Kelet-Magyarország, 1982. december (42. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-07 / 287. szám

1982. december 7. Kelet-Magyarország 7 TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Tapasztalatok az Alkaloidában Cél: a versenyképesség Gyepek vágása — korszerűen Tíz és fél tonna kukorica Rekordtermés Tiszadadán Szabolcs-Szatmár megyé­ben egészen a közelmúltig szinte vágyálomnak tűnt ku­koricából a nyolctonnások klubjának tagsága, csak ta­valy közelítette meg egy-két gazdaság. Az idén azonban a betakarítás végeztével egy- re-másra jönnek a hírek , a rekordokról. A nábrádi Szik­ra Tsz az elmúlt évi termést megduplázva lépte át a bűvös határt, a tiszadadai Kossuth­ban pedig csak fél tonna hi­ányzott a tizenegyhez. Gaál Györggyel, a dadai tsz elnö­kével akkor tartottunk röpke határszemlét, amikor az utol­só táblán jártak a kombáj­nok. — Meglehetősen elhanya­golt volt a határunk három évvel ezelőtt, amikor belép­tünk az IKR-be. Sok évelő gyomunk volt, és a kultúrál- lapot hagyott kívánnivalót maga után. Először ezt tet­tük rendbe, hogy a rendszer nyolc-kilenc tonnás adaptá­cióját használhassuk. Maga a föld termékeny errefelé, benne van a tíz tonna, de azt csak a technológia pontos be­tartásával lehet kihozni és csak akkor, ha a kultúrálla- potot a talaj minőségének megfelelő állapotba hozzuk. Erre az évre ezt a munkát befejeztük, és nem tagadhat­juk, hogy az időjárás is part­nerünkké szegődött. A tiszadadaiaknak jelentős az állatállományuk, de még­sem különítették el a siló- kukoricát. A kimondottan, annak valót mindet besilóz- ták, de a többinek csak egy részét, ami maradt szemesen több mint hat tonnát adott. Nem bánták, hogy rontja az átlagot, mert volt miből pó­tolni. — Volt-e valami titka az ugrásnak? — Szó sincs ilyesmiről. Pontosan követtük a techno­lógiát, nagyon ügyeltünk a tőszámra, hideg csíráztatás nélkül nem vetettünk. Ez erre északon nagyon fontos. Alkalmaztuk például a bioló­giai hatásfokozó alap és fe­lületkezelést száz hektáron. Saját munkánk színvonala is emelkedett, és ez nem dicsek­vés, bizonyítja öt tonnán fe­lüli búzatermesztésünk ezer hektár átlagában. — Nem érte készületlenül a tsz-t a nagy termés? — Bizony alig győzte a két szárító, de 600 tonna kukori­cára bérbe vettünk egy 1KR roppantöt, így ezt a mennyi­séget nedvesen tároljuk. En­nél a gépnél egyébként az a tapasztalatunk, hogy lehetne nagyobb a fogadógaratja és a Toppantott termény kiöm­lése is csak szűk területre történik nála. Egyáltalán: le­hetne sokkal mobilabb! — Nem félnek attól, hogy magas bázist teremtettek sa­ját maguknak? — Nem lehet örökké az. át­lagokat hajszolni! Minden területnek megvan a maga maximuma, és még ez sem lehet cél, mert aránytalanul magas a költség. Mi ennek az optimumnak az elérését te­kintjük kívánatosnak, és mi­nél olcsóbb termelésre törek­szünk. Ezt az arányt keres­sük a jövőben a mostanitól nem sokkal magasabb ter­mésszint elérése, tartása mel­lett. (ésik) INFRASUGARAS SZÉNMONOXIDMERÖ MŰSZER. A Híradástech­nikai Gépgyár speciális, nagy tisztaságú munkahelyén készülnek az ELKON—S 205-ös típusú infrasugaras CO-mérőberendezések úgynevezett ellenőrző egységei. A rendkívül finom és pontos mun­kát igénylő műszer egyes alkatrészeit pormentes bokszokban gyárt­ják. A műszer a környezetvédelem egyik fontos egysége, a kipu­fogógáz szénmonoxid-tartalmának mérésére alkalmas. A 0—6 szá­zalék közötti mérés tartományú műszerből az idén kétszáz darabot gyártanak. (MTI fotó — Fehér József felvétele — KS) JÖVÖRE: Több változatú Folisol AZ ALKALOIDA VEGYÉSZE­TI GYÁR a hazai gyógyszeripar 6 önálló vállalata közül a fog­lalkoztatott létszámot, a terme­lési értéket és exportértékesítést tekintve jelenleg a negyedik he­lyen áll. Termékszerkezetünkben alapvető változás következett be: 1970-ben növényvédő szert nem gyártottunk és a gyógy­szeralapanyag tette ki termelési értékünk 82.3 százalékát a gyógy­szerkészítmények részaránya l2°o volt. 1980-ban a gyógyszer- alapanyagok részaránya 21,4 szá­zalék, a gyógyszerkészítményeké 35,2 százalék és a növényvédő szereké 37 százalék. Az ötödik ötéves tervünket túlteljesítettük, az átlagos növekedési ütem 10,6 százalék volt. A népgazdasági célokkal össz­hangban vállalatunk is a legfon­tosabb feladatnak tekintette és tekinti a fizetési egyenleg javí­tását annak ellenére, hogy 1978- tól 1981-ig pozitív a vállalat de­vizaegyenlege: négy év alatt exportunk 86 millió dollár érté­ket ért el. A gazdaságos, nem rubelelszámolású export növelése és importanyag-felhasználás csökkentése a vállalati nyereség növelése érdekében meghatáro­zó, mivel tőkés exportunk az árbevételünk több mint 30 szá­zalékát, a tőkés importanyag­felhasználásunk az anyagköltség felét teszi ki. Az új helyzethez alkalmazkodó piacpolitikával növeltük tőkés exportunkat. A mennyiségeket elsősorban a szűk gyártási ke­resztmetszetek feloldásával nö­veltük. A hagyományos termékeink versenyképességének megtartá­sa, növelése érdekében a tech­nológiákat tovább fejlesztjük, el­sősorban az önköltségek csök­kentése érdekében. Exportunk­ban növeljük a magasabb ké­szültségi fokú kiszerelt készít­mények arányát. A piaci igényekre — határ­idő, minőség — gyorsan és ru­galmasan reagálunk, megterem­tettük a promt szállítások fel­tételeit, s elértük, hogy jogos reklamációt nem kaptunk. Üj piacok megszerzésének érdeké­ben, de időnként a régi megtar­tásáért is áldozatokat hozunk, az árak és fizetési határidő tekin­tetében. Tisztában vagyunk azonban azzal, hogy hosszabb távon az elért eredményeket növelni csak új, ^ versenyképes termékekkel lehetséges, ezért alapvető fel­adatnak termékszerkezetünk, el­sősorban az exportpalettánk bővítését, korszerűsítését tekint­jük. Ennek érdekében növeljük a belső és külső kutatások haté­konyságát. gyorsítjuk a folya­matban lévő kutatások eredmé­nyének realizálását. Termékszerkezetünk korsze­rűsítése érdekében vállalatunk az utóbbi években igen aktív li- cencpolitikát folytat, ezzel foko­zottan hozzájárul a hazai gyógy­szer- és növényvédőszer-válasz- ték modern, korszerű készít­ményekkel történő bővítésé­hez. Ez viszont jelentő­sen növelte a tőkés import­anyag-felhasználást : licenckészit- ményekhez használjuk fel tőkés importunknak felét. Az import­anyag-felhasználás csökkentésé­re intézkedési tervet dolgoztunk ki, műszaki fejlesztési, újítási feladattervünkben, munkaver- seny-felhívásainkban központi feladatként jelöljük meg. A külkereskedelmi eredmény­re az anyagi ösztönzési rendsze­rünk közvetetten fejti ki hatá­sát, ezt direktté akarjuk tenni, a megtakarításokért, gépek és al­katrészek kiváltásáért fizetendő prémium és újítási díjak össze­gét növelni akarjuk. MEGFELELŐ ÁR ELFOGADÁ­SÁVAL, fejlesztési alap átadá­sával elő kívánjuk segíteni más vállalatnál megvalósuló beruhá­zás mielőbbi megvalósítását, ha nálunk importkiváltást eredmé­nyez. A kitűzött feladataink teljesí­tésében jelentős szerepe van a külkereskedelem és az ipar együttműködésének. A gyógy­szeriparban 1982. július 1-től in­tegráció ment végbe. A Medim- pex a gyógyszeripar közös válla­lata lett. Reméljük, hogy a szer­vezeti változás a tartalomban, a tevékenységek integrálásában is kedvező változást hoz és a gya­korlatban is érezteti majd ha­tását. A szervezeti változás el­lenére is vállalatunknál tovább kell javítani a külkereskedelmi munkát; jobban meg kell is­merni a piacot, létre kell hoz­nunk a saját szervezetünket a piackutatásra, a marketing mun­kára. A piaci információk isme­rete ugyanis az alapja a piac megtartásának, növelésének, a kutató-fejlesztő munkának, a vállalat jövőjének. Kató Lajos gazdasági igazgatóhelyettes , KISTRAKTOR — Másfél—háromezer növény­egyedet, s ennek többszörösét is kitevő fűszálat kell minden egyes négyzetméternyi gyep-, vagy pázsitfelület nyírásakor az éppen kedvező — 4—8 cm körüli — magasságúra vágni. A fűnyí­rás tavasztól őszig esetleg tíz alkalommal többször is megismé­telendő, a füves terület tartósan díszítő hatása és használhatósá­ga érdekében. A robbanó-, vagy a zajtala­nabb villanymotoros fűnyíró gépek legkorszerűbb típusaival szemben az a követelmény, hogy legalábbis a nagyobbakon a kezelő részére szolgáló ülés legyen. További elvárás a ki- sebb-nagyobb mértékű fellazu­lást megszüntető tömörítőhenge- rezés, a fűnyírással egy menet­ben. A levágott, rövidebb-hosszabb fűszálrészek azonnali összegyűj­tése is kívánalom lehet. Kisebb- nagyobb befogadótartályokkal, esetleg polietilén vagy más anyagú gyűjtőzsákokkal. A le­vágott fűszálak lehetőleg mara­déktalan összegyűjtését a vágó- szerkezet ventillációjával keltett légáramlás is elősegítheti. Egyébként a levágott pázsit utó­lagos eltávolításához gépi gyep­FÜKASZ A V AL. seprűt is szerkesztettek, amely­nek forgókeféjű hengere gyűjtő­edénybe sepri a füvet. Az általánosan elterjedt trak­torokat sokoldalúságuknak foko­zása és kihasználhatóságuk nö­velése érdekében egyéb munka­gépek mellett fűkaszával is el­láthatják. A fűnyíró adapter rendszerint a hordozó traktor erőleadó tengely csonkjáról kar­dántengely közvetítésével meg­hajtott, függőleges tengelyre sze­relt, vízszintes helyzetben gyors körforgással üzemeltethető kör­késes vagy rotációs, más néven turbónyíró. Az ollószerűen mű­ködő, terpesztett ujj alakú vágó- szerkezettel rendelkező fűka­szák még a szokásosnál jóval magasabbra nyúlt fű nyírására is igénybe vehetők. A fűnyírógép-választékban már olyanok is találhatók, amelyek lejtős területeken, rézsűkön, árokparton, valamint sík és lej­tős területrészek találkozási vo­nalában egyidejűleg vízszintes és kisebb-nagyobb mértékben lej­tős részeken is képesek kaszál­ni. Az elhanyagolt gyepek nyí­rására és felújítására egyformán alkalmas gépet is szerkesztettek. Gyorsan forgó tárcsaelemei valósággal felszippantják, mint­egy felállítják a megdőlt füvet is, úgy, hogy utána le tudják vágni a többivel együtt a kívánt magasságban. A tárcsák olyan módon is beállíthatók, hogy né­hány centiméterre behatoljanak a talajba, tehát a fűnyírással egyidejűleg elvégezhetik a talaj szellőztetését is. A levágott fü­vet pecfig előre dobják a tár­csák úgy, hogy a gép előrehala­dásával a levágott fű felszecs- kázódik. bekerül a földbe. Nyo­mában mohok, gyomok sem ma­radnak vissza. A motoros, önjáró fűnyírók 35 —170 cm-es