azzal a kutyával. És ugyan­az a fiú volt másnap is a vevő... Bartha Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom