Kelet-Magyarország, 1982. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-22 / 300. szám
1982. december 22. Kelet-Magyarország olvasóink leveleiből Panaszosunk is azok közé a jószándékú emberek közé tartozik, akik életük java részében nevelőszülői szerepet vállaltak. Olyan gyermekeknek nyújtottak és nyújtanak családi otthont, légkört, akiket a szülők önhibájukból, vagy más okból gyermekvédő intézetbe adtak. Panaszosunk még ennél is többet vállalt, ugyanis ő két közepesen értelmi fogyatékos gyermeket nevelt néhány éves koruktól egészen mostanáig, a fiatalabbat 17 éves korig. S ekkor történt a „baj”, amiért panaszt tett szerkesztőségünkben. A megyei gyermek- és ifjúságvédő intézet a 17 éves lánykát a szakolyi foglalkoztató szociális otthonban helyezte el a közelmúltban. A gyermektelen házaspárnak ezzel nagy bánatot okoztak, hiszen türelemmel és szeretettel gondozták, nevelték ezt az állami gondozott gyermeket is. Szívükhöz nőtt, kölcsönös a ragaszkodás, és mégis elszakították tőlük. Kegyetlenségről, vagy meggondolatlan intézkedésről azonban szó sincs. Még ha úgy is tűnik az első látásra. Éppen az ellenkezője történt. A gyermekvédő intézetnek régi gondja volt a családi háttér nélküli, önálló életvitelre alkalmatlan, értelmi fogyatékos, nagykorúvá vált gyermekek sorsa, végleges elhelyezésük. Évente átlagosan 12—20 ilyen gyermek válik nagykorúvá. Közülük korábban legfeljebb egy-két gyereket tudtak elhelyezni szociális otthonban, ahol hasznos időtöltésük, az ő életüknek is értelmet adó foglalkoztatásuk megoldott. Ez a többi gyermek sorsát illetően a teljes létbizonytalanságot jelentette, emiatt voltak még 20 éves gyermekek is az intézetben, s nevelőszülőknél. 1982. szeptember 1-től lényegesen javult a helyzet. A szakolyi Foglalkoztató Szociális Otthon 100 hellyel bővült. Az intézmény célját, rendeltetését tekintve az országban szinte egyedülálló. Kísérletet tesz a nem idióta, de önálló életvitelre teljesen alkalmatlan fiatal, munkaképes, családi háttér nélküli 16 éven felüli fiatalok elhelyezésére, és felügyelet melletti foglalkoztatásukra. Az érzelmi szálak azonban nagyon erősek a gyermek és a szülők között! Óriási a ragaszkodás, s ezt a két intézmény vezetői úgy próbálják megtartani, ápolni, hogy a szociális otthonból a gyermeket hosszabb szabadságra hazaengedik. Sőt, az is lehetséges. hogy a nevelőszülőt választják majd ki a gyermek hivatalos gondnokának. Ennek jogszabályi akadálya nincs, de kissé hosszadalmas, bonyolult az eljárás. (Bírósági döntés, gyámhatósági határozat.) Ogy tűnik azonban, érdemes. Soltész Ágnes SÜRGŐS Olvastam a Kelet-Ma- gyarországban, hogy mások is fel vannak háborodva amiatt, hogy a Nyíregyháza központjában lévő nyilvános W. C. már hetek óta zárva van, s hogy egyáltalán Nyíregyházán, a nagyobb lakótelepeken egyáltalán nem gondoltak ilyen fontos létesítményre. Mondhatom, hogy zúgolódnak miatta a városiak, s a vidéken lakók is, hiszen megyeszékhelyről van szó, ahová idegenek naponta ezrével érkeznek, s emberi dolog, ha netán valakinek szüksége támad, de nincs hová betérnie. Elvégre csak nem házalhat ... Varga Gyuláné Nyíregyháza, Holló utca 41. szám VESZÉLYES GÖDÖR Nyíregyházán, a Smidt Mihály utca 10. számú épületnél egy kétméteres gödör tátong hónapok óta. A házmester még a nyáron jelentette, hiszen sok idős ember lakik itt, s nem kevesebb a gyerekek száma sem. Sajnos, intézkedés eddig nem történt, szerencsére baleset sem, de ki tudja? Ugyancsak balesetveszély leselkedik a 14. számú épületnél is a gyalogosokra. A Smidt Mihály utca lakói KONTÉNER ROSSZ HELYEN Nyíregyházán, a Kállai Éva utca 12. számú épület elé helyezték a közelmúltban a környéket szolgáló konténereket. Pontosan a lakások ajtajához, ablakához. Látványnak sem jó, de egészségtelen is. Jó lenne, ha ezeket a tárolóedényeket a régi helyükre tennék vissza, ahol nem zavarta a környék lakóit, és mégis elérhető távolságban voltak. özv. Papp Gézáné Nyíregyháza, Kállai Éva utca 12. szám AUTÓBUSZT KÉRÜNK Többször javasolta már a város lakossága, hogy a Volán oldja meg az autóbuszközlekedést Nyíregyháza kelet—nyugati irányában is. A Ságvári-telepről ugyanis nem lehet eljutni például az sztk- rendelőintézetbe, vagy a kórházba autóbusszal, és vissza. Legalább a 17-es járat vonalát hosszabbítanák meg a kórházig. A Volán érvelését ' nem tudjuk elfogadni, s javaslatát sem; az átszállásokat, vagy a költséges taxizást. Autóbusszal kellene áthidalni ezt a távolságot, mert már tömegeket érint ez a probléma, s az egészségről van szó! Kelemen Lisdóné Nyíregyháza, Szántó Kovács János utca 75. szám AUTÖKORZÖ Ogy hírlik, sétálóutca lesz a nyíregyházi Zrínyi Ilona utca. Újabb tapasztalataim azonban ellentmondanak ennek. Ugyanis mióta az új, reprezentatív Korzó presszó megnyílt, rendszeresen feltolatnak a járdára az áruszállító teherautók, egészen a presszó főbejáratáig, s a vendégfogadó részen át hordják be az árut. Ez zavarja a vendégeket, azonkívül szinte elképzelhetetlennek tartom, hogy egy új vendéglátóhelynek ne legyen külön raktári bejárata — állítólag itt nincs. Ha valóban így lenne, akkor egy tisztességes megoldáson kellene gondolkodni az illetékeseknek, mert a Korzó presszónál sem illik, hogy autókorzót csináljanak a belvárosi járdákon. Z. M. nyíregyházi lakos HOZZÁSZÓLÁS A december 15-i Fórum ro- vanban megjelent, Varga Ferenc által írt levelet szeretnénk kiegészíteni. Észrevételében az 52-es ABC előtti tér szemetességére hívta fel a figyelmet, melyből könnyen következtethetnek — a körülményeket nem ismerők — arra, hogy mi, az ABC dolgozói sem tartunk környékünkön rendet. A levél nem szól arról sem, hogy 1982 májusa óta az Arany János utcától az ABC-ig egy piac működik tanácsi engedéllyel, ahol a virágtól kezdve a napraforgómagig mindent árulnak. Most pedig <5gy bazár nyílt, ahol karácsonyfadíszeket árulnak, majd szilveszteri kellékeket. Boltunknak nincs takarítónője, sem segédmunkása. Ettől függetlenül a vezetők és beosztottak a tanulókkal egyetemben mindent elkövetünk a környék rendjéért. Arra viszont nem vállalkozhatunk, hogy az utcát, teret mi tartsuk rendben, hiszen más a kötelességünk. Kérjük, a mi megjegyzésünknek is adjanak hangot. Az 52-es ABC (Toldi utca) dolgozói A BELVÁROS KÖZLEKEDÉSI RENDJE Annak idején a városi tanács illetékesei azt ígérték, hogy ideiglenesen helyezik át az autóbuszforgalmat a Bessenyei térre, amely azzal járt, hogy megszűnt az Omnia cukrászda előtti megállóhely, s így rendkívül távol került egymástól a két buszmegálló a Bercsényi és a Szabolcs utcai. Mindenki megértette, elfogadta az új rendet, s lassan azt is megszoktuk, hogy a Bethlen Gábor utcai megállóban a járdán olyan tömeg várakozik csúcsidőben, hogy ott alig lehet elmenni. Hiszen, ha jól számolom, legalább öt járatnak a megállóhelye ez. Időközben aztán elkészült a városközpont új sávháza, s előtte az út is, melyet átadtak a forgalomnak. Csak éppen az autóbuszok útvonala maradt a régi, vagyis a szűk tér körüli úton közlekednek most is, ahol időközben egy nagyszabású lakóház építése is megkezdődött, s ezzel még szűkebb lett az út. Rendkívül nagy forgalom van itt. Rossz a gyalogosoknak, s nem kevésbé az lehet az autóbuszvezetőknek is, de azoknak is, akik tavasz- szal, nyáron a parkban keresnek nyugalmat és biztonságot játszadozó gyermekeik számára. Kár lenne e tér nyugalmát, báját hosszú távon megrontani egy zsúfolt közlekedéssel. Vagy lehet: a hajdani ígéret téves volt? Deli Mihály Nyíregyháza, Szabolcs utcai lakos Szerkesztői izeietek Bálint Balázsné nyíregyházi, Kiss László nyíregyházi, Zatureczki János- né nyírbélteki, ifi. Süveges Imréné tiszalöki, Bé- gányi István nyírbátori olvasóinknak levélben válaszoltunk. Farkas Istvánná nyíregyházi, Szabó László kékesei, Szász Zoltán por- csalmai, Kovács Jánosné bashalmi, Hajzer Péter nyíregyházi, Káplán István nyíregyházi, Pócsi Zoltán kocsordi, Munkácsi Jenő kisvárdai, Márton György sóstóhegyi, Balázsi Elekné kisnaményi, Bácskái Imréné nyíregyházi, Galgó- czi László papi, özv. Su- pán Ferencné nyíregyházi, özv. Sersényi Istvánná jármi, Karnai Lajos újfehértói, özv. Cserepes Béláné gemzsei, ifj. Bessenyei Ferencné nyírtéti, Varga Jánosné győrteleki, Kurucz Gáborné nyírtéti, Tóth Lászlóné paszabi, Balogh Gáborné kótaji, özv. Angyal Jánosné tiszaberceli, Hruska Lászlóné ibrányi lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Tuza Istvánná tiszavas- vári, Ragány Istvánná nagyhalászi olvasóink kedves köszönő soraikat megkaptuk. örülünk, hogy segíthettünk. Póti Árpád esen^ersi- mai lakos a reklamált ösz- szeget megkapta. Oláh Sándorné tiszada- dai olvasónkat a társadalombiztosítási igazgatóság betegségi-ellátási osztálya többek közt arról is tájékoztatta, hogy a SZOT szanatóriumi tartózkodás idejére járóbeteg-táppénzre jogosult, ha azt levélírónk kéri, — mert nincs fizetett szabadsága, — vagy ha erre igényt tart. Dr. Nagy Annamária Ságvári-telepi lakost kérjük, hogy közölje szerkesztőségünkkel a pontos címét, ugyanis levelére csak így tudunk választ küldeni. Áz illetékes válaszol KORREKT ÁLLÁSPONT A december 1-i Fórum rovatban Jakab János kocsordi lakos szóvá tette, hogy áruházunkban nem kapott „Budapest” női kerékpárt, amelyet reklámáron kínált a hirdetés. Elmondjuk, hogy az említett hirdetést nem szövetkezetünk adta fel, hanem az iparcikk-kiskereskedelmi vállalat, amely az ő műszaki boltjaira vonatkozott. A Kraszna Áruház műszaki osztálya mindössze 30 darab kerékpárt kapott, melyek órák alatt elkeltek. Ezért sem csatlakoztunk a hirdetéshez. Mátészalka és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet MEGJAVÍTJÁK A közelmúltban szóvá tették, hogy a Guszev-lakótele- pen az Asztalos János utca közvilágítása rossz. Felülvizsgáltuk a bejelentés alapján az utca közvilágítási lámpáit. A panasz jogos. Javítását azonban hátráltatta, hogy az utcán az úttest fel van bontva, így a kosaras gépkocsinkkal nem mehetünk be. Időközben az út állapota javult, így a javítást a közeli napokban elvégezzük. TITÁSZ Nyíregyházi Üzemigazgatósága I személyi besorolási bérről A nyugdíjasok szabadsága Varga Béla nyírtéti levélírónk portási munkakörben dolgozik. A munkakörére előírt munkaidő-beosztás szerint 12 óra szolgálatot 24 óra pihenőidő követ. Havi munkaideje 191 óra. Olvasónk számára az éves szabadságot napi 12 óra helyett 8 órával számolják el és ezért szerinte évenként 876,— Ft-tal kevesebb bért kap szabadsága idejére. Olvasónkat hátrány nem éri, mert a havi 2000,— Ft- ot akkor is megkapja, ha szabadságon van. A 191 órás havi munkaidőből következik, hogy egy napra eső szabadság ideje illetve bére nem lehet több, mint napi 8 óra és ez megfelel a levelében közölt 83,30 Ft-nak. Hallgató Ferenc tiszalöki levélírónk fűtő az egyik ipari szövetkezetnél. Munkaidő-beosztása szerint napi 12, esetenként napi 24 órát dolgozik. Munkaideje rendszeresen éjszakára esik- A munkáltató éjszakai, illetve műszakpótlék iránti kérelmét elutasította. Szeretné tudni, hogy milyen pótlék illeti meg. Ha olvasónk munkaköréből adódó feladatát naponta munkatársával felváltva végzi műszakpótlék illeti meg. Ennek mértéké a délutáni műszakban a munkabére 20%, éjszakai műszakban 40%. Ha a feladatát egyedül látja el, naponta nem váltják egymást, akkor éjszakai pótlékra jogosult, melynek mértéke az alapbér, legalább tíz százaléka. Az éjszakai műszak este 22 órától reggel 6 óráig tart. Id. Penke Istvánná szatmárcsekei olvasónk 1979. június óta bedolgozója a helyi ÁFÉSZ-nek. A szövetkezettel szerződést nem kötött, de szóbeli megállapodás alapján a lakásán darabbérben mossa és vasalja a szövetkezet asztalterítőit. Munkabérét minden hó első szerdáján kapja meg. melyből 4—5 százalékot levonnak. A szövetkezet munkaeszközöket csak részben, mosószert egyáltalán nem biztosít. Olvasónk azt szeretné tudni, hogy a munkabéréből miért vonnak le, illetve, hogy mit köteles a szövetkezet biztosítani, jár-e részére rendes szabadság és munkabér-kiegészítés? A bedolgozó járandósága munkabérből és egyéb költségekből tevődik össze. A munka elvégzéséhez szükséges anyagokat és eszközöket vagy egyéb kiadásokat a munkáltató megállapodás alapján biztosít. A felek úgy is megállapodhatnak, hogy a darabbér díjazás magába foglalja a felhaszriált mosószereket és energiaköltségét is. A munkáltató minden kifizetett munkabérből köteles levonni a nyugdíjjárulékot, még' akkor is, ha nem írásbeli munka- szerződés alapján fizetett ki munkabért. Munkabér-kiegészítés és évi szabadság csak a „biztosított” bedolgozó részére jár, mely azt jelenti, hogy a felek írásban megállapodnak a rendszeres munkavégzésben és a napi kereset 20,— Ft, illetve a havi 500,— Ft-ot eléri. A feleknek meg kell állapodni abban, hogy a munkáltató a munkavállalót munkával rendszeresen ellátja és a társadalombiztosítási igazgatósághoz bejelenti, illetve a dolgozó a rendszeres munkavégzést vállalja. A biztosított bedolgozói munkaviszony a szolgálati és munkaviszonyban töltött időbe beszámít és a munkaviszonyból eredő egyéb juttatások is megilletik. Hajdú Jánosné nyírtassi olvasónk fia betegsége miatt csak könnyebb munkavégzésre alkalmas, ennek megfelelően az egyik termelőszövetkezetben portási munkakört lát el. A fizetése tizenegy év óta változatlan. Ezt azért sérelmezi, mert az újonnan felvett dolgozó bére a fiáét jóval meghaladja, illetve fia éjszakai pótlékban nem részesül. A bérhatárokon belüli személyi besorolási bér megállapítása olyan munkáltatói jogkör, amellyel kapcsolatban munkaügyi, illetve tagsági vitát eredményesen kezdeményezni nem lehet. A levelében közölt személyi besorolási bér a bérhatáron belül van, ezért béremelési kérelmével forduljon a munkáltatójához. Miután a fia állandóan éjszaka teljesít szolgálatot, ezért éjszakai pótlékra igényt nem tarthat. Nagy György kemecsei olvasónk mint nyugdíjas, portás az egyik vállalatnál, összesen 30 éves munkaviszonynyal rendelkezik. Kérdése az, hogy részére évenként mennyi szabadság jár? A nyugdíjas dolgozókat ugyanazok a juttatások, járandóságok illetik meg, mint a velük azonos körülmények között lévő aktív dolgozókat. Olvasónk részére évenként 15 nap alap- és 9 nap pót-, összesen 24 nap szabadság jár. Amennyiben nem teljes munkaidőben foglalkoztatják, úgy a szabadság a ledolgozott idővel arányosan jár. Nagy Mihály Együtt
