Kelet-Magyarország, 1982. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-15 / 294. szám
Téli udvar |gy közepes termelő- " szövetkezetben 20— í 30 millió forintot ér az a rengeteg gép, eszköz, amit udvaron, szabad ég alatt teleltetnek. Az eső, a hóié még tökéletes korrózióvédelem .mellett is nagy károkat okoz. Tetézi ezt a gondatlanság, a rendetlenség. Nem rjtka látvány, hogy a tegnap még munkában használt kombájnokat, vetőgépeket, ekéket és tárcsákat úgy tették le téli helyükre, hogy rajtuk a sár, a szántóföldek pora. Más elrettentő kép a gépudvarokon, hogy géprészek, anyagok szanaszét hevernek. Mintha gazdátlan jószág lenne, senki tulajdona az, amit drága pénzen vettek. Pedig hát van tulajdonos, van felelős is, de hiányzik a felelősség- érzet, hogy a felelősségre vonásról ne is beszéljünk. Persze akad jó példa is. Néhány termelőszövetkezetünknek szinte a kirakatban van/ a gépparkja, mint a jármiaké. Az országúiról látni, ott mindig nagy a rend. Túlzás lenne azt mondani, mert szem előtt vannak. Más helyeken: Varsánygyürében vagy Rakamazon, Ven- csellőn szintén példás a rend, pedig ezeknek a tsz- eknek a gépeit nem lehet látni fő közlekedési utakról. A rend, a gépek becsülete tehát nem más, mint szemlélet kérdése. Vagy ha úgy tetszik, vezetői magatartás. Mert igaz, hogy közös, szövetkezeti tulajdon minden, ami egy termelőszövetkezetben fellelhető, de az egyszemélyi felelősséget nem lehet kol- lektivizálni. A gépekért, mint mindenért a legfőbb felelős mindig az első számú vezető. Természetesen nem neki kell rendet tenni, neki kell megkövetelni. Szigorúság, nagyfokú erélyesség kell ehhez. I M ostanában sokat beszélünk .a takarékosságról. A rend, a tisztaság egyfajta takarékosság, hiszen ezen keresztül is érvényesül az értékmegóvás. Ha a tél, a hó úgy jön udvarunkra, hogy ott kedvére pusztíthat, pocsékolunk. Erről szétfagyott hűtők, gumiabroncsok, rozsdás csapágyak, üzemképtelen mo- motorok regélhetnek. Most még nem késő! Most még rendet tehetünk, de holnap már leeshet a hó. Siessünk! S. E. Púja Frigyes Rómába utazik Púja Frigyes külügymi- ra december 15-én hivatalos niszter Emilio Colombo olasz látogatásra Rómába utazik, külügyminiszter meghívásáÜzemi napok Nyíregyházán Bemutatkozik a Szabolcs Cipőgyár Űjabb szabolcsi üzem mutatkozik be a nagyközönségnek. A Megyei és Városi Művelődési Központban december 15—19. között rendezik meg a Szabolcs Cipőgyár üzemi napjait. A több mint harminc évvel ezelőtt alapított vállalat ma már Szabolcs- Szatmár megye legnagyobb cipőipari üzeme. A rendezvénysorozat keretében kiállítás nyílik, amely áttekintést ad a cipőgyár fejlődéséről. A nyíregyházi központi üzemben közel 900 dolgozó, a csak felsőrészkészítéssel foglalkozó nyírbogdá- nyi üzemben több mint 200 dolgozó gyártja az országszerte és külföldön is jól ismert termékeket. Termelési profiljuk a férfi- és fiúcipő, melyekből évente több mint egymillió pár készül. A megyei művelődési központ szabadidős terében több alkalommal levetítik majd á vállalatról szóló filmet. Az üzemi napok programjában nagy teret szentelnek a pályaválasztási tanácsadásnak. A fiatalok cipőfelsőrészkészítőnek és cipőgyártó szakmunkástanulónak jelentkezhetnek. Az elméleti képzés a 107. számú Mező Imre Szakmunkásképző Intézetben, a gyakorlati oktatás a Szabolcs Cipőgyár nemrégiben átadott, a legkorszerűbb gépekkel felszerelt tanműhelyében történik. Évente 40—50 tanulót iskoláznak be. További részleteket tudhatnak meg az érdeklődő hetedikesek, nyolcadikosok szerdán, csütörtökön és pénteken délután a pályaválasztási tanácsadó foglalkozásokon. Szombaton és vasárnap délután pxlig a vállalat bőrműves szakköre mutatkozik be. A gyerekek megismerkedhetnek néhány alapszerszámmal, géppel. Hulladék bőrökből kedvükre való tárgyakat varrhatnak, fonhatnak. A gyermekfoglalkozások 18-án és 19-én délután két órakor kezdődnek. Az üzemi napok ideje alatt a megyei művelődési központban kaphatók a Szabolcs Cipőgyár termékei. líj üzem épül Nyírszőlősöm A nyíregyházi Vörös Csillag Tsz és a Magyar Műszeripari Külkereskedelmi Vállalat közös vállalkozásában kezdte meg az üvegtechnikai üzem a termelését ez év áprilisában a közös gazdaság nyírszőlősi telephelyén, egy erre a célra átalakított üzemépületben. A kisüzem nyolc hónap alatt jelentős sikereket ért el. Főleg szovjet és NDK exportra termeltek mintegy 20 millió forint értékben laboratóriumi üvegeszközöket. Az 1982. évi tervüket 6 millióval teljesítették túl, s várhatóan a nyereségük is eléri a 2 milliót. December 14-én jelentős eseményre került sor Nyírszőlősön. Az üzemegységben lerakták az új üzem építkezésének alapkövét. Az új beruházást a SZÖVTERV tervei alapján az ÉPSZER építi, melyben 1984 közepén kezdik meg a termelést 300 szak- és betanított munkással és 1985- ben már 100 millió értékű árut termelnek, főleg exportra. Megjutalmazták az energla- takarékestsz-eket Kedden versenyértékelésre ült össze a TESZÖV szövetkezetpolitikai és munkaügyi bizottsága. Az energiagazdálkodási versenyben részt vevő termelőszövetkezetek közül azokat sorolták előre, amelyek a szénhidrogéneket legnagyobb mértékben helyettesítették hazai enegiahor- dozókkal, illetve termékeiket kevesebb energiaköltséggel állították elő. A verseny jutalmazására a TESZÖV 24 ezer forintot fordít. Oklevéllel és pénzjutalommal az első hat termelő- szövetkezet eredményét ismerték el. A szövetkezetek vezetői a díjat — megítélésük szerint — a versenyben kiemelkedő személyek jutalmazására fordíthatják. Az energiagazdálkodási verseny helyezettjei a következők: l. A jármi Alkotmány, 2. A hodá- szi Béke, 3. a vajai II. Rákóczi Ferenc, 4. a nagydobosi Petőfi, "5. a nyíregyházi Béke és 6. a napkori Kossuth. A bizottság értékelte az 1982. évi kukoricabetakarítási versenyt, előterjesztést fogadott el a legjobb kombájnvezetők jutalmazására. A jutalmak átadására a közeli napokban kerül sor. B munkásőrség országos parancsnoka megyénkben December 14-én Borbély Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a munkásőrség országos parancsnoka megyénkben járt. Ismerkedett a Csepeli Szerszámgépgyár nyírbátori gyáregységének munkájával, az itt dolgozó munkásőrök tevékenységével. Ezt követően részt vett a nyírbogáti tsz pártalapszer- vezetének beszámoló taggyűlésén. illést tartott a neiyei pártbizottság December 14-én Tar Imre első titkár elnökletével kibővített ülést tartott az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága. Az ülésen a testület tagjain kívül részt vettek a megyei pártbizottság osztály- vezetői, a városi-járási párt- bizottságok első titkárai, a megyei tanács elnökhelyettesei, a tömeg- és társadalmi szervezetek, a szövetkezeti érdek- képviseleti szervek, valamint a megyei nagyvállalatok vezetői. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Győri Imre, a Központi Bizottság tagja, az Országos Közművelődési Tanács elnöke. A pártbizottság Hosszú László megyei titkár előterjesztésében megvitatta és határozattá emelte Szabolcs- Szatmár megye 1982. évi gazdaságpolitikai céljainak teljesítéséről és a megyénk gazdasága előtt 1983-ban álló feladatokról szóló napirendet. A vitában felszólalt Forgács András, Hunyadi János, Hegymegi István, Makrai László, Kovács Gyula, Maczkó Gábor, Balogh Zoltánná, Hekmann László, Rudi Béla és Erőss Károly. A pártbizottság köszönetét fejezte ki a céljaink megvalósítása érdekében kifejtett munkáért, s meggyőződését fejezte ki, hogy az 1983-as gazdasági terveinket is hasonló szorgalommal teljesítjük. (A határozatot lapunk 3. oldalán közöljük.) A testület ezt követően Ekler György megyei titkár előterjesztésében, a Központi Bizottság 1982. április 7-i állásfoglalása alapján áttekintette a KB 1972-es oktatáspolitikai határozata végrehajtásának megyei tapasztalatait és meghatározta a további feladatokat. Elismerését fejezte ki mindazoknak, akik hozzájárultak a közoktatás megyei eredményeihez. A napirend tárgyalásán részt vett Tóth István, a Központi Bizottság alosztályvezetője. A vitában felszólalt Árvái István, Cservenyák László, Gulyás Emilné, Gyúró Imre, Szarvas Ernő és Győri Imre. Győri Imre felszólalásában hangsúlyozta: az ország munkájának korszerűsítési programjához nélkülözhetetlen alap a Központi Bizottság közoktatással kapcsolatos állásfoglalása. E dokumentum hasznos fegyver a kommunisták, s különösen a közoktatás területén dolgozók számára. Meghatározza az oktatás korszerűsítése módjait, az előrejutás elemeit. A tíz évvel ezelőtt született párthatározat óta nagy eredményeket ért el a magyar iskolaügy. Különösen Szabolcs-Szatmár megyében van ez így, ahol szívet derítő számok mutatják a fejlődést. A tantermek egynegyede új, fiatalok tömegeit vonták be a tanulásba, a tanításba. A KB mostani állás- foglalása választ ad az iskola tartalmi megújítása kérdéseire, s az elmúlt tíz évre építve mutatja a korszerűsítés irányait. Ezért érdemes dolgozni a kommunistáknak, a társadalomnak, mindenekelőtt a pedagógusoknak. Kimondja, hogy az iskolában belső stabilitásra van szükség, s a jelenlegi szervezeti kereteken belül kell megújítani a munkát. Minder bevált módszert széles körben kell hasznosítani, s mindent el kell vetni, ami nem szolgálja az előrehaladást. Nagy feladatok várnak a szakterület dolgozóira az óvodai nevelésben, az általános iskolák komplexitásában, a tehetséges tanulókkal való differenciált foglalkozásban, a kulturális lehetőségek bővítésében, a pedagógusképzésben,. továbbképzésben, az iskolai demokratizmus fejlesztésében, a rend, a fegyelem erősítésében. E területen nagy szerepük van a pedagógus pártszervezeteknek. Valamennyi pártszervezet sokat tehet azonban azért, hogy növelje a szülő, a társadalom felelősségét az iskola ügyéért, hogy a pedagógusok között kialakult vita most alkotó módon folytatódjék. A helyszínen dől el a siker, ott kell, hogy megkeressék azokat az alkotó erőket, amelyekben él a hit, az elhatározás, hogy név élőmunkájukkal hozzájárulnak a fiatalok szocialista állampolgárrá való neveléséhez. Ehhez ad jó alapot a Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság mostani vitája, amely jelentősen hozzájárult az oktatás korszerűsítéséhez. A pártbizottság tagjai Bd- nóczi Gyula megyei titkái előterjesztésében értékelték az idei munkatervi feladatok végrehajtását, majd elfogadták a pártbizottság, a végrehajtó bizottság 1983. első félévi munkatervét.A testület ezt követően dr. Mázsári Istvánt, a megyei bíróság nyugalomba vonult elnökét visszahívta tagjai sorából és a pártbizottságba kooptálta dr. Kiss Lajost, a megyei bíróság elnökét. Végezetül Tar Imre köszönte meg a pártbizottság tagjainak ez évi munkáját, s kívánt nekik boldog új esztendőt, eredményes tevékenységet. Kedden tartotta első ülését a Magyar Nők Országos Tanácsának — a III. országos nőkonferencián megválasztott — elnöksége. Az ülésen a nőkonferencia munkáját értékelve megállapították, hogy a tanácskozás betöltötte hivatását, reálisan és kritikusan elemezte hazánk belpolitikai helyzetét, a nők helyét és szerepét gazdasági és társadalmi életünkben. Az ülésen Duschek Lajosné elnök előterjesztette az MNOT elnökségének 1983 első félévi ülésrendjére és feladataira vonatkozó javaslatot. Eszerint a többi között meghatározták a nőtanács mellett működő munkabizottságok feladatait, áttekintik a nők állami és gazdasági vezető beosztásokba kerülésének helyzetét, s tájékozódnak a különböző földrészeken élő nők helyzetéről, valamint a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség tagszervezeteinek tevékenységéről. Az ülésrendet és az elnökség munka- programját a testület megvitatta és elfogadta. A TITÁSZ nyíregyházi üzemigazgatóság erőművében két darab szovjet forróvizes kazán biztosítja a me£i esaékhaii melegvízellátását. (Gaál Béla felvétele) “ g XXXIX. évfolyam, 294. szám ÁRA: 1,4* FORINT 1982. december 15., szerda Az MNOT elnökségének ülése
