Kelet-Magyarország, 1982. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-24 / 302. szám
■Megmozgatni, a jó érdekében. Egyik személyes ismerősünk tyakorta bejár szerkesztőséfünkbe. ha egy másik ember sorsa aggasztja. Általában sif;t halaszthatatlan dolga van mert á szomszédjában élő idős házaspárnak immár évek óta gondját viseli. Tudunk olyanról is. akt megy telefonál, intézkedik, de nem a maga ügyében, hanem másért mert szeme, füle, szive van hozzá hogy meglássa meghallja, kinek van segítségre szüksége. Sok-sok egyén és kis közösség é' a környezetünkben akikre nem hull soha reflektorfény, nem írunk róluk, mégis tesznek ti törődést, együttérzést igénylő emberekért. Olykor ml is csak a gyámolításra, segítségre szorulók köszönőleveleikből értesülünk jótéteményeikről. Az év leveleiből néhányat ezekből most közreadunk. „Az Öntödei Vállalat kisvardai Várának Rajk László és Szinkron szocialista brigádjai a kézi- . lajtasú tolókocsimat motoros meghajtásává alakították át.” „A tiszadobl gyermekvárosból tíz tanuló kerékpár-kirándulásra ment. A program szerint megtekintettek egy kézilabda-rnérkó- zést is, ahoi Huoer Lajps amulo egy pénztárcára! jelentkezett a nevelőjénél, hogy a pad alatt találta. A tárcában háromezer forint volt, a havi fizetésem, melyet a becsületes diák Jóvoltából irataimmal együtt visszakaptam .” „Gyermeken cukorbeteg. Cukrászsüteményt nemigen ehet. A minap csomagot hozott a postás, benne diabetikus tortalap volt, melye a sütőipari vállalat jósa város- C' miénél; dolgozói küldtek gyermekemnek öröme, sr" rezv< . .> . Mozgássérül- vagyok csal; rokkantkocsivá- tudok a négy fal közül kimozdulni. Sajnos s kereke-' tönkrementek, sehol nem kapuim!.: liezzé megfelelőt. Míg nem a társadalombiztosítási igazgatóság egyik dolgozója kezébe nem vette e dolgot, s addig járta Z7. üzleteket, míg meg- kerítette” „Rokkant cmbt-i vagyok, egyedül élek de : környezetemben élő segítő kzaudekú házaspár naponta feledteti, -elem az egyedüllét nyomasztó voltát. Bevásárolnak, ügyes-bajos dolgaimat intézik, mindezt önzetlenül te szik , , ” „A mándoki egészségügyi gyermekotthon akóit a megyei és városi művelődési központ szervezésében a Dongó együttes Vfr dám, zenés műsorral szórakozna ta. A gyerekek szeme az öröm tői, a vidámságtól csillogott.. .’ „A Gávavencsellői Cipőipari Szövetkezet Béke szocialista brigádja rendszeresen patronálja a Csomagot hozott a postás... Jók-e az emberek? balsai öregek napközi otthonának tagjait. Legutóbb ajándékokkal kedveskedtek nekik.” ..Majd nyolcvanéves vagyok, egyedül élek. Bizony nem köny- ziyü az életem. Szerencsére azonban vannak segítőkész emberek, fiatalok. Legutóbb a szabolcsbá- kai általános iskola kisdiákjai jöttek el, s tették rendbe udvaromat, lakásomat.. .” „Lakásom tetőszerkezete leégett, odaégett a rokkantkocsim is. A gávavencsellői SZAVICSAV kirendeltség dolgozóinak felhívására az emberek segítő niakarása szinte nem ismert határokat. Pénzzel támogattak, segítettek az anyagbeszerzésben, ki mivel tudott.” Ezúttal csak néhányat tudtunk felsorolni a szép levelekből, melyek egyúttai szomorú emberi sorsokat is felvillantottak. Mert vannak ilyenek, s a legtökéletesebb társadalomban is lesznek akik rajtuk kívülálló okaik miaf a közösség óvására szorulnak magányosak, öregek, rokkantak önálló életvitelre képtelenek - agy lelkileg sérültek. Az ő in tezményes gondozásuk csat részben valósult meg, bár sokat tesz ezért társadalmunk, de ebben számít ránk Is. Két dolof határozza meg létünk fontosságát: egyrész,. hogy mennyire -an ránk szüksége másoknak, és mennyire van nekünk szüksé günk mások: Soltész Ágnes Két idős hölgy beszélgetésére figyeltem fel a 12-es autóbuszon. Él meg anyukád? Hogy érzi magát? Ne mondd drágám?! — Aki érdeklődött, lehetett hetvenéves. Aki válaszolt — mint később megtudtam, özvegy Vass Sandorné 74 esztendős. Eltoprengtem. Vajon mennyi idős lehet az édesanyja? Kutatni kezdtem utana. így bukkantam Nyíregyházán, a sorompók világán túl a Gyöngyvirág utcán egy zöld zsalugáteres házban Eszter nénire, hazana talán legidősebb matrónájára. — Kit tetszenek keresni? — tarta szét a zöld ablak- szárnyakat Borbála iem. a matróna lánya. Pillanatok múlva már Eszter nénit köszönthettük, fotós kollegámmal. Rendezett konyna, duruzsoló spór. Előtte összekulcsolt, bütykös kezekkel ül Eszter néni. Évszázados tekintettel néz ránk. Üdvözöl, és amikor megtudja, vendégel érkeztek, s még fényképet is szeretnének készíteni róla, felvillanyozódik. Izgalommal telnek meg mozdulatai. Kattan a fenykepezógep, Borbála néni, az