Kelet-Magyarország, 1982. december (42. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-28 / 303. szám

1982. december 28. Kelet-Magyarország 3 (------------------------------------------------------------------------^ Elevenebb kapcsolat HA A VÁLASZTÓPOL­GÁR bizalmat szavazott az országgyűlési képivelőnek, tanácstagnak, joggal várja el, hogy az a legnagyobb lelkiismeretességgel járjon el a közösség, netán a saját személyes ügyében. A leg­utóbbi népfront megyei bizottsági ülésen a tanács­tagok és az országgyűlési * képviselők választókerüle­ti munkájának tapasztala­tait összegező jelentéshez sokan fűztek véleményt, fejtették ki pozitív, vagy ép­pen negatív észrevételeket. Az összkép mindenkép­pen negatív észrevételeiket, az országgyűlési képvise­lők az eltelt két és fél év alatt nagy felelősséggel és igyekezettel fáradoztak a választókerület kisebb és nagyobb gondjainak meg­oldásában. Megyénk min­den jelentős gondjának fel­tárásában, a tennivalók ki­dolgozásában ott találjuk a húsz szabolcsi képviselő erőfeszítéséseit, legyen szó a foglalkoztatottságról, a mezőgazdasági termékek értékesítéséről, új törvény- tervezetek születéséről, és így tovább. Természetesen a képviselők választókerü­leti tevékenysége még to­vább javítható, s ehhez a tanácsok, a népfrontbizott­ságok több segítséget kí­vánnak adni. Nem ennyire egyértelmű a tanácstagok választókerü­leti munkássága, igaz egy jóval népesebb csoportról van szó — négyezerhat- százegy helyi és száztizen­nyolc megyei tanácstagot választottak Szabolcs-Szat- márban a legutóbbi általá­nos választásokon. Ennyi ember nem dolgozhat egyenletesen és mindenki kiválóan, nem beszélve az eltérő helyi adottságokról, felkészültségről, jártasság­ról. Sokan először kaptak ilyen közéleti megbízatást, s menet közben kell meg­találniuk a legcélraveze­tőbb módszereket és esz­közöket a közügyek intézé­sére. Többségében mégis az a jellemző — erősítet­te meg a népfront fóruma is —, hogy a tanácstagok több­sége megtalálta a választók­kal a mindennapos, eleven kapcsolatot, jól dolgozik. A MEGYÉBEN BEKÖ­VETKEZETT FEJLŐDÉS, az elért eredmények nem kis mértékben köszönhetők az aktív közéleti emberek­nek, akik a gazdálkodásban, a város- és községfejlesz­tésben, a társadalompo­litikai kérdések feltárásá­ban és fokozatos megoldá­sának segítésében — éppen a választókkal szembeni kö­telezettségeikből eredően is — becsülettel kivették ré­szüket. A két és fél évvel ezelőtti választási rendez­vényeken, falu-, városkör­zeti gyűléseken a megyében több mint 37 ezer javaslat hangzott el, melyek jó része azóta testet öltött, egy sor még várat magára, mert megvalósításukkat nem teszi lehetővé a gazda­sági helyzetünk. Vagyis, amikor a tanács­tagi munka serpenyőjében sokkal több az eredmény, a jó, mint a rossz, s ennek joggal örülünk, nem intéz­hetjük el kézlegyintéssel az elvégzendő közéleti mun­kát. Néhány jel ugyanis ar-> ro mutat, hogy a választási ciklus közepe táján sok he­lyütt csökkent az aktivitás — a tanácstagoknál és a választóknál egyaránt — amelyeknek okait érdemes keresni. Az egyik ok talán éppen az elvégzett munká­ból ered, ahol a gondok, ba­jok javán túljutottak — ami mindig szóba került ko­rábban — ott érthetően ke­vesebb a szorító tennivaló. Persze, régi tapasztalat, hogy a kielégített igény újabbat szül, tehát sehol sem nyugtathatják magu­kat azzal, mi már mindent elvégeztünk, alig találunk munkát magunknak. Sok helyen azonban a csökkenő érdeklődés éppen azt jelzi, a választók, vagy a tanácstagok a sokszori