Kelet-Magyarország, 1982. november (42. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-16 / 269. szám
1982. november 16 Kelet-Magyarország 7 HORGÁSZOKNAK Szezonvég ? Propoliszért Nyírbogéira A világ legjobb méze az akác... Oj népszokás van kialakulóban. Régen tollfosztóba, fonóba Járt a falu apraja-nagyja, ma almát hámoznak. Van úgy, hogy csak a család, másutt a szomszédok is összejámak. Hasznos időtöltés. A máskülönben olcsó alma — Ipari feldolgozásra vagy cefrébe kerülne — meghámozva 6 forintot, 6 forint 50 fillért ér. Zsuk Jánosné Nyirbogáton most emiatt mentegetőzik. Az este almát hámoztak és még nem mosta föl a konyha kövét. Annyi baj legyen. Különben is már belefeledkeztünk egy érdekes beszélgetésbe a ház urával, Zsuk János nyugdíjas fodrász kisiparossal. Téma: a méhek. Mindenek előtt egy kis történet arról, miként is kezdődött. — Amikor hazajöttem a fogságból, mint kezdő kisiparosnak nagyon kellett a keresetkiegészítés. Péter Sándor bácsi javasolta, méhészkedjek. Mondtam, félek a méhek csípésétől. Kinevetett, majd kijelentette: mindenekelőtt azt tanuld meg, a méh nem csíp, hanem szúr. Megtanultam és még sok mindent ... Ezen a nyáron 80 család méh gyűjtöttte a mézet a kisiparosnak. £s amire büszke: szín tiszta akácmézet. — Az akácot szeretem, kedvelem. Én a méheimet évente csak egyszer viszem el az akácerdő alól Nyírlugosra, az Állami Gazdaság gyümölcsösébe a fák beporzására. Aztán csak akác. — Mennyi mézet gyűjt egy méhcsalád? — Az attól függ. Számít, hogy milyen erős a család, menynyi a virág, milyen az időjárás. Én akácmézből 30—40 kilogrammot pergettem családonként. — Sok a munka, a vesződés a méhekkel? — Aki szeret velük foglalkozni, az észre sem veszi. Mindenesetre, aki komolyan veszi a dolgát, az talál munkát magának a kaptár körül. Nem írok le, nem jegyzek le mindent, hiszen egy hosszú elbeszélés következett arról, miként élnek, dolgoznak a méhek, miként készítik az anyabölcsőt. Csodálatos világ. Ki-ki megfigyel valamit, például azt, hogy a kirepülő anya (királynő) mindig azt a herét választja párnak, amelyik legtovább tud vele együtt szállni. — Na és a munka? Dallamsze- rűen megy minden. Igen, a méhek dallamra végzik a munkát, ezzel búzdítják egymást, vagy a herék a munkásokat gyűjtésre? Órákig el lehetne hallgatni a nyugdíjast, a méhészt. Jó megfigyelő. De hát mi propoliszért jöttünk. A propolisz melléktermék. Ragacsos, barna massza és ki tudja miért gyűjtik a méhek? Tény, ezt az anyagot évek óta jó pénzért felvásárolják, külföldre szállították gyógyszer alapanyagául. Most az országban is terjed, a reuma, a hátcsigolya és csípőizületi fájdalmak, gyomor- és bélproblémák gyógyítójaként. Egy méhész, okleveles gépészmérnök szabadalmaztatta azt a készítményt, amelynek a propilisz a legfőbb alapanyaga. Természetesen Zsuk Jánosnak is van propolisza. Q is összegyűjti, eladja és őszintén mondja: — Nem tudnám megmondani pontosan mi ez. Valami olyan dolog, mint disznón a zsír . .. Propolisz tehát van és beszélgetünk újra a méhekről. Kiderül, a házigazda nem csupán méhészkedik, de elnöke a helyi szakcsoportnak, sőt egészség- ügyi szakfelügyelő is, körzete Nyírbogát, Nyírgelse, Nyírmi- hálydi. — Sok méhész van a községben. — Lehetne több is. A szakcsoportnak 19 tagja van, a méhcsaládok száma 765. Nyírgelsén tizennyolcán méhészkednek, Nyír- mihálydiban nyolcán. Az egészségügyi körzetemben 1228 a méhcsalád. Egyszóval van munkám bőven ahhoz, hogy a tisztemet jól lássam el. — Miért csinálja? — Mert