Kelet-Magyarország, 1982. november (42. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-02 / 257. szám
4 Kelet-Magyarország 1982. november 2. fl bolgár miniszterelnök Budapesten TELEX A SPANYOL VÁLASZTÁSI VÉGEREDMÉNY Spanyolországban hétfőin nyilvánossára hozták az október 28-i választások hivatalos végeredményét. Ebből kitűnik, hogy a Spanyol Szocialista Munkáspárt, a képviselőház mindkét házában megszerezte az abszolút többséget. Az urnákhoz járult 21 353 996 állampolgár közül 9 836 579 a szocialistákra adta szavazatát. (1979-ben: 5 469 813) Ennek eredményeként a 350 tagú képviselőházban 201 (121), a 208 tagú szenátusban 134 (70) mandátumot mondhat magáénak. A népi szövetség elnevezésű jobboldali tömörülés a képviselőházban 105 (9), a szenátusban pedig 53 (3) hellyel rendelkezik majd. (Zárójelben az 1979-es adatok.) A VIETNAMI KÜLÜGYMINISZTER INDONÉZIÁBAN Nguyen Co Thach vietnami külügyminiszter ötnapos indonéziai látogatásának befejeztével sajtóértekezleten kijelentette, hogy elégedett a Suharto köztársasági elnökkel és más indonéz vezetőkkel tartott megbeszéléseinek eredményeivel. Hozzáfűzte, hogy indonéz tárgyaló partnereivel a kétoldalú kapcsolatok kérdéseit és a regionális problémákat tekintette át. WEINBERGER SZINGAPÚRBAN Az ázsiai körúton tartózkodó Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter hétfőn biztosította a szingapúri tárgyaló partnereit arról, hogy az Egyesült Államok növekvő katonai támogatásban részesíti a térség államait. VASÜTI SZERENCSÉTLENSÉG AZ NDK-BAN Nyolc személy életét vesztette és mintegy ötvenötén megsebesültek az NDK-ban vasárnap egy Potsdam közelében lévő pályaudvaron, amikor egy tehervonat beleszaladt egy éppen érkező személyvonatba. A halottak között van a tehervonat mozdonyvezetője is. GANDHI ÉS ZIA UL-HAK TÁRGYALÁSAI „Utat nyitottunk a pakisztáni —indiai kapcsolatok javulása felé” — jelentette ki Zia Ul-Hak pakisztáni elnök Üj-DeJhiben, miután rövid megbeszélést tartott Indira Gandhi indiai kormányfővel. Ez volt az első hivatalos indiai—pakisztáni csúcs- találkozó Indira Gandhi és az azóta kivégzett Zulfikar Ali Bhutto tíz évvel ezelőtti szimlai tanácskozása óta. A találkozót mind a két vezető szívélyesnek és őszintének nevezte. (Folytatás az 1. oldalról) sünk 'békéjével és biztonságával kapcsolatos kérdésekre. A Minisztertanács elnöke este a Parlament vadásztermében díszvacsorát adott a bolgár miniszterelnök tiszteletére. A díszvacsorán Lázár György és Grisa Filipov pohárköszöntőt mondott. Lázár György pohárköszöntőjében a magyar—bolgár kapcsolatokról szólva megállapította: a két ország közös forradalmi hagyományokban gyökerező, a marxizmus —leninizmus és a proletár internacionalizmus elvein alapuló együttműködése az élet minden területén erősödik és fejlődik. Párt- és állami kapcsolatainkat az őszinte barátság jellemzi. Hangsúlyozta, hogy fontos feladat a gazdasági együttműködés további bővítési lehetőségeinek feltárása. Céltudatos és gyakorlati lépéseket kell tenni a szakosítás és kooperáció fejlesztésére, harmadik piaci együttműködés gyakorlati előmozdítására. A feladatok eredményes megoldása nemcsak országaink és népeink számára hoz hasznot, hanem szocialista közösségünk egészének gazdasági erejét is növeli. A kormány elnöke a továbbiakban hangsúlyozta: a mostani megbeszéléseken is kifejezésre jutott a teljes nézetazonosság a nemzetközi helyzet alapvető kérdéseiben. — Egybehangzó az a véleményünk, hogy a jelenlegi súlyos és feszültségekkel terhes nemzetközi helyzetben különösen fontos, hogy még szorosabbra fűzzük szövetségünket a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés tagállamaival, még inkább elmélyítsük a KGST keretében megvalósuló szocialista gazdasági integrációt. Lázár György elmondta: a megbeszéléseken kifejezték azt az eltökéltséget, hogy a két ország a szocialista közösség országaival és a világ békeszerető erőivel együtt síkraszáll a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalásos, igazságos megoldásáért. Grisa Filipov válaszában utalt arra, hogy a mostani találkozón számba veszik azoknak az egyezményeknek a megvalósítását, amelyek a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség legutóbbi — 1979-ben tett — bulgáriai hivatalos baráti látogatása során születtek. Megállapította, hogy sok lehetőség van még a két- és sokoldalú gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés további bővítésére, elmélyítésére. Lehetőségeink vannak a szakosítás és az ipari kooperáció bővítésére a gépiparban, az elektronikában, a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban, a műszaki-tudományos haladás kiemelkedő eredményeinek alkalmazásában. A továbbiakban rámutatott, hogy a bolgár nép szocialista építőmunkája sikereinek alapvető biztosítéka a Szovjetunióval, a Magyar Nép- köztársasággal, s a többi testvéri országgal .ápolt barátság, valamint a KGST-ben és a Varsói Szerződés szervezetében végzett közös munka. A nemzetközi helyzettel kapcsolatos kérdésekről szólva leszögezte: a feszültség és a konfrontáció, az agresszív imperialista körök, főként az Egyesült Államok gazdasági zsarolása és szankciói komoly veszélyt jelentenek a vdlágbékére, aláássák a nemzetközi politikai és gazdasági együttműködést, s kedvezőtlen hatással vannak az Európa és a világ más országai közötti viszonyokra. A bolgár nép a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával együtt határozottan kiáll a békéért, az együttműködésért és a nemzetek közötti megértésért. Teljes mértékben támogatjuk az SZKP békeprogramját, és a Szovjetuniónak a leszerelésre és a nemzetközi biztonságra vonatkozó I javaslatait — hangoztatta. I Illés Sándor: 18. Hát a felesége nem szokott főzni? Tamás nem felelt. Jancsival a kút meletti dézsában kezett mosott. Kiültek a kertbe, a gyalult asztalhoz, ott terített Mária. Szellő rebbent a víz felől, friss levegőt höm- pölygetve. Az új telepítésű erdő már kétméteres volt, a szélben halkan zúgtak és .hajladoztak a fák. — Mikor lesz ebből igazi erdő? — kérdezte a tanár. — Majd ha fészket raknak a fákon a madarak. Addig nem erdő az erdő, amíg nincs fészek a fákon. Tamás dicsérte a lány főzt- jét, azzal hizelgett, hogy még soha ilyen jót nem evett. Mária mosolygott, nem vette komolyan a vendég áradozását. De azért örült neki. Amikor lehordta az edényeket, s elmosogatott, odaült közvetlenül mellé és rágyújtott. — Maga nem dohányzik? Hová lett Howe nadrágja? M ind szemérmetlenebbé válnak a tolvajok az angol vonatokon. Erről panaszko! dik — nem kisebb személyiség — mint az Egyesült Királyság pénzügyminisz- \ tere. Sir Geoffrey Howe pénzügyminisztert ugyanis szombatra virradóra csúfosan meglopta egy ismeretlen betolakodó a Manchester—London között közlekedő expressz egyik hálókocsijában. A tolvaj — ki tudja mi módon — belopózott a fülkébe, miközben a gyanútlan miniszter aludt, s ellopta onnan Sir Geoffrey Howe nadrágját, benne összesen 100 fonttal. Nem tudni a tolvaj .— szakmai szempontból — mit tartott nagyobb dicsőségnek, a 100 fontnyi nyereséget, avagy azt az önmagában sem lebecsülendő tényt, hogy az ország pénzügyminiszterét sikerült meglopnia. A brit vasutak vezetői az esettel kapcsolatban mély sajnálkozásukat fejezték ki, s mentségként csak annyit mondtak, hogy úgy tudják: az ismeretlen tettes más fülkékből is lopott, pénzt és ruhaneműket ... Az ügyben rendőrségi vizsgálat folyik. Az üggyel kapcsolatban Geoffrey Dickens, Howe egyik tanácsadója így méltatlankodott: „Rettenetes állapotok. Már egy minisztert is kirabolhatnak”, kijelentetté, hogy a képviselőházban nyilvánosan vonja majd kérdőre David Howell közlekedési minisztert: vajon mennyire van megelégedve a brit vasutak hálókocsijainak zárjaival es az éjszakai ellenőrzéssel? NDK Lakás, lakás, lakás A Német Demokratikus Köztársaságiban évtizedek óta különös fontosságot tulajdonítanak a lakásépítésnek, a házak felújításának. A statisztikai évkönyvek adatai szerint 1971—80 között 1 millió 400 ezer, 1976—80-ig 813 ezer, a tervezettnél 63 ezerrel több otthonba költözhettek be új lakók. Tavaly tavasszal az NSZEP-kongresz- szus határozata kimondta: „... 1981—85 között növekvő mértékben folytatjuk hosszú távú lakásépítő programunkat. 930—950 ezer újonnan épített vagy korszerűsített lakást adunk át az igényjogosultaknak. Ezáltal további 2,8 millió állampolgár lakáskörülményei javulnak meg.” A kongresszusi dokumentumból és az ötéves terv törvényéből kitűnik: az újonnan épülő lakások száma 600 ezer. A többi korszerűsített otthon. És itt álljunk meg egy pillanatra. Az NDK szociálpolitikájának sarkalatos célja, hogy a régi házakban legalább olyan jó körülmények között éljenek, mint az új városnegyedekben. Ez a tervezőktől, különösen pedig az építőktől nemegyszer hihetetlen leleményességet kíván. Nem gyerekjáték a rekonstrukció megszervezése a legtöbbször sűrűn beépített történelmi városközpontokban, ahol a felújításra szoruló öreg házak állnak. Világjáró magyarjaink gyakran tapasztalhatják NDK-beld útjaikon, hogy milyen jó ízléssel simul össze egy-egy több száz esztendős épületegyüttes az újonnan emelt beton-panel házakkal. Pedig mily keserves körülmények között építik ezeket! A keskeny, kanyargós óvárosi utcácskákban a szó legszorosabb értelmében ki kell centizni a paneleket beemelő toronydaru pályáját. A házgyári elemek variálhatóságának egyik legjobb példáját Greifswaldban, e Keleti-tenger melletti, ősi hansavárosban láthatjuk. Egymás mellett állnak itt az északnémet nyerstégla gótikus, a reneszánsz és a Gcra megye legnagyobb lakásépítkezése, ahol 45 ezer ember lakik majd. klasszicista stílusú házak, valamint a panelházak. A tervezők elsősorban az ablakok vízszintes és függőleges elrendezésével, rusztikus pár- kányzatok kialakításával és persze az emeletek számának változtatásával keltik a régies hatást. Ahol csak lehet, fölhasználják a lebontásra ítélt házak egy-egy megmenthető elemét, kapuját, párkányát, amelyet aztán beépítenek a gyárban készült semleges keretpanelek közé. Greisfwaldon kívül érdemes megtekinteni a drezdai és a berlin-lichtembergi Strasse dér Befreiungot, az anklami Streinstrasset és a Markot, a bernaui városközpontot, a merseburgi Entenp- lant és a piacteret, a schwe- rini Gööjisdoort, ahol szellemesen és ízlésesen, művészi érzékkel sikerült ötvözni a régit az újjaL Aki netán a türingiai erdő lábánál, Erfurtban jár, az okvetlenül szakítson időt magának arra, hogy megnézze az Auenstrassét. Ott nem műemlék házak állnak, hanem egykori bérkaszárnya- épületek sorakoznak. Munkásnemzedékek nőttek föl bennük, akik lakásukból nagyon sokáig nélkülözték a fürdőszobát, a vécét. A sorfelújításkor egy meglehetősen egyszerű ötlettel sikerült segíteni a gondon, méghozzá úgy, hogy a lakóknak nem kellett hónapokig szűkölködniük szétvert otthonukban. Az öreg házak hátsó, udvari frontját egyszerű fölfalazással, egészségügyi szárnnyal toldották meg. Általuk nőtt a lakások alapterülete és komfortja, meggyorsult az építő- és a szakipari munka. Igaz, ez nem olcsó megoldás, de segített az állam. És a nagyarányú állami támogatást az ott élők a maguk módján igyekeztek kiegyenlíteni: az építők elvonulása után társadalmi munkában eltakarították a törmeléket, rendezték a terepet, szépítették környezetüket. K. L. — Nem. De azért nem vagyok a dohányzás ellensége. Csak sose volt rá pénzem ... Én olyan szegény voltam. De erről nem akarok beszélni. Nem érdekes és untatnám. — Egyáltalán nem untat. És csak beszéljen róla, engem érdekel. — Pedig nem érdekes. Szokványos történet. Mondtam már, hogy árva gyerek vagyok. Nem ismertem sem apámat, sem anyámat. Az állam nevelt fél. Kiadtak jószívű családokhoz. Jól bántak velem, nem panaszkod- hatom, de azért mindig éreztem, hogy hiányzik valami az életemből. A szeretet. Nem volt rokonom, jó barátom se nagyon. A középiskolában el is húzódtak mellőlem a gyerekek, merthogy én apátián, anyátlan árva vagyok. Mintha ez bűn lenne. Vagy valamilyen megbélyegzés ... Nem akarták éreztetni velem, de éppen ezért mindig éreztették. És én egyre jobban befelé fordultam, bizalmatlan lettem. így éltem, és azért is nősültem meg, hogy ne legyek már olyan egyedül. Hogy legyen valakim. És még sincs ... Talán még inkább egyedül érzem most magam. Maga nem értheti, mert ehhez árvának kell lenni ... — De ... Én értem. Megértem. Szörnyű érzés lehet egyedül, társtalanul élni... Megértem, mert én is átéltem az ilyen társtalanság szörnyű pillanatait nemegyszer. Én meg azért, mert.. — Értem. Ne mondja ... — fordult a lány felé Tamás. És megfogta a kezét. Milyen forró, milyen nyugtalan a tenyere. — Nézze — húzta el hirtelen a kezét a lány. — Rigó. Egy rigó röppent arra a fára. Mindketten a rigót nézték, és sokáig nem szóltak ... ★ Emmike a következő hét végén érkezett haza a délutáni autóbusszal. Tamás nem várta, nem is sejtette érkezését, az óvoda építésénél járt, aztán benézett a tanácsházára, az elnök részletesen előadta, ki tudja már hányadszor, a vízvezeték építésének tervét. Ez volt a vesszőparipája újabban. Már kétszer járt a megyénél, mindig ígéretekkel megrakot- tan tért haza. Csak a pénz hiányzott. De ha megássák a csöveknek az árkokat, akkor talán gyorsabban teljesülne a felettes hatóságok ígérete ... Amikor estefelé hazament, meglepődött, hogy nyitva van a kapu. Belépve az udvarra, rögtön látta, hogy a felesége megérkezett, a gangon kifeszített kötélen néhány női fehérnemű száradt. A kiskutya nem volt sehol. Tamás füttyentett, mire Pici a kamra csukott ajtaja mögül jelentkezett nyüszítésével. — Jó, hogy hazajössz! — fogadta ellenségesen, támadó éllel a felesége, és Tamás tudta, hogy miért. A kutya miatt haragszik. Emmike nem tűrte meg az állatokat maga körül. — Ne haragudj — mondta szenvtelen hangon —, hogy nem vártalak. — Nem értesítettél. — Hirtelen határoztam el magam. — Történt valami? — Untam már Ágota nénit. Nem bírom az öregasz- szonyok rigolyáit. Meg vágyódtam is haza... Honnan szerezted ezt a ronda kutyát? Bezártam a kamrába, hogy ne rusnyítson itt mindent össze.. Folyton a lábam körül viháncolt... — Ajándékba kaptam. Gondoltam, elkel a házban egy jó házőrző ... — Kell a fenének. Én nem etetem. Kicsukom az utcára. — Azt nem! — mondta határozottan Tamás, és a kam- raajtóhoz sietett. Kinyitotta, Pici kutya — így nevezték — kirohant, és hálásan ugrálta körül. Lehajolt és megsimogatta. Emmike erre elfin- torodott. Később rántottét készített vacsorára. Szótlanul ettek. Picit ismét kicsukták. A kutya ezen módfelett csodálkozott, a gang végére ült, és vonítással adta tudtára mindenkinek elégedetlenségét. Éjszaka is vonított, hajnalban kaparta a bejárati ajtót. Amikor Emmike kiment, és be akart menni Tamáshoz, felrúgta. Nagyot hempere- dett, és ijedten futott a sarokba. (Folytatjuk)
