Kelet-Magyarország, 1982. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-17 / 296. szám
1982. december 17. Kelet-Magyarország 3 HAVASI FERENC: Gazdaságpolitikánk a nemzetközi fizetőképesség fenntartását állította előtérbe Felszólalt a vitában Havasi iFerenc (Komárom megye, 1. Vk.), az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. — A Központi Bizottság legutóbbi ülésén áttekintette ez évi fejlődésünk tapasztalatait, megvitatta és elfogadta az 1983. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit — mondotta elöljáróban. — Az ülés megállapította, hogy a jövő évi terv végrehajtásának középpontjában az ország fizetőképességének fenntartása, az egyensúlyi helyzet javítását szolgáló tartós tényezők kibontakoztatása és az elért vívmányok megvédése áll. Meggyőződésem, hogy jövő 'évi feladataink e pár mondatos összefoglalása önmagában is jól érzékelteti az egész ország, a nép előtt álló tennivalók lényegét. A továbbiakban arról szólt, hogy a nemzetközi politika' viszonyok 1979-től — nen egyszer drámai módon — kiéleződtek. Az 1975-ös helsinki szellemet, az enyhülés időszakát ismét a hidegháborús időkre emlékeztető évek követték. A leszerelést a fegyverkezési verseny újabb fordulói, a párbeszédet és a tárgyalásokat a konfrontáció váltotta fel. Mi akkor kezdtünk egyensúlyi törekvéseink erőteljesebb megvalósításához, amikor például a NATO elhatározta a közép-hatósugarú amerikai rakéták Nyugat- Európába való telepítését. Amikor ismételten felvetődött a neutronbomba gyártásának és a korlátozott európai nukleáris háborúnak őrült gondolata. Az utóbbi két-három évben a legtöbb tőkés országban stagnált, vagy csökkent a lakosság fogyasztása, veszélybe 'került több, korábban kiharcolt szociális vívmány. Nem meglepő tehát a megélhetésükben veszélyeztetett tömegek bizalmának megingása, a kormányok egész sorának bukása, kormánykolíciók felbomlása, a szakszervezetek és a tőkések közötti szokatlan kompromisszumok, amelyekről az utóbbi években egyre gyakrabban olvasunk, hallhatunk. Mindezek együttes hatására a világkereskedelem lényegében stagnál, az árupiacok rendkívül kedvezőtlenek, a kereslet lanyha. Ilyen körülmények között eladásaink fokozása, sőt fenntartása is — ha egyáltalán van rá mód — csak romló értékesítési feltételekkel, zömmel csökkenő árakon lehetséges. Számítások szerint 1981—82-toen az árak esése a nem rubelelszámolású kivitelünkben 7—800 millió dollár devizabevétel-kiesést okozott, s ezen belül az élelmiszeripari termékek árcsökkenése 150—170 millió dollárt tett ki. A számunkra nagy veszteséget okozó külső környezet- változásra, s kihívásra a magyar gazdaság adottságainak és felkészültségének megfelelően igyekezett válaszolni. A külgazdasági egyensúly javítása érdekében különös gondot fordítottunk a kivitel fokozására. Ebben kétségtelenül jelentős eredményt értünk el, hiszen a legutóbbi négy év alatt — ilyen nehéz piaci feltételek között is — valumenében 25 százalékkal növeltük tőkés kivitelünket. A kivitel bővítésében az élelmiszer-gazdaság járt élen, amely 44 százalékkal növelte a nem rubelelszámolású exportját. A kedvezőtlen keresleti viszonyok, a különféle korlátozások azonban gátját szabták annak, hogy a kivitelt a szükséges mértékben bővíthettük volna. Ez a behozatalt is behatárolta, s döntő szerepe volt a tervezettnél mérsékeltebb gazdasági növekedésben. Az egyensúlyjavítás kezdettől fogva együtt járt a belföldielhasználás, ezen belül a felhalmozás mérséklésével. Különösen rákényszerültünk erre ebben az évben, amikoris a nem rubel- elszámolású áruforgalomban jelentős többletet kell elérnünk, olyant, amilyent 1985- re terveztünk. Feltehető a kérdés, hogy vajon gazdaságunk teljesítményei csökkentek-e az utóbbi években, vagv egyáltalán: miből adódnak a jelen gondjai. Nyugodtan állithaljUK, hogy a magyar ejzdaság teljesítményei nem csökkentek, hanem nőttek; más kérdés, hogy bennünket sújtó válság- hullámok okozta veszteségek a teljesítményeket felülmúlják. Nem lebecsülendő eredmény, hogy e nehéz évek alatt valamennyi termelőágazat teljesítménye, teljesítőképessége növekedett. A nemzeti jövedelem termelése — négy év alatt — 4—5 százalékkal, az ipari és mezőgazdasági termékek termelése 5—7 százalékkal nőtt. 1982-ben a megtermelt nemzeti jövedelem összege — összehasonlítható árakon — 16—17 milliárd forinttal több volt, mint 1980- ban és 21—22 milliárd forinttal több mint 1978-ban. Elért eredményeink védelme, a gazdaság folyamatos működőképességének biztosítása elengedhetetlenné tette, hogy gazdaságpolitikánkban egyértelműen a nemzetközi fizetőképesség fenntartását állítsuk előtérbe. A kialakult helyzetben és a feltételek várható alakulása alapján ez több évre szóló követelmény, minden további cél eredményes elérésének elengedhetetlen feltétele. Ezeknek az eredményeknek az elérését döntően olyan tényezők segítették eddig is, és reméljük segítik a jövőben is, mint pártunk 26 éve folytatott politikája és ennek eredményeként a Magyarországon megvalósuló szocializmusról idehaza és külföldön kialakult kedvező kép. Belpolitikai stabilitásunkat partnereink nagyra értékelik, politikájuk alakításánál ellenfeleink is kénytelenek számításba venni. Az év során több ízben fordultunk segítségért a Szovjetunióhoz. Igaz, minden kérésünknek nem tudtak eleget tenni, de néhányszor, amikor a legjobban kellett, segítségünkre voltak, s ezzel ismételten bizonyságát nyújtották testvéri együttérzésüknek, segítőkészségüknek, amely a szovjet népet, a 60 éves fennállását ünneplő első szocialista államot mindig is jellemezte. Erre gondolva e helyről is üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük a fennállásának 60. évfordulóját ünneplő Szovjetuniónak, a szovjet embereknek. Végül méltányolandó tényező az is, hogy nemzetközi gazdasági, pénzügyi kapcsolataink a nem szocialista országokkal, ezek kereskedelmi, üzleti köreivel korrektek. Az 1983. évi terv- és költségvetési javaslat az 1978 decemberében kialakított gazdaságpolitikai irányvonalat követi és a XII. kongresz- szus határozatainak megvalósítását szolgálja. Követelményei számolnak a külső feltételek támasztotta magasabb igényekkel, a gazdasági folyamatokban rejlő ellentmondások folyamatos feloldásával, s nagy hangsúlyt helyeznek szocialista vívmányaink megőrzésére. Olyan világban élünk, amely a jövőben is tartogathat előre nem látható eseményeket, s amelyekre nehéz felkészülni. Olyan országban élünk, amely adottságai miatt nem fejlődhet szélesebb világgazdasági kapcsolatok nélkül. A világgazdaságot olyannak kell vennünk, amilyen, a feltételekhez nekünk kell alkalmazkodnunk, mivel azok a jövőben sem lesznek tekintettel ránk. Az 1983. évi terv ezért a népgazdaság külső egyensúlyi helyzete megszilárdításának, fizetőképességünk megőrzésének ad ismét elsőbbséget. Olyan körülmények között kell ezt megvalósítani, amikor a hehozatal összességében nem növelhető, az értékesítési lehetőségek nem javulnak. A nemzetközi fizetőképesség folyamatos fenntartása érdekében vállalnunk kell mindazon népszerűtlen lépéseket, amelyeket az alacsony felhalmozási arány, az az életkörülményeket befolyásoló intézkedések, valamint a vállalati gazdálkodást szigorító szabályozó módosítások jelentenek. — Az életszínvonal védelme továbbra is alapvető célunk és feladatunk, de ennek 1983-ban csak a külső egyensúlyi helyzet javításának kényszerű előrehozásával ösz- szehangoltan tehetünk eleget — mondotta ezt követően Havasi Ferenc. — Az élet- színvonal védelmének is alapvető és közvetlen előfeltétele nemzetközi fizetőképességünk fenntartása. A lakosság ezekben az órákban is — amikor az országgyűlés ülésezik — érdeklődéssel kíséri munkánkat. Az életszínvonal várható alaku- lásával kapcsolatban a közvéleményben egyaránt jelen van a bizakodás és az aggodalom. Még hamis híreket is haliam újabb nagymértékű áremelésekről. Erről most sem mondunk mást, mint ami már a Központi Bizottság közleményében is szerepelt. A központi intézkedési körbe tartozó alapvető fogyasztási cikkeknél és szolgáltatásoknál a már bejelentetteken kívül nem tervezünk áremeléseket. Kádár János látogatása a Népszabadság szerkesztőségében A dolgozó emberek számtalanszor adták tanújelét politikánk iránti elkötelezettségüknek, megértésüknek, fegyelmezettségüknek, és nagykorúságuknak. A párt Központi Bizottságának az e fajta társadalmi megértés, amelyben a bizalom ismételt kifejezése is benne foglaltatik, mindig és most is megsokszorozza kötelezettség- és felelősségtudatát. Az 1983. évi feladatok megoldásán túl fontosnak tartjuk a népgazdaság további kedvezőbb fejlődési lehetőségeinek megalapozását, a hosszabb távú kibontakozást pegítő megoldások kimunkálását. A kormányzati szervek hónapokkal ezelőtt elkezdték az 1984—85-ös évek feladatainak meghatározását, halad a távlati tervezőmunka, megkezdődtek az előkészületek a népgazdaság hetedik ötéves tervének előkészítéséhez, s befejezéshez közeledik az ipar helyzetét és feladatait áttekintő vizsgálat is. Korábbi elhatározásainknak megfelelően több szakértői bizottság dolgozik gazdaságirányítási rendszerünk szükséges továbbfejlesztésén, amelyről az illetékes társadalmi és állami vezető testületek döntenek majd. Fontos érdekünk fűződik ahhoz, hogy a gazdaságirányítási rendszert a reform alapelveiből és 15 éves gyakorlati tapasztalataiból kiindulva úgy fejlesszük tovább, hogy az egyidejűleg mozdítsa elő az intenzív fejlődésből és a világgazdaság gyorsuló változásaiból adódó feladatok eredményesebb megvalósítását, s az eddiginél is jobban építsen a vállalatok önállóságára, az egyének és kollektívák felelős kezdeményezéseire, ami egyben alapja a hatékony központi irányításnak és a szocialista tervgazdálkodásnak. Nemzeti méretű az egyetértés haladásunk alapvető irányaival, a társadalmunk előtt álló feladatok és azok megoldásának mikéntjével. Az ország lakossága egyre jobban tudatában van szocialista értékeinknek, becsüli és félti ezeket, ragaszkodik hozzájuk. Bizalommal tekint a párt és a kormány törekvéseire, amelyek vívmányaink megőrzésére és azok bővíté- tésére irányulnak — mondotta végezetül Havasi Ferenc. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtök este látogatást tett a Népszabadság szerkesztőségében. A látogatásra elkísérte Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, és Lakatos Ernő, a Központi BiMagyar—olasz külügyminiszteri tárgyalásra került sor csütörtökön Rómában. Púja Frigyes, aki Emilio Colombo meghívására szerdán érkezett az olasz fővárosba, megbeszélést tartott az olasz diplomácia irányítójával a kétoldalú kapcsolatok helyzetéA magyar és az egyetemes kultúra kimagasló alakja, a világ zeneirodalma és a zene- pedagógia korszakos hatású alkotója, Kodály Zoltán születésének 100. évfordulóján, csütörtökön este emlékhangversenyt rendeztek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola nagytermében. A Kodály Zoltán-emlékbi- zottság ünnepi estjén részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, a Kodály Zoltán-emlékbizottság elnöke, Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Jelen volt a kormány több tagja, a társadalmi és tömegszervezetek számos vezetője, a Kodály Zoltán-emlékbizottság tagjai, politikai, társadalmi és kulturázottság osztályvezetője. Be- recz János, a Népszabadság főszerkesztője a lap munkájáról tájékoztatta Kádár Jánost, aki a szerkesztő bizottság tagjaival folytatott beszélgetés során az időszerű politikai kérdésekről és a pártsajtó előtt álló feladatokról szólott. tőségéről, továbbá a nemzetközi helyzet főbb kérdéseiről. Púja Frigyes hivatalos magyarországi látogatásra hívta meg az olasz külügyminisztert. Emilio Colombo a meghívást köszönettel elfolis életünk kiemelkedő személyiségei. Az ünnepségen részt vett a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője is. A díszünnepségen Láng István, a Magyar Zeneművészek Szövetségének főtitkára mondott beszédet. Ezután Köpeczi Béla művelődési miniszter emelkedett szólásra. Az emlékhangverseny részvevői a műsorban Kodály kórusműveiből hallhattak részleteket. Többek között felcsendültek a Föjszállott a páva, a Jézus és a kufárok, valamint Psalmus Hungari- cus hangjai. Közreműködött a Magyar Rádió és Televízió énekkara — karigazgató Sap- szon Ferenc —, valamint az Állami Hangverseny-zenekar, Ferencsik János vezényletével. Púja Frigyes római tárgyalásai ről, ezek fejlesztésének lehegadta. Emlékhangverseny Kodály Zoltán születésinek 100. ivforduliián Fodor István szabolcs-szatmári képviselő felszólalása Az alábbiakban részleteket közlünk Fodor István megyei képviselő felszólalásából. — Választókörzetem, Vásá- rosnamény város és a környező községek dolgozói nevében kívánok szólni elsősorban, de néhány gondolatot megyénkkel összefüggésben is felvetnék. Megyénkben az alapellátási feladatok költségvetési lehetőségeit 1983-ra több mint kétszeres ütemben növeljük. A lakosság összetételének alakulását figyelembe véve , kiemelt feladatunk az alsó fokú oktatás és az egészség- ügyi alapellátás. Általános iskolai tanteremépítési tervünket 1982-ben túlteljesítettük, 1983-ban is azt tervezzük, hogy ezen a területen a VI. ötéves tervben megfogalmazott feladatokat meg kell valósítanunk. Az iskolás korú gyermekek számának alakulása ezt kötelezővé teszi számunkra. Külön feladat nálunk az öregekről való gondoskodás. Mintegy 106 ezer nyugdíjkorhatáron felüli lakos van megyénkben. Az egész megyei költségvetés 3,6 százalékát szociális ellátásra kell fordítanunk. Ennek növekedési ütemét több mint 11 százalékkal tervezzük 1983- ra. Szólnom kell egy olyan gondról, amely a költségvetés számai mögött húzódik meg. Nálunk a településszerkezetből, a termelésszerkezetből, a népesség összetételéből adódóan nagyon nehéz a községek népességmegtartó képességét javítani. Megyénk lakosságának valamivel több mint egyharmada kisközségekben lakik, ahol a foglalkoztatás, a kommunális, a kereskedelmi ellátás és szolgáltatás, a művelődés megfelelő lehetőségei nagyon nehezen teremthetők meg. A kistelepüléseken élő lakosság életkörülményein úgy szándékozunk javítani, hogy a községek fejlesztését, szépítését, kulturáltabbá tételét, a közhasznú társadalmi munkát, az anyagiak jobb koordinációját hatékonyabbá tesz- szük, fokozzuk a lakosság felelősségét a szülőföld és a .munkahelyek fejlesztéséért. Vannak azonban olyan gondjaink — szíves figyelmébe ajánljuk a tisztelt kormánynak —, amelyeket csak központi támogatással tudunk megoldani. Ilyen a lakosság húsellátása, Szabolcs-Szat- már megye a legkisebb keretet kapja az országban tőkehúsból, töltelékáruból. Ez azt eredményezi, hogy a települések jelentős hányadában, 89 községben még húsbolt sincsen, az itt élők egyáltalán nem jutnak tőkehúshoz és egyre kevesebben töltelékáruhoz, a közlekedési viteldíjak emelése miatt pedig meggondolják a városokba való utazást — bár ott is akadozik az ellátás. Tudjuk, feladatai vannak e téren a kistermelőknek, az ÁFÉSZ-eknek, de úgy gondoljuk, megyénk lakóinak jogos az igénye egy igazságosabb keretelosztás iránt. Ezt követően választókerülete eredményeiről és gondjairól szólt, majd a következőkkel fejezte be: — Az 1983. évi célkitűzéseket és a tervezett intézkedéseket reálisnak, teljesíthetőnek tartom. Ehhez azonban még eredményesebben kell dolgozni minden becsületes, hazáját igazán szerető állampolgárnak. A saját munkakollektívám véleményét ismerve képesek és készek vagyunk erre a jobb és eredményesebb munkára, ameny- nyiben ehhez a feltételeket Ibiztosítják. Havasi Ferenc felszólalását mondja
