Kelet-Magyarország, 1982. november (42. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-17 / 270. szám
1982. november 17. Kelet-Magyarország Idő Levélíróink idejűket sokszor arra fecsérlik — olykor a családtagjaik is — hogy a szerelő nem érkezik időben, vagy éppen nem is mondja meg a szolgáltató vállalat, szövetkezet, körülbelül mikorra várhatja a megrendelő a szerelőt, akit a javításhoz hívtak. A családok többségében gyerekek, felnőttek napközben nincsenek otthon. Jó eset, ha van egy nyugdíjas nagymama, vagy nagyapa, aki átvállalja a várakozás óráit, napjait. Senki sem szeret várakozni, főleg feleslegesen. Van aki szabadságot kénytelen kérni azért, hogy a televízióját vagy a gázboylert megjavíttathassa. Hogyne bosszankodna az idegesen várakozó megrendelő, amikor esetleg nem is azon a napon érkezik a szerelő, amikor ígérte, amikor ő szabadságot vett ki. Ez már több mint bosz- szúság, mert pazarolják az időnket, ami pénzbe kerül. Pedig sokat beszélünk a pazarlásról, az ésszerű takarékosságról. Mégis: munkaidőnk, szabad időnk egy részét valamiféle üresjárat tölti ki. Ügy tűnik ilyenkor, hogy egyesek lebecsülik mások idejét, egyre olcsóbbnak tartják az időt, de csak a mások idejét. Mert ugyanakkor, ha fizetnünk kell a szolgáltatásért, a szerelő nálunk töltött idejét ugyancsak meg kell fizetnünk. Ezért kellene jobban megszervezni a szolgáltató hálózatot, mégpedig úgy, hogy maximálisan figyelembe vegyék a megrendelők drága idejét. Egy szóval jó lenne, ha hozzánk is alkalmazkodnának ilyen tekintetben is. Hiszen ők vannak értünk. Amikor valaki ilyen apró-cseprő magánügye miatt akár csak órákra kénytelen elmaradni a munkából, bizony ez termeléskiesést jelent, nemcsak az egyén jövedelem- csökkenését. Ha valaki szabadságot kér ezért, akkor semmiképpen sem tekinthető a kiesett idő lógásnak. Mégis van benne valami bosszantó, mert kényszerű dolog, melyet el lehetne kerülni. Akik szeretik az értelmes, hasznos munkát, azok joggal bosszankodnak, ha hiába várakoztak, maradtak távol munkahelyükről. Mert ennek mégcsak eredményét sem látja, pedig arra mindenki kényes, hogy tevékenységének eredményét, annak anyagi és erkölcsi elismerését lássa. Az idővel való gazdálkodást jelenti a jó szervezés a szolgáltató iparban ( is. Meg lehetne ázt tenni, hogy pontos időbehatárolással határoznák meg, hogy ekkor és ekkor megy a szerelő. A felesleges várakozás, a szerelő hiábavaló utazása (amikor a megrendelőt nem találja otthon) neki is pazarlás. A társadalom jelentős fizikai és szellemi energiát enged ki ezáltal is a kezéből felhasználatlanul. Soltész Agnes JÁRDASZEGÉLY, FOGHfJ Nyíregyházán a Derkovits és a Lővey Sándor utca sarkán az út ég a járda kockakővel van kiképezve. Mindkét oldalt oly életveszélyes — mert a kövek kilazultak — , hogy én például a közelmúltban majd bokatörést szenvedtem. Nem több, mint egy néhány négyzetméteres területről van szó. Jó lenne a balesetveszélyt mielőbb el— Nekünk így a jóóó. hárítani. Van még egy másik észrevételem is: a Mező utca 7—9. és a 27—29. számú porták már régóta elhagyottak. A gaz benőtte, kóborkutyák rejtekhelye, vagy éppen illegális szeméttelep. R. I. Nyíregyháza, Stefkó u. 12. sz. alatti lakos BOSSZÚSÁG Gyakran utazom Nyíregyházán a 17-es autóbuszjárattal. így tapasztalom, hogy e járat szinte rendszerességgel a Jókai téri állomásról késve indul, mikor mennyivel, így aztán míg űticélja végére ér, bizony az 5—10 percből még több késés lesz. Jó lenne az indulási időt pontosan megtartani, mert a megállókban elhelyezett menetrendeknek csak így lesz hitelük. Id. Rozman Gyula Nyíregyháza, Toldi u. lakos zaj az Éjszakában November 10-én éjjel fél- tizenkettőkor az Űj utca lakói nagy robajra, zörejre ébredtek. Az álmaikból felriadok nem tudták elképzelni, mi történt. Csak akkor, amikor ablakot nyitottak, látták, hogy nincs földindulás, „csupán” a közterületfenntartó vállalat emberei gyűjtötték a szemetet. Már ahol ki volt téve. Ugyanis legtöbben éjszakára nem szívesen hagyják a teli edényeket sem a szabadban, egyrészt mert vannak akik borongatá- sukkal szórakoznak, vagy éppen az éj leple alatt elviszik a jóravaló edényeket. Nagyobb volt tehát a zaj, mint az eredmény, mert ezen az éjszakán nagyon sok házban ajtó mögött maradt a szemét. Igaz, a vállalat megtette a magáét, letudta a dolgát, de ahogy másutt, itt sem mindegy, hogy milyen eredménnyel. L. J. nyíregyházi lakos ÖSSZEHASONLÍTÁS Mindig háborgók, amikor a Kelet Áruház előtt elmegyek, mert oly szemetes, piszkos e környék, hogy méltatlan az áruházhoz. Ilyenkor mindig magam előtt látom a Nyírfa Aruház gyakran szorgoskodó dolgozóit, amint sepregetnek, takarítják az üzlet előttti térséget. Igaz . a Kelet Áruház helyzeti hátránya, hogy itt autóbuszmegálló is van, viszont úgy vélem, ha ez az áruház is többet adna környezete tiszta-' ságára, a környéke rendjére, a kontraszt nem . volna oly éles. M. I.-né Nyíregyháza, Rákóczi u. lakos KÍGYÓZÓ sor Nyíregyháza közkedvelt kenyérboltja a Szarvas utca elején lévő, amit bizonyít a népes vásárlóközönség. Mindennap négy és hat óra között kígyózó sor látható az üzletben, s előtte. A várakozás mindenkinek kényelmetlen, épp ezért érthetetlen, hogy az említett csúcsidőben legtöbbször miért csupán egy eladónő dolgozik az üzletben. Nem győzi gyorsabban a munkát, miközben gyarapodik a sor, melynek egy része az utcán áll, hiszen az apró üzletben viszonylag csak kevesen férnek. Ez a hideg időben különösen kellemetlen. Könnyen lehetne segíteni ezen. T. M.-né Szarvas utcai lakos közvilágítás Sajnos, még mindig nincs közvilágítás Nyíregyházán, a Toldi utca páratlan oldalában — a Vécsey és a Damjanich utca közötti szakaszán. Immár évek óta sötétben botorkálnak az arra lakók, akik szép számmal vannak^ hiszen időközben felépült a Szamuely lakótelep is. Valamelyest javulna a helyzet, ha a Toldi utca 55/a és 55/b számú házak előtti lámpákat megjavítanák. Erre már ígéretet kaptunk korábban is, de az ígéret teljesítése elmaradt. Most félünk, hogy újra itt van a tél, s a föld fagya miatt nem tudják majd a javítást elvégezni. Ez utóbbi dolog tehát sürgős intézkedést kíván. A Toldi utcai lakosok FIGYELMESSÉG Panaszomat az október 20-i Fórum rovatban közölték, amikor is szóvá tettem, hogy nem lehet a városban timsót kapni. Szeretném megosztani örömömet, másrészt elmondani, hogy az emberek milyen figyelmesek, segítőkészek tudnak lenni. Levelem megjelenését követő napokban szinte elárasztottak apró csomag'okkal, melyekben timsó volt. Köszönettel nyugtáztam valamennyit, de a legnagyobb örömet azok a gyerekek okozták, akik a minap egy pohárkában, maguk által kristályosított timsóval ajándékoztak meg. A 2-es számú gyakorló iskola növendékei voltak, akik elmesélték, hogy Kálnai Istvánné tanárnő vezette rá őket erre az érdekes kémiai jelenségre, s az ő ösztönzésére készítették a kristályt számomra. Mint pedagógus, rendkívül örültem annak, hogy a játszvatanítás mellett a gyermekeket ez a fiatal pedagógusnő emberségre is oktatta egyúttal. Gebri Mihály Nyíregyháza, Makarenko utca 110. szám Szerkesztői üzenetek Kneisz István budapesti, ifj. Lakatos István nyíregyházi, Tóth Imre mező- ladányi, Dúrbák Jánosné nyírlövőd olvasóinknak levélben válaszoltunk. Korbács Gyula kisvár - dai, Papp Sándor porcsal- mai, Zsurkai András nyírtass!, Neuzer Attiláné nyíregyházi, Szondy Jó- zsefné nyírmeggyesi, Gál Józsefné nyírbátori, Kiss József nyírteleki, özv. Vanczák Lászlóné kálló- semjéni, Baba Istvánné szabolcsi, Máthé Györgyné nyíregyházi, Pop Margit nagyhódosa, Antal József- né nyíregyházi, Szappanos Mihály nyíregyházi, Boros Gáborné berkeszi, Ráskay Imre nyíregyházi, Kása Andrásné nyíregyházi, Lakatos László rétköz- iberencsi, H. Papp János nyíregyházi, özv. Berták Istvánné virá- nyosi, Sallai Tamás nyíregyházi, özv. Virág Mihályné kótaji, Petróczi József újkenézt, Petró Ti- borné sóstóhegyi, Koszto- lánszki József tokaji, Voss György orosi lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Papp Endréné tiszarádi, özv. Borbély Józsefné ke- mecsei, Matuzsa Ilona nyírteleki olvasóink kedves köszönő sorait megkaptuk. örülünk, hogy segíthettünk. Tompa Ferencné komorói lakos hűtőszekrényét megjavították. Varga Béla nyírtéti lakos által kért kémény- vizsgálatot a kommunális és szolgáltató vállalat elvégezte. Mihalkó József keme- csei olvasónk ügyében a községi tanács javasolta, hogy a vízműfej lesztésá hozzájárulását függesszék fel, mivel levélírónk utcájában a csőhálózat még nincs lefektetve, és annak megvalósítása még bizonytalan. Az illetékes válaszol HELYJEGY „Helyjegy a piacon” címmel megjelent észrevételre közöljük, hogy a 14/1968. XII. 21. Bk. M. sz. rendelet 11. paragrafusa előírja, hogy „A helypénz mérvét, a helypénz kivetésének, beszedésének módját a vásár-, illetve pi- actartó tanácsrendelettel határozza meg.” Nyíregyháza Város Tanácsa az 1981. évi 3. sz. rendeletével szabályozta a piac- és vásár tartás rendjét, a helypénz mértékét, kivetésének és beszedésének módját, e rendelet 12. paragrafusa (1) bek. értelmében „Az áru mennyisége után kell a helypénzt megfizetni az őstermelőnek ...” Tehát az elfoglalt terület nagysága után kell helypénzt fizetni az állami, szövetkezeti szerveknek, magánkereskedőknek, kisiparosoknak és a használtcikk- piacon árusítóknak. A tanácsrendelet teljes szövege a piaccsarnokban ki van függesztve, valamint a csarnok mögötti szabadpiacon is meg- (található. Nyíregyháza Városi Tanács V. B. Piac- és Vásárgazdálkodási Iroda MEGVIZSGÁLTÁK A szeptember 29-i Fórum rovatban „Ki a felelős” címszó alatt közölték az egyik Nyíregyháza, Öszőlő utca 107. szám alatti lakos panaszát, melynek alapján az épületben fogyasztói felülvizsgálatot végeztünk. Szeptember 26-án este huzamosabb ideig mértük a feszültséget, melynek értéke a szabványnak megfelelő volt, s annak nagysága a mérés ideje alatt jelentősen nem változott. A mérést a fogyasztásmérőnél végezték szerelőink, így a panaszban szereplő feszültségingadozást a belső vezetékben fennálló és időszakosan jelentkező lazulás okozhatja. E berendezés felülvizsgálata iránt is intézkedtünk. TITÁSZ Vállalat nyíregyházi üzemigazgatósága flz Igazolatlan mulasztásról A GYES í£S A TÖRZSGÁRDATAGSÁGI IDŐ Czine József jármi olvasónk nyugdíjaztatása alkalmával szerzett tudomást arról, hogy 28 év és 224 nap szolgálati idővel rendelkezik. A 25 éves jubileumi jutalmat mind ez ideig nem kapta meg. Kérdése az, hogy kitől kérheti? Olvasónknak két körülményt kell tisztázni. A szolgálati idő nem mindig azonos a munkaviszonyban töltött idővel. A 28 év szolgálati időből feltételezhető, hogy rendelkezik 25 éves munkaviszonnyal. Ezt pontosan meg lehet állapítani a társadalombiztosítási igazgatóság határozatából. Nem munkaviszony például az 1950. január 1. után eltöltött tanulói jogviszony, a javító-nevelő munka időtartama. Amennyiben a nyugdíjaztatás évében 25 éves munkaviszonnyal rendelkezett és a nyugdíjaztatása óta három év még nem telt el, megalapozottan követelheti a volt munkáltatójától a jubileumi jutalmat. Ha időközben új munkaviszonyt létesített, kérelmét az új munkáltatónál terjesz- sze elő. Mák Istvánné kisvárdai levélírónk 1968 évtől dolgozik az egyik üzemben. 1974-ig határozott, ezt követően határozatlan időre létesített munkaviszonyt. Időközben 1971— 1974-ig, majd 1975—1978 évig gyermekgondozási szabadságot vett igénybe. A munkáltató képviselőjének tájékoztatása szerint még nem rendelkezik tízéves munkaviszonnyal, mert a határozott idő nem számítható a munkaviszonyba. Olvasónk további kérdése, hogy a gyermekgondozási szabadságot figyelembe lehet-e venni a törzsgárdatagsági viszonynál? A határozott és határozatlan időre létesített munkaviszony között nincs különbség, azokat mindig össze kell számolni. Olvasónk leveléből nem derül ki, hogy 1968— 1974-ig hány esetben és mennyi időre létesített munka- viszonyt. Valószínűnek tartjuk, hogy ebben az időben volt olyan időszak, amikor nem rendelkezett munkaviszonnyal, amit nem is lehet beszámítani, attól függetlenül, hogy gyermekgondozási segélyt folyósítottak részére. A törzs- gárdatagságba a munkáltató — helyi szabályozásnak megfelelően — nem köteles minden munkaviszonyban töltött időt beszámítani még akkor sem, ha azt ugyanannál a munkáltatónál töltötte el. Ilyennek minősíthető többek között a gyermekgondozási szabadság időtartama, Tilk Ferenc balsai olvasónk éjjeliőrként dolgozik az egyik vállalatnál. Munkarendjük szerint minden héten péntek délutántól hétfő reggelig ketten látják el a szolgálatot. Váltótársa kérésére az építésvezetségen engedélyezték, hogy egy-egy hét végén egy személy lássa el a szolgálatot. Váltótársát a művezető szombaton azzal állította ki a munkából, hogy olvasónkat munkára berendelte, illetve az ilyen munkaidő-beosztást nem engedélyezte. Olvasónk a berendelésről nem tudott, így szolgálatra nem is jelent meg, ezért a vállalat két nap igazolatlan mulasztást írt be. Ezt azért is sérelmezi, mert az évi rendes szabadságát még nem vette igénybe, aminek terhére ezt a két napot el lehetett volna számolni. A munkaidő mértékét, beosztását a műszakok számát és azok kezdetet, valamint végét a kollektív szerződésben kell szabályozni. Annak betartása mind a munkáltatóra, mind a dolgozóra kötelező. Olvasónk leveléből nem derül ki, hogy milyen beosztású személy engedélyezte az előírttól eltérő szolgálatot. Erre csak akkor lett volna lehetősége, ha a kollektív szerződés vonatkozó előírásait megváltoztatják. Miután ez nem történt meg, a művezető az előírásoknak megfelelően járt el akkor, amikor a munkarend betartását megkövetelte. Az azonban természetes, hogy olvasónkat be kellett volna rendelnie. Ezért a művezetőt mulasztás terheli. Azt javasoljuk, hogy kérelmével forduljon a munkaügyi döntőbizottsághoz, ahol a mulasztást tisztázni lehet és a felelős személy megáliapítasát követően olvasónkat mentesíthetik. Megjegyezzük, hogy 62 órás szolgálatot egy ember folyamatosan ellátni nem tud, így ilyen munkaidő-beosztást a jogszabályok nem tesznek lehetővé. Az igazolatlanul mulasztott napokat a munkáltató nem köteles a szabadság terhére elszámolni. Nagy Mihály || . <881 4 «1 'Ili } <88 j Jlll
