Kelet-Magyarország, 1982. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-19 / 298. szám
4 Kelet-Magyarország 1982. december 19. Tömegtüntetésekre került sor Angliában az amerikai rakétatdepitési tervek ellen. Képünkön: 12 ezer brit ne alkotott 14 kilométeres élő sorfalat a greenhami légitámaszpont körül a cirkálórakéták miatti tiltakozásul. V___________________________ A HÉT — CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: A lengyel SZEJM megkezdi a vitát a szükségállapot törvények felfüggesztéséről, Jaruzelski beszéde — A jobboldali pártok visszaszorulása a portugál helyi választásokon KEDD: Tárgyalások és előzetes megállapodás a PFSZ valamint Jordánia között, belső viták a palesztin mozgalomban — A Görög Kommunista Párt kongresszusa — Provokációk Nicaragua ellen SZERDA: Megnyitják a Gibraltár és Spanyolország közötti határt — Púja Frigyes római tárgyalásai, külügyminiszterünket fogadja II. János Pál pápa is — Az amerikai külügyminiszter folytatja európai körútját korlatban, hogyan lehetne azt a tárgyalási praktikákkal megváltoztatni? Bécsbennem lenne boszorkányság a megegyezés, csupán egy valami szükségeltetik hozzá, komoly tárgyalási szándék és a kölcsönös biztonsági érdekek figyelembe vétele az Egyesült Államok, s a NATO részéről is. CSÜTÖRTÖK: Befejeződik a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások 28. fordulója — A közalkalmazottak általános sztrájkja Japánban — Pártkonferencia Bukarestben — A vietnami külügyminiszter Indiában O Milyen eredményre vezettek a jordániai—palesztin tárgyalások? PÉNTEK: Kohl kancellár kormánya leszavaztatja magát, hogy megnyissa az utat a rendkívüli választásokhoz — Tömegtüntetés Buenos Airesben SZOMBAT: Utolsó előkészületek a hamburgi tartományi választásokra — A szenátus, bizonyos fenntartásokkal, elfogadja Reagan kompromisszumos MX-programját — Nyilatkozatok a vasárnap kezdődd OPEC-ülés előtt Á hét három kérdése O Mit jelent a nyugatnémet kormány önbuktatása? Tekervényesek az NSZK, alkotmányként szolgáló alaptörvényének útjai. Nem teszik lehetővé például a parlament egyszerű feloszlatását, rendkívüli választások kiírását, mindez csak bonyolult bizalmatlansági vita után lehetséges. Alighanem a wecmari idők rossz tapasztalatai sugallták a biztosítékok beépítését, a politikai küzdelem jelenlegi szakaszában viszont valamennyi parlamenti párt megegyezése vált szükségessé ahhoz, hogy valamiképpen áthidalják a jogi akadályokat. Ez végül is önbuktatással sikerült, a különben biztos tölbbséggél rendelkező, s formailag 1984 őszéig kormány- képes Kohl-kabinet leszavaztatta magát, így, minden valószínűség szerint, március 6-án — az NSZK történetében először — rendkívüli választásokat tartanak. A sors iróniája, hogy valamennyi párt saját követelésének, illetve ígéretének foglya volt, s erkölcsi kényszert érezhetett az új választások kiírására. Az NSZK közvéleményében ugyanis rendkívül nagy ellenérzést keltett a szabaddemorakták pálfordulása és a sokak által „alkotmányos puccsnak” nevezett kormányváltás. A rendkívüli választások bizonytalansági tényezője viszont kockázatokat rejt magában minden politikai erő számára. Ha az uniópártok aibszolút többséget kapnának, az alkancellárságot és külügyiminiszterséget Strauss kérhetné magának, ezzel azonban Kohl kancellár személyes helyzete is gyengülhetne. Amennyiben a koalíciós partnert kell keresni, ki legyen az, hiszen könnyen lehet, hogy a szabaddemokraták számára politikai öngyilkosságot jelentett az átállás és kiesnek a következő Bundestagból. Az előrejelzések szerint a „zöldek” inkább bekerülhetnék, noha elképzelhető, hogy a választók megrettennek egy labilis parlamenttől, s végül csak a két nagy pártot juttatják mandátumhoz. De a szociáldemokraták kilátásai sem mindenben rózsásak. Schmidt visszalépése mínusz százalékokat jelenthet s változatlanul visszaütnek a párt következetlenségei, például a vezetés egy része támogatta és támogatja az eurorakéták telepítését. © Mi a helyzet a bécsi haderő-csökkentési tárgyalások újabb