vágószélességével szemben a traktoros fűkaszák — több kisebb vágóegység össze­kapcsolásával — hat méternél szélesebb sávban is vághatják egy menetben a füvet. A napi vágási teljesítmény pedig leg­alább fél hektár, de túlléDheti gépegységenként a 25 hektárt is. a szokásos 12 km/óra haladási sebességgel, míg a közismert ké­zi kaszákkal és fűnyírókkal ko­moly erőkifejtés árán csak napi negyed—félhektáros vágási tel­jesítmény érhető el. Virágágvások mellett, utak mentén, házfalak tövében, kerí­téslábazatoknál vagy más sze­gélyrészek esetében, továbbá a fák és bokrok közvetlen közelé­ben lévő fű kézi kaszálásnál, sarlózásnál, vagy fűnyíró ollóval történő levágásánál előnyösebb az olyan forgó szegélyvágó hasz­nálata, amelynek önmagát élesítő ollója szükség szerint elhelyezhe­tő a támasztékul szolgáló, gör­díthető gumihenger jobb vagy bal oldalán. Még gyorsabbak és tökéletesebbek a legutóbb fel­tűnt ..közelnyírók”. Vágórészük körforgást végez, és a legkedvezőbb méretű cse­rélhető fémtárcsára 4—5 mű­anyagszál van felerősítve, ame­lyek gyorsan forogva elnyírják a fűszálakat. Ugyanakkor, ha erősebb ellenállást tanúsító aka­dályt érintenek egyszerűen elha­jolnak anélkül, hogy akár az akadályban, akár a gépben bár­milyen kár keletkezne. A 3,8 mm körüli vastagságú nylon vágó­szálak olyan hosszúak, hogy vá- gósávjuk szélessége mintegy 35 cm. Akárcsak a hordozható tí­pusok vállra-nyakba akasztható tartóhevederpárja, a tartásukra és irányításukra szolgáló nyélré­szük is beállítható a testmagas­ságnak megfelelően. A közelmúltban forgalomba ke­rült MULTIMOT univerzális kis­gépcsalád egyik tartozéka — adaptere — az 1 lóerős (kb. 736 W) teljesítményű, 2 ütemű ben­zinmotoros alapgép által hajtott fűszegélynyíró. A körforgó vágó­késes rendszerű és 400 mm vágó­szélességű fűnyírója pedig telje­sen újszerű műszaki megoldásá­nak eredményeként — légpárnás. M. I. Jövőre megkétszerezik a me­zőgazdaságban egyre kereset­tebb. korszerű Folisol levéltrá­gyák gyártását a Eudapesti Ve­gyiműveknél. Az üzemben két éve készítik a levéltrágyáknak ezt az egyszerre több hatóanya­got is tartalmazó változatát. Ol­datukat a növény lombozatára juttatják, ott felszívódnak, s így jut hozzá a növény a fejlődésé­hez nélkülözhetetlen sókhoz, fé­mekhez. A ,.táplálásnak” ez a módja gazdaságosabb, mint a termőterület egészének trágyázá­sa. a növény ugyanis így mara­déktalanul hasznosítja a létfon­tosságú hatóanyagokat. A mezőgazdasági termelők újabban egyre többet kémek a Folisol levéltrágyacsalád másik változatából, amely csak egyet­len tápanyagot — ezúttal fémet — tartalmaz. A vizsgálatok sze­rint a növény növekedéséhez, gyarapodásához ugyanis gyakran mindössze egyetlen fém hiány­zik a talajból, s ez sok esetben ugyanolyan hátrányokkal jár, mintha az összes többit nélkü­lözné a növény. Új gépek mun­kába állításával a gyár a jövő­ben a Folisol levéltrágyák mind­két változatából kielégíti az igé­nyeket. A gazdaságok, szövetkezetek jövőre nemcsak nagyobb meny- nyiségben, hanem az eddigieknél megbízhatóbban alkalmazhatják a Folisol-termékeket. A Buda­pesti Vegyiművek megbízást adott a MÉM Növényvédelmi és Agro­kémiai Központjának arra, hogy kísérletsorozatokkal pontosan ha­tározzák meg: egyes oldatok mi­képpen kombinálhatok a külön­féle növényvédő szerekkel. A gazdaságok gyakran egy időben permetezik ki a levéltrágyákat a növényvédő szerekkel, s az együttes alkalmazás lehetőségeit eddig főként a gyakorlati ta­pasztalatok határozták meg. Az üzem vegyészei szerint a keve­rés lehetőségeinek pontos meg­állapításával a kijuttatási költ­ségek csökkenése mellett haté­konyabbá válik a növényvéde­lem, ennek nyomán várhatóan termékeik is keresettebbek lesz­nek. Kutatás a mezőgazdasági főiskolán Megfejtik az igénybevételek, feszültségek rejtelmeit 'Az anyagban fellépő hajlitóieszültség vizsgálata magneto- jj induktív módszerrel. (Káré János felvétele) Napjainkban égető szük­séglet, mondhatni gazdasági kényszer is az anyagtakaré­kosság. Ez, a gépek, alkatré­szek tervezésekor is lényege.1- szempont. De ahhoz, hogy kprunk igénye szerint meg­valósíthassuk, kellőképpen ismernünk kell az anya­gok, alkatrészek * tulajdon­ságait. Erről beszélge­tünk Popovics Lászlóval, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola adjunktusával. — Az alkatrészeket a vár­ható, rájuk ható igénybevé­telek alapján tervezik — mondja. — Azonban az igénybevételek hatásaiban, illetve azok helyeinek meg­határozásában sok a bizony­talanság, ezért az alkatrésze­ket a legtöbbször nagyobb biztonsági tényezővel számol­va, túlméretezik. Ügy is mondhatjuk: az alkatrészek elkészítéséhez a szükségesnél sokkal több anyagot, energi­át használnak fel. Ebből kö­vetkezően az alkatrészek, gé­pek, fémszerkezetek súlya nagyobb mint kellene. Ezért e főiskolán az anyagban éb­redő feszültségek pontos meghatározására kutatásokat végzünk — Milyen módszerekkel, eredménnyel? — A kísérletek alapja, té­maköre, az acélban a külön­böző igénybevételek hatására keletkező feszültségek vizs­gálata. Az acélok mágneses tulajdonságainak változásai­ból a bennük ébredő fe­szültségek mértékére követ­keztethetünk. Egyik legelter­jedtebb vizsgálati módszer az úgynevezett nyúlásmérő bé­lyeg alkalmazása, mely a munkadarabra felragasztva — a húzóerő hatására az al­katrésszel egyenlően változ­tatja hosszát. A bélyeg elekt­romos ellenállásának válto­zásaiból meghatározható az alkatrész méretváltozása. En­nél jóval előnyösebb az úgy­nevezett magnetoinduktiv vizsgálat, amikor is a mun­kadarab köré helyezett te­kercsrendszerben az alkat­részben ébredő mechanikai feszültségek hatására kelet­kező mágneses indukcióválto­zást mérjük, figyeljük meg. Az eddigi kísérletek azt bi­zonyítják: ez egy, teljesen az anyagra, alkatrészre jellemző, úgynevezett anyagspecifikus jellemző. Ha a feszültségek az alkatrészt eldeformálják, vagyis maradandó alakválto­zást okoznak, akkor a mág­neses indukció görbéjének éppen minimuma van. Ezt egy másik vizsgálati mód­szer, az akusztikus emissziós mérések is egyértelműen megerősítették. (Ez utóbbi so­rán az alkatrészek anyagkris- « tályainak elmozdulásakor j hangkibocsájtást regisztrál- , tak.) — Mindezek a gyakorlat- j ban hogyan hasznosíthatók? 1 — Az említett vizsgálati j módszerekkel pontosan mér­hető a gépalkatrészekben, fémszerkezetekben ébredő feszültség, feltárható az al­katrész múltja, azaz például bizonyosan eldönthetjük: egy adott alkatrészt érdemes-e felújítani, egyáltalán, a jö­vőben mit várhatunk tőle. Ezzel rengeteg bosszúságtól kímélhetjük meg a mezőgaz­dasági üzemeket. A tervező­ket, konstruktőröket pedig olyan ismeretekhez, adatok­hoz juttathatjuk, amelyek fel­használásával optimális mé­retű, anyagú alkatrészeket tervezhetnek, aminek gazda­sági előnyei szinte belátha- tatlanok. (cselényi)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom