Kelet-Magyarország, 1982. november (42. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-27 / 279. szám
1982. november 27. Kelet-Magyarország 3 IIXII. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak végrehajtása és a feladatok A Szabolcs-Szatmár megyei pártértekezlet 1980. márciusában úgy döntött, hogy a két pártértekezlet közötti félidőben értékelni kell a XII. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak végrehajtását. A pártbizottság november 26-i ülésén a végrehajtó bizottság, a munkabizottságok, a pártbizottsági tagok, a városi-járási pártbizottságok véleményét hasznosítva elemezte az eddigi munkát és megszabta a további feladatokat. Az alábbiakban ezt ismertetjük. Az eltelt közel három év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a kongresszus és a pártértekezlet helyesen jelölte meg a feladatokat. A feszültebbé vált nemzetközi helyzet, belső gondjaink növekedése ellenére is időarányosan teljesítettük a kongresz- szus és a megyei pártértekezlet legfontosabb célkitűzéseit. Megyénk a korábbinál nagyobb mértékben járult hozzá a népgazdaság egyensúlyának javításához, lényegében sikerült megőrizni az elért életszínvonalat, a tervezettnek megfelelően javultak az életkörülmények, gyarapodott a szocialista tulajdon, Erősödött, gyarapodott az állami és a szövetkezeti tulajdon, növekedett az általuk létrehozott termelési érték. A termelőeszközök szocialista tulajdona jelenleg és a jövőben is meghatározó jelentőséggel bír. Többet kell tenni annak érdekében, hogy a nagy értékű társadalmasított termelőeszközöket hatékonyabban használjuk fel és ezek tovább gyarapodjanak. Folytatódott a megye lakosságának átrétegződése és az urbanizációs folyamat. A megye lakossága jelenleg 593 ezer fő. A természetes szaporulat 1981-ben az országos —0,2-vel szemben 3,3 ezrelék volt. A megye hat városában él a lakosság 30 százaléka. Nagyközségeink egy része már városi színvonalat biztosít. Településfejlesztési politikánk tervszerű, de egyes községek lakosságmegtartó és eltartóképessége, különösen a társközségek, a kistelepülések alapellátásának fejlesztése nem a kívánt mértékű és ezen a jövőben változtatni kell. Az aktív keresők száma 256 ezer, kismértékben növekedett. Ennek 53,8 százaléka munkás, 20,5 százaléka termelőszövetkezeti dolgozó, 21,2 százaléka értelmiségi és alkalmazott, 4,5 százaléka önálló. A viszonylag magas természetes szaporulat, az ipar- telepítés jelentős csökkenése és egyéb okok miatt továbbra is vannak foglalkoztatási gondjaink. A 11 ezer mobilizálható munkaerőből mintegy 5—6 ezer fő részére tudunk 1985-ig munkalehetőséget biztosítani. Indokolt, hogy az eddigieknél jobban feltárjuk belső lehetőségeinket a termelőszövetkezetek kiegészítő tevékenységének fejlesztésében, a háztáji gazdaságokban meglévő lehetőségek jobb kihasználásában, az új vállalkozási formákban, más kisegítő ágazatokban, az építőiparban és egyéb területeken is. Továbbra sem csökken, hanem növekszik az ingázók száma. Megyén belül 5—6 ezer, megyén kívül mintegy 32 ezer ember jár dolgozni. Az ingázás feltételei javításáért hatékonyabb intézkedéseket kell tennünk. A munkások aránya a megye párt-, állami és társadalmi szervei választott testületéiben meghaladja az 50 százalékot, a munkásak a döntések meghozatalában így is részt vesznek. A nehezebbé vált feltételek között is a tervezett, mértékben javultak a munkásak életkörülményei. A nominal bérek az elmúlt két év folyamán 12 megvalósultak fejlesztési céljaink, sok mutatóban tovább közeledtünk az országos szinthez. Számot adhatunk arról is, hogy összehangoltan, eredményesen működik politikai rendszerünk, növekedett a párt tekintélye, befolyása és vezető szerepe. Az eredmények elérésében meghatározó jelentősége van annak, hogy a párttagság és a lakosság elfogadta a közösen kidolgozott célokat, fejlesztési terveket és nagy munkát végzett azok megvalósításáért. Az őszinte, nyílt politika, a demokratikus módszerek, az elért eredmények folytán sikerült a jó politikai légkört megőrizni. százalékkal növekedtek. Az újonnan felépült állami lakások több mint 60 százalékába fizikai munkások költöztek. Jelentős mértékben növekedett a munkások politikai, szakmai és általános műveltsége is. A termelőszövetkezeti parasztság szemlélete, műveltsége, munka- és életfeltételei közeledtek a munkásosztályéhoz. A tsz-ekben folytatódik a nemzedékváltás, jelenleg az aktív dolgozók átlagéletkora 39 év. Mind a munkások, mind a termelőszövetkezeti tagok jövedelme mintegy 15—20 százalékkal elmarad az országos szinttől. A termelőszövetkezeti tagok jövedelmi színvonala nagymértékben differenciálódik. Politikai munkánk állandó törekvése az államélet és a szocialista demokrácia fej- ' lesztése. A nehezebb és bonyolultabb helyzetben különösen nagy szükség van a kollektív bölcsességre, az együttes tervezésre és cselekvésre. A tanácsok többsége eredményesen foglalkozik az ipar, á mezőgazdaság, a közlekedés, a szolgáltatás, a közművelődés, az egészségügy, a lakás- és a kommunális gazdálkodás kérdéseivel. Nagyobb szerepet kaptak a falugyűlések. Növekszik a közérdekű javaslatok és bejelentések száma. 1981-ben 5569 javaslatból 1591-et megvalósítottak, 278 millió forint értékben. Gond, hogy egyre több a pénzeszközök hiánya miatt megoldatlan, visszatérő javaslatok száma. A lakosság 1980/81-ben 550 millió forint értékű társadalmi munkát végzett, azonban a társadalmi munka szervezésében jelentős tartalékaink vannak, a nyilvántartás, a szervezés hiányosságai visszafogják a lakosság kezdeményezőkészségét. Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok többsége lelkiismeretesen dolgozik. A tanácstagok kisebb része azonban nem vesz részt érdemben a munkában. Ennek oka a túlszabályozottság, a döntésekben való aktív részvétel korlátozottsága, esetenként az érdektelenség. A tanácsi testületi munka Nőtt az értelmiség száma és szerepe, fokozódott aktív részvétele a megye fejlesztésében. A megye értelmiségének többségét a szocialista gondolkodásmód jellemzi, ezen alapszik konstruktív magatartása, helytállása. A megyében élő fiatalok a lakosság 49,8 százalékát alkotják, növekvő felelősséggel és szorgalommal vállalnak részt a gazdasági, politikai, kulturális feladatokban. A fiatalok többsége elfogadja a párt politikáját, bízik a jövőben, szereti szülőföldjét és kész fejlesztéséért dolgozni. Elismerésre méltó önkéntes társadalmi munkájuk, fejlődik közéleti tevékenységük. Ugyanakkor nehezebbé vált a fiatalok számára az elhelyezkedés, nincs kellő érdekeltség a magasabb műveltség megszerzésében, sok gonddal jár a családalapítás, a lakáshoz jutás. Bizalommal, a felnőtt társadalom segítségével, felelősséggel, megértéssel, aktívabb,, jobban dolgozó ifjúsági szervezetekkel megvalósíthatók a fiatalok érdekében kitűzött célok. A megyében élő munkaképes korú nők ma már kétharmada aktív kereső. Helytállnak a termelésben, a társadalmi és a politikai munkában. A választott testületekben arányuk megfelelő. Sajnos, még ma is kevés a vezető posztokon a nők aránya, alacsonyabb körükben a szakmai, politikai, általános iskolai végzettség. A családban nem teljesen valósult meg az egyenjogúság, a munkahelyeken az egyenlő munkáért egyenlő bér elve. A jövőben ezekre még több figyelmet kell fordítani. tartalmasabb, demokratikusabb lett. Korszerűsödött a tanácshálózat, az igazgatási munka, egyszerűsödött az ügyintézés. Javult a törvényességi felügyelet és az ellenőrző munka. A tanácsi vezetők, az ügyintézők magatartásával, szakmai hozzáértésével a lakosság általában elégedett. Néhány tanácsi apparátusnál a színvonal stagnál, sőt visszaesett. Tapasztalni még rideg, lélektelen ügyintézést, bürokratizmust Emiatt a lakosságnál rosszabb megítélés alakult ki, mint amit a valóságos helyzet indokolttá tenne. Tapasztalható a lakosság egy Tészénél az állampolgári fegyelem lazulása, a lakbérek, az adók késedelmes fizetésénél, az engedély nélküli építkezéseknél és más kérdésekben. A tanácsok káder- és személyzeti munkája fejlődött, de az újonnan alakult városokban, egyes nagyközségi tanácsoknál hiányoznak a- szakmailag jól felkészült, a tanácsi munkát ismerő szakemberek. Megyénkben a törvényesség, a jogpolitikai elvek érvényesülnek. Lakosságunk döntő többsége a szocialista erkölcs normái, a józan emberi tisztesség és becsület Szerint él és dolgozik. Ugyanakkor a jövedelemszerzés meg nem engedett formáinak visszaszorítása területén lassú az előrehaladás, az alkoholizmus és a családi kapcsolatok lazulása növekedett, amely sok bűncselekmény elkövetésének is forrása. A társadalomnak, a bűnüldöző A hatodik ötéves terv kidolgozásánál alapvető követelmény volt az intenzív fejlesztésre való törekvés, a népgazdasági egyensúly javítása, az életszínvonal megőrzése. A gazdálkodó egységek többsége igyekezett alkalmazkodni a szigorúbbá vált követelményekhez. A megyében dolgozó vállalatok', szövetkezetek egy része azonban nem tudta jobb munkával ellensúlyozni a feltételek szigorodását, az elvonások növekedését, elmaradt á belső tartalékok feltárása. E gondok ellenére iparunk összességében eredményes munkát végzett. A termelés növekedése 1981-ben 6,3 százalékos, idén várhatóan 7 százalékos lesz. A termékek 24,5 százaléka külpiacokon, ennek 53 százaléka nem rubelelszámolású piacokon realizálódott. Vállalataink termékeiket gazdaságosan tudták értékesíteni, veszteséges iparvállalatunk nem volt. -A nyereség, több év átlagában 10 százalék körül alakult. Az építési tevékenység szerkezete kedvezően változott: a felújítási, fenntartási munkák aránya 19,7 százalékra nőtt, de a vállalatok ezeket az igényeket nem tudták teljes egészében és megfelelő minőségben kielégíteni. A két nagy építőipari vállalat veszteséggel zárta az év első háromnegyed évét. Jelentősebb nyereség csak a közúti építő vállalat és a szövetkezeti iparban realizálódott. Ezen a helyzeten gyorsan és gyökeresen változtatni kell. A hatodik ötéves terv első két évében 13,8 milliárd forint beruházás valósult meg. A beruházások az intenzív fejlesztést, az arányos terület- és településfejlesztést, az infrastruktúra javítását szolgálták. Növekedett a korszerű gépi beruházás, az új technika aránya, a szociális és kulturális létesítmények' száma. A tervidőszakra szóló 30 milliárdos beruházási cél az eddiginél tervszerűbb, rugalmasabb építőipari tevékenységgel valósulhat meg. Két év alatt 8860 lakás épül meg, amely az öt évre tervezettnek 41,2 százaléka. Az állami célcsoportos lakások száma csökkent, a pénzeszközök egy részét telek-előkészítésre, közművesítésre fordítjuk, hogy a lakosság pénzeszközei nagyobb mértékben kerüljenek felhasználásra a lakásépítésben. Mindez fontos alapja annak, hogy a hatodik ötéves terv időszakára tervezett 21 500 lakás megépüljön. Az új lakástörvény megyénk lakosságának többségét előnyösen érintette. Egyenlőbb lesz a teherviselés, többen jutnak hozzá a szociálpolitikai kedvezményekhez, a vállalati támogatáshoz. A tervezett óvodai, bölcsődei és kollégiumi férőhelyek az általános, közép-, és szakmunkásképző iskolai tantermek megépültek. A tervezettnél jobban halad a települések vezetékes ivóvízzel történő ellátása is. A nagyobb beruházások közül az egészségügy területén vannak gondjaink. A beruházási tevékenység mind nehezebb, egyre nagyobb figyelmet, rugalmasságot, gyorsaságot igényel. Az üzemek és a tanácsok fejlesztési pénzeszközei évről évre csökkennek. Ez is indokolja, hogy a lehetőségekkel és igazságügyi szerveknek jobban össze kell fogni a közmorál, az állampolgári fegyelem erősítése, a bűnözés ésszerűbben gazdálkodjunk, a szükséges változtatásoknál nagy felelősséggel, körültekintően járjunk el. Azzal nyerhetjük a legtöbbet, ha szerényen tervezünk, jó minőségben és költségszinten belül építünk. A beruházó, tervező, kivitelező szervezeteknek jobban együtt kell dolgozniuk. Az érdekeltséget és a szerződéses fegyelmet jobban kell érvényesíteni. Megyén kívüli munkát e szervezetek csak akkor vállaljanak, ha a megye igényeit teljes egészében ki tudják elégíteni. A mezőgazdasági termelés tavaly 6,5, idén mintegy 3,6 százalékkal nő. Tovább korszerűsödött a termelési szerkezet, eredményes intézkedések történtek a racionális földhasználat, a talaj termő- képességének javítására. Fokozódott a specializáló, a gépesítés és a kemizálás. örvendetesen nőtt az alaptevékenységen kívüli tevékenység, amely emelte a foglalkoztatás színvonalát és a jövedelmezőséget. A megye mező- és erdőgazdaságának exportja 1981-ben 6,1 milliárd volt, 1982-ben ettől magasabb értékű. Ez évben rekordtermést takarítottunk be búzából, jó a termés kukoricából, almából, burgonyából, dohányból, cukorrépából. Az állatállomány részére bőséges szemes és szálas takarmány áll rendelkezésre. A rendszerszerű termelés jól fejlődött, jelenleg 168 ezer hektár területen folyik. A termelési rendszereknek a jövőben többet kell tenni a hatékonyság növelésére, a termékek értékesítése és a jó minőség megőrzése, a nyereséges gazdálkodás fokozása érdekében. A népgazdaság, a megye, a mezőgazdasági üzemek számára egyaránt jelentős télialma-, burgonya-, dohány-, zöldségtermelés, az értékesítési és jövedelmezőségi gondok miatt évről évre nehezebb helyzetbe kerül. Veszélybe került az adottságokhoz jól igazodó tájtermelés, a termelési biztonság és a termelési kedv. A felvásárlási gondok, a vagonhiány jelentős árbevétel-kiesést és veszteséget okoznak. Az alacsony felvásárlási árak mellett ez is oka a jövedelmezőség csökkenésének. A felvásárló szervek évek óta nem kötnek szerződést a megtermett áru teljes mennyiségére, piacfeltáró munkájuk is gyenge. Nincs elegendő tároló és feldolgozó kapacitás sem. A kialakult helyzet miatt csökkent a burgonya vetésterülete. Az utóbbi két évben a dohány- termesztés jövedelmezősége csökkent, ezért a nagyüzemi termőterület egyharmaddal kevesebb. Ez a tendencia érvényesül a zöldségféléknél is. E kérdésekben a megyei pártbizottság a központi szervekkel közösen keresi a megoldás lehetőségeit. A termelési biztonságot és a jövedelmezőséget fokozza megyénkben a komplex melioráció. A felső-szabolcsi és a Tisza—Szamos közi térségben 1985-ig egymilliárdos költséggel és 70—80 százalékos állami támogatással el lehet végezni a munkálatokat. A meliorációs program kétéves előirányzatát sikeresen teljesítettük. A nagyüzemi állatállomány gyarapodott. A szarvasmarha-létszám valamelyest csökkent, a sertés-, a juh-, a baromfiállomány jelentősen növekedett. Az állattenyésztés fajlagos mutatói is javultak, de különösen a juhászaiban és az abrakfelhasználásban a gazdaságosságot tovább kell fokozni. A baromfiágazatban értékesítési problémák vannak, emiatt szűkíteni kell a feldolgozói kapacitást. A mezőgazdasági termelés jelentős növekedése csökkenő jövedelmezőség mellett ment végbe. Nagyobb beruházásokra nem képződik elegendő saját pénzeszköz, szűkül az állami támogatás és a hitel, növekszik a kamat. A korábban épített létesítmények, gépek használhatósági foka alacsony. Jelentős a nullára leírt eszközök és épületek aránya. A termelési költség évről évre növekszik. A szerény pótlólagos befektetés nem biztosít megfelelő jövedelmezőséget. Az idei jó gazdasági évben 19 termelőszövetkezet zár több mint 10 millió forint veszteséggel, 14 közös gazdaságban a pénzügyi egyensúlyt csak központi rendezéssel lehet helyreállítani. Az állami gazdaságoknál is jelentős gondjaink keletkeztek, részben objektív, másrészt szemléletbeli, vezetési, szervezési, érdekeltségi, alkalmazkodás-készség- beli okokból. A nagyüzemek közül az állami gazdaságok tudtak legkevésbé alkalmazkodni a vállalati önállósághoz, a közgazdasági feltételek változásaihoz. Egyes gazdaságokban az éves alapképzés nem elegendő a hiteltartozások egyenlítésére. A ke- mecsei, a nyírmadai és a nyírlugosi állami gazdaságok veszteséggel zárják az évet. E területen meg kell tenni a szükséges lépéseket a helyzet lényeges javítása érdekében. Mezőgazdasági nagyüzemeink mindegyikében intézkedéseket kell tenni a vezetés, a szervezés, a szemlélet korszerűsítése érdekében, a lehetőségek, az adottságok feltárására és kihasználására, a kiegészítő tevékenység további fejlesztésére. Jobb értékesítési és közgazdasági munkával lehet javítani a gazdaságosságot, csökkenteni a veszteséget. Ugyanakkor további központi intézkedésre is szükség van. A kisgazdaságok termelése megyénkben igen jelentős. Ezekben állítják elő a mező- gazdasági termelési érték 40—44 százalékát. Fontos feladatunk az itt lévő lehetőségek jobb kihasználása, termelési biztonságuk, eszközellátottságuk és értékesítési feltételeik javítása. Az új vállalkozási formák létrehozása megyénkben is megindult. Eddig 4 kisszövetkezet, egy kisvállalat, 30 vállalati gazdasági munka- közösség, 37 gazdasági munkaközösség és 13 ipari szövetkezeti csoport alakult. E vállalkozási formák létrehozásának és működésének alapfeltétele, hogy azok csökkentsék a hiánycikkek körét, magas színvonalon elégítsék ki a lakossági, szolgáltatási igényeket. Munkájukat ennek megfelelően szükséges folyamatosan ellenőrizni, tevékenységüknek meg kell felelnie a törvényes előírásoknak, a morális követelményeknek is. A megye kiskereskedelmi áruforgalmában a fogyasztási szerkezet kedvező^ irányban változott, általában kiegyensúlyozott volt az ellátás. 1982 őszétől azonban alapvető élelmiszerekből — zsír, olaj, rizs, húskészítmények — és egyes iparcikkféleségekből termelési és elosztási, kereskedelempolitikai és szervezési hiányosságokból, illetve indokolatlan felvásárlásból ellátási gondok jelentkeztek, amelyeket jog(Folytatás a 4. oldalon) A megye társadalmi viszonyainak fejlődése t Allamélet, szocialista demokrácia 'csökkentese erdekeben.