fordulója után? A bécsi haderő-csökkentési tárgyalásokon immár kilencedik éve folynak az érdemi tárgyalások: a hét csütörtökjén, a 326. összejövetellel, befejeződött a huszonnyolcadik forduló. Megegyezés nem történt, minden előrelépés elmaradt. A helyzet mégsem olyan egyszerű, hogy megelégedhetnénk a sommás negatív ítélettel. Bécsben ugyanis minden készen áll egy kölcsönösen előnyös megállapodásra. A NATO hét, valamint a Varsói Szerződés négy tagja (nyolc másik ország, közte hazánk különleges tanácskozási státusszal vesz részt a megbeszéléseken) abban már egyezségre jutott, hogy a közép-európai stratégiai térségben a két szövetséghez tartozó erőket 900— 900 ezer főben kell maximálni, oly módon, hogy a szárazföldi erők létszámának felső határa 700—700 ezer, a légierőké 200—200 ezer legyen, míg a haditengerészet kiesik a csökkentés hatálya alól. (A jelzett térség egyébként az NSZK és a Benelux-or- szágok területe, valamint az ott állomásozó, amerikai, kanadai és brit haderők: a másik oldalon az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia területe s az ott tartózkodó szovjet egységek.) A csökkentés több ütemben történne. Mi gátolja akkor a további haladást? Az, hogy három éve folyik a vita a létszámadatokról. A NATO és a Varsói Szerződés hivatalos bejelentése alapján 980—990 ezer katonája van egy-egy szövetségnek a térségben. A NATO azonban magasabb varsói létszámról beszél, anélkül, hogy ezt bármiképpen indokolta volna. Atlanti oldalról ezért a Varsói Szerződés 260- ezer katonájának leszerelését követelik 90 ezer NATO-kato- nával szemben. Magyarán: ismét csak az egyoldalú előnyökre való törekvés, akár csak a genfi páros tárgyalásokon az eurorakéták és stratégiai fegyver- rendszerek területén. Ám ismét a többször elhangzott kérdés, ha egyszer a stratégiai egyensúly létrejött a gyaKarácsony előtt valószínűleg Husszein jordániai király lesz a Fehér Ház utolsó magas rangú vendége. Kedden kezdi meg tárgyalásait Washingtonban, miután előzőleg az Arab Liga delegációját vezette Moszkvában és Pe- kingben. Az elmúlt hetek intenzív arabközi megbeszélései, mindenekelőtt a jordániai—palesztin párbeszéd arra irányult, hogy meghatározzák az uralkodó politikai útipoggyászának tartalmát. Jordánia ugyanis kulcsszerepet tölthet be a palesztin probléma rendezésében, ami nélkül lehetetlen a közel-keleti válság megoldása. Tömören összegezve, ma három javaslat fekszik az asztalon a palesztin kérdést illetően. A Begin—Sáron féle izraeli vezetés elzárkózik minden területi engedmény elől, sőt gyarapítja a településeket a megszállt Cisz-Jordániában és Gazában. így legfeljebb homályos palesztin autonómiára hajlandó, Izraelen belül. A fez-i arab béketerv, s ezzel lényegében ösz- szecseng a szovjet rendezési elképzelés is, független palesztin állam mellett száll síkra. Izrael 1967. június 4-i határain kívül s az önálló Palesztina különleges kapcsolatokat létesíthetne Jordániával. A Reagan-terv elveti a független Palesztinát s értelemszerűen az izraeliek visszavonulása után, jordániai—palesztin konföderációt javasol, lényegében jordániai keretek között. A PFSZ diplomáciája nincs (könnyű helyzetben. Az. első lépés ugyanis a megszállás felszámolása, ez viszont ma aligha lehetséges amerikai nyomás nélkül, ha Washington egyáltalán hajlandó erre. Arafat nyilván ezért nem vetette el mindenestől a Rea- gan-tervet, noha erőteljesen bírálta azt. A PFSZ elnöke több ízben tárgyalásokat folytatott Husszein királlyal. Ezek során egyetértett az államszövetséggel, de oly módon, hogy az államok szövetsége legyen, tehát alakuljon meg egy önálló palesztin állam. A felszabadítási szervezet radikális tagcsoportjai azonban ellenzik a Jordániával folytatott, ilyen jellegű tárgyalásokat. A hírek ellentmondóak: a jelentések palesztin—jordániai elvi megegyezésről szólnak, de annak részleteit nem közölték, s a palesztinok nem fogadták el egységesen. Nehéz lenne felmérni, mit tartalmaz Husszein poggyásza, s mit szólnak hozzá Washingtonban. Amikor a Reaganiemet — amely ebben a formájában nem tetszik az izraeli vezetésnek — esetleg végre is kellene hajtani... Réti Ervin OROSZORSZÁG/ Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaság Azért nevezik szövetségi köztársaságnak, mert 16 autonóm köztársaságot, 5 autonóm területet és 10 nemzetiségi körzetet foglal magában. 139 és fél millió ember lakja. Átfoghatatlanul nagy területe több mint 17 millió négyzetkilométer —, ami a Szovjetunió területének háromnegyede, földünk lakott területének körülbelül egynyolcad része. Ukrajna és a balti köztársaságok határaitól a tízmillió négyzetkilométernyi Szibérián át a távol-keleti Kamcsatka-félszigetig húzódik. Keleti határait a Csendesóceán mossa. A szélsőségek országa, amelyhez az örök fagy birodalma éppúgy hozzátartozik, mint a 40 fokos hőség a déli körzetekben. Legészakibb autonóm köztársasága Jakutföld, amelynek hárommillió négyzetkilométernyi területén Európa egy- harmada elférne. Ide már különleges hőmérők kellenek: a higanyszál néha mínusz 70 Celsius-fok alá süllyed, nyáron pedig plusz 36 Celsius-fok fölé emelkedik. Vannak városai a Sarkkörön túl, amelyekben a téli éjszaka 45 napig tart. A híres orosz admirális, Sztyepán Makarov „Oroszország jeges-tengeri homlokzatának” nevezte Északot, amely Murmanszktól a hóviharos Csukcs-félszigetig terjed. Ez a terület nemcsak az örök fagy hazája, hanem a természet hatalmas nyersanyagraktára. Található itt kőolaj, földgáz, szén, különféle ércek, amelyek kiaknázása nélkül az ország jövője elképzelhetetlen. Itt vannak a Szovjetunió leghatalmasabb folyói, végtelen erdők és halban gazdag tengerek. Napjainkban a Kola-félszigettől a Bering-szorosig terjedő vidék hatalmas építési területté változott: autóutak, kőolaj- és földgázvezetékek épülnek, sokasodnak a kikötők és az elektromos energiát termelő atom-, hő- és vízerőművek. „Ebben az országban, arra a kérdésre, „hol a kincs?”, bárki toppanthat a lábával: „Itt!” És ha elkezdenek ásni azon a helyen, valóban mesébe illő, óriási kincsre bukkannak” — írta egy utazó. Ma Nyugat- Szibériában egy év alatt több, mint 300 millió tonna kőolajat és 160 milliárd köbméter földgázt termelnek ki. Az OSZSZSZK-ban, Novoszibirszk mellett épült fel az a tudósváros, amely ma a világ egyik legnagyobb tudományos központja. A Káma folyó partján létesült gyár pedig évente 150 ezer teherautót ad az országnak. A KAMAZ gépkocsik ma pótolhatatlanok a termésbetakarításnál, az ipari és építőipari szállításoknál. Az évszázad vasútvonala, a 3200 kilométer hosszú Baj- kál—Amur vasúti fővonal is az OSZSZSZK területén épül. Oroszországban van földünk legtisztább és legmélyebb vizű tava, az 1620 méter mély Bajkál-tó. Az Oroszországi SZSZSZK címere A köztársasághoz tartozik a nem fekete- földű övezet, ahol 61 millió ember él, a lakosság 43,7 százaléka. Az övezet 11 ezer 400 ipari üzeme adja a köztársaság ipari termelésének csaknem a felét. 1476 város és ipari központ található itt, köztük olyan hatalmasak, mint Moszkva, Leningrád, Gorkij, Szverdlovszk és mások. A XI. ötéves tervben az övezet talajjavítási munkálataira 6 milliárd rubelt fordítanak. A tervek szerint 1,4 millió hektár művelhető területet adnak át mezőgazdasági hasznosításra, 360 ezer hektárnyi területen építenek öntözőrendszereket. Századunk elején Oroszországban négy emberből három analfabéta volt, ma viszont a tudományos fejlődését tekintve a világon az egyik első helyet foglalja el. Az az ország, amely évszázadokig csupán szőrmét, lent, kendert adott el, ma teherjáró hajókat, légibuszokat, elektronikus műszereket exportál. Így például a fél évszázados Kuznyecki Kohászati Kombinát 200 acélmárkát és 500 különféle profilú és méretű hengerelt árut állít elő, ötezer szovjet vállalatnak szállítja, 37 országba exportálja termékeit. Évente több mint 20 ezer tonna sínt szállít a Bajkál—Amur vasútvonal építőinek. Hat évtized alatt az OSZSZSZK az egyik legfejlettebb ipari országgá vált, és a Szovjetunió többi köztársaságával együtt megnyitotta a világűrbe vezető utat. A murmanszki kikő tő téli nappalai