próbálkozások, erőfeszíté­sek ellenére sem látják az általuk képviselt ügyek előbbre menetelét. Ezért lanyhul a cselekvési kedv. Olykor nem is az a baj, hogy a kitűzött cél nem va­lósul meg, vagy évek óta késik, hanem az egyértel­mű válasz hiányzik az il­letékesek részéről. Szá­mos esetben a helyi szer­vek nem fordítanak ko­moly figyelmet a lakossági javaslatok egynémelyikére, nem tájékoztatják a javas- lattevőket érdemben, csu­pán formálisan és sem- mitmondóan. Olykor a tanácstag is ér­telmetlennek látja a buzgol- kodást, falakba, vagy hall­gatásba ütközik, s amikor tanácstagi beszámoló, vagy más alkolommal ki kell áll­ni a választók elé, zavarban van. Az esetek egy részé­ben a fontos helyi döntések előtt nem kérdezik meg a tanácstagságot, a nép­frontbizottságot, hanem már eldöntött határozatot visz­nek a közösségi fórumok elé, ahol vitának alig van helye, vagy a lényegen nem változtat. TANULNI KELL MÉG — és még komolyabban ven­ni — a tanácstagi, választói demokratizmus gyakorlását — szűrhettük le a népfront vita alapján is. Nagyok a tartalékok, amelyek az em­beri kapcsolatok minőségé­ben, szervezésében, a mód­szerekben rejlenek és nem mindig figyelünk rájuk eléggé. Több tanácstag kö­zömbösségének, megfára- dásának oka nem alkati eredetű, vagy lustaság, ha­nem az eredménytelenség rakódik le. Ha látja, hiá­ba fárad, javasol, érvel, leg­feljebb megköszönik a buz- golkodását, de semmit sem tesznek az illetékes taná­csi, vagy állami szervek, előbb-utóbb „takarékra ál­lítja” magát. Szerencsére nem mindenki... HOZZÁTARTOZIK AZ IGAZSÁGHOZ, hogy a ta­nácstagok egy kisebb ré­szét nem a legjobb ember- és életismerettel válasz­tották ki a jelölésnél. Ta­lán akad olyan is, akit rá­beszéltek, s nem érzi saját­jának o. közéleti megbí­zatást. Akadnak olyan tanácstagok is, akik a látszat szerint alig dolgoz­nak — nem tartoznak a notórius felszólalók, lát­ványosan tevékenykedők közé —, valójában tisz­tességgel képviselik kerü­letük érdekeit. Szervezik a társadalmi munkát, fel­jegyzik és továbbítják a köz- és a magán észrevé­teleket. Ezért itt is per­döntő, hogy a tettek hite­lesítsék az elvégzett mun­kát és csak azoktól vonják meg a bizalmat a válasz­tók, akik valóban nem tesznek eleget vállalt kö­telezettségeiknek. A vissza­hívással viszont kár lenne várni az ötéves választási ciklus végéig, hisz a he­lyükbe megválasztandó új tanácstagok még a hátralévő időben — vá­lasztóikkal együttesen — sok hasznot hozhatnak a közösségnek. Páll Géza Új iskola Kisvárdán Szeptemberben kezdő­dött meg a tanítás Kisvár- da 5. sz. általános iskolá­jának 19 tantermében. Az iskola 583 tanulója 19 tanulócsoportban, tíz nap­közis csoportban és két tanulószobai csoportban tanul. A harmincöt peda­gógus a legkorszerűbb kö­rülmények között oktat. Az október 25-től szolgál­tató 700 adagos konyhában jelenleg 500—550 adag étel készül el. A tornater­met a jövő év első tanítá­si napjától vehetik birtok­ba. Képünkön: technikai óra a 2. A-ban. (V. P.) MÁNDOKTÓL JÁNKMAJTISIG Milyen évet zárnak Önök? A cím egy körkérdés egyetlen kérdése volt. Habár tud­tuk, megyénkben kétszáznál is több a települések száma, s jószerint mindegyik felelős vezetőjétől választ kérhettünk volna. Csakhogy ezt be kell látni, szinte lehetetlen, tgy nem maradt más, mint szinte csak a térképre bökve válasszunk ki hármat a sok közül abban a reményben, hogy mint a tengert a csepp, ez a három község is tükrözi a maga örö­meivel és bajaival a nagy egészet, amit úgy nevezünk: Szabolcs-Szatmár megye. Nem volt könnyű... — Nem volt könnyű év — mondta — Beczki Zoltánná végrehajtó bizottsági titkár Mándokról —, de a feladato­kat teljesítettük. Végered­ményben tehát: jó évet zár­tunk. Kétmillió forint érték­ben felújítottuk útjaink egy részét, hatszázezer forintért kapott új tetőt a művelődési ház, augusztus 20-án pedig megnyitotta kapuit az új könyvtár, melyet a régi isko­lából alakítottunk ki. Ezzel régi igényt sikerült kielégí­tenünk, hiszen a könyvtár kérdésével már közérdekű bejelentések is foglalkoztak. Az új fogorvosi rendelő és lakás építésénél pedig csak a hiánypótlások vannak hátra. S hogy a mi körülményeink is javuljanak, sikerült rendbe tétetni a tanácsháza tetőzetét is. elvezetés megoldódik, márpe­dig ez 'nem a távoli jövő, ak­kor a község közepén sem lesz akadálya a több szintes társasházak, szövetkezeti há­zak építésének. Örömeink közé tartozik, hogy szövet­kezeteink jól gazdálkodtak; az Újpesti Gyapjúszövő Gyár újfehértói gyára pedig fenn­állásának legjobb évét zár­hatja. Tartalékolnak egészségházra Jánkmajtison és társközsé­geiben 5700 ember él. Az ő 1982-es évükről Nemes Ist­ván tanácselnök beszél. — Beruházásunk nem volt, az energiát, és persze a pénzt az egészségházra tartalékol­juk, mert ennek felépítése, égető szükség. Igényeink — sokszor a reális igényeink — nagyobbak a lehetőségeknél, s ha tervezünk, ennek fi­gyelembevételével tesszük azt. Csak egy példa erre: la­kosaink fele földutak mentén lakik. Ameddig ezen „hiva­talosan” segíteni nem tu­dunk, addig nagyban számí­tunk a lakosság társadalmi munkájára, amiben szeren­csére nincs is hiány. Csegöl- dön például éppen a föld- utat tették jobbá az ottani­ak. De készült park Jánkmaj­tison társadalmi munkával, s ugyancsak a közösség össze­fogásának volt eredménye a ravatalozó korszerűsítése is. Mindent összevéve a meg­kérdezetteket idézve mond­hatjuk: soha rosszabb évet. És ez lehet jó kívánság a kö­vetkező esztendőre is. S. Z. Folyóiratszemle R Politikai Főiskola közlemtoyei Az MSZMP KB Politikai Főiskola Közleményei leg­újabb 3. számából különösen három tanulmányt ajánlunk az ideológiai kérdésekkel fog­lalkozó propagandisták fi­gyelmébe. Első helyen Gedő András, a filozófiai tudomá­nyok doktora Válságtudat és filozófia: új jelenségek és irányzatok című tanulmá­nyát. A téma nemzetközileg elismert szerzője ilyen cím­mel 1976-ban könyvet publi­kált. Ezúttal hosszabb tanul­mányban tekinti át e kér­déskör újabb fejleményeit. A publikációban még egyes gon­dolatok kiemelése is azt a veszélyt rejti magában, hogy érthetetlenné válik az egész. Így a teljes tanulmánysoroza­tot ajánljuk elsősorban a fi­lozófiában előtanulmányokat végzett propagandistáknak. Lick József, a szociológiai tudományok doktora A szoci­alizmus és munkaerkölcs problémájához címmel írt ta­nulmányt. A szerző ebben vé­gigkíséri a munka jellegének változásait, az emberre ha­tást gyakorló társadalom, szo­ciális, politikai, ideológiai .és kulturális viszonyokat, a munka alkotó jellegének ki­bontakozását. A vb titkára még arról is beszámolt, hogy jelentős ér­tékű társadalmi munka se­gítségével Eperjeskén úttö­rőszoba és tanterem épült. És ami igencsak fontos, ke­vesebben haltak meg mint korábban, s hússzal több új­szülött látta meg a napvilá­got, mint egy évvel előbb. Több szintes társasházak Az új fehértói tanács elnö­ke Molnár Mátyás a követke­zőkről számolhatott be: — Ami talán a legfonto­sabb az, hogy elkészült a teljes vízhálózat. Az 52 kilo­méternyi vezetékre eddig 1850 családi házat kapcsoltak rá, vagyis: a házak majdnem felében már csapból folyik a jó ivóvíz. Természetesen a közintézményeket is rákötöt­tük a hálózatra. S hogy a víznél maradjunk: a szenny­vízhálózat megépítése is ha­marosan — 1983-ban — meg­kezdődik, mintegy ötvenmil­lió forint ráfordítással. — Nagyon fontosnak tart­juk az építkezések támogatá­sát, telket korlátlan mennyi­ségben tudunk adni, legutóbb például 22 telket adtunk át az OTP-nek. Ha a szenmyvíz­V ékony Ferenc szer­számkészítő lakatos, a Nyíregyházi ME­ZŐGÉP Vállalat baktaló- rántházi gyáregységének dolgozója alig 23 eszten­dős, s mindössze két hó­napja tagja a pártnak. Ezt vallja a megbízatások jelentőségéről: „Szeretem is, el is várom, hogy meg­bízzanak feladatokkal, mert így állandóan bizo­nyíthatom képességeimet, s érzem, hogy bíznak ben­nem, számítanak rám. Ez az ember számára örömet jelent.” Gondolom alapo­san mérlegeltek az illeté­kesek, amikor az alig 27 esztendős Bállá Józsefet, a KISZ-szervezet titkárát nevezték ki a gyáregység főművezetőjének. Egy hó­napja tartoznak keze alá a művezetők, csoportveze­tők. S e csekély idő óta irányítja a gyáregység jelenlegi nagy slágerének, az újdonságnak számító Supermix 7-nek a takar­mánykeverő és kiosztó­gépnek a gyártását. Érzi, tudja, bíznak ben­ne. Valóban birkózik munkatársaival együtt a feladattal, hiszen alig két hónap alatt, az év végéig 86 (!) gépet, kell produ­kálniuk. Erre szükséges most koncentrálni minden energiát, szellemi erőt, ötletet, megbízatások so­kaságát. Az újdonsült fő­művezető nem panasz­kodhat arra, hogy meg­Huszonévesek próbatétele i bízatások hiányában len­ne. Bőven van elfoglalt­sága. Tagja a járási párt- bizottságnak, a fegyelmi bizottságnak, s ezt vallja a megbízatásokról: „Sze­retem, ha az embert ki­próbálják, mire képes. Csak a nehézségek leküz­désével tudja bizonyítani a rátermettségét.” Őszin­tén szólva nem lesz köny- nyű feladata, hiszen anyagbeszerzési gondok­kal is küzdenek. Ezek akadályozzák, hátráltat­ják a határidő tartását. Olykor hiányoznak a gép­hez szükséges lánc- és pa­tentszemek. Hét tsz és társgyáregység jó együtt­működésétől függ java­részt, hogy képes lesz-e bizonyítani ez a fiatal gárda és Bállá József? Ő csak ennyit válaszol erre: „Meg kell lenni az év vé­gére a 86 gépnek!” Kovács István lakatos­csoportvezető 25 éves, s májusban szavazott neki bizalmat a párttaggyűlés. Előtte s azóta is igyekszik bizonyítani. „Nem hanya­golnak el, s ez jó érzés. A Supermix 7 sikerét a mi brigádjaink alapozzák meg, nálunk kezdődik a gyártás. S ha a kezdés jó, az fél sikert jelent. A tar­tály- és kihordó keverő­csigákat mi gyártjuk. Elég zökkenőmentesen történt a beállás a termékgyár­tásra. Elsősorban az em­bernek a termelésben kell bizonyítania, de arra is kaptam megbízást, hogy politikailag is képezzem magam. Nos, most a marxista—leninista kö­zépiskolát végzem.” Ko­vács István az idén ala­kult II. Rákóczi Ferenc Szocialista Brigád vezető­je is. „Szeretném elismer­tetni magam a brigádom­mal is. Tizenkettőnk közül a legfiatalabb harmadik én vagyok. Ügy érzem, hallgatnak rám. Különö­sen annak a tudata jó, hogy az idősebb, tapasz­taltabb szakmunkások is elfogadják tanácsomat, meghallgatják véleménye­met. S úgy érzem, szá­míthatok is az emberekre. Természetes, hogy most túlórázni is kell, s olykor szabad szombatunk sincs.” F eladatokat adni bi­zalmat jelent. Elvé­gezni nem más, mint megfelelni a biza­lomnak. Ezt a fontos el­vet tartják szem előtt, s érvényesítik a gyakorlat­ban a baktalórántházi gyáregységben. Farkas Kálmán

Next

/
Oldalképek
Tartalom