Kelet-Magyarország, 1982. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-24 / 276. szám

1982. november 24. Kelet-Magyarország 7 olvasóink leveleiből Postabontás Szívesség? Levélírónk lakását a kö­zelmúltban újították fel, s írja, rengeteget boszankodott, mert a munka elhúzódott, s a minősége pedig sok kíván­nivalót hagyott maga után. Amikor már úgy tűnt, min­den rendben, akkor jöttek elő az igazi bajok. A csőre­pedés, amely természetesen együtt járt sok egyéb mun­kával : a burkolat, a fal meg­bontásával, s ezek még több gondot jelentettek mint a tu­lajdonképpeni hiba. Amikor a csőrepedést kijavították, a fiatal szakmunkás kijelentet­te, nem tudja tovább folytat­ni a munkát, mert nincs megfelelő anyaga. Felajánlotta, hogy beszer­zi, bár nincs a raktárban, s ez nem egyszerű vállalkozás a részéről. De mindent elkö­vet a cél érdekében. Gondol­ta bizonyára: ha sürgős a háziaknak, megéri, hogy ho­norálják neki ezt a fáradtsá­got. Levélírónk azonnal tudta, mi a teendője, s nem volt fi­gyelmetlen, hálátlan. Hábor­gását azonban nem tudta egy percig sem leplezni, s le­győzni, így került sor e levél megírására is. Felháborítot­ta a fiatalember turpissága, aki alighogy maga mögött hagyta a szakmunkásképzőt, nem a szakma fortélyainak elsajátítására törekedett első­sorban, hanem arra speciali­zálta magát, hogy mellékes­hez jusson minél gyakrab­ban. Egy másik levélíró is ha­sonló dolog miatt háborog. Idős asszony, aki használt bútorokat vásárolt, s azt szál­líttatta haza egy nem is túl­ságosan távoli helyről. A szállítási költséget kifizette, de nem volt, aki a kocsiról a bútort a lakásába bevigye. A kocsit kísérő emberek, no­ha ott ólálkodtak, tudták, hogy mi lenne a kötelessé­gük, de csak néztek egymás­ra. Vártak az ajánlatra, ami aztán itt sem maradt el. De úgy látszik, nem lehettek vele megelégedve — bár az idős asszony nyugdijához ké­pest szép summa volt —, mert munkájukban nem volt köszönet, kis híján törött bútorok kerültek a lakásba. A történetek szinte ki­fogyhatatlanok. Csak abban különböznek egymástól, hogy egyik nagyobb, a másik ki­sebb horderejű. Egyik sze­replője pedig mindig ml va­gyunk, akik szó nélkül le­tesszük a sápot, nem tudunk, vagy nem merünk ellent­mondani, mert ha az utób­bit tesszük, annak mi va­gyunk a kárvallottjai. Ezt a gyávaságunkat, félénkségün­ket pedig mások szépen ki­használják. Ügy tűnik, szí­vességet tesznek, holott köte­lességük volna a feladatukat ellátni. Igaz, úgy is lehet dolgoz­ni, hogy abban nincs köszö­net, de aki így végzi munká­ját, azt úgysem lehet jobb belátásra bírni azzal, ha zsa­rolásának engedünk, a fize­tése mellé még mi nyújtunk mellékest. Ne tegyük, külö­nösen ne, mielőtt kötelessé­gükhöz, munkájukhoz látnak. Soltész Agnes ÍZLÉSTELEN Drazsék egymás közt: — Csak nem Bánfi-hajszeszt hasz­nálsz? ... A közelmúltban egy doboz csokoládés drazsét vettem a gyermekemnek 12,60-ért, me­lyet a Szerencsi Csokoládé­gyár készített. Még szerencse, hogy óvatosak voltunk, s né­hány szemet kigurítva a do­bozból, szemügyre vettünk. Az egyikből ugyanis két he­lyen két-három centis lószőr állt ki. Nem kell mondanom, sürgősen a szemétbe került a doboz, egész tartalmával. A. R. nyíregyházi lakos A LAKÓK BOSSZÜSÁGAI Az épületben lévő tervezé­si és kivitelezési hibák okoz­ta bosszúságainkon túl meg­említjük, hogy lakóházunkat — a Nyíregyháza, Kossuth utca 12. szám alattit — nehéz megközelíteni. A szeptember­re ígért tereprendezés elma­radt, pedig csak azt kértük: legalább az építkezésből visz- szamaradt törmelékeket szál­lítsák el, egyszóval csak egy durva tereprendezést vár­tunk, de ez is elmaradt. A szemétszállítással is sok gon­dunk van. Kevés, hogy he­tente mindössze két alkalom­mal ürítik ki a konténereket. Mire erre sor kerül, a hete­dik emeletig teli van a sze­métledobó. No és a szállítás: minduntalan bosszankodunk miatta. Legalábbis az YG 81 —76 rendszámú kocsit kísé­rő brigádnak rimánkodtunk, takarítsák el maguk után a szemetet, s az ideiglenesen lerakott járdalapokat ne tör­deljék össze. Ez is falra hányt borsó volt. Neuzer Attiláné Nyíregyháza, Kossuth utca 12. szám NYUGDÍJAS­TALÄLKOZÖ November 12-én idős em­berek gyülekeztek az Alka­loida Vegyészeti Gyár étter­mében. A szépen megterített asztaloknál nyugdíjasok talál­koztak, ahol a gyár igazgató­ja adott rövid tájékoztatást. Ezt követően a Móricz Zsig- mond Színház tagjai adtak hangulatos műsort. A szak- szervezeti bizottság vacsorán látta vendégül a nyugdíjaso­kat, majd baráti beszélgetés­sel ért véget a nyugdíjas-ta­lálkozó. Az Alkoloida Vegyé­szeti Gyárnak 297 nyugdíja­sa van. A törődés velük nem­csak az 1957 óta minden év­ben megtartott nyugdíjas-ta­lálkozókban jutott kifejezés­re. A dolgozókat nyugdíjba vonulásukkor a vállalatnál eltöltött évek arányában 500 —1200 Ft-ig terjedő összeg­gel ajándékozza meg a szak- szervezeti bizottság. Évente mintegy 40—45 ezer forint összegű szociális segélyt osz­tunk a rászorulók között, kü­lönös tekintettel az alacsony nyugdíjsakra. Az utóbbi öt évben 43 nyugdíjas részesült kedvezményes üdültetésben. Évente a vállalat autóbuszai­val öt alkalommal országjá­ró kiránduláson vesznek részt az idős emberek. Rádnly Miklós szb-titkár BALESETVESZÉLYES A borbányai szeméttelep­ről jövő járművek a Káliói útra vastagon felhordják a sarat, a város irányába. Bi­zony, ez balesetveszélyes, és különösen az lesz, ha még csapadékosabbra -fordul az idő. Jó lenne, ha a szakem­berek megtalálnák a módját a sárfelhordás elhárításának. K. M. borbányai lakos AZ ÍGÉRET SZÉP SZÓ ... Társadalmi munkában ke­rültek a helyükre azok a csemeték, melyeket az erdő- gazdaságtól kaptunk, hogy a csallóközi nyugdíjasok háza környékén kipusztult fákat pótoljuk. Sajnos, az élősö­vénynek is a mintegy 50 szá­zaléka pótlásra vár. 130—140 bokorra lenne szükségünk, melyre ígéretet kaptunk már többször is, de a közterület- fennta-tó vállalat késik az ígéret teljesítésével. B. A. Nyíregyháza, Csallóköz NEM SZABÁLYOS Megfigyeltem, hogy az utóbbi időben nem sokat tö­rődnek a hússzállítással. Az­előtt a kocsiból a hentesüz­letbe történő szállítás közben gondosan letakarták a húst. Most nem így tesznek, s a minap, amikor néhányan sor­ban álltunk az egyik hentes­üzletben, bizony, manőverez­nünk kellett, hogy hússzállí­tás közben nehogy pecsét ér­je a kabátunkat, ruhánkat. Jó lenne, ha visszatérnének a régi, bevált szokáshoz a húsiparnál, mert mondjuk meg őszintén: gusztusosabb is, higiénikusabb is, ha takar­va szállítják a húst. W. M. Nyíregyháza, Kun Béla utca 39. szám NINCS közvilágítás A 4-es fő közlekedési út városi átkelési szakaszán — a László és a Hunyadi utca térségében — nincsenek még közvilágítási lámpák. A tar­tóoszlopok ugyan a helyükön állnak, de este teljes sötétség van ezen a részen. Pedig megindult a közúti forgalom, s bár lakott településen ha­ladnak a járművek, mégsem igen tarthatják meg az erre előírt városi világítást, hi­szen emellett nem láthatnak, sötétség van. Balesetveszé­lyes. Izsák Imre Nyíregyháza, István utca 50. szám RENDETLENSÉG Kisvárdán, a Tordai út rendkívül elhanyagolt, pisz­kos, szemetes. Az bizonyos, hogy erről egyik-másik, itt lakó család is tehet. Akiket rendre, tisztaságra kellene ne­velni, de jó volna, ha a vá­rosnak is nagyobb gondja lenne erre a környékre. A kisvárdai Tordai utca lakói Szerkesztői üzenetek Szabó Mária tiszalöki. Varga Jánosné csengerúj- falui, Üveges József tisza- eszlári, Révész G. Albertné nyírpazonyi, Mikucz Imre kislétai, Takács Sándor né nyíregyházi, Bagómért Kál­mán nyíregyházi és Sas­halmi Lászlóné nyíregyhá­zi olvasóinknak levélben válaszoltunk. Szerdi Gábor nyíregyhá­zi, Éles Barnabásné nyír- bogáti, Hajdú Gézáné tá- kosi, Szabó Ferenc eper- jeskei, Spánc Imre fényes- litkei, özv. Kokas Ferencné ópályi, Kaszás Józsefné berkeszi, Szluk Andrásné ófehértói, Linzenbold Jó­zsef máriapócsi, Danó Béla hetei, Varga Istvánné nyír­egyházi, Feigel István pusz­taújfalui, Edelényi Aladár- né nyírbátori, Balogh Fe­rencné mezőladányi, Foga- rasi László nyíregyházi, Megyeri Istvánné nyírtele­ki, Butkai István nyíregy­házi, Ladányi Andrásné nyíregyházi, Klein István nyíregyházi, Szatmáry La­josáé hodászi, Üveges Jó­zsef tiszaeszlári, Kiss Bá­lint vajai, özv. Mátéké Györgyné nyíregyházi lako­sok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Andrikó Imréné nyíregy­házi, Gól Józsefné nyírbá­tori és Albecz Tamásné ib- rányi olvasóink kedves kö­szönő soraikat megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Bartus Sándorné gyürei lakost a társadalombiztosí­tási igazgatóság nyugdíj­osztálya többek közt arról is tájékoztatta, hogy öreg­ségi nyugdíjra a hatvana­dik életévét betöltött férfi, és az ötvenötödik életévét betöltött nő jogosúlt, ha tíz­évi szolgálati időt szerzett. Levélírónk amennyiben 52 éves korában a munkavi­szonyát megszünteti, az öt­venötödik életévének a be­töltésekor öregségi nyugel­látásra jogosult lesz, mivel a munkaviszonyának a megszűnése között és az öregségi korhatár betöltése között nem keletkezik öt évet meghaladó megszakí­tás, és természetesen ren­delkezni fog. a nyugellá­tásra feljogosító szolgálati idővel. Az illetékes válaszol INTÉZKEDTEK „Veszélyes konténerek” cím­mel megjelent észrevételre elmondjuk, hogy konténere­ket vállalatunk közúti for­galmában, csalt a Volán 5. sz. Vállalata használ darabárus, begyűjtő tevékenysége során. A vállalat a rakodást saját dolgozóival, saját szervezésé­ben végzi, a konzervgyár közreműködése nélkül. A Volán vállalat képviselőivel egyeztettünk, s mint el­mondták, járműveikről kon­téner nem esett le. Mint ké­sőbbi tájékozódásunk sze­rint megtudtuk, a közérdekű bejelentés gyárunk nyers- áru-forgalmában használt fa tartályládákra vonatko­zott. Ilyen göngyöleget, vala­mennyi velünk partnerkap­csolatban álló termelőszövet­kezet is szállít A cikk meg­jelenését követően intézked­tünk, hogy irányító szolgála­tunk fokozottabban ellenőriz­ze a szabályos rakodást, s a rögzítést. Szerződéses part­nereink figyelmét erre kör­levélben is felhívtuk. Nyíregyházi Konzervgyár Mennyi lehet a betegségi segély? Kinek jár gyes a tsi-ben? özv. Vanczák Lászlóné kállósemjéni lakos 1961-ben belépett a termelőszövetkezetbe, s ott négy évig dolgozott, majd az iparban helyezkedett el, ahol nyugdíjjogosultsá­got szerzett. Levélírónkat úgy tájékoztatták, hogy az ipari nyugdíjas is jogosult 800 öl háztáji földre akkor, ha a ter­melőszövetkezetbe földdel lépett be. Kérdezi, hogy a ház­táji földet vagy annak pénzben történő megváltását kö­vetelheti-e a termelőszövetkezettől? A háztáji föld, illetve annak természetbeni vagy pénz- beni megváltása olyan juttatás, amely csak a termelőszö­vetkezet tagját illeti meg. Tagsági viszony megszűnése esetén — történjen az bármilyen okból — a termelőszö­vetkezetet a termelőszövetkezeti taggal szemben elszámo­lási kötelezettség terheli, ennek keretében a termelőszö­vetkezetbe vitt föld megváltás ellenében a termelőszövet­kezet tulajdonába kerül. Levélírónkat tévesen tájékoztat­ták, mivel nincs jogi lehetősége annak, hogy nem termelő­szövetkezeti tag, úgynevezett ipari nyugdíjas, háztáji jut­tatásban részesüljön. Kiss Lászlóné Szabolcs veresmarti levélírónk 1976. ok­tóber 27-től termelőszövetkezeti tag. 1978. január 25-én gyermeke született, emiatt 1981. januárig gyermekgondo­zási szabadságot vett igénybe. 1981. évben 1650 órát telje­sített a közösben, majd 7 hónapon át tartó betegsége mi­att betegségi segélyben részesült. 1982. augusztus 19-én megszületett a második gyermeke. Sérelmezi, hogy a ter­melőszövetkezet a szülési szabadságra való jogosultságát nem ismeri el, és gyermekgondozási segélyt sem folyósí­tanak részére. Szülés címén azt a tagként dolgozó nőt kell jövede­lempótló készpénzsegélyben (szülési segély) részesíteni, aki a szülést megelőző egyévi időszakban a részére megálla­pított munkát vagy ennél kevesebbet, de legalább az évi 1000 munkaórát teljesítette. Munkában töltött időként kell számításba venni füg­getlenül attól, hogy a tag részére jár-e átlagrészesedés — többek között — a szülési, a betegségi és a gyermekgon­dozási segély időtartamát. A szülési szabadság 20 héten belül az 1 munkanapra járó segély összege, a szülést köz­vetlenül megelőző naptári évben elért részesedés egy nap­ra eső részének 75 százalékánál kevesebb és száz száza­léknál több nem lehet. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag akkor jogo­sult gyermekgondozási segélyre, ha a gyermek születését közvetlenül megelőző két éven belül legalább 90 napon át részt vett a közös munkában, és ha a tagsági viszony a gyermek születésekor is fennáll. A közös munkában töl­tött munkanapok számításánál 10 munkában töltött órát kell egy munkanappal egyenlőnek venni. Gyermekgondo­zási segélyre való jogosultság szempontjából közös mun­kában eltöltöttnek kell tekinteni többek között azokat a napokat is, amelyeken a termelőszövetkezet tagja a beteg­ségi segélyre jogosult volt, gyermekgondozási segélyben részesült, majd szülési szabadságon volt. Levélírónk tehát az elmaradt szülési segély kifizetését és a gyermekgondo­zási segély folyósítását a termelőszövetkezet döntőbizott­ságától jogszerűen követelheti. Palicz Jánosné nyírteleki levélírónk húsz éve tagja termelőszövetkezetnek. Tavaly — mint levelében írja — 183 tízórás munkanapot teljesített. A közelmúltban meg­betegedett, s a termelőszövetkezet részére csak 50 száza­lékos táppénzt fizet. Mint írja a termelőszövetkezet arra hivatkozik, hogy tavaly a szükséges 210 munkanap helyett csak 183-at teljesített. Helyesen járt-e el a termelőszövet­kezet? — kérdezi levélírónk. Az érvényben lévő jogszabályok szerint keresőképte­lenség címén a termelőszövetkezet azt a tagját részesít­heti betegségi segélyben (táppénzben), aki a keresőképte­lenné válását közvetlenül megelőző naptári évben a részé­re megállapított munkát, vagy annál kevesebbet, de férfi tag az évi 1500, nő pedig az évi 1000 munkaórát teljesí­tette. A betegségi segély egy munkanapra járó összege a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző nap­tári évben elért 1 napra jutó átlagrészesedés 50 százaléká­nál kevesebb, és 75 százalékánál több nem lehet A ter­melőszövetkezet tehát jogszerűen járt el, amikor a beteg­ségi segélyt az átlagirészesedés 50 százalékában állapította meg, tekintettel arra, hogy levélírónk az előírt 2100 mun­kaórát nem teljesítette. Dr. Nfltnl Zoltán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom