Kelet-Magyarország, 1982. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-09 / 263. szám

1982. november 9. n ( Kelet-Magyarország Záhony kiemelt helyen Eperjeskén egy éve helyezték üzembe azt a csigás átrakóberendezést, amely a Szovjet­unióból érkező műtrágyát emberi kéz érintése nélkül juttatja a normál vagonokba. A záhonyi átrakókörzet a magyar népgazdaság számára mind nagyobb jelentőséggel bír, most már nem csupán a Szovjetunióból érkező im­port- és tranzitáruk átrakása és továbbítása szempontjá­ból: de az utóbbi években egyre erősödik szerepe a Szovjetunióba irányuló ex­port- és tranzitszállításoknál is. A Szovjetunióval lebonyo­lódó vasúti forgalom a MÁV nemzetközi forgalmának egy- harmadát teszi ki. Ezen belül az export 25 százalékot, az import 50 százalékot, a tran­zit 21 százalékot képvisel. A két ország vasútainak nyomtávolsága eltérő, ezért a magyar—szovjet határfor­galmi csomóponton az áru- szállítási folyamatba átrakási munkaműveletet kell beiktat­ni. Az itteni vasúti szállítá­sok feltételeit államközi egyezmény (1947) rögzíti, míg a határforgalom technológiai rendjét a MÁV és SzD között létrejött határforgalmi meg­állapodás (1966) részletezi. Ez okmányok alapelve, hogy a két vasút nyomtávolság-kü­lönbsége miatt szükséges áru- átrakást az árut átvevő vasút végzi saját területén. Az áruforgalomban olyan küldemények is szerepelnek, amelyeket nem kell, vagy nem célszerű, vagy nem lehet okoz az év végén a szállítási és átrakókapacitást jelentősen meghaladó árumennyiség, amely torlódásokat okoz mind a magyar exportáruk, mind az Ausztria és Jugoszlávia felől érkező tranzitáruk ki­léptetésénél. Ennek feloldására a MÁV különböző intézkedéseket tett, így fokozta a tengelyátszere­lést, illetve vállalta egyes árufajtáknál a záhonyi átra­kókörzetben normál kocsiból széles kocsikba történő átra­kását. A magyar fuvaroztatóktólr a MÁV azt várja, hogy a tor­lódások elkerülése végett egyenletesen kerüljenek az áruk feladásra. Ugyancsak szükséges a tengelyátszerelt szovjet kocsik fogadása, gyors ki- és berakása. Az egyre növekvő szállítási fel­adatok megkövetelik a fuva- roztatóktól az egységrako­mány-képzés növelését, a rendelkezésre álló konténe­rek egyenletes kihasználását, a rakodólapos forgalom eme­lését, az átrakás szempontjá­ból könnyen kezelhető cso­magolású áruk részarányá­nak növelését, a záhonyi át­rakókörzetben történő bera­kások volumenének fokozá­sát. Az export- és importszál- lítási feladatok kielégítése mellett nagy fontosságot tu­lajdonítunk a devizaszerző tranzitszállítások mind telje­sebb biztosításának. Az egye­netlen árufeladások miatt azonban az utóbbi időszakban bizonyos elterelésekre került sor, és emiatt veszteségeket kellett elviselnünk. A Szovjetunióból érkező alapanyagimport a következő években Várhatóan nem bő­vül számottevően. Létesít­ményeink, felszereltségünk, munkaszervezési lehetősége­ink viszont — ha szerény mértékben is — folyamato­san fejlődnek. Sajnos munka­erő-ellátottságunkról ugyan­ez már nem mondható el. E mellett is úgy véljük azon­ban, hogy a Szovjetunióba irányuló magyar export és a számunkra devizabevételt je­lentő tranzitszállítások növe­lése lehetséges. A gondok enyhítése céljából további át­rakást, tengelyátszerelési fel­adatokat vállal és eredmény­nyel teljesít a Magyar Ál­lamvasutak. Mészáros András, a MÁV .vezérigazgató-helyettese Olcsó balhis A skóciai Stirling Egyete­men olyan eljárást dolgoztak ki, amellyel a táplálékban szegény harmadik világbeli országok sokkal több olcsó halhúshoz juthatnak hozzá. A melegégövi tilapia halnak — Délkelet-Ázsia és Afrika egyik legkeresettebb népélel­mezési cikkének — a hímjei sokkal gyorsabban és na­gyobbra növekszenek, mint nőivarú egyedei. Ezért em­beri táplálék céljára főként a hímeket érdemes szaporí­tani, és növeszteni. Fölis­merték, hogy ha kis mennyi­ségű hím nemi hormont tesz­nek a vízbe, nem sokkal az­után, hogy az ivadékok világ­ra jönnek, kivétel nélkül hímek lesznek belőlük. Az egyetemi kutatócsoport labo­ratóriumi körülmények kö­zött 2000—3000 tilapia ivadé­kot tenyészt évente. Az eljárást kormánytámo­gatással. most dolgozzák át nagyüzemi alkalmazásra: ak­kora új tenyészmedencét építenek, hogy benne havon­ta 30 000 ivadékot kaphatnak Az eljárást egyébként a „te­repen” is kipróbálják, még­pedig a kenyai Mombasóban. Az eredmények iránt már hat ország érdeklődött. Tetanusz ellen Az egészségügyi szervek felmérése szerint Banglades­ijén az egyévesnél fiatalabb gyermekek között a tetanu- szos fertőzés okozza a legtöbb halálesetet. Évente 75 000 csecsemő betegszik meg, s közülük 70 000 meg is hal e betegségben. Ezért most meg­előző intézkedésként már a terhes anyákat védőoltásban részesítik, ez ugyanis a meg­születő gyermeknek is vé­dettséget ad. Az országos há­lózatot 1978 szeptemberében kezdték el kiépíteni, s a ter­vek szerint az ország egész területére kiterjesztik. A gyermekkori tetanusz meg­előzésének ebben az akció­jában az Egészségügyi Világ- szervezet számos tagállama vesz részt. Az egész­ségért Kevésbé ártalmas cigaretták átrakni. Ezeket a kocsikat a tengelyátszerelés után továb­bítjuk a magyar területen le­vő kirakóhelyekre. Ilyen mó­don szállítunk személygépko­csikat, egyes nehezen átfejt­hető vegyi anyagokat, tengely­átszerelt kocsikba rakjuk be a timföldet. A tengelyátszerel- ten továbbított kocsik meny- nyiségét növelni szükséges, ezért az átszerelő kapacitá­sokat mindkét vasút fejlesz­ti. Az 1990-ig előre jelzett áru- szállítási volumenek az átra­kókörzet differenciált tovább­fejlesztését teszik szükséges­sé. Ennek megfelelően az 1981—1985. években tervezett V. fejlesztési ütem céljai a következők: a vegyes áruknál és a vegyi anyagoknál, mű­trágyáknál az átrakókapaci­tás bővítése; a kézi átrakás részarányának csökkentése. A már elkészült fő létesítmé­nyek kompletté tétele gépesí­téssel, a számítástechnika­irányításban történő felhasz­nálásával, a tengelyátszerelő kapacitás bővítése. Míg a Szovjetunióból érke­ző alapanyagimport a 60-as, 70-es évtizedben nőtt erőtel­jesebben, a mostani időszak­ban — a cserearányok vál­tozása következtében — a Szovjetunióba irányuló áru- szállítások dinamikus (éven­kénti 5—8 százalékos) növe­kedése tapasztalható. Ehhez a növekedéshez az átrakólé­tesítmények fejlesztése — bár nagy ütemben folyik — most még fáziskésésben, elmara­dásban van. Különösen nagy gondot Az utóbbi 20 évben a dohány­zási szokások alakulásában vi­lágszerte megfigyelhető, hogy a fogyasztás egyre inkább eltoló­dik az enyhébb hatású cigaret­ták felé. Erről tartott előadást a közelmúltban Hamza Jánosné dr. a Debreceni Dohánykutató Intézet tudományos osztályveze­tője, az intézet szakmai napján Debrecenben. A cigaretta fogyasztása emel­kedik, de a felmérések szerint az emberi szervezetbe kerülő kátrány és nikotin mennyisége csökken. A csökkenés mértéke a fejlett országokban mintegy 30 százalék. A fiziológiailag enyhébb ciga­retták kialakításában a lehetősé­get a mezőgazdasági és ipari kutatások eredményeinek fel- használása adja napjainkban. Az alacsony kátrányhozamú ci­garetták kialakítása során al­kalmazható módszerek két cso­portra oszthatók. Az elsőbe azok a módszerek tartoznak, amelyek a füstképződés körülményeit be­folyásolják, azaz azt, hogy a keletkezés pillanatában mennyi füst képződik. A másik cso­portba azokat a módszereket soroljuk, amelyekkel a már kép­ződött füst mennyiségét lehet csökkenteni. Az agronómiái módszerek kö­zé tartozik a kátránytartalom genetikai úton történő csökken­tése, vagyis az ilyen célú ne­mesítés. Az ez irányú munka külföldön az 1970-es évek ele­jén kezdődött. Azt lehetne gon­dolni, hogy alacsony kátrányho­zamú dohányok felhasználásá­val az egész kátránycsökkentési probléma megoldódik, ez azon­ban nem egészen igy van. A legtöbb esetben a gyártmányok kátrányhozamát egy megadott szinten kell tartani. Mivel a do­hány összetétele, ebből fakadó­an kátrányhozama is évjárattól, termesztési helytől, klimatikus viszonyoktól függően változik, egyedül ezzel a módszerrel egy egzakt kátrányszint nem való­sítható meg. Tapasztalati tény az is, hogy általában ezeknek a dohányoknak az ízbeli tulaj­donságai elmaradnak a jó mi­nőségű dohányokétól. Technológiai módszerként az alacsony füsthozamú dohányok kiválogatásán kívül két alapvető eljárás ismeretes: az extrakció és a térfogatnövelés. Az extrak- ciós eljárások során különböző oldószerekkel szelektíve extra­hálják a dohányt azoknak a komponenseknek az eltávolításá­ra, amelyek a füst kátránytar­talmához hozzájárulnak. Elsősor­ban az NSZK-ban, Hollandiá­ban, Svájcban működnek extrak- ciós berendezések. Igen nagy hátránya az eljárásnak, hogy nagymértékben költségnövelő té­nyező és berendezésigénye is nagy. Gazdaságossági szempontból sokkal kedvezőbb megoldás a vágatterjedelmesítés. Az alapján csökkenti a füst kátránytartal­mát, hogy térj edelmesitett do­hányból kevesebb szükséges a megfelelő kitöltöttségü cigaret­ták előállításához, igy a kát­rányhozam mellett csökken a dohányfelhasználás is, amely a cigarettagyártás legfőbb költség- tényezője. A különböző módszerekkel át­lagosan véve 10—18 százalék do- hánymegtakaritás érhető el, ez igen jelentős érték, ezért a vá- gatterjedelmesítésnek nagy jö­vőt jósolnak. A technológiai módszerek közé sorolható az is, hogy a gyárt­mányfejlesztőnek lehetősége van arra, hogy a rendelkezésre álló dohányanyagpk közül kiválogat­hassa az alacsony kátránytartal- múakat, hasonlóan ahhoz, aho­gyan most a válogatás nikotintar­talom szempontjából történik a Helikon cigaretta esetében. A dohányfólla, amelyet elő­ször a szivargyártási hulladék hasznosítására állítottak elő, a térfogatnövelő eljárásokhoz ha­sonlóan két szempontból előnyös a cigarettagyártás számára: egy­részt gazdaságos, másrészt a füsthozam szabályozható. A do­hányfólia füstjének kátrányho­zama mindig alacsonyabb, mint azé a dohányé, amelyből előál­lították. Az, hogy milyen mér­tékben, a fólia fizikai struktúrá­jától függ, elsősorban attól, hogy mennyire porózus a szerkezete. Hozzájárul ehhez az is, hogy a fólia égési tulajdonságai már eleve általában jobbak az elő­állítására felhasznált dohányoké­nál. A fóliává alakítás során lehetőség nyílik esetleg nem kí­vánt anyagok eltávolítására a dohányból, de arra is, hogy kü­lönböző aromaanyagokat alkal­mazzanak, vagy esetleg a kát­rány-nikotin arányt a kívánt értékre hozzák. Ezek alapján a fóliafelhasználás a dohányipar­ban egyre nagyobb jelentőséggel bír. Az egészségre kevésbé káros cigaretták kialakítása módszerei­nek második csoportjába azok tartoznak, amelyek segítségével a már keletkezett füst mennyisé­gét lehet csökkenteni. A világ dohányipara ezeket a módszereket kiterjedtebben alkalmazza, mert olcsóbban kivitelezhetnek, mint az előző csoportba tartozók, és megvalósításuk egyszerűbb, nincs hely- és beruházásigényük. Ebben a csoportba a füstszűrés és a ventilláció tartozik. Az elért eredményeket jól pél­dázza, hogy míg a forgalomban lévő cigarettáink átlagos kát­rányhozama 25 mg körül van, az új, ventillált gyártmányok füstjének kátránytartalma 20 mg alatti érték. Ezt az eredményt 20 —30 százalék közötti ventillációs fokkal érték el. Hazai viszonylatban is megva­lósítható az alacsony kátrány­tartalmú, azaz 15 mg-nál kisebb kátrányhozamú cigaretták előál­lítása. Ezáltal a dohányipar újabb lépést tenne a fogyasztók egészségvédelme érdekében. (és) Az irsavai járási pártbi­zottság épületében sok hasz­nos értesülést szereztem Li- szicsko HalámátóJ, a pártbi­zottság másodtitkárától a já­rás gazdálkodásáról. Itt tud­tam meg, hogy a járásban a mezőgazdaságot tíz szovhoz képviseli, a kolhozok ebben a járásban állami gazdasá­gokká alakultak át. A terü­let talaja átmenet a síkság és a nagyobb hegyvidék kö­zött. Elmondta a másodtit­kár: az idén sikeres évet zárnak, jó termésük volt sző­lőből, gyümölcsből, de kuko­ricában mindenkit „vernek” a Kárpátontúlon. Gépesített technológia A konkrét kukaricater- mesztési eredményekről, módszerekről, a bilkei Uj Élet Szovhozban győződhet­tem meg. Itt él és dolgozik a Szabolcsban is jól ismert ku­koricatermesztő, Jurij Pitra, aki eredményeivel kétszer érdemelte ki a Szocialista Munka Hőse magas kitünte­tést. A hatvanas években, amikor itt, Szabolcsban mi is kerestük a nagyüzemi kuko­ricatermesztés legjobb mód­jait Jurij Pitra többször is járt nálunk. Abban az idő­ben a négyzetes vetés és an­nak gépesített technológiai megoldása újdonság számba ment. Többször irányította a vetést a gyulatanyai és a Ti- szalöki Állami Gazdaságban. Azóta az új fajták révén, a soros, sűrű tőállású vetési mód a négyzetest már túlha­ladta. A bilkei szovhozban is áttértek erre a módszerre. Az Uj Élet Szovhozban 300 hektáron termeszt kukoricát Jurij Pitra. 190 hektárról szemes termést, 110 hektár­ról pedig silókukoricát taka­rítanak be. Harmincnégy éve foglalkozik J. Pitra nagyüze­mi kukoricatermesztéssel. A több mint három évtizedes átlagtermése 114 mázsa hek­táronként. Jól beállott tőszóm Arra a kérdésre, hogy mi­ben látja eredményeinek meghatározóját, így vála­szolt: először is jóban va­gyunk a tudományai. Ez pe­dig azt jelenti, hogy a talaj­tan tudósaival éppenúgy tartjuk a kapcsolatot, mint a vetőmagnemesítés, a gépesí­tés, a mezőgazdaság kemizá- lásának élenjáróival. Igen nagy szerepet szánnak a faj­táknak. Valamikor a szovjet VIR-fajtákkal értek el szép sikereket. Azok nagyon meg­feleltek az alacsonyabb fokú gépesítésnek. Ma már a Szovjetunióban is intenzívebb, nagy te- nyészértékkeh bíró fajták vannak. A legjobb eredmé­nyeket többek között a dnyetropetrovszkij fajták ad­ják. Jelentős helyet foglal­nak el a jugoszláv és a ma­gyar hibridek is. A jugoszláv vetőmagnemesítő szakembe­rek az idén azután keresték fel Jurij Pitrát, ahogy az USA-ból hazajöttek tanul- mányútjukról. A jugoszláv szakemberek tizennyolc gaz­daságot látogattak meg, de sehol nem találtak olyan eredményeket, mint Bilkén. Bükében Jurij Pitra a dnyetropetrovszkij fajtákból 55—60 ezer tővel dolgozik, a jugoszláv és magyar fajták­ból 55—60 ezer tőszámot ta­lálunk hektáronként. A vegy­szerezés mellett sorközi lazí­tással is elősegítik a hozam- növekedést. Ugyanis náluk 1000—1100 miliméter az évi csapadékátlag, ezért a lazí­tás jó hatással van a termés- eredményekre. A magyar martonvásári 420-as fajtát a múlt évben 60 hektáron ter­mesztették, az átlagtermés hektáronként 122 mázsa volt. Csak a középkorai fajtákkal foglalkoznak, mert a Kárpá­tok tövében szeptember má­sodik felében gyakori a fagy Konzultációs csoportok A nehéz, agyagos talajuk-j ra a kukorica alá 50—60 tonna szerves trágyát adnak hektáronként, és emellett még folyami iszappal is rendszeresen lazítják a ta­lajt. A folyami iszaphaszná­lat speciális Pitra-módszer. Vegyes műtrágyából a ta­lajvizsgálatok alapján két tonnát adagolnak átlagban A kukoricatermesztésben — Kárpátontúlon — már Pitra- iskoláról lehet beszélni. Mód­szere azonban túllépett a te­rület határain: Bukovinában. Oszétiában, Ivanofrankovszk- ban és sok helyen Ukrajná­ban termesztenek Pitra-mód- ra kukoricát. A csehszlovák mezőgazdászok is tanulmá­nyozták és alkalmazzák a bükéi módszereket. Kárpá­tontúlon gépesítési konzultá­ciós csoportokat vezet Jurij Pitra, ahol a gépész szakem­bereknek gyakorlatban mu­tatja be mestersége fogásait. Tanítja a fiatalokat, miköz­ben ő is rendszeresen tanul, képezi magát, hogy tovább­fejlessze a kukoricatermesz­tés élenjáró tudományát. Cs. B. Sebgyógyító nyál Egy ausztrál kutatócsoport érdekes kísérlettel bizo­nyította a nyál gyógyító hatását. Nagyszámú egérnek a hátán kis vágást ejtettek, olyan helyen, amelyet maga az egér nem nyalhatott meg. Ezután a kísérleti egereket ket­recbe zárták, részint csoportosan, s naponta mérték rajtuk a seb nagyságát. A közösségben tartott egerek egymás se­bét nyaldosták, s az ő sebük gyorsabban begyógyult, mint a magányosan tartottaké. Következő lépésként eltávolították az egerek egy cso­portjának a nyálmirigyeit. Az egérnek is — miként az em­bernek — három fő nyálmirigypárja van. Ezek a fültőmi- rigyek, az állkapocs alatti mirigyek és a nyelv alatt lévő mirigyek. Ha akár a nyelv alatti, akár az állkapocs alatti mirigyeket távolították el, a seb sokkal lassabban gyógyult, de a fültőmirigy eltávolítása nem hatott a gyógyulásra. Noha az ausztráliai kutatók nem tudják, hogy milyen anyag serkenti a seb .gyógyulását, azt tudják, hogy az a nyelv alatti vagy az állkapocs alatti mirigy termelte nyál­ban van benne. Az orvostudomány számára nagyon hasz­nos volna, ha ismerné a nyálban lévő sebgyógyító anyagot, mert alapos okkal teszik fel, hogy ez minden 'emlősben megtalálható. TUDOMÁNY TECHNIKAI KÖZGAZDASÁG „Jóban vagyunk a tudománnyal“ Jurij Pitra kukoricatermesztési rekordjai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom