Kelet-Magyarország, 1982. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-08 / 288. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. december 8. Francia - kenyér. Jogsegély Jogsegélyszolgálat a MOM- ban. Január elsejétől helyben is kaphatnak, hetente egy kijelölt napon, jogi tanácsokat a MOM mátészalkai gyárának dolgozói. Korábban csak Budapesten volt a gyáron belül jogsegélyszolgálat. A vállalat által foglalkoztatott jogász természetesen ellátja a jogpropagandával kapcsolatos feladatokat is. Tetszett hogy „szatmári ízek” napot rendezett nemrégiben Mátészalkán a Kossuth étterem. Nagyszerű volt az idő, és az étteremben felfedezték, hogy idegenforgalmi szezon ide, idegen- forgalmi szezon oda, hétvégeken egyre több az autós turista, a szatmári tájakra látogató idegen, a minket újra megkereső, vagy éppen felfedező kíváncsi. Régi szabály, hogy egy táj (ország, nép, vagy éppen csak országrész) megismeréséhez minden érzékünk szolgál. Szem, fül, orr, tapintás. És igen, az ízérzet is. Szatmári ízek egy étteremben. A forgalom ott szombatonként ételből alig ezer forint. Ennek a forgalomnak kínált cinkepuliszkát, túrós sztrapacskát szalonnával, pergetett káposztát tepertővel, káposztás puliszkát, lap- csánkát platton sütve, tengerivel készült töltött káposztát az étterem. Kínált, és nem állom meg, hogy ne írjam: négy-öthat forintos árakon, mai viszonyaink között majdhogynem fillérekért. A legdrágább étel a töltött káposzta 14 forintba került. Olyan világot élünk, hogy ráfizetni még a legjobb szándékra is vétek, de kockáztatni és nyerni erény. Az átlagosan ezer forintot elérő ételforgalom ezen a szatmári ízű szombaton meghaladta a 2 ezer 500 forintot. Vagyis az ötlet gazdái az idegenforgalmat, a várost, a tájat szolgálva, a maguk jól felfogott érdekeit is szolgálni tudták úgy, hogy már-már filléres, de jó és különös ízű ételeket mertek kínálni. Tetszett a vállalkozás, mert biztos vagyok benne, hogy aki szatmári tájakat megismerni jött ezen a szép szombaton, az a cinkepuliszkát, a platton sült krumplilángost is szívesen fogadta. Emlékszik is rá. EGYÜTT A KÖRNYÉKKEL Szalka az ezredfontalón A közelmúltban elkészült Mátészalka, és a városkörnyéki községek új általános rendezési terve, városépítési koncepciója. Lánczi Jánost, a városi tanács elnökét kértük: szóljon arról, mit jelent a városnak ez a terv, arról, hogy milyen lesz Mátészalka túl az ezredfordulón, 2010-ben? Kollektív munka eredménye — Bevezetésként elmondanám, hogy városunknak 1965 óta volt általános rendezési terve. Ennek megfelelően dolgoztunk eddig, de nem arról van szó, hogy most egy vadonatúj terv alapján másként fogunk dolgozni. Ezek a tervek olyanok, mint az alkotmányok. Ha jók, ahogyan a régi tervünk is az volt, akkor az idő, a fejlődés egy idő után szükségessé tesz bizonyos módosításokat. Mi ezt évekkel korábban megrendeltük a Kelet-magyarországi Tervező Vállalattól. Óriási munka egy ilyen tervezet elkészítése. Szinyei Béla vezetésével sokan dolgoztak rajta. Somogyi Lászlóné, Boháty Edit, Varga Sándor, Jankó Tamás, Etemez Éva, Nagy József, Czövek Zoltán ... és az iroda vezetői: Márton Lajos, Nagyházi Tibor, Palotás Lajos, Palotás Lajosné, Som Ibolya, Mikolás Tibor ... Egyszóval kollektív munka eredménye a terv, és ebben benne van a mi dolgozóink munkája is. — Mi a döntően új ebben a tervben? — Már amikor megrendeltük, azt kértük, és az országban elsők voltunk ezzel az igénnyel, hogy a városéval együtt annak részeként készüljön el a városkörnyéki községek Ópályi, Kocsord, Nyírcsaholy, Nyírmeggyes, Jármi és Papos, tehát az egész településcsoport rendezési terve. Kórház a fürdő mellett? A terv elkészült. Mondana-e arról valamit, hogy milyen város lesz Mátészalka 2010-ben? — A meghatározó 33—35 ezer lakosa lesz a városnak. Ehhez jön még a városkörnyéki községek lakossága. Ehhez a nagyságrendhez kellett tehát tervezni mindent. A közlekedést, az utakat, a víz- és csatornarendszert, a kereskedelmi ellátást és mindenféle szolgáltatást, az intézményeket, a parkokat. Ehhez a várt lakosságszámhoz tervezzük az iparfejlesztést, a lakásépítést, az idegenforgalmat, és mindent, ami a város életét meghatározza. Kérem, mondjon néhány jellemzőbb adatot. — A terv abból indul ki, hogy jellemzi és elemzi is az 1981. évi helyzetet. Jelenleg például a városi lakosság 11,3 százaléka dolgozik a mező- gazdaságban, később ez az arány 6,3, 2010-re 5 százalékra csökken. Miért kell terveznünk? Felméréseink szerint a jelen ötéves terv végéig 3000 mobilizálható új munkaerővel kell számolnunk. Ezek az emberek élni akarnak valahol. Most 5066 lakás van a városban 2010-ben 11 800 lesz. Most 1925-en járnak középfokú iskolákba. Ez a szám 3600-ra nő. Jelenleg 1120 óvodásunk van, 2010-ben 1870 gyerekre kell számítanunk. Ugyanígy kell terveznünk az iskolákat és minden egyebet. A kórházban ma 471 ágyunk van, az új, a fürdő mellett tervezett kórház 1100 ágyas lesz. 24 hektárnyi előközmű- vesített terület áll még rendelkezésünkre iparfejlesztés céljaira. — A városfejlesztés a következő évtizedekben is dinamikus marad. Megtarthatja-e így a város a jellegét? — Véleményem szerint igen, és a tervezéskor gondoltunk erre. Továbbra sem építünk magas házakat, túlméretezett lakótelepeket. Sorházak az Újtelepen — Hol építünk? — Több szintes házak épülnek a 49-es út két oldalán, de mert az a tapasztalat, hogy sokan szeretnének kertes lakásokban élni, megfelelő módon gondoskodunk a telket igénylőkről. Részben építési területet biztosítunk a városkörnyék községeiben. Az ezredforduló idejére már lényegében összeépül a város Csahollyal, Nyírmeggyessel, Ópályival, tehát a környező községekkel, ugyanakkor kétezer lakáshoz biztosítunk területet a Csaholyi út mentén, és ugyanígy az Északi lakótelepen. Sorházak épülhetnek az Újtelepen. — Intézmények? — Természetesen mindent ehhez a fejlődéshez tervezünk. Csak a lakosságot jelenleg is izgató kérdésekről: három ütemben épül az új vasúti pályaudvar. Ebből elkészült a szociális rész, de készül az új állomás terve és a teherpályaudvar terve is. 120 négyzetméterről 240 négyzetméterre nő már a közeljövőben a könyvtár alapterülete. Megépül az új művelődési központunk, és még ebben az ötéves tervben hozzákezdhetünk egy 1080 négyzetméter alapterületű sportcsarnok építéséhez. A fürdő közelében kemping épül, lesz úttörőtáborunk, felépül a nevelő- otthon. Dönt a tanács — Részletesen szólni a tervről ebben a terjedelemben lehetetlen. Mégis megkérdezzük, milyen gyakorlati értéke van a tervnek most, 1982 végén? — Talán mondanom sem kellene, de a terv nem titok. Egy-egy példányát elküldtük a főhatóságainknak és kedvező véleményeket kaptunk. Egy-egy példányt elküldtünk a tanácstagoknak, és a vállalat-, intézményvezetőknek ök véleményt mondanak róla, és ezeket a véleményeket 1983 első negyedévében tanácsülésen ismertetjük. Ott megvitatjuk a tervet, és ha a tanácsülés, az esetleges szükséges kiegészítésekkel, változtatásokkal elfogadja, akkor ez nekünk törvénnyé lesz. Rengeteg példát mondhatnék, de csak egyet: beépítetlen, foghíjas telkünk van a Fürst Sándor utcán. Amelyik pillanatban a tanácsülés elfogadta a tervet, az építési tilalmak megszűnnek. Ezzel talán éreztetni tudtam, hogy igaz a terv 2010-ig számol az idővel, de a mindennapokban is szolgál. Már 1983-ban is. Bartha Gábor Találtak ernyőt, kalapot Feledékeny utasok — Közeledik a nagy utazások ideje, karácsony, szilveszter, s gyakran a csatlakozások elérése, az átszállások izgalma kap- kodóvá, figyelmetlenné teszi az utasokat — mondom eddigi tapasztalatomat összegezve Mátészalkán, a talált tárgyak kezelőjének, Kádár Sándornak. — Kérem, az utasok mindig kapkodnak — summázza még rövidebben, és már veszi is elő a nyilvántartást, melyből eddig 12 könyv telt be. Elsősorban a vonaton elvesztett tárgyak várnak gazdára, de találtak már a vágányok között csomagot is. Kíváncsiságból belelapozok a nyilvántartásba. Esernyő, kalap, személyi igazolvány szinte minden oldalon feljegyzésre került, az viszont az ott dolgozókat, Selymes Pálné csoportvezetőt, Lőrinc István anyaggazdálkodót is meglepte, amikor a megtaláló vasutas hozta a presszógépet, vagy az 1300 forint értékű új ruhát. A távolsági járatok végállomásán elsőként a szerelvényátvevő nézi át a személyvonatokat, de nyitott szemmel járnak a rendészek, sőt a vonatszemélyzet tagjai is. Mátészalkán — tájékoztat Kádár Sándor — egy hónapig őrizzük a megtalált tárgyakat, majd Debrecenben újabb három hónapig. Aki ez idő alatt nem vette át, lehet, hogy a Bizományi Áruházban — feltéve, hogy szerencséje van — találkozik az elvesztett tárgy- gyal. Ugyanis a vasút a BÁV közreműködésével értékesíti a tulajdonos által nem keresett tárgyakat. A beszélgetés végén a talált tárgyak kezelője megjegyezte: pedig annyi idő mindig volna, hogy a polcokra, ülésekre rápillantson az utas, mielőtt leszáll. Ennél egyszerűbb és elfogadható jó tanácsot senkitől sem kaphatnánk feledékeny utasok. Érdemes megfogadni! Zsoldos Barnabás A MOM mátészalkai gyárában a nyugatnémet megrendelésre készülő légrúgószelepek alkatrészeit késziti elő Fegyver Mihályné. (Elek Emil felvétele) FIATAL ÉRTELMISÉGIEK és karcsúsító torna Mátészalkán számottevően nőtt a fiatal értelmiségiek száma is az utóbbi években. Jelenlétük pezsdí- tőleg hat a város kulturális életére, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, az MTESZ és a tudományos egyesületek is számítanak a fiatal szakemberekre. Egy éve működik a fiatal értelmiségiek klubja is, amely tavaly decemberben 33 fővel alakult, s jelenleg mintegy kilencven tagja van. A klub vezetője, Harsány i Imre vegyész mondja: — Mátészalkán most sokkal több műszaki, agrár, vegyész, jogász, pedagógus értelmiségi fiatal dolgozik, mint például egy évtizede. A főiskolákon, az egyetemeken ezek a fiatalok a KISZ-tevékenység mellett tartalmas klubéletet is éltek. Sokuknak Mátészalka jelenti az első munkahelyet is. Önkéntelenül adódik a kérdés: a munkahelyi beilleszkedést követően hol találnak olyan szervezett formát, ahol mód nyílik ismeretszerzésre, kapcsolatteremtésre, szabad idejüknek kulturált körülmények között történő eltöltésére. Erre vállalkozna a fiatal értelmiségiek klubja a városi-járási művelődési ház egyik klubjaként. Az első fél évben több politikai fórumot szerveztek ismert személyiségekkel. Ezenkívül több közös kiránduláson vettek részt, s többször jártak Nyíregyházán színházlátogatóban. Ezek a klubtagság nagy részét érdekelték. Az első tapasztalatok után változásokat is terveznek a klub működésében. — Több szabadidős, főként kötetlen programot is kínálunk — mondja a klubvezető. — így tagjainknak nagyobb lehetőség nyílik egymás megismerésére, beszélgetésekre, szakmai vitákra. Egymás munkájának jobb megismerését szolgálta, az első fél évben a MOM-gyár és aBFK kiállítással egybekötött gyári ismertető, melynek keretében klubtagjaink mutatták be munkahelyüket és munkájukat. Hasonló kezdeményezés volt az ISG és a Szatmár Bútorgyár részéről. Nagy népszerűségnek örvend a heti egy alkalommal látogatható kondicioná- ló-karcsúsító „szolgáltatásunk”. — Kik lehetnek a klub tagjai? — Nincs életkorhoz, vagy iskolai végzettséghez kötve! Mindenkit szívesen látunk, aki a működési szabályzatunkat elfogadja, valamint aktívan részt vesz „Mátészalka városért” társadalmi tevékenységünkben is. B. I. A BFK mátészalkai gyáregységében szovjet exportra készítenek hétezer darab kétrészes női kosztümöt. (Császár * Csaba felvétele) V, Kísérletképpen úgynevezett „francia” kenyeret is gyárt december elseje óta a Mátészalkai Sütőipari Vállalat. Az ízletes, üzemi csomagolás nélkül árusított, szendvicskészítéshez kiválóan alkalmas kenyér félkilós. Ha a vevők kedvezően fogadják az új terméket, a vállalat folyamatosan gyártja majd és szilveszterkor már sokan készíthetnek „francia” kenyérrel szendvicseket.
