Kelet-Magyarország, 1982. december (42. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-09 / 289. szám

XXXIX. évfolyam, 289. szám ÄRA: 1,40 FORINT 1982. december 9., csütörtök Alma a tárolóban npn egteltek a hűtőtáro- | ^ 1 lók is az idén sza- ““ bolcsi arannyal. Összesen száztízezer ton­nát tároltak be, és ez csak több lehetett volna, mert egy-két hűtőtárolóba nem almát, más mezőgazdasági terméket raktak. Időben teltek meg gyü­mölccsel a hűtőházak, en­nek köszönhetően tárolási probléma eddig nem volt. Sokkal inkább gond a meglévő épületek karban­tartása, rekonstrukciója. A termelőszövetkezetek 45 ezer tonnás tárolótérrel rendelkeznek. Ezek zömét még a hatvanas évek vé­gén, a hetvenes évek ele­jén építették. Nem egy idejét múlta. Elavult az épület, korszerűtlenné vált a hűtőberendezés, nem rendelkeznek manipuláló térrel, válogató gépsorral, amely könnyíti és gyorsít­ja a munkát. Ezek a gon­dok, és nem utolsósorban a nagy termés felvetik a meglévő tárolók felújítá­sát, az újabbak építését. Persze nem lehet csak a tíz-egynéhány esztendős hűtőházakat „hibáztatni”, mert akad azért ellenpél­da is. _ Nyírmeggyesen 8 ezer tonna alma termett, s ennek a negyedét elhelyez­ték a tárolójukban. Az pe­dig 1969-ben épült, azóta minden évben tele volt, a szövetkezet még nem fize­tett rá, és minden na­gyobb felújítás nélkül a mai napig üzemel. Az idén április közepén szál­lították el az utolsó tava­lyi almát, jó állapotban. Nem véletlen, hogy az év­tized közepén egy újabb kétezer tonnás tároló épí­tésébe szeretnének bele­vágni. Nagy szükség van erre a tárolóra, hiszen képtelenek lesznek enél- kül megóvni a megtermett gyümölcs minőségét. Az alma nem kis gon­dot jelentett az utóbbi időben termelőnek és ke­reskedőnek egyaránt. A helyzeten persze lehet, sőt kell változtatni, s nem a fák kivágásával. Több jó példa van erre, ami köve- i tésre méltó. Hogy a hűtő házaknál maradjunk, két éve készült el a vajai tíz­ezer tonnás tároló, több, a mai igényeknek megfelelő almatároló található az állami gazdaságokban, a Zöldért, a Hungarofruct kezelésében. B zek átmentik a pil­lanatnyi helyzetet az almát, ugyanak- ; kor többletnyereséget is biztosítanak, mert télen, j kora tavasszal drágább a j gyümölcs. Persze az a biz- \ tos, ami idejében elmegy I mondogatják a kertészek f de nem szabad félni a I biztos jövőtől sem. Sipos Béla Kádár János fogadta Rabah Bitatot Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán a KB szék­házában fogadta Rabah Bita­tot, az Algériai Népi Nemzet- gyűlés elnökét, a Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) Párt Politikai Bizottságának tagját, aki parlamenti kül­döttség élén tartózkodik ha­zánkban. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen eszmecserét folytattak a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseiről, s át­tekintették a párt- és állam­közi kapcsolatokat. Megerősí­tették készségüket a két or­szág jól fejlődő együttműkö­désének további elmélyítésé­re, az MSZMP és az FLN- párt kapcsolatainak erősíté­sére. A találkozón részt vett Apró Antal, az országgyűlés elnöke és Abdelaziz Kara, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság budapesti nagykövete. Jugoszláv és kubai szakszervezeti vezetik az SZMT-nél Szerdán az SZMT vendége­ként kétnapos látogatásra Nyíregyházára érkezett a Ma­gyarországon tartózkodó Mi- ídn Joviosics, a Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség ön- igazgatási osztályának taná­csosa. Látogatásának célja: megismerkedni a megye gaz­dasági és társadalmi életével, a szakszervezetek munkájá­val. A jugoszláv szakszerve­zeti vezetőt szerdán fogadta Alexa László, az SZMT ve­zető titkára. Kölcsönösen tá­jékoztatták egymást gazda­sági és szakszervezeti ügyek­ről. Milán Joviosics ma, csütörtökön a nyíregyházi papírgyárban üzemlátogatá­son vesz részt, ahol találko­zik a gazdasági vezetőkkel és szakszervezeti aktivistákkal. Ugyancsak szerdán délben, kubai delegációt is fogadott az SZMT. A küldöttség ve­zetője Santos Prieto Fernan­dez, a Kubai Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézet igazgatója, tagja: Lourdes Alfonsó Perez osztályvezető. A kubai delegációt útjára el­kísérte Matolcsi Zsigmond, a SZOT Munkavédelmi Tudo­mányos Kutató Intézet osz­tályvezetője. A vendégeket Pétervári József, az SZMT titkára tájékoztatta a megye gazdasági és szakszervezeti életéről, a szakszervezet munkavédelmi tevékenysé­géről. A kubai delegáció szintén két napot tölt me­gyénkben az SZMT vendé­geként. Szerdán a Taurus nyíregyházi gyárában voltak, csütörtökön pedig a Szamos menti Állami Tangazdaságba látogatnak el tapasztalat- szerzés céljából. A hónap jogszabályai (2. oldal) Vetés helikopterről (S. oldal) Záhony: vonatürítő gépet helyeznek üzembe Jelentősek a MÁV idei műszaki fejlesztései Nagy erővel folytatódtak a MÁV-nál a villamosítási és pályarekonstrukciós munká­latok, az állomásfelújítósok, s az idén is nagy gondot for­dítanak a közlekedés bizton­ságát szolgáló berendezések korszerűsítésére. A záhonyi átraikókörzet fej­lesztésének újabb részeként mintegy 100—120 millió forin­tot költöttek az idén a szál­lítási szempontból fontos tér­ség korszerűsítésére. Számos állomáson korszerű biztosítóberendezéseket sze­reltek fel, és csaknem száz kilométernyi vasútvonalon automata térközöket építet­tek. A korszerű közlekedés alapfeltétele a színvonalas járműpark: az idén 1,3 milli­árd forintot költöttek a sze­mély- és teherkocsipark fel­újítására. Húsz villamos és kilenc Diesel-mozdonyt sze­reztek be, 570 új teherkocsit, s ötven belföldi forgalomra alkalmas személykocsit vásá­roltak. Ezenkívül 200 nagy, és ugyanannyi közepes kon­ténerrel, ' valamint több kon­ténermozgató berendezéssel, járművel bővítették az esz­közeik állományát. A MÁV szakemberei kere­sik azokat a műszaki, tech­nikai megoldásokat, módsze­reket, amelyekkel könnyíteni lehet a nehéz fizikai munkát, helyettesíteni az amúgy is kevés munkáskezet, tovább csökkenteni a költségeket. A sarusok veszélyes munkájá­nak helyettesítésére szolgál a korszerű angol Dowty rende­ző pályaudvari fékező tech­nika hazai alkalmazása. Egyelőre kísérletképpen, a ferencvárosi rendező pálya­udvar négy vágányára sze­reltek fel ilyen szerkezete­ket, de már folynak a tár­gyalások a kooperáció alap­ján történő szélesebb körű bevezetéséről. A záhonyi átrakókörzetben hamarosan nagy teljesítmé­nyű vagonürítő gépet helyez­nek üzembe. Olcsóbbá és könnyebbé teszik vele a ve­gyi és más ömlesztett áruk kirakását, s csökkentik az egészségügyi károsodás ve­szélyét. Ugyancsak idei ered­mény, hogy a vontatási ener­gianormák meghatározásá­ra számítógépes módszert ve­zettek be, ennek alkalmazá­sával évente több millió fo­rint értékű energiamegtakarí-' tásra nyílik lehetőség. Tizenkét településen Kulturális programsorozat — cigányoknak Export a VOR-ból A VOR vásárosnaményi üzeme termeléséneik 72 szá­zalékát a Szovjetunióba ex­portálja. A mintegy 120 ezer darab öltöny és zakó gyártását november 8-ra be­fejezte a vállalat. Ezzel el­sőként teljesítették a gyár­egységek közül az export­tervüket. Képünk: Kozma Mária nadrágok övtartó de­rékigazítását végzi, kétké- ses gyorsvarró géppel. (E. E.) Szépen sikerült kulturális rendezvénysorozatot szer­vezett a megyei és városi művelődési központ azon a tizenkét településen, ahol a legnagyobb a cigánylakos­ság aránya. Az Országos Közművelődési Tanács el­nöksége erre a célra soron kívül nyújtott támogatást, hozzájárulva a programok költségeihez. Porcsalmán, Nyírmadán, Jándon, Kodászon, Tor­nyospálcán, Tiszabezdéden, Nagyhalászban, Kispaládon, Tisztaberekén, Nyírvasvá­riban, Tiszavasvárin és Pi- ricsén tartottak ismeretter­jesztő előadásokat, műsoros rendezvényeket, kiállításo­kat. Az alapismereti elő­adássorozat keretében pél­dául az egészséges életmód­ról, csecsemőgondozásról, a gyermeknevelésről, szociál­politikai és jogi tudnivalók­ról esett szó. Különösen nagy érdeklődés kísérte a beköszöntő programot, me­lyen a cigányság eredetéről, hagyományairól hangzott el tájékoztató. Vándorkiállí­tást is rendeztek a prog­ramban, Fenyvesi József ci­gányfestő műveiből, s több alkalommal hívtak meg ci­gány alkotókat, művészeket beszélgetésre. Megyénkben jelenleg há­rom olyan amatőr művé­szeti együttes működik, mely méltóképp viszi to­vább a hagyományokat. Ezek a csoportok felléptek a programsorozatban, s sze­replésükkel újabb, hasonló együttesek megalakulását, vagy szervezését inspirál­ták. A milotai cigányegyüttes 1980 óta folyamatosan dol­gozik, tagjai sorába gyűjti a falu cigánylakosságának apraja-nagyját, 8 évestől 60 esztendősig. Szép sikert ér­tek el a Táncantológia című tévéfelvételükön. Nyírvas­váriból évtizedek óta töb­ben adatközlői a Magyar Tudományos Akadémia ku­tatócsoportjának. Számos szakkönyv utal a faluban megmaradt eredeti archai­kus táncformákra, motívu­mokra. A nagyecsediek cso­portja harmadik éve szere­pel sikeresen a legkülönbö­zőbb fórumokon. Több te­lepülésen kezdeményezték, hogy alakuljanak gyermek­klubok, kapjanak több tá­mogatást az eredményesen működő művészeti csopor­tok. A nagykállói Kallux Cipőipari Szövetkezetben az év vé­géig 30 ezer pár cipőt, illetve csizmát gyártanak lengyel és szovjet exportra. Tanyik József a cipőket meózza. (Elek Emil felvétele) MA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom