Kelet-Magyarország, 1982. november (42. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-19 / 272. szám
Több szakember szükséges A tudomány és gyakorlat kapcsolata Ülést tartott a Debreceni Akadémiai v Biiottság Egyaránt fontos a tudomás nyos közélet fenntartása, az alapkutatások és az alkalmazott tudomány összhangjának megteremtése, harmonikus fejlesztése — hangsúlyozta Tétényi Pál akadémikus, a tudománypolitikai bizottság titkára csütörtökön délelőtt Debrecenben megtartott előadásán. A Debreceni Akadémiai Bizottság „Tudomány és gyakorlat” címmel tudományos ülést rendezett, ahol a megjelenteket Bognár Rezső akadémikus, a DAB titkára köszöntötte. Tétényi Pál előadásában elmondta azt is, hogy hazánkban gond, hogy ugyanazt az eredményt jóval több kutató éri el, mint hasonlóan fejlett országokban. A nemzeti jövedelem 3—3,5 százalékát fordítjuk kutatásra, azonban az egy lakosra jutó ráfordítás alacsonyabb, mint más országokban. A gyakorlati alkalmazást jelzi, hogy a kutatóintézetek és egyetemek munkáinak 15—20 százalékát, a vállalati kutatások 55—60 százalékát valósítják meg. Kedvezőtlen, hogy a legújabb műszaki kutatási eredmények bevezetése a gazdaságban lassan halad. Változást hozhat a jobb érdekeltség kialakítása, a vállalati befogadó- képesség emelése. Az ülésen a megyei összekötők és a szakbizottságok vezetői beszámoltak a területükön folyó munkáról. Hársfalvi Péter kandidátus, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola tanszékvezetője a Szabolcs-Szatmár megyei szellemi élet lehetőségeit és helyzetét ismertette. Elmondta, hogy a tudományos fokozattal rendelkezők száma viszonylag alacsony. Ezzel is összefügg, hogy nehezebb a bekapcsolódás a tudományos közéletbe. Ebben segít az MTESZ megyei szervezete. A mezőgazdaság egyre többet profitál az agrártudomány eredményeiből. A környezetvédelmi bizottság nevében Szeifert Gyula, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője olyan példát említett az akadémiai bizottság hasznaként, mint egy javaslat kidolgozását, Nyíregyháza szennyvíztisztításának megoldására. A bizottságnak szerepe van abban, hogy az ágazati minisztériumok esetleges érdekellentétét feloldja a maga eszközeivel. (1b) XXXIX. évfolyam, 272. szám ARA: 1,40 FORINT 1982. november 19., péntek Országos tanácskozás Miskolcon Segíteni a gyenge téeszeket A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemek fejlődésének közgazdasági feltételeivel és lehetőségeivel foglalkozó kétnapos országos tanácskozás kezdődött csütörtökön Miskolc-Tapolcán, csaknem kétszáz szakember részvételével. Mint többek között elmondták, a legutóbbi vizsgálatok szerint jelenleg háromszáznyolcvanöt tartósan veszteséges, illetve alacsony jövedelmű termelőszövetkezet van Magyarországon. Közülük százkilencven a kedvezőtlen földrajzi adottságok miatt, 95 pedig a vissza-vissza- térő ár- és belvízkárok miatt tartozik ebbe a kategóriába. E gazdaságoknak állami támogatással, a társadalmi segítséggel és más gazdaságokkal együttműködésben képesek fenntartani magukat. A tanácskozás előadói és felszólalói azonban rámutattak arra, hogy számos gyenge termelőszövetkezetben a kedvezőtlen földrajzi adottság csak az egyik összetevője a veszteséges gazdálkodásnak. Helyenként és rendszerint következményként más negatív tényezők is halmozódnak: nincs hozzáértő szakember, hiszen nincs ami az adott gazdaságban vonzza az agrármérnököket, közgazdászokat, s általában nehéz olyan segítő partnert, erősebb mezőgazdasági üzemet találni, amely bizonyos termelési területen kooperálna a gyengébbel. A tanácskozás résztvevői mindent összesítve úgy foglaltak állást, hogy a vissza- visszatérően veszteséges, támogatásra szoruló gazdaságok Viszonylag nagy számára, illetve a birtokukban lévő termőterületek nagysága miatt az állami támogatást tovább finomítva, de feltétlenül fenn kell tartani, ugyanakkor — mint azt a vitában felszólalók hangsúlyozták —, fokozni kell a gazdaságok kölcsönös előnyökön alapuló együttműködését, a különböző társulásokat kell létrehozni és ki kell terjeszteni az „erősebb segítse a gyengéket” mozgalmat. Azokon a helyeken viszont, ahol a kedvezőtlen földrajzi adottságok — a domborzati viszonyok, az állandósult talajvizenyő és a belvizek — miatt a mezőgazdasági termelés csak minimális mértékben lehetséges, kisüzemi jellegű termelés- szervezési megoldásokat kell keresni és alkalmazni, vagy különféle szolgáltatásokat végző melléküzemágak létrehozását kell szorgalmazni. A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemek helyzetével foglalkozó országos tanácskozás pénteken folytatódik. MA Becsülni a termőföldet (2. oldal) Válóperek (3. oldal) Nem szabad feladni (3. oldal) Heti tévéműsor (7. oldal) Bolgár napok megyénkben A Hazafias Népfront megyei bizottsága az őszi szolidaritási akció keretében november 18-án bolgár napokat szervezett megyénkben. Ebből az alkalomból Nyíregyházára érkezett Ivan Pejkovsz- ki, a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központ igazgatója, akit csütörtökön délelőtt Gulyás Emilné, a HNF megyei titkára tájékoztatott a megye életéről, a népfrontmozgalom időszerű feladatairól. Délután Baktaló- rántházán barátsági gyűlést tartottak, melyem a bolgár vendégek is részt vettek. Pénteken Záhonyban folytatódik a program, a vendégek megtekintik az átrakókörzetet, barátsági gyűlésen, baráti találkozón vesznek részt. Szombaton Nyíregyházán a Megyei és Városi Művelődési Központtal ismerkednek, ahol délelőtt 10 órakor „Barátaink országai” címmel tíz csapat vetélkedőjére kerül sor a KISZ megyei és városi bizottságának szervezésében, ahol a fiatalok a Bulgáriáról szóló ismereteiket mérik össze. A bolgár napok alkalmából két kiállítás nyílik megyénkben, Baktalórántházán a bolgár gyermekrajz, a megye- székhely művelődési központjában „A szocialista Bulgária képekben” című kiállítást tekinthetik meg az érdeklődők. Üvegipar megyénkben Az üvegipari Művek vásárouuményi üveggyárában Juhász Ilona ólomkristály dísztálakat munkál meg finomcsiszolő gépen. A BEAG—UNIVERSIL labortechnikai gyárrészleg nyíregyházi üvegtechnikai műhelyében Stefán József francia exportra készít laboratóriumi golyós hűtőket. (Császár Csaba felvételei) Felszedték a cukorrépát A nyíregyházi Alkotmány Halászati Termelőszövetkezet dolgozói a császárszállási tóból a külső balágyakba telepítik a halat, ahonnan válogatás és osztályozás után a HALÉRT-hez, illetve a téli telelőkbe szállítják. (Jávor L.) Szántani több műszakban Megtartotta utolsó ülését tegnap a megyei tanács mezőgazdasági szervezési bizottsága. A tanácskozáson értékelték az idei ősz munkáját és megállapították, hogy a gazdaságok összességében jól éltek a kedvező időjárás nyújtotta lehetőségekkel, bár történtek csúszások a vetésben és a betakarításban egyaránt. Ennek részben oka, hogy minden kultúrában rekord- termést kellett betakarítani. A beszámolókban elhangzott, hogy kukoricából már csak néhány százaléknyi terület vár kombájnolásra. A rekordtermést jelzi, hogy a felvásárlásra tervezett meny- nyiség már a raktárakban van. Az utolsó hektárok betakarítását az nehezíti, hogy a legrosszabb talajú táblák várják a gépeket és néhol kevés a szárító is. Befejeződött a cukkorré- paszedés, s ha jó marad az idő, az átadással is végeznek néhány nap alatt. A termés súlyra több a vártnál, a cukortartalom lehetne magasabb is. A betakarításból felszabaduló gépekből mind többet tudnak a nagyüzemek átcsoportosítani a talajmunkákra, és a talajerő-visszapótlásra. A közel 120 ezer hektár szántásra váró terület kétharmadán már megforgatták a talajt; ha az időjárás engedi, két hét elegendő lesz a maradék egyharmadra. A lazább földeken semmi sem akadályozza a munkát, a kö- töttebbek néhol eléggé kenődnek. Nagyon fontos a talajmunkák gyorsítása nyújtott, és több műszak szervezésével, hogy ki ne fagyjon az eke a földből. Szó volt a tanácskozáson az almahelyzet alakulásáról is, amivel változatlanul sok a gond. Hétfő óta már csak hűtővagonokban történhet exportszállítás, alma viszont még mindig sok van a gazdaságokban. (és)
