Kelet-Magyarország, 1982. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-08 / 288. szám
4 Kelet-Magyarország 1982. december 8. Kommentár zsarolás F okozni a fokozhatatlant — talán így lehetne a legjobban érzékeltetni az Egyesült Államok példátlan méretű fegyverkezését. Dmitrij Usztyinov, a Szovjetunió marsall ja, honvédelmi miniszter hétfői beszédében a többi között elmondta: a második világháborút követő 35 évben az USA kétbillió dollárt költött katonai célokra, ugyanakkor 1983 és 1987 között már 1,6 billió dollárt irányzott elő fegyverkezésre. Ezzel a ténnyel szükségképpen szembe kell nézni. Nyílt világuralmi törekvések az egyik oldalon — határozott, de higgadt válasz á másikon. Ami a tétel első felét illeti, Reagan elnök döntése az MX típusú interkontinentális ballisztikus rakéták telepítéséről, az úgynevezett eurorakéták gyártásának siettetéséről a nyugat-európai kormányokra gyakorolt nyomás e nukleáris eszközök elfogadására, az amerikai hadsereg páratlan méretű fejlesztése — mindez teljesen nyilvánvaló célokat szolgál. Érdemes kiragadni a tömegpusztító fegyverek közül az MX-rakétákat. Száz ilyen eszközt szándékoznak telepíteni az USA-ban. Egy-egy MX-et tíz robbanófejjel láttak el. S a robbanófejek egyenként tizenhétszer akkora pusztításra képesek, mint a Hirosimára ledobott amerikai atombomba. Reagan elnök döbbenetes cinizmussal azt állítja, hogy minderre egyrészt a Szovjetunió állítólagos katonai fölénye, másrészt az eredményes leszerelési tárgyalások miatt van szükség. A genfi értekezleten ebből a kiindulásból próbál az Egyesült Államok előnyöket teremteni a maga számára, arra törekedve, hogy a szovjet nukleáris eszközök megszüntetését kiharcolja. Usztyinov honvédelmi miniszter beszédében hangzott el a szovjet álláspont: minden próbálkozás hasztalan, amely arra irányul, hogy az USA számára egyoldalú előnyöket biztosítson. Moszkva részéről minden ésszerű javaslatot mérlegelnek — ez derül ki valameny- nyi szovjet állásfoglalásból. Csakhogy ilyen amerikai javaslatokról egyelőre szó sincs. S a világ joggal aggódik: az Egyesült Államok őszinte és komoly tárgyalási készsége iránt ugyanis alaposak a kételyek. Gy. D. (--------------------------------------------------Egy színfolttal kevesebb: eltűnt az ardati utca bolondja, aki egyben Nyugat-Bejrút széles körben ismert és emlegetett nevezetessége volt. Igazi nevét senki sem ismerte, de mindenki tudta, hogy róla van szó, ha Abu el- Risről, a tollas emberről beszéltek. A toll elválaszthatatlan tartozéka volt. Akár széles karimájú, fekete kalapot, akár passzentos kötött sapkát viselt, sajátos fejfedőjét mindig tarka madártoll díszítette. Saját készítésű ruházata olyan élénk és fantáziadús volt, hogy valójában nem egy, hanem több színfolt egyidejű eltűnéséről kellene beszélnünk. A legforróbb nyárban is térdig érő vastag gyapjúzoknit viselt, de véletlenül sem fordult elő, hogy a kettőnek a színe, mintázata megegyezett volna. Sárga vagy zöld sortja alá rojtos szegélyű, fekete halásznadrágot húzott. És akkor még nem esett szó a csuklóját díszítő színes érmelegítőkről, az eltérő színű és minőségű szövetdarabokból összetákolt zakókról, mellényekről. Ha mindehhez hozzáképzeljük dús, fekete szakállal övezett ábrázatát, akkor a tökéletes hippi áll előttünk, akit a V _____________________ „Orvosok az atomháború megakadályozásáért” elnevezésű szovjet bizottság első országos kongresszusa Moszkvában tanácskozik. A képen: Jevgenyij Csazov kardiológus, a Szovjet Orvostudományi Akadémia Országos Kardiológiai Központjának főigazgatója beszél. (Kelet-Magyarország telelőtől Francois Mitterrand francia elnök (balra) és Helmut Kohl nyugatnémet kancellár Párizsban tárgyalást folytattak. (Kelet-Magyarország telefotó) Tömeggyilkos merényletet követtek el egy észak-írországi táncklubban. Ballykellyben, a robbanás után nyolc halottat és ötven sebesültet emeltek ki a romok alól. A képen: a romba dőlt táncklub. (Kelet-Magyarország telefotó) Kém volt az utca bolondja világ minden divatbolond hippije példaképül választhatna. Otthona teljes összhangban volt a ruházatával: a kapualjakban, kirakatok mélyedéseiben berendezett lakosztály. Mániája volt a költözködés. Az utca alsó végéről váratlanul áttelepült az utca felső végére, majd hirtelen az utca közepén ütötte fel a tanyáját. Előfordult, hogy csak egy-két házzal ment odább, vagy éppenséggel a szemközti ház erkélye alá telepedett. Helyváltoztatásai révén megismerkedett, összebarátkozott a különböző baloldali pártirodák fegyveres őreivel, a nasszerista, szocialista, baathista párt- funkcionáriusokkal, alacsonyabb szintű palesztin gerillavezetőkkel. Odáig fejlődött a barátság, hogy olykor-olykor egy-egy lakás erkélyén, a kikapcsolódást kereső pártemberek, milicisták körében bukkant fel. A rejtélyt fokozta, hogy professzoros eleganciával beszélte az arab, az angol és a francia nyelvet. Természetesen az Ardati utcában lakó magyar sajtótudósító is beszélő viszonyban volt vele. A nagy izraeli támadások szüneteiben így szokott üdvözölni: „Örülök, hogy ismét életben látom!” Végül szeptember közepén, amikor az izraeli hadsereg betört Nyugat- Bejrútba, a mi tollas emberünk vadonatúj izraeli tiszti egyenruhában, makulátlan lábbeliben, simára borotvált arccal jelent meg az Ardati utcában. A kíséretében lévő katonák az ő parancsára hajtották végre a házkutatásokat, tartóztatták le a „palesztin terroristákkal” együttműködő elemeket. A „bűnös” városrész át- fésülése után végképp nyoma veszett. Azóta is gyakran eszembe jut egy Tuniszba távozott palesztin kolléga megjegyzése: „Nem lepne meg, ha egyszer kiderülne, hogy a tollas ember izraeli kém”. Milyen kár, hogy magával vitte és maga sem vette komolyan a gyanúját. B. S. AZ AZERBAJDZSÁN SZSZK CÍMERE A Szovjetunió Kaukázusontúli területének délkeleti részén, 86,6 ezer négyzetkilométeren húzódik az Azerbajdzsán Szovjet Szocialista Köztársaság. Északról a nagy kaukázusi hegygerinc, keletről pedig a Kaszpi-tenger határolja. Azerbajdzsán a hegyekből ereszkedik le a Kaszpi-tengerhez, földünk legnagyobb, lefolyástalan sós tavához. Az Apseron-félszigeten évszázadokon át égtek a tűzimádók „szent tüzei”. A múlt század közepén kezdték itt kitermelni a kőolajat. A második világháborúban pedig az Apseronról kapott benzinnel üzemelt tíz szovjet harckocsiból és repülőgépből legalább nyolc. De nemcsak a „fekete aranyból” él a köztársaság. A modern Azerbajdzsán szimbóluma a főváros, Baku közelében épült Szumgait lett, amely ma a szovjet szintetikus kaucsukgyártás, a kohászat és az olajvegyészet központja. Az utóbbi 15 évben a 6 millió 258 ezer lakosú Azerbajdzsánban másfélszeresére nőtt a villamosenergia-termelés. A nagy teljesítményű, energiaigényes technika alkalmazásával és az anyagmozgatás gépesítésével lehetővé vált, hogy 1981-ben 16 nap alatt betakarították a gyapottermést. Az állami felvásárlások meghaladják az egymillió tonnát. A köztársaságban 409 ezer tonnával teljesítették túl a tervet. A mezőgazdaság termelését 1985-ig 15 százalékkal növelik. E köztársaság lesz a Szovjetunió legnagyobb szőlőtermelője. Tavaly 1,6 millió tonnát szüreteltek. Növekszik a primőr zöldségek, a tea, a hús és a tej termelése is. Az ipari termelést öt év alatt 30 százalékkal kívánják növelni. Az 1985-ig elkészülő erőművek évi 20 milliárd kilowattóra villamos energia előállítását teszik lehetővé. Az 1,2 millió kilowattos Mingecsauri erőmű látja el energiával Szumgaitot és a fővárost, Bakut is.- A sebes vizű Kúra folyón tovább épül a Sambori vízerőmű, amely az energiatermelésen kívül hozzájárul az öntözés problémáinak megoldásához Azerbajdzsán északnyugati, szárazság sújtotta vidékein. Az erőmű víztárolójától kiinduló öntözőcsatorna további százezer tonna gyapot és 32 ezer tonna szőlő termesztését teszi lehetővé. A bakui Lenin tér Forró kövű város Szigetet épít a gyár Azerbajdzsánban!, a Szovjetunió egyik legrégibb kő- oliajtenmeilő helyén új gyár építését kezdték meg, amely •tengeri kőolaj fúró-tomyo- kiait fog gyártani. A Baku melllett épülő üzem a hasonló profilú gyárak között a legnagyobb a világon. Építési költségei meghaladják a 330 millió rubelt. A gyér évente négy, egyenként 20 ezer tonna súlyú acélszigetet fog gyártani. Első lépcsőjét 1983 végén helyezik üzembe Az építéssel egy időben 80 hektárnyi vízfelületű tengeri kikötőt, és egy 5 km hosszú, mély összekötő csatornát is építenek. A Kaszpi-tenger alatti kőolajmezők, amelyek jelenleg évi 11 millió tonna kőolajat és földgázt adnak, különleges helyet foglalnak el a Szovjetunió tengeri szénhidrogén-iparában. Itt próbálják ki a kőolaj- és földgázkutatás és -kitermelés legújabb módszereit, a legújabb tech- nikát. A bakui öbölben már az 1920-as években megkezdődött a mesterséges szigeteken és gátakon a fúrás. Azután megjelentek az első acéiszdgetek. Az 1950-es évek elején új szakasz kezdődött a Kaszpi-medence kiaiknázásában, a parttól 100 fcm-re fekvő Nyeftyami- je Kámnyi lelőhelyen felállították az első acélállványokat. Ma már 350 km hosszúságban húzódnak a cölöpökön álló fúrótornyok. Talaat Hanlarovval, az Azerbajdzsán Építészek Szövetsége elnökségének elnök- helyettesével beszélgetett tudósítónk a nagy múltú főváros, Baku történetéről, a szovjethatalom éveiben végbement változásokról, és a város fejlesztési terveiről. — Baku építészetének története három korszakot ölel fel. Az első több mint ezer évig tartott: a Kaszpi-tenger partján keleti jellegű város alakult ki, „befelénéző” házakkal, szűk utcákkal, ahogy azt a muzulmán vallás és a kényelmes életmód megkívánta. A város történelmi magja, az Icseri-seher a középkori azerbajdzsán építészet remeke. — A második korszak a legrövidebb. A múlt század utolsó negyedében kezdődött és 1920-ig, a szovjethatalom megalakulásáig tartott. Ez idő alatt a város viharos ütemben növekedett. A központ körül felépült az új város. — Baku történetének har- harmadik szakasza immár hatvan éve tart. Büszkén mondhatom, hogy mi bakui építészek a hagyományokat megőrizve alakítottuk ki a város új arculatát, a kor szellemének, az építkezések arányainak és sajátosságainak figyelembevételével. Jó példa erre a Lenin tér, amelyet egyik oldalról a kikötő határol. A tér közepén áll a minisztériumok épülete. A hagyományos „forró” mészkőből emelt épület az ősi művészt számos elemét őrzi. Ugyanakkor a környező házak építésekor felhasználták a betont, üveget, alumíniumot. Az egész tér egy hatalmas loggiára emlékeztet. Ilyen jelleggel épült be a város többi része is. Heves viták folytak az ősi városmaggal kapcsolatban. Az építészek véleménye megoszlott a városközpont jövőjét illetően. Az épületek nagy része elavult. A Bakui Városi Tanács olyan határozatot hozott, hogy az épületegyüttest műemlékké nyilvánította, a még helyreálítható házakat tataroztatta, a lebontott épületek helyére csak a városképbe illő új házak építését engedélyezte. A Bakui Városi Tanács az építészszövetséggel közösen pályázatot hirdetett új sugárutak és terek kialakítására. Városunk tehát céltudatosan tervezi jövőjét. Baku éjjel Azerbajdzsán Szocialista Szovjet Köztársaság
