Kelet-Magyarország, 1982. november (42. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-11 / 265. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. november 11. Járási propagandista tanácskozás Ma, csütörtökön a sóstói KISZ-továbbképző táborban rendezi a szövetség nyíregyházi járási bizottsága a politikai képzésben dolgozó aktivisták és propagandisták konferenciáját. Az egész délutánt kitöltő programban előadást hallgatnak a fiatalok az időszerű külpolitikai kérdésekről, majd a politikai képzés aktuális problémái, módszerei kerülnek porondra. A több mint száz résztvevő tudásáról vetélkedő keretében ad számot, majd konzultációkat rendeznek. Ennek keretében megvitatják, milyen tapasztalatokra tettek szert a fiatalok politikai képzésének új rendszeréről. A tanácskozást felhasználják ama, hogy módszertani vásárt rendezzenek, s megismerkedjenek a használható eszközök és módszertani segédanyagok gazdag tárházával. 100 szövetkezeti beit szerződéses üzemeltetésben Igyekszik a változó körülményekhez igazodni és az adott lehetőségeket kihasználni a szövetkezeti kereskedelem. Ezt bizonyítja az is, hogy a MESZÖV-höz tartozó áfészek az idén november elsejéig mintegy 430 kiskereskedelmi egység szerződéses üzemeltetését hirdették meg, amelyből eddig 101 kiskereskedelmi és vendéglátó- ipari egység szerződéses üzemeltetése valósult meg. A 101 szövetkezeti kiskereskedelmi egységből 80 a vendéglátóipari egység. A legtöbb szerződéses szövetkezeti egység Nyíregyházán, Kisvárdán és Ujfehértón üzemel. Ez év végéig mintegy 150 lesz azoknak az áfész kereskedelmi egységeknek a száma, amelyeket szerződéssel üzemeltetnek az áfészek. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a szerződéssel üzemeltetett szövetkezeti boltokban és vendéglátóipari egységekben a forgalom jobban növekedett mint a nem szerződéssel működőkben, mert az áruválaszték jobb volt Egyeztetés „A bérletem ideszólít, de szívem szerint az operát is megnéztem volna” — sóhajtotta hétfőn este Nyíregyházán az egyik hangverseny-látogató. A színházban ugyanis a debreceni Csokonai Színház társulata a Traviatát adta elő, míg a művelődési központban a filharmóniai sorozat koncertjén tapsolhattak. Szerencsére mindkét helyen volt közönség — igaz, a színházban diákokkal pótolták a hiányzókat —, azonban nem ártana ez alkalommal is figyelmeztetni a nagyobb egyeztetésre. Havonta alig néhány komolyzenei rendezvény van Nyíregyházán, s az is ritkán esik meg, hogy neves együttesek lépjenek fel. Nem ártana tehát a szervezőknek jobban odafigyelni, hogy ne egy napra tegyék a két eseményt, (lb) „...az úton társak vagyunk“ Akció a közúti balesetek csökkentéséért A Nyíregyházi járási Közlekedésbiztonsági Tanács, a járási Vöröskereszt elnökségével együtt értékelte Nyíregyháza város-járás közlekedésbiztonságának helyzetét. Megállapította, hogy a város és a járás területén 1981 első 10 hónapjához viszonyítva 1982. október 31-ig a személyi sérüléssel járó közúti közlekedési balesetek száma, ha kis mértékben is, de emelkedett. 1981. október 31-ig 364, míg 1982. október 31-ig ösz-^ szesen 378 személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt. Igen magas a halálos és súlyos sérüléseket szenvedettek száma. A halálos balesetek száma 24-ről 31-re, a súlyos sérüléses 174-ről 185-re emelkedett. Igen magas az ittas állapotban okozott balesetek száma is. Igen magas a gyalogos és a gépjárművezetők által ittas állapotban okozott balesetek száma. A 10 hónap alatt minden 4. balesetnél szerepelt az alkoholos befolyásoltság. A legtöbb baleset a sebesség helytelen megválasztásából eredően történt A járművezetők általában az úgynevezett relatív sebességet lépik túl. Járműveiket nem a látási, forgalmi és útviszonyoknak megfelelően vezetik. Magas a szabálytalan kanyarodás és irányváltoztatás, valamint az elsőbbségi jog meg nem adása miatt történt balesetek száma is. A balesetek számának hatékonyabb csökkentése és a közlekedés biztonságának javítása érdekében a Nyíregyházi járási Közlekedésbiztonsági Tanács, valamint a nyíregyházi járási Vöröskereszt elnöksége kéri a vállalatok, üzemek, termelőszövetkezetek, kisipari szövetkezetek vezetőit, szakszervezeti bizal- mikat, KISZ-alapszervezeti titkárokat, munkavédelemmel foglalkozó előadókat, szocialista brigádvezetőket és azok tagjait, szállítási vezetőket, gépkocsi-előadókat, hogy a „Járművel vagy gyalog, az úton társak vagyunk” akció- program keretén belül munkájukkal segítsék elő a város és a járás közlekedési helyzetének javítását. Baloghékat befogadták OtthiH az Árpái utcán A Balogh csalód Mindenki igyekszik fedelet biztosítani feje fölé. Október végén Tunyogmatol- cson keresve otthonteremtőket, az Árpád utcába; egy cigánycsaládhoz, Balogh Gyu- láékhoz kalauzoltak. Együtt volt a család. A negyedszázados házassági évfordulót ünneplő gazda és felesége — Balogh Gyuláné, Bemutató a Móricz Zsigmond Színházban Bulgakov: Fehér karácsony Kevés olyan író van a világirodalomban, akiről többet vitatkoztak volna, mint Bulgakovról. Világszemléletéről, hőseiről, alkotói módszeréről, stílusáról éppúgy, mint a sorsáról. A színházakban Fehér karácsony címmel játszott drámája, A Turbin család napjai 1926-tól tizenöt évig volt megszakítás nélkül a moszkvai Művész Színház műsorán. Mégis évtizedekre megfeledkezett róla az irodalomtudomány, műveinek jó része 1954-ig kiadatlan maradt. Újrafelfedezése ettől kezdve folyamatos. A drámaíró Bulgakov felé a figyelmet A Mester és Margarita című regénye fordította. Az író felbontja a hagyományos elbeszélői, leírói technikát, hőseit egyszerre több idősíkban mozgatja. Az elbeszélői magatartás a groteszk felé hajlik, szemlélete a dolgok színét és fonákját egyszerre igyekszik megmutatni. Drámáiban némiképp szakít ezzel az ábrázolási móddal, a bemutatott világot kissé távolabb tartja magától, bár a részvétet sem tagadja meg hőseitől. Figurái a polgári rend képviselői, gyakran a szovjethatalom ellenségei. Bulgakov — származásánál, neveltetésénél fogva — megértő szeretettel ábrázolja őket, aggódik, hogy képzettségüket, intellektualitásukat sem adhatják át az új rendnek. Fehér karácsony című drámája 1918 telén, 1919 elején játszódik Kijevben. Zajlik a polgárháború, a városok élén hol a vörösök, hol a fehérek állnak. Embert próbáló idő Az Országos Filharmónia hangversenyéről Hétfőn este hangzott el a művelődési központ hangversenytermében az Országos Filharmónia második bérleti hangversenye. Közreműködött Kiss Gyula zongoraművész, a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarát Kóródi András Kos- suth-díjas karmester vezényelte. Első számként Beethoven Esz-dúr zongoraversenyét hallottuk. Ennek a zongoraversenynek bemutatását annak idején a mester kénytelen volt' tanítványának, Caerny Károlynak átengedni egyre rosszabbodó hallása miatt 1812. február 12-én játszotta a császár születésnapján az operában. Kiss Gyula zongorajátéka tündökölt a nemes virtuozitásnak és a klasszikus költészet tiszta szépségének fényében, mélyet legszebben az első tétel ragyogó kadenciái, a főtémából áradó életigénylés bizonyította. Kiss Gyula muzikális kapacitása és pia- nisztikus tudása kétségtelen. A zongorajáték közkincsének kivételes gazdagságával hódította meg a közönséget. Második számként Mozart C-dúr (Jupiter) szimfóniáját hallottuk. A Jupiter szimfónia ünnepélyes fenséget, magabiztos erőt sugároz. Á zárótételben a figura szigorú szabályait alkalmazza a szonátaforma keretein belül. Valóban ez a mű a tudatos, vagy az ösztönös zseniális lelemény csodálatra méltó megnyilatkozása. A C-dúr szimfónia első tételének győzelmi hangulatát kevés karmester ragadta meg olyan hitelesen, mint Kóródi András. Ez a kiváló művész, aki nem régen töltötte be 60 életévét, nemcsak a démonokat tudta felidézni, hanem a dallamos harmóniának azokat a tündéri hangzásait is, melyek az Andante tételben csendültek föl. A hangszerek varázslatossága, a zenekari hangzás kristályos tisztasága éteri lebegéssel színpompás eufóniá ha egyesült. A hallgatóság szeme rányüt a szépség csodájára és a hegedűk és fúvósok zengő pompájából kibontakozott a lélek megváltása a hétköznapi élet apró gondjaitól. A zenekar kiváló kvalitásai a Jupiter szimfónia fináléjában váltak leginkább érzékelhetővé. A stílusos játék szinte magától hallhatóvá tette a zene finom rajzú polifon szövetét s a pezsgő előadás maradandó élményt szerzett minden jelenlévőnek. Vikár Sándor ez. A fehérek táborában is megindul a belső polarizálódás: lehetetlen az új helyzettel szembe nem nézni. Élesen vetődik fel a hogyan tovább? kérdése. A Turbin család széthullása is azt jelképezi, hogy aki nem képes alkalmazkodni a megváltozott helyzethez, aki nem képes felülvizsgálni korábbi magatartását, megérteni az új világ, az új történelmi időszak szükségszerűségeit, kikopik az életből. Érthető Nyemirovics-Dancsenko lelkesedése 1934-ben: „Bulgakov a drámaírói technikának talán legragyogóbb képviselője nálunk. Egészen különleges tehetsége van a cselekményszövéshez, állandó feszültségben tudja tartani a nézőteret, a cselekményben mozgatott alakjaival biztosan vezeti közönségét a darab határozott, sőt kiélezett következtetéseihez.” Nagy András László, a dráma rendezője a szöveget kiegészítette A fehér gárda néhány részletével. Ezek a betoldások erősítik az alkotói szándékot, növelik a groteszk elemek jelenlétét Bulgakov színpadán. A Fehér karácsony főbb szerepeit György- falvay Péter, Vitai András, Hartmann Teréz, Horváth István, Téri Sándor m. v., Lakatos István, ifj. Tatár Endre, Berki Antal játsszák. Bemu tató: november 13-án. Nagy István Attila Andrási Erzsébet — a gyerekek: Erzsébet — Tóth Jó- zsefné, Melinda — Kváirini Árpádné, a két legény fiú Gyula, és Árpád és a fogadott fiú, Andrási Zoltán. Ott voltak a hozzátartozók is. A feleség — sokat olvasott asszony — összekerülésükkel kezdi életüket. Hiszen 14 éves volt, amikor szülei (édesapja most halt meg, 73 éves édesanyja velük él) egyetlen gyermekeként vállalta az életet kérsemjéni születésű férjével. S jöttek a gyerekek, s ment a férj Budapestre, a metróhoz. Dolgozott mindig becsülettel, ezt bizonyítja a kiváló dolgozó cím. A feleség pedig nevelte, iskoláztatta a gyerekeket, és gyűjtött arra, hogy a cigánysorból mihamarabb igazi otthonba kerüljenek. — Most már könnyen ment a munka — fogalmaz a MÁV mátészalkai főnökségének dolgozója — ugyanis 5 éve én is hazajöttem, a fiaim is itthon dolgoznak. A raktárban dolgozom, most kaptam oklevelet. Törzsgárdatag lettem. Fiam továbbtanulhat. Az OTP 160 ezer forintot adott. A MÁV 50 ezer forinttal segített — amit 15 év alatt kell visszafizetnem. Az OTP majd valamikor kétezerben telik le. — Akkorra a fiúk is biztos családot alapítanak. Itt lesz helyük. Bár, ha arra gondolok, hogy egyik lányunk Kö- mörőbe, a másik Balassagyarmat közelébe került, lehet, hogy a fiukat sem tudom magunkhoz láncolni. Józan életűek — mint az apjuk, keresetüket is hazaadják. Nagy tévénézők, zenekedvelők. Baloghék „megfeleltek” az Árpád utcaiaknak is. Amikor Tóth Gyula bácsi áruba bocsátotta házát, s kiderült, hogy cigány költözik az utcába — nem volt ellenvetés, befogadták őket. Megfeleltek önmaguk mércéjének is. Elkészült a ház. Bent van a víz a lakásban. Fürdőszoba, villanyboylerrel; s berendezett szoba fogadja hamarosan az Árpád utca 56-ba látogatókat. Bizonyítván, hogy nálunk, aki becsülettel dolgozik, érvényesül. (molnár) A tárgyalóteremből Börtön verekedésért Jónás Pál encsencsi lakos július 28-án a tsz-beli munkahelyéről elindult hazafelé. Amikor a Dobó utcán haladt, találkozott id. László Ferenc 35 éves büntetett előéletű helybeli lakossal, valamint a Lászlóéknál vendégeskedő László Sándor 21 éves nyírábrányi lakossal. Amikor találkoztak, id. László Ferenc minden indok nélkül Jónásra támadt és ököllel orrba vágta, s dulakodni kezdett vele. A dulakodásban segédkezett neki László Sándor is, aki Jónásnak a lábába rúgott. E rúgás következtében Jónás a földre esett. A földön fekvő embert László Sándor többször megrúgta, s a bántalmazások következtében Jónás agyrázkódást, orr- és járomcsonttörést szenvedett a horzsolt és zú- zódásos sérülésein kívül. A Nyírbátori Járásbíróság dr. Illés Béla tanácsa id. László Ferencet a súlyos testi sértés miatt — mint többszörös visszaesői — hat, László Sándort pedig nyolc hónap börtönre büntette és mindkét vádlottat eltiltotta két évre a közügyektől. Az ítélet jogierős. (—n) KITEKINTÉS FT Országos lapokból A NYÍRSÉGI DOHÁNY JÖVÖJE Kékesi Katalin a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalatnál járt és arról számol be a Népszabadság október 26-i számában, hogy napjainkban, hogy mérséklődött a dohánytermelési kedv. Ez azon mérhető le, hogy a nagyüzemek ezer hektárral csökkentették az ültetvényeket és további ezer hektárt engedtek át háztáji művelésbe. Pang a műszaki fejlesztés, az egykori gépek kiöregszenek, újakra nincs pénz. A fiatalok nem vállalják ezt a munkát. Lehet-e megoldást találni? A vállalat igazgatója így foglalja össze javaslatait: szakcsoportok vagy a háztáji termesztés szervezésével oly módon, hogy az ott letört dohány a szövetkezetek szárítóiba kerüljön, s ebben a gazdaság is érdekelt legyen. Vagyis az árkiegészítést a háztáji után továbbra is kapják meg a nagyüzemek. Megoldást hozna az is, ha sikerülne az almaszüret és a dohánytörés idejének munkacsúcsait szétválasztani. Ehhez rövid érési idejű fajtákra van szükség, amiket augusztus végéig betakaríthatnának. GYÓGYSZERTÁRI KISZ-SZER VEZET EGÉSZSÉGNEVELÉSI LEHETŐSÉGEI A gyógyszertárakban dolgozó fiatalok számára sok gyógyszerfogyasztással kapcsolatos egészségnevelési lehetőség kínálkozik — írja Papp Irén, a nyírbátori 17/49. gyógyszertár asszisztense az Egészségnevelés idei 5. számában. A nyírbátori KISZ- alapszervezet tagjai több irányú munkát végeznek. A gyógyszertáron belül a gyógyszerek kiadásával ösz- szefüggö különböző útmutatások adása mellett a túlzott gyógyszerfogyasztás elleni propaganda céljaira házilag előállított plakátokat készítenek, röplapokat terjesztenek, s egészségnevelési témakörű könyveket árusítanak. A gyógyszertáron kívüli egészségnevelésben a fiatalok részére felvilágosító előadásokat szerveznek az alkoholizmus és a dohányzás ártalmairól. ERŐSÍT AZ CJ ERŐ A Szabad Föld október 30-i számában Horváth L. István a gávavencsellői Űj Erő Termelőszövetkezet eredményeiről és gondjairól ír. Az Új Erő kis szövetkezet, s szabolcsi óriás gyümölcsöskertben megbúvó, 1500 hektáros szántóterületéből csikart ki az elmúlt évben 13 milliós nyereséget, aminek döntő hányadát két növény, a 160 hektáron termesztett burgonya és a 70 hektáron díszlő alma adta. Főként ezeknek köszönhető, hogy egyik évről a másikra a téeszek ranglistáján a 787. helyről a 168.-ra léptek előre. Ügy, hogy á megyében az elsők, kiválóak lettek. A milliókat — tisztán — a föld, az alaptevékenység „fialta”. Igaz, az elmúlt évben minden sikerült. Az idén, annyi bizonyos, a burgonyával baj történt. Szántóterületük jó darabja fertőzött, ahová értelmetlenség a burgonyát elültetni. Hogyan akarják mégis tartani a 170 milliós termelési értéket? Az állattenyésztésükön, az ez idáig sok örömet, hasznot nem hajtó szarvasmarhatelepükön fordítani kívánnak: a sokáig kihasználatlan gyep területeket mtenzívebo művelésbe fogva, erre alapozva a hízomarha ágazatot fejlesztik. Létesítenek egy esztergálórészleget, ahol jól kamatoztathatják szakmunkásaik képességeit. (o. sz.)
