Kelet-Magyarország, 1982. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-20 / 273. szám

XXXIX- évfolyam, 273. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1982. november 20., szombat A kormány és a SZÓI vezetőinek WO éves a magyar gumiipar Kitüntették a Taurust megbeszélése A Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa képviselői Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének és Gáspár Sándor­nak, a SZOT főtitkárának el­nökletével pénteken a Parla­mentben megbeszélést tar­tottak. A tanácskozáson áttekin­tették a legutóbbi találkozón született megállapodások tel­jesítésének helyzetét és egyetértőén megállapították, hogy a közösen kijelölt fela­datok végrehajtása rendben megtörtént, illetve folyamat­ban van. Ennek keretében a szakszervezetek a kormány felkérése alapján folyamatos segítséget nyújtanak a ter­melés korszerűsítését, az ex­portképesség növelését, az anyag- és energiatakarékos­ság fokozását szolgáló prog­ramok végrehajtásához. A kormány a szakszervezetek javaslatait figyelembe véve intézkedéseket tett a kerese­ti viszonyok javítására egyes szakmákban és munkakö­rökben. Kölcsönösen nagy fi­gyelmet fordítottak az ötna­pos munkahét bevezetésével összefüggő tapasztalatok elemzésére, s azoknak a pót­lólag szükségessé vált intéz- kedésekmék a kiadására, amelyek a megváltozott kö­rülmények között is bizto­sítják a lakosság egészség­ügyi, kulturális, kereskedel­mi ellátásának zavartalansá­gát. A megbeszélésen véle­ménycserét folytattak az 1982. évi terv várható teljesítésé­nek értékeléséről és a jövő évi népgazdasági terv előké­szítésének feladatairól. Meg­állapították, hogy az 1982. évi tervben kitűzött feladatok végrehajtása a folyamatosan nehezedő külső feltételek kö­zött rendkívüli erőfeszítése­ket igényel. Egyetértettek abban, hogy 1983-ban is a népgazdaság egyensúlyi hely­zetének megszilárdítása a leg­főbb követelmény, s hogy ebből kiindulva kell megha­tározni a termelés és az el­osztás előirányzatait. Hang­súlyozták a termelés haté­konyságának, az exportké­pesség fdkozásának, a ráfor­dítások, különösen a fajla­gos energia- és anyagfelhasz­nálás csökkentésének, a ta­karékos gazdálkodás és az e célokat szolgáló programok következetes végrehajtásá­nak fontosságát. A lakosság életszínvonalá­val összefüggő kérdésekről szólva egyetértés volt abban, hogy az 1983. évi tervben a nehezebbé váló körülmények között is figyelmet kell for­dítani a teljes és hatékony foglalkoztatásra, valamint a gyermekes családok és az alacsony jövedelmű nyugdí­jasok helyzetének javítására A vitában számos javas­lat, észrevétel hangzott el — többek között a bérará­nyokról és a nagyüzemi dol­gozók helyzetéről —, ame­lyeket az illetékes állami szervek a lehetőségekhez ké­pest hasznosítani fognak. A tanácskozás résztvevői áttekintették az 1983. évre tervezett bér- és árpolitikát, a terv végrehajtását szolgáló keresetszabályozási és mun­kaerő-gazdálkodási intézke­déseket. Megállapították: mindezek a szabályozórend­szer egészével együtt arra hivatottak, hogy fokozott ösztönzést adjanak a gazdál­kodás hatékonyságának nö­velésére. A tanácskozáson részlete­sen megvitatták a kollektív szerződések 1983. évi módosí­tásával összefüggő gazdasági és szakszervezeti teendőket. A kormány és a SZOT ve­zetői bíznak abban, hogy a gazdasági feladatok megoldá­sában számíthatnak a dolgo­zók aktív közreműködésére és cselekvő támogatására. levelét, amelyben a Minisz­tertanács elnöke a centená­rium alkalmából köszöntötte a vállalat dolgozóit. A vállalat vezérigazgatója ünnepi beszédében méltatta a száz esztendő alatt meg­tett utat, melynek során az 1882-ben alapított, 40 mun­kást foglalkoztató gumigyár 11 ezer fős nagyvállalattá vált. A Taurus hét gyárában évente mintegy kilencmilli- árd forint értékű terméket készítenek, közöttük a világ­szerte elismert acélradiál, textilradiál és traktorabron­csokat, továbbá mélyfúró­tömlőket és kempingcikkeket, melyeknek a világ egyik leg­nagyobb exportálója a Tau­rus. A hazai igények kielégí­tése mellett a vállalat termé­keinek 35—40 százalékát ér­tékesítik külföldön. Külgaz­dasági kapcsolatainak fej­lesztésére a Taurus kölcsönö­sen előnyös, hosszú lejáratú árucsereforgalmi és szakosí­tási egyezményeket kötött a KGST tagországok gumiipari vállalataival. TÁÉV-vállalkoxásban Üzemudvarok aszfaltozása lalat dolgozói építettek utat Mándokon, Tornyospálcán, Szabolcsveresmarton és Kisvárdán .Az idén különö­sen sok utat készítettek a nyíregyházi járás települése­in. Űjjehértón, Demecser- ben, Nagykállóban, Nyírtu­rán, Leveleken, Napkoron és Bökönyben még a tél beállta előtt átadták a megrendelt tanácsi kezelésű utakat. Nyíregyházán az utak kar­bantartása és felújítása, vala­mint a más vállalatok által felbontott útburkolatok hely­reállítása adott sok munkát az idén a vállalat dolgozó­inak. Nemrégiben fejezték be a Dimitrov utca, az Oszo­ló utca és a Selyem utca jár­dáinak felújítását. Oroson a fő utcán két kilométer hosz- szon, a Rozsnyai úton és a Fészek utcán tereprendezést végeztek. A Huszár-soron és a Móricz Zsigmond utcán a felújítást végezték el, az Al­ma és a Bokréta utcát aszfal­tozták. Hamarosan befejező­dik az orosi Szállási út meg­építése is, amely az új, kor­szerű városi szeméttelephez vezet. Erre a városi tanács csaknem 8 millió forintot fordított. Nyíregyházán és a megyé­ben összesen az év első há­romnegyed évében közel 20 kilométer utat épített, illetve újított jel a TAÉV. Figye­lemre érdemes a vállalat vál­lalkozói tevékenysége. Idén a Tiszavasvári Alkaloida Ve­gyészeti Gyár megrendelésé­re 5 milliós értékben térbur­kolást végeztek. A Szabolcs megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat megren­delésére a kisvárdai, vásáros- naményi és baktalórántházi telepein 3 milliós aszfaltozást csináltak meg. Az Egyesült Izzó kisvárdai gyárának épí­tettek sportpályát, a VSZM kisvárdai gyárában térbur­kolásokat. (fk.) A Nyíregyházi Tanácsi Épí­tőipari Vállalat az első há- romnegyedévben mintegy 42 millió értékben végzett me­gyénk városaiban, községe­iben útfelújításokat és korsze­rűsítéseket. Ez 3 milliós ér­tékkel volt több, mint tavaly a hasonló időszakban. A vásárosnaményi járás községei közül Csarodán, Lá­nyán, Tiszaszalkán építettek tanácsi kezelésben lévő uta­kat. A nyírbátori járásban ilyen munkát végeztek Bal- kányban, Nyírbogáton és Nyírgyulajban. A kisvárdai járás települései közül a vál­Növekvő export a megye ipari szövetkezeteiben / Péntekem Nyíregyházán ta­nácskoztak a megye ipari szövetkezeteinek elnökei, és főkönyvelői, önody István, a KISZÖV elnöke értékelte az év eddigi teljesítményét, s adott tájékoztatót az 1983. évre való felkészülésről. Elhangzott: a szövetkezetek termelése az elmúlt év ha­sonló időszakához viszonyít­va 9 százalékkal magasabb. Ezen belül jelentős a kész­termék termelésének 9,5, az építőipar 7,9 százalékos növe­kedése. Elmaradás tapasztal­ható az egyes bútoripari, tex­tilruházati, háziipari, építő­ipari és fodrász tevékenység területén. A szövetkezetek értékesíté­si tevékenységénél 13,4 szá­zalékos a növekedés, azon­ban a belkereskedelmi érté­kesítés 9,7 százalékkal marad el a bázistól. A külkereske­delmi árueladás értéke 842 millió, ez, 20,6 százalékkal magasabb, mint a korábbi. A közelmúltban helyeztek üzembe két új vasalógépet a Kisvárdai Ruházati Szövetke­zetben. Képünkön: Nagy Ká- roiyné a szovjet exportra ké­szülő fiúzakókat vasalja. (Császár Csaba felvétele) Az exportfeladatok teljesí­tésében kitűntek a rakmazi RACITA Cipőipari Szövet­kezet, a baktalórántházi VERTIKAL, a Kisvárdai Ru­házati Szövetkezet és a raka- mazi RAFAFÉM Szövetkezet. Ez a jól szervezett piackuta­tó munkának köszönhető. Az ipari szövetkezetek az év első háromnegyed évében 239 millió nyereséget reali­záltak, ez azt is jelenti, hogy nincs a megyében vesztesége­sen dolgozó szövetkezet. A bérgazdálkodás megfelelt a tervezettnek. A továbbiakban a szolgáltatótevékenység szer­vezeti formáinak korszerűsí­téséről szóló ajánlást vitatták meg a tanácskozás résztve­vőivel­Á MÉM tájékoztatója Szépen kél az őszi vetés A mezőgazdasági nagyüze­mek döntő többségében befe­jeződött a nagy őszi munka, a betakarítás, már csak né­hány megyében van kinn a földeken termény és a gépek ezeken a vidékeken is már az utolsó táblákban dolgoznak — erről adtak tájékoztatást a MÉM-ben az MTI munkatár­sának. Az őszi betakarítás hozzá­vetőleg ,az elmúlt évivel azo­nos időpontban 'fejeződött be, holott a termelőknek a tava­lyinál nagyobb zöldtömeget kellett „lehozniok” a földek­ről. A jól szervezett munkát az időjárás is segítette; ez nemcsak azért bizonyult elő­nyösnek, mert alig volt ki­eső idő a szezonmunkáknál, hanem mert a viszonylag jól járható talajon a gépek is könnyebben boldogultak, ke­vesebb alkatrészre, csereda­rabra volt szükség. Az őszi betakarítás munkája mindvé­gig ütemes volt, a gazdaságok tartották magukat az átve­vőkkel és a feldolgozókkal korábban egyeztetett tempó­hoz, erre azok is tekintettel voltak, és így viszonylag ké­sedelem nélkül került raktá­rakba, illetve a piacra az idei termés. Néhány növényi kul­túránál, mindenekelőtt a gyü­mölcsöknél és jóként az al­mánál azonban adódtak gon­dok; elég gyakori volt az ár­vita és esetenként akadozott a termés átvétele is. A kukorica és a cukorrépa termőterületének alig egy­két százalékán van még dol­guk a betakarító gépeknek, a zöldségföldeken is felszedték már a terményeket. A késői érésű káposztafélék marad­tak utoljára, ezekből kisebb- nagyobb tételek még munkát adnak. A termelők túlságo­san nem is nagyon igyekez­nek, hiszen a fagyok beáll­táig a minőségromlás veszé­lye nélkül földben maradhat a káposzta jó része. Sőt, né­hány üzemben a hagyomá­nyos módszerrel földdel ta­karják be és a talajban te­leltetik át a káposztát, így lényegében friss árut kínál­hatnak majd a következő hó­napokban. Az őszi vetések közül a ko­rábban elvetettek szépen megerősödtek, egészségesek. Az ebben a hónapban földbe kerültek az elmúlt napok eső­zései nyomán szépen és egyenletesen kikeltek. Fejlő­désüket egyelőre semmi sem zavarja. A termelők sokfelé a mélyszántásra vonták össze a gépparkot; ez a munka az el­múlt időszakban gyorsult, a kijelölt terület 80 százalékán forgatták már meg a talajt. Tégla Fehérgyarmatról Az utóbbi években már megszokottá vált, hogy a fehérgyarmati téglagyár dolgozói túlteljesítik esedé­kes tervüket. Különösen jelentős ez azért, mert a B 30-as téglák nemcsak megyénkben, de Sátoralja­újhelytől Szolnokig min­denhol keresettek. A Vo­lán speciális szállítójármű­vei szinte emberi kéz érin­tése nélkül is eljuttatják a téglaköteget; de az áru je­lentős része hagyományos módon jut el a fogyasz­tókhoz. (molnár) MA Vénusz a Korona előtt (2. oldal) A valóság ismeretében (3. oldal) Hétvégi melléklet (5—12. oldal) A héten adták át a 26 millió forintos beruházásból épült ól rakamazl általános isko­lát. (Elek Emil felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom