Kelet-Magyarország, 1982. december (42. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-18 / 297. szám

A népgazdaság 1983. évi terve Hatvanéves a Szovjetunió Tudományos emlékülés Nyíregyházán Az emlékülés résztvevőinek egy csoportja A Minisztertanács Tájékoz­tatási Hivatala közli: A Minisztertanács áttekin­tette a népgazdaság 1982. évi fejlődését, és megtárgyalta az A Minisztertanács megálla­pította, hogy a vártnál rosz- szabb külgazdasági feltételek között a népgazdaság idén is alapvetően az MSZMP XII. kongresszusa határozatával összhangban fejlődik, az 1982. évi népgazdasági terv céljai megvalósulnak: a kül­gazdasági egyensúlyi helyzet javul, nemzetközi fizetési kö­telezettségeinknek folyama­tosan eleget teszünk; a lakos­ság életszínvonalát társadal­mi méretekben meg lehetett őrizni, az életkörülmények javultak. A nemzeti jövedelem az előirányzottat megközelítően nő. A fajlagos anyag- és ener­giafelhasználás javul, a munka termelékenysége az iparban számottevően, a nép­gazdaság egészében kisebb mértékben emelkedik. A ter­melésben jelentősen nő az export részaránya, míg a fel­használt import termékek mennyisége és aránya csök­ken. A nemzeti jövedelem bel­földi felhasználása az elő­irányzottnál jobban mérsék­lődik. Ezen belül a felhasz­nálás nagymértékben csök­ken, a fogyasztás kismérték­ben növekszik. Az áruk és a szolgáltatások kivitelének és behozatalának egyenlege lé­nyegesen javul. A behozatali többlet — a külkereskedelmi cserearányok romlása ellené­re — megszűnik, összességé­ben kismértékű, ezen belül a konvertibilis valutákban el­számolt áruforgalomban je­lentős kiviteli többlet kelet­kezik. Az ipari termelés nem éri el a tervezettet. A külgazda­sági hatások és a* belföldi gazdálkodási körülmények az egyes iparágakat és vállala­tokat eltérően érintették, il­letve ahhoz különböző mó­don alkalmazkodtak; a fejlő­dés üteme differenciálódott. A termelés a bányászatban, a villamosenergia-iparban, a gépiparban és az élelmiszer- iparban növekszik, az építő­anyag-iparban, a vegyipar­ban és a könnyűiparban a ta­valyihoz hasonló, a kohászat­ban csökken. A termelés a tervezettnél lassúbb növekedése főleg a ki­vitel elmaradásának a követ­kezménye. Az ipari termékek konvertibilis valutákban el­számolt kivitele — azért is, mert az értékesítési feltéte­lek romlottak — nem emel­kedik, a transzferábilis ru­belben elszámolt exportjuk pedig a számítottnál lassab­ban nő. A számítottnál jobban mér­séklődött a belföldi kereslet is. Nincs kellő haladás a kor­szerű, gazdaságosan értéke­síthető, a behozatalt ésszerű­en helyettesítő, az alacsony fajlagos anyag- és energia- igényű termékek, valamint a háttéripari termékek terme­lésének növekedésében. A 1983. évi népgazdasági tervet. Jóváhagyta a terv céljait, fő előirányzatait és a megvaló­sításukat szolgáló intézkedé­seket. vállalatok közötti együttmű­ködés sem eléggé rugalmas. Az építőipar termelése a tervezett mértékben csökken. A beruházásépítés — a terv törekvéseivel összhangban — tovább mérséklődött. Kedve­ző, hogy a fenntartási-felújí­tási tevékenység és a lakosság számára végzett építés foko­zódik. A kisebb építőipari szervezetek az idén is bővítik tevékenységüket. Ezek rugal­masságuk, vállalkozási kész­ségük folytán jobban alkal­mazkodnak a kisebb méretű, munkaigényes, szétszórtan je­lentkező építési kereslethez, összességében azonban nem javul a kívánt mértékben az építmények minősége, a mun­kák szervezettsége, nem rö­vidül a létesítmények kivite­lezésének ideje. A mezőgazdasági termékek termelése lényegében a ter­vezett ütemben emelkedik. A számítottnál gyorsabban bő­vül a termelőszövetkezetek kiegészítő tevékenysége. Az időjárás a növénytermesztés­re általában kedvező volt. A búza termésátlaga valame­lyest elmaradt a várttól, de a kukorica átlaghozama a tavalyi igen jó termést is számottevően felülmúlja. A teljes gabonatermés több a tervezettnél. A cukorrépa- termesztés jelentősen növe­kedett, a napraforgóé meg­közelíti a tavalyi magas szín­vonalat. A zöldségfélék meny- nyisége a tavalyival csaknem megegyezik. A gyümölcster­melés a múlt évinél valami­vel nagyobb, szőlőből sokkal többet szüreteltek. Az év végi szarvasmarha­állomány várhatóan meg­egyezik a tavalyival. A vágó­marha-termelés az előző évi­hez hasonló, a tejtermelés to­vább emelkedik. A sertésál­lomány az egy évvel ezelőtti­nél nagyobb, a vágósertés­termelés nő. A vágóbaromfi­termelés nagymértékben bő­vül. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek ki­vitele mennyiségileg a ter­vezettnél nagyobb, behozata­la kisebb. Az év vége előtt fontos, hogy a szerződésekben vál­lalt kötelezettségeiknek ma­radéktalanul eleget tegyenek a vállalatok. Az exportra tör­ténő szállításoknál viszont a teljesítés attól is függ, milyen ütemben tudják továbbítani az árut. A gyorsabb szállítás érdekében a hagyományos munkaverseny keretei között a szovjet állam megalakulá­sának 60. évfordulója tiszte­letére külön felajánlást tet­tek a záhonyi átrakókörzet Az igények alakulásával összefüggésben az áruszállí­tás mérséklődik. Az átlagos­nál jobban csökkennek a vasúti szállítások, de nem éri el az előző évit a közúti, a tengeri és a folyami hajózás teljesítménye sem. A távol­sági személyszállítás sem éri el a tavalyit Az energiagazdálkodási program gyorsított megvaló­sítása jelentős energiamegta­karítást eredményez. Javulta vállalatok energiagazdálko­dása, a szállításoknál csök­kentek az üresjáratok, szigo­rodtak az üzemanyag fel- használásának normái. A me­zőgazdasági üzemekben is fo­kozott gondot fordítanak az ésszerű energiafelhasználás­ra. A munkaerőhelyzet összes­ségében kiegyensúlyozottabb, mint a korábbi években volt. Budapesten egyes fizikai munkakörökre továbbra sincs elegendő munkavállaló. Az új vállalkozási formák — első­sorban a vállalati keretekhez kapcsolódó szervezetek — mérsékelték a munkaerőmoz­gást. Az országban elhelyez­kedési gondok nem tapasz­talhatók, a pályakezdő fiata­lok általában képzettségük­nek megfelelő munkát talál­nak. A lakosság pénzbevételei, ezen belül az átlagkeresetek és a pénzbeli társadalmi jut­tatások a tervezettet megha­ladóan növekednek. Ez utób­bihoz hozzájárultak az év so­rán bevezetett szociálpoliti­kai intézkedések, többek kö­zött az alacsony nyugdíjak emelése. A fogyasztói árszínvonal — elsősorban az évközi, a na­gyobb jövedelemnövekedés­sel összefüggésben elhatáro­zott árintézkedések hatására — a tervezettet meghaladóan emelkedik. Az átlagosnál kisebb mértékben nő az alap­vető fogyasztási javak ár­színvonala. A nagyobb no- mináljövedelmek és a ma­gasabb árszínvonal együttes eredményeként az életszínvo­nal alakulását jellemző alap­vető mutatók a tervezettnek megfelelően alakultak: az egy lakosra jutó reáljövedelem megegyezik az előző évivel, az egy keresőre jutó reálbér az 1980. évivel, a lakosság fogyasztása pedig kismérték­vasutasai. A december ele­jén indított mozgalomban az export árukkal rakott normál kocsikból széles nyomtávú vagonokba rakodnak át — terven felül. Ehhez az egyes szolgálati főnökségeken al­kalmi munkavégző csoporto­kat szerveztek. A hónap első felének érté­kelése szerint másfélszer any- nyi árut raktak át így. mint eredetileg tervezték. A fé- nyeslitkei rendezőpályaudvar gondoskodik a szovjet export Emlékülést rendezett a Szovjetunió megalakulása 60. évfordulója alkalmából pén­teken Nyíregyházán a megyei pártbizottság oktatási igazga­tósága és a Debreceni Akadé­miai Bizottság politikatudo­mányi szakbizottsága. Az emlékülésen részt vett J. P. P roncsenko, a Szovjetunió debreceni konzulja, valamint a Szovjetunió KárpátontúLi területéről érkezett delegá­ció: M. V. Trojan professzor, az Ungvári Állami Egyetem tanszékvezető tanára, P. F. Ozsoganyics a területi párt- bizottság esti egyetemének igazgatója. Ekler György, a megyei pártbizottság titkára nyitot­ta meg az emlékülést. Töb­bek között szólt a Szovjet­unió megalakulásának körül­ményeiről, a soknemzetiségű állam nemzetiségi politikájá­ról, s arról a lenini eszmén nyugvó politikáról, amelynek alapján az egész állam érde­kei összhangban vannak a Szovjetunió minden népé­nek érdekeivel. Hangsúlyoz­ta: pártunk sokat merített az SZKP sok évtizedes gazdag tapasztalataiból. Az emlék­ülés is azt a célt szolgálja, hogy ezeket a tapasztalatokat még jobban megismerjük, s alkotóan alkalmazhassuk. Dr. Farkas Dezső kandidá­tus, tanszékvezető egyetemi tanár, a DAB politikatudo­mányi szakbizottságának el­nöke tartott ezután előadást „Hat évtizede a társadalmi haladás élvonalában” cím­mel. — Az egyes országok, né­pek történelmének igazán emlékezetes dátumai, ame­lyeknek nemzetközi jelentősé­gük is van, amelyek valami­lyen módon elősegítették az emberiség haladó törekvései­nek megvalósulását — mond­ta a bevezetőben az előad c. — Ilyen világtörténelmi ha­tású eseményre emlékezik a világ: 1922. december 30., a Szovjetunió de jure (jogsze­rinti) megalakulása egy­aránt óriási hatással volt mind a nemzetközi proletari­átus és haladó erők harcára, mind a nemzetközi imperia­lizmus helyzetére. A továbbiakban arról be­A Magyar Tudományos Akadémia debreceni bizottsá­gának mezőgazdasági szakbi­zottsága pénteken Mátészal­kán tartotta ülését. A tanács­kozást Tar Imre, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei bi­zottságának első titkára nyi­totta meg, majd Hegymegi István, az MSZMP KB tagja, a Szamos menti Állami Tan­gazdaság igazgatója mutatta be a vendéglátó gazdaságot. Az ülés első napirendi pont­ja Észak-Tiszántúl gyümölcs- termesztésének távlati prog­áruval rakott kocsiknak az átrakóhelyre való továbbítá­sáról, a záhonyiak pedig a rakodást szervezik meg. Ed­dig mintegy ötszázan vettek részt az alkalmi munkavég­zésben. A normál kocsikból szélesbe történő átrakásban 522 kocsiba közel 14 ezer ton­nát raktak át A szovjet vasutasok öröm­mel vették a záhonyi körzet segítségét, hiszen ezzel ná­luk csökkkentek a munkaigé­nyes átrakási feladatok. szélt, hogy a Szovjetunió lét­rejötte a marxi—lenini esz­me és politika győzelme volt. Ezt eredeti dokumentumok ismertetésével is alátámasz­totta. Többek között hangsú­lyozta: a Szovjetunió nem jö­hetett volna létre anélkül, hogy az új, a szovjethatalom első döntései között ne szere­pelt volna a népiek önrendel­kezési jogának, a mintegy 150 népet, nemzetiséget, népcso­portot érintő szabadságjogok elismerése. Óriási forradal­masító, világújító hatása volt e lenini politikának. Részletezte a Szovjetunió­nak saját létéért folytatott harcát, megerősödését, majd a szocialista fejlődés felgyor­sulását. Kiemelte: a Szovjet­unió a hatvanas évek máso­dik felétől fejlődésének új szakaszába lépett: előtérbe került a minőség és haté­konyság követelményeinek érvényesülése, a tudományos- teohnikai forradalom vív­mányainak gyorsabb haszno­sítása, a lakosság életszínvo­nalának emelése. Az SZKP XXVI. kongresszusának ha­tározata alapján a nem­zetiségi politika mai meg­valósulásáról beszélt elő­adásának végén, s egyebek között elmondta: a Szovjet­unió 1981—85-ös évekre szóló fejlesztési terve például kü­lön fejezetben tárgyalja a 15 szövetségi köztársaság fejlesz­tését célzó feladatokat. Az ramja volt, összefüggésben a területcsökkentéssel és a ho­mokbuckás területek további hasznosításával. Almatermesztési szempont­ból az ország legnagyobb ha­gyományokkal rendelkező megyéje Szabolcs-Szatmár. Az 1981. és 1982. évi termés­mennyiségi adatok bizonyít­ják, hogy a megye nagyüze­mei rendelkeznek azzal a te­rülettel, amely az évenkénti 350—400 000 tonna alma megtermelését biztosítja, de az egyes években túltermelés­hez vezetett. A bizottság azt tartaná jó­nak, hogy az állami gazdasá­gokban és a termelőszövetke­zetekben termelt alma meny- nyisége 350—360 ezer tonnás szinten maradna a minőség további javítása mellett. Mi­vel a nem termő és fiatal ter­mőkorban levő ültetvények termésmennyisége az elkövet­kezendő években jelentősen növekszik, indokolt a gyor­sabb ütemű selejtezés, külö­nösen a kedvezőtlen adottsá­gú területeken levő 25—30 évnél idősebb almaültetvé­nyeknél. A hűtőházak kapacitásának gazdaságosabb kihasználását az ágazat hatékonyságának javítását szolgálná, ha a jól tárolható golden delicious ter­mését nem exportálnánk szeptember elején, hanem op­timálisan érett állapotban előadást a Szovjetuniónak a mai nemzetközi helyzetben betöltött szerepe méltatásával zárta. M. V. Trojan, a történelem­tudományok doktora szólalt fel ezután, s beszélt a jeles, történelemformáló jubileum­ról, amelyet — mint elmond­ta — a szovjet társadalom most újabb nagy munkasike- rekkel köszönt. Részletesen szólt a soknemzetiségű or­szág történelmének kiemelke­dő fontosságú időszakairól, majd arról beszélt: mit jelen­tett a Szovjetunió megalaku­lása, majd szocialista építésé­nek kibontakozása Ukrajna felvirágoztatásában és az utóbbi több mint három év­tizedben a Kárpátontúli te­rület fejlesztésében. Beszé­dének további részében a Szovjetuniónak a nemzetközi munkásmozgalomban és a nemzeti felszabadító mozgal­mak segítésében betöltött mai szerepéről szólt, majd méltat­ta Szabolcs-Szatmár és a Kárpátontúli terület sokrétű együttműködését. Az emlékülésen a további­akban két referátum hang­zott el: dr. Gyuricsku Kálmán kandidátus az egységes szov­jet népgazdaság kialakulásá­ról és fejlődéséről, Takács Ti- borné dr., az oktatási igazga­tóság tanára pedig a magyar —szovjet diplomáciai kapcso­latok történetéről beszélt. szeptember végéig tárolnánk. Helyette a jonatánt kellene szeptember elején exportálni, széthúzva ezzel a minden év­ben jelentkező szedési csú­csot. Annak ellenére, hogy a megtermett alma mennyisége nehezebben értékesíthető, mint a korábbi években, az évenkénti telepítéseket nem szabad szüneteltetni. A szá­mítások szerint Szabolcs- Szatmárban a VI. és VII. öt­éves terv minden évében — figyelembe véve a megnövelt kivágási ütemet — 5—600 hektár új almaültetvényt kell létesíteni. Ez az egyetlen módja annak, hogy megvál­tozzon a jelenleg meglevő, a szedés és tárolás szempontjá­ból kedvezőtlen fajtaösszeté­tel. Az almatermesztés jövedel­mezősége érdekében a bel- és külkereskedelemnek segíteni és szerveznie kell a megter­melt alma értékesítését. A piac jobb szervezése vonatko­zik a frissen szedett és tá­rolt almára, valamint az al­mából egyra nagyobb meny- ny iség ben készített almasű- rítményre is. A DAB munka- bizottságának ülésén szó volt még a hullámos homokterü­letek erdészeti hasznosításá­ról, a tanácskozás végén új nyárfafajtákkal ismerkedtek a résztvevők, (ésik) Á népgazdaság 1982. évi fejlődése (Folytatás a 4. oldalon) Munkaverseny Záhonyban Felajánlás a Szovjetunió jubileumára dab-tánácskozás Mátészalkán Napirenden a télialma-termesztés XXXIX. évfolyam, 297. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1982. december 18., szombat]

Next

/
Oldalképek
Tartalom