Kelet-Magyarország, 1982. december (42. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-16 / 295. szám

4 Kelet-Magyarország 1982. december 16. MX-PROGRAM A „testvérgyilkos" kudarca Az esztendő alkonyán be­borult az ég Reagan amerikai elnök egyik legfontosabb ra­kétaprogramja felett is. Arról a rakétatípusról van szó, amely „MX” jelzést visel, s amelyről már a Carter-elnök- ség időszakában heves vita dúlt az Egyesült Államokban. Szárazföldi bázisú interkonti­nentális rakéták ezek, ame­lyeket betonnal bélelt kilö- vőhelyekbe, silókba helyezné­nek el, s amelyek alaptípusa tíz nukleáris robbanófejet juttathat egymástól független célpontra. Reagan politikai vereségének lényege az, hogy az amerikai képviselőház 245:176 arányban megvonta a kormánytól azt az egymilli- árd dollárt, amelyet az első öt MX-rakéta telepítésére akart fordítani. Szerződésszegő lépés Az elnök érzékeny tekin­télyveszteséget szenvedett. Magát a döntést azonban il­lúzió nélkül kell szemlélni: az MX-rakéták ügye „elvesztett egy csatát, de nem veszítette el a háborút”. Mi történt vol­taképpen — és mi várható? A Reagan-féle fegyverkezé­si politikának azt a döntését, hogy ezt az új interkontinen­tális rakétát gyártsák és az évtized második felétől, 1986- tól rendszerbe állítsák, az amerikai törvényhozás elfo­gadta és a mostani döntés sem változtat ezen. Továbbra is nagyon helyénvaló az a szi­gorú ítélet — amelyet leg­utóbb Usztyinov szovjet hon­védelmi miniszter hangozta­tott —, hogy az MX-rakéta- program felborítja a meglevő nemzetközi stratégiai egyen­súlyt, új támadó fegyverrend­szer belépését jelenti és rá­adásul tételesen megsérti a stratégiai fegyverek korláto­zásáról megkötött SALT—I. és SALT—II. egyezményt. (Az utóbbit még Carter amerikai elnök aláírta, de nem terjesz­tette jóváhagyásra a törvény- hozás elé. A szerződést azon­ban eddig az amerikai ratifi­kálás hiánya ellenére mind­két nukleáris hatalom tiszte­letben tartja.) Az MX-döntés ily módon szerződésszegés és a fegyverkezési verseny új sza­kaszát indíthatja el, miután — mint erre Usztyinov utalt — a Szovjetuniót ellenlépé­sekre kényszeríti. Reagan képviselőházi ve­resége az MX ügyében nem változtatott a rendszer létre­hozásáról szóló döntésen. A telepítésről viszont már Car­ter idejében vita folyt. Ak­kor, 1979-ben, 200 darab, kü­lönleges hordozókra szerelt MX-rakétát akartak szüntele­nül mozgásban tartani nem kevesebb, mint 4600, igen nagy területen elszórt siló között. Ügy vélték, hogy az állandó mozgatás megnehezíti a raké­ták pontos helyének beméré­sét. Ez a terv nem kevesebb, mint 34 milliárd dollárba ke­rült volna és annak idején az elnökségre pályázó Reagan a fantasztikus költségek miatt maga is ellenezte. Variációk a telepítésre A Reagan-korszakban több­féle terv is napvilágot látott az MX telepítésére vonatko­zóan. Weinberger hadügymi­niszter például eredetileg á „Nagy Madár” módszert ja­vasolta: azt, hogy a rakétát állandóan a levegőben cirká­ló, különleges repülőgépeken helyezzék el. Amikor ezt a tervet is elve­tették, hosszabb vita követ­kezett, míg végül a Fehér Ház és a Pentagon emberei az úgynevezett „Sűrű Cso- mag”-tervben állapodtak meg. Ezt másképpen „Test­vérgyilkos terv”-nek is nevez­ték. Az elgondolás lényege az volt, hogy száz MX-raké­tát helyeznek el az Amerika szívében levő Wyoming ál­lamban sűrűn egymás mel­lett, viszonylag kis területen. Ennek a Fehér Ház számára az az előnye, hogy lényege­sen olcsóbb a Carter-féle el­gondolásnál. A következő pénzügyi évben magára a te­lepítésbe egymilliárd dollárt irányoztak elő (maga az MX- rakéta darabonként 200 mil­lió dollárba kerül.) A Pentagon szakértői úgy vélték, hogy ez a módszer al­kalmas lesz a rakéták meg­védésére. Az általuk kidolgo­zott elmélet szerint a telepí­tési hely felé közeledő szov­jet rakéták arra kényszerül­nek, hogy a sűrű telepítés miatt viszonylag közel legye­nek egymáshoz. A célba ér­kező első rakéta felrobbaná­sa elpusztít ugyan néhány MX-silót, maga a robbanás azonban olyan erejű, hogy már a levegőben megsemmi­síti a többi érkező rakétát, így az MX-nek nagy része sértetlen marad és bevethető. (Ezért nevezték a módszert „Testvérgyilkos tervnek” is.) Kétségek és érzések Az amerikai törvényhozás többsége kezdettől fogva gya­nakvással szemlélte ezt a te­lepítési tervet. Mindenekelőtt azért, mert a „Testvérgyilkos” rakéták fantasztikus koncep­ciója a dolog jellegénél fogva az atomháború végzetes pilla­natáig elmélet marad. Még a tervezőasztalon sem bizonyít­ható, hogy ténylegesen hatá­sos. A módszer kipróbálásá pedig egyszerűen lehetetlen. Ez a magyarázata annak, hogy nemcsak a Reagan-féle fegyverkezési hajszát ellenző képviselők fordultak a terv ellen —, hanem az elnök sa­ját pártjának 50 képviselője is. így jött létre az a viszony­lag nagy többség, amely meg­tagadta az elnöktől az 1983-ra telepítési célokra kért egy­milliárd dollárt. A rakéta építése azonban tovább fo­lyik, miután az MX-rendszer- rel kapcsolatos kutatási és fejlesztési munkák folytatá­sához szükséges 1983-ra elő­irányzott összeget, 2,5 milli­árd dollárt a képviselőház jóváhagyta. A döntés ily módon nem vet véget az MX-programnak, de késlelteti a rakéták telepíté­sét. Valószínű, hogy ez a te­lepítési módszer a szenátus­ban is kemény vita tárgya lesz, annak ellenére, hogy ott (a demokrata többségű kép­viselőházzal szemben) Reagan republikánus pártja van többségben. Emlékeztetni kell arra, hogy tavaly a szenátus­ban csak négy szavazattöbb­séggel sikerült jóváhagyatni magát az MX gyártási prog­ramot. A telepítés módszerét pedig olyan, egyébként „hé­ja” szenátorok ellenzik, akik az MX-rendszer és általában a Reagan-féle fegyverkezési program lelkes hívei. Figye­lembe kell venni azt is, hogy a jövő esztendőre szánt egy­milliárd dollárt még a régi összetételű képviselőház ta­gadta meg az elnöktől. Lehetőség van tehát arra, hogy elhúzódjék a telepítési módszer vitája és arra, hogy a „Sűrű Csomag”-módszer vereséget szenvedjen. Közben azonban — stratégiai, vala­mint hosszú lejáratú politikai szempontból a lényeg — az MX-fejlesztés tovább folyik. Az elhelyezésre váró raké­ták számának szaporodása önmagában is veszedelmes nyomást jelent — mintegy „kiköveteli” a telepítés vala­milyen módjának jóváhagyá­sát. Hogy ez mikor történik meg, azt egyelőre nem lehet tudni. Sok amerikai szakértő úgy véli, hogy az MX-rakéta- rendszer körüli vita az évti­zed legfontosabb és legbonyo­lultabb katonapolitikai erő­próbája az Egyesült Álla­mokban. (—i—e) HAZÁNKBAN TÄRGYALT AZ IPU FŐTITKÁRA December 13-án és 14-én hazánkban tartózkodott Pio Carlo Tenenzdo, az Interpar- lamenitális Uniió főtitkára. A Barcs Sándorral, az Interpar­lamentáris Unió magyar cso­portjának * elnökével folyta­tott tárgyalások után szerző­dést írtak alá az unió 1983 májusában, Budapesten ren­dezendő V. rendkívüli euró­pai biztonsági és együttmű­ködési konferenciájának gya­korlati kérdéseiről. Pio Carlo Terenziót fogadta Apró An­tal, az országgyűlés elnöke. Az IPU főtitkára találkozott a magyar sajtó képviselőivel. jemeni Áldozatok A Jemeni Arab Köztársa­ságban a hétfői földrengés következtében 1082 személy vesztette életét és 1140-en ke­rültek sérülésekkel kórház­ba. Abdel Karim al-Iriani kormányfő keddi beszédében közölte, hogy tizenegy tele­pülés a föld szülével vált egyenlővé, 142 falu házai sú­lyosan megsérültek, geológu­sok véleménye szerint újabb erős földmozgás várható e térségiben. ZIA KANADÁBAN Kedden ötnapos hivatalos látogatásra Kanadába érke­zett Ziaul Hakk pakisztáni elnök. Látogatását szigorú biztonsági intézkedésekkel készítették elő, nehogy az amerikai látogatásihoz ha­sonlóan tüntetők zavarják meg a repülőtéri ünnepélyes fogadást. A pakisztáni el­nök csütörtökön utazik to­vább Ottawába, ahol fogad­ja őt Pierre Trudeau kanadai miniszterelnök. KLIBI ATHÉNBAN Sedli Klibi, az Arab Liga főtitkára kedden négynapos hivatalos látogatásra Athén­ba érkezett, ahol találkozik Karamanliisrz elnökkel és Pa­pandreu miniszterelnökkel. Elmondta, hogy a görög kor­mánnyal együtt tanulmá­nyozni fogják Görögország és az arab államok közti koo­perációs kapcsolatok bővíté­sének lehetőségét, s tárgyal­nak a közel-keleti térség problémáiról. SZELLEMMOZDONY Elszabadult egy villany­mozdony a lengyelországi Zakopane vasútállomásról kedden reggel. Miközben a mozdonyvezető az állomás­épületben reggelizett, a mel­lékvágányon álló, rosszul be­fékezett lokomotív elindult A lejtős pályán annyira lendü­letbe jött, hogy csak harminc kilométerrel odébb. egy emelkedőn állt meg egy pil­lanatra és nyomban gurult vissza Végül a Nowy Targi vasútállomás időközben ri­asztott munkásainak fém- tuskókkai sikerült megfékez­niük a szelilemmozdonyt, amely szerencsére nem oko­zott balesetet. HONDURASI ELNÖK LÁNYA Ismeretien fegyveresek ked­den Guatemala városban elra­bolták a hondurasi államfő ott élő, előző házasságából szár­mazó leányát. Az emberrab- iók a guatemalai és a hondu- rasd elnökhöz intéztek üzene­tet, amelyben követelik, hogy a közép-amerikai ország saj­tója közöltje politikai kiált­ványukat. LITVÁN Szocialista Szovjet Köztársaság A Litván SZSZK címere □ balti-tengeri partvidék egyik csodá­latos fekvésű köztársasága — Litvá­nia. Területe 65 ezer 200 négyzet­kilométer. Szimbóluma Lettországhoz ha­sonlóan ősidők óta a borostyán volt. A ten­ger ajándékának értéké az évek során sem csökkent, sőt egyre keresettebb lett. A mindössze 3 millió 460 ezer lakosú Litvánia azonban ma már nemcsak a borostyánról híres. Világszerte ismertek elektronikus számítógépei, rádió- és televízió alkatré­szei, villanymotorjai, vegyipari termékei. Készül itt nagy pontosságú fémmegmun­káló gép, építőipari berendezés és sok száz féle élelmiszeripari termék, amelyek nem­csak a Szovjetunióban, de külföldön is hí­resek. A litván ipar 80 Országba exportálja termékeit. Itt épül a 6 millió kilowatt tel­jesítményű Ignalini atomerőmű, másfél milliós reaktoraival és számos más ipari létesítmény. Litvánia dombokba épült fővárosa, Vilni- üsz 1983-ban ünnepli 660. születésnapját. A hajdani kisváros 20 év alatt két és félsze­resére nőtt, 1980-ban született félmilliomo­dik lakosa. Tavaly fogadták el a 2000-ig szóló távlati városfejlesztési tervet. A lit­ván építészek sikeres munkáját bizonyít­ja, hogy a Zsirmunáj lakónegyed tervezé­séért a Szovjetunió állami díjával tüntet­ték ki őket, Lazdináj építéséért pedig Le- nin-díjat kaptak. Vilniusz műemlékeire fél­tő gonddal vigyáztak, de büszkék az új lé­tesítményekre — a F3íradalmi Múzeumra, a Sportpálotára, az Operaházra és a Kiál­lítások palotájára is. Vilniusz egyetemi és tudományos központ, amelynek hat felső­fokú tanintézményében 35 ezer diák tanul. A város egyeteme 1979-iben ünnepelte fenn­állásának 400. évfordulóját. A köztársaság második legnagyobb vá­rosa Kaunasz. Itt műegyetem, orvosi egye­tem, mezőgazdasági és testnevelési főiskola is működik. Klapeda pedig a Balti-tenger partján fontos tengeri és folyami kikötő, valamint halászati központ, amely hajó­gyártásáról, textiliparáról és a borostyán- díszmű gyáráról híres. Egy új litván falu látképe Az ősi és az új találkozása Vilniusban, a litván főváros Zsirmunáj negyedének határán Vilnius új lakónegyedeinek egyike: a Lazdináj

Next

/
Oldalképek
Tartalom