édesről gondoskodó idős hölgy kér bennünket, várjunk. Mondjuk, jó az a rékli, ruha, amit Eszter néni visel. Szó sem lehet róla! — Miféle kendőt kötöttéi a fejemre Borbála? Ez nekem nem kell. Hajadonfőit akarom, hogy fényképezzenek. Nem akarok én még olyan öregnek látszani. Borbála néni hangosan kacag.. — Öreg én vagyok édesanyám! Maga már vén! Érti?! — kiáltja a füleoe és sietve előhoz egy világosabb mintás nylon fejkendőt. Leveszi Eszter néni fejéről a fekete t. — Tessék rieznj. Meg a haja sem ősz — mutatja édesanyja haját. Fésüli, majd beköti a fejét a nylonkendővel. Eszter néni „élvezi” a körülötte támadt nyüzsgést. — Szép legyék az a fénykép, ha száznégy éves vagyok is ., Jézus Máriám, hiszen ez a kendő meg virágos, Borbála. El sem hiszik, hogy a száznegyedikbe fordultam új esztendőkor Észtéi néni szellemi ereje birtokában van. Asztal mellé ülünk. Beszélgetünk. Három téma körül forognák gondolatai. Egyik a fiatalkori szerelme, a férje, a másik a munka és a megtartóztató életmód. Makacs volt lánynak, szigorú életrendű maradt idős korában is. Egy esztendőre inkább kiszökött Amerikába, mintsem más asszonya legyen, mint a szerelméé, a pályamester Németh Károlyé Gáván. Tárnák Eszter ittmaradt élő emlékKént nekünk. Ga- ván 1879. augusztus 15-én született. — Ha megérem, a következő augusztus 15-én töltöm be a 104. évet — mondja Eszter néni. Emlékei között kutat. — Lányicoromban nagyon szerettem 'táncolni. A tánc volt az életem. Talán azért fájnak most a lábaim. Olyan táncos voltam, hogy egyik lakodalomban alig fejeztem be a kontyolót, jöttek értem, vittek a másikba. Eszter néni és lánya évtizedek óta élnek együtt leikük csendességében, itt a város peremén, a dombtetőre épült zsalugáteres, kertes kétszobás lakásban. Borbála néni még a széltől is óvja édesanyját. Hetenként egyszer tetőtől talpig megfürdeti, s ha lehet, minden kívánságát teljesíti. Eszter nénit életmódjáról, étkezéséről faggatom. — Legfontosabb az önmegtartóztatás és a mozgás. Reggel fél nyolc, nyolckor kelek. Mikor hogy. Egyedül mosak szom, de Borbála már ott áll a kendővel, mert nem jól látok már, s megtorülközöm. Egyik reggel íéáC a Aásikon tejeskávét reggelizünk- Nagyon szeretem a kenőmájast is. Nehéz ételeket soha nem ettem. Édességet egyáltalán nem. Főleg a tortát nem! Cukrot, csokoládét soha. Reggeli után sétálok, ha jó idő van a kertben, ha nem, itt a tornácon, a szobában, a konyhában. Ebédre mii eszem? Mindent, amit főznek, sorban. Hál’ istennek, étvágyam az van. Vacsorára egy kis tea, vagy kávé pirítással. A sült krumplit nagyon’szeretem. Száznégy esztendő terhét cipeli Eszter néni. Olykor még most sem tűnik nyűgnek, tehernek. Kérem, fogalmazza meg, mi a hosszú élet titka? — Én ezt a hosszú életet annak köszönhetem, hogy úgy érzem, az isten nagyon szeret. Mindig tudtam ma gamra vigyázni, nem faltam tele magam soha. Erre ügyelni kell. Könnyű ételeket fogyasztani. És volt egy olyan áldott jó uram, mint Károly. Harmincöt esztendőt éltünk egymással szóváltás nélkül. Ügy vigyázott rám, mint a terített búzára. Fontos a megértés is! Utolsó szava is az volt a halálos ágyán a gyerekekhez: nagyon vigyázzatok anyátokra. Vigyáztak is. Búcsúzunk. Farkas Kálmán Amikor egy bajba jutott, segít- mondjak, hogy csak egy újság- séget váró emberről Írunk, agyó- cikk kell, és minden pártfogásra ben szót emelünk, szinte mindig szoruló sorsa rendbejön. Kétségsikerül az emberek együttérzé- télén azonban, hogy a nyilvá- sét működtető „szelepeket” ki- nosság valami különös varázsnyitnunk. Persze ezzel nem azt lattal néha tömegeket képes Acs Láazlőné: Csereaznyevirág. > iohály Mária: Báthori Madonna című munkája. _______________________________________________________________> Válagatáa a zománcképek kősó. Krtránik József: Ternsésxetbea. I Makrai Zsuzsa: Madárka II. ákok Nyírbátoron kívül Debrecenből, Nyíregyházáról, Mérkről járnak a heti közös foglalkozásokra, ahol Jósa János és Bodó Károly művészek segítségével tanulják a rekesztechnikát, a domborítás; az égetést. Az eltelt rövid idő alatt .szép képek születtek a stú-. dióban. Közös kiállításon először november 7-én a helyi művelődési házban mutatkoztak be. Ezekben a napokban a legszebb tűzzománcképek Budapesten, az Üj tükör Klubban rendezett kiállításon láthatók. (Elek Emil felvételei) Két lelkes debreceni festőművész közreműködésével egy éve működik a nyírbátori művelődési központ zománcstúdiója. Tagjai tanárok, munkások, di1982. december 24. O Recept o hosszú élethoz Száznégy évvel Gyöngyvirág utcában Tűzzománc gH KARÁCSONYI MELLÉKLET