szertem. Mondtam, fiatalon féltem a méhektől mert szúrnak. Viszont jól jött az a pénz, amit kezdőként a méhekkel kerestem. így aztán a sors, a gyakorlat megtanított méhészkedői, a méhek szeretete megismertetett a méhek világával. Most már nem tudnám abbahagyni. Közel a tél, a kaptárak környéke elcsendesült. A gondos méhész már megtette előkészületeit a teleltetésre. Gyékénnyel, szalmapámával védi mézelő munkásait a fagytól. Gondol a téli etetésre is. Ahol nincs elég vadvirág nektár a kaptárakban, oda kristálycukrot ad. — Mert az élet megy tovább. A méhek télen nem alszanak. Készülnek az új évre, az új tavaszra. Az ember segítse őket ebben. , Végül egy üveg méz. A méhész mutatja. Fehér és tiszta, mint a kristály. Valódi akác. A világ legjobb mézeként tartják nyilván, amit itt, az országban, a szabolcsi és más akácosokról gyűjtenek a méhek. Seres Ernő Á szőlő ültetése A szőlőt a nyugalmi időszakban — fagymentes napokon — ültethetjük. Az őszi telepítés ugyanolyan eredményes (ha előzőleg kellően elkészítettük a talajt), mint a tavaszi — márciusi, áprilisi — ültetés. Sima vesszővel homoki saját gyökerű ültetvényeket telepíthetünk. (A sima európai vessző alsó és felső nódusza (csomója) közötti távolság 45 cm, illetve a nódusz feletti és alatti rész hosz- sza öt-öt cm legyen.) A vessző vastagsága maximum 12 mm, illetve minimum 6 mm közti nagyságrendű legyen. Saját gyökerű ültetvényt legkönnyebben és legbiztonságosabban gyökeres európai vesszővel telepíthetünk. így ültethetjük a homoki szőlőket. A filoxéra gyökérlakó alakja — hegyvidéken — csak a kötött talajon telepített „gyökérnemes” európai szőlőket pusztítja! Ezért saját gyökerű európai szőlőt kötött talajra telepítenünk nem szabad. A filoxéra az amerikai alanyfajták gyökerein is megél, de azt nem károsítja jelentős mértékben. Ezért az oltvány — föld alatti — alanyrésze amerikai, a föld feletti „nemes” — termő — része pedig európai fajtából áll. (A 75% kvarcot tartalmazó homoktalajokban a filoxéra nem él meg.) így tehát oltványszőlőket gyökeres oltványokkal telepítünk! A gyökeres vesszők és az oltványok „iskolában” nőtt vesszőit egy rügyre vágjuk vissza, gyökerüket pedig aszerint kurtítjuk vissza, hogy fúróval vagy gödörbe telepítünk-e. Ha fúróval telepítünk, a talpgyökereket egy-két cm-re, ha gödörbe ültetünk, úgy 10—12 cm- re vágjuk vissza azokat. (Ameny- nyiben oldalgyökereket is találunk, akkor azokat majdnem tőből távolítsuk el.) Az előkészített gyökeres anyagot 48 órára áztassuk be, hogy a vesszők jól megszívják magukat. Ha a területen pajorkártételtől kell tartanunk, akkor az ültetési anyagot mártsuk 0,2%-os Ditri- fon 50 WP-s agyagpépbe. Pajorral erősen fertőzött területre ne telepítsünk. Az ültetvény talaját akkor kell okvetlenül fertőtlenítenünk, ha négyzetméterenként átlagosan 4—5 fiatal (Li—le stá- diumú) vagy 1—2 idős (Lj stádi- umú) lárva található a területen. Jó talajfertőtlenítő szer a Hungária L—2 0,5 kg/100 m>, a Hungária L—2 0,2 kg/100 m^, a Basu- din 5 G 0,35 kg/100 m2, vagy a Diazinon 5 G 0,35 kg/100 m1 meny- nyiségben kiszórva és a talajba dolgozva. A fúrós ültetés sokkal gyorsabb és kevésbé költséges, mint a gödrös. Mivel pedig fúróval telepítve éppen olyan jó eredményt kaphatunk, mint a gödörbe ültetéskor, ezért ahol csak lehet, fúróval telepítsünk. Az ültetés menete a következő: az ültetőfúróval lyukat fúrunk, a vesszőt a lyukba helyezzük, majd a talajt a vesszőhöz nyomjuk. Az ültetés mélységére mindig nagy gondot fordítsunk. Mind a mély, mind a magas ültetés hátrányos! A sima vesszőket úgy tegyük le, hogy a felső rügyük kerüljön a talajjal egy szintbe, a gyökeres vesszőnél, a visszavágott oltványnál pedig az oltásforradás kerüljön a talaj szintjével egy magasságba. Az ültetést az elültetett vesz- szők illetve oltványok gondos felcsirkézésével (felkupacolásá- val) fejezzük be. (széles) Háziasított szeder Á gyümölcsfák távolsága a telek határától Mielőtt kijelöljük a fák helyét, meg kell határoznunk, hogy telkünkön hova ültethetők gyümölcsfák s mi a legkedvezőbb te- nyészterület növényeink számára. A szőlő- és gyümölcstermesztésről szóló MÉM-rendelet [25/1970. (XI. 26.) MÉM sz. r.) pontosan meghatározza, hogy az ingatlan tulajdonosa milyen legkisebb ültetési távolságokat köteles betartani. Belterületen és zártkerten belül szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcsös egyéb bokor esetében: 0,50 métert: három méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében: 1,00 métert: három métertől magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs és egyéb bokor esetében : 2,00 métert. Külterületen, zártkertien kívül: gyümölcsfaiskolái nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte-, ribiszke- és málnabokor esetében: 0,80 métert; minden egyéb gyümölcsbokor esetében 2.00 métert: birsalanyra oltott körtefa, továbbá őszibarackfa esetében: 2,5 métert: törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,50 métert: vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszifa esetében: 4,00 métert; cseresznyefa esetében: 5,00 métert; dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa eseté- *ben: 8,00 métert. Külterületen, zártkerten kívül, ha a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy zártkert, gyümölcsbokor és gyümölcsfa kivételével: egy méternél magasabbra nem növő bokor esetében: 0,80 métert; két méternél magasabbra nem növő bokor esetében: 1,20 métert; két méternél magasabbra növő bokor esetében: 2.00 métert; fa esetében: 8,00 métert. Közút és vasút mentén — ha a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy zártkert — minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot legalább egy méter, három méternél magasabbra növő fát és bokrot legalább három méter távolságra szabad telepíteni. A fák tenyészterületét, sor- és tőtávolságát a növények igénye határozza meg. Sz. Cs. Új könyv Dr. Várkonyi József—Áts Eteléné dr. Kecsketartás a kisüzemben A ház körüli állattartás sokoldalú támogatása, a tenyésztői kedv fellendülése, a gida- hús és értékesítési lehetőségei, a kecsketejfogyasztás előnyeinek felismerése folytán a háztáji kecsketartás is reneszánszát éli. A kisgazdaságok kecsketartásának újabb lendületet adott a nagyüzemekben megindult kecsketenyésztés, ahonnan beszerezhetik a tenyészállataikat és szaktanácsokat is kaphatnak munkájukhoz. Eh' "Z adnak útmutatást a szerzők, akik saját tapasztalataik alapján tájékoztatják olvasóikat a kecske hasznáról, a tenyészállatok kiválasztásáról, a tenyésztési módszerekről, a kecske takarmányozásáról, a fejés és az ápolás módjáról. Fontos tudnivalókat közöl a kecske betegségeinek megelőzéséről, majd a „Mitől lesz gazdaságos a kecsketartás?” kérdésre keresik a választ. Végül a kecske termékeinek felhasználását ismertető fejezetben a kecsketej felhasználási módjairól szólnak. A szerzők a „Gidahús a konyhában” c. fejezetben kitűnő receptekkel örvendeztetik meg az olvasót. Borhibák, bőrbetegségek kezelése A borok rendellenes elváltozásait két nagy csoportba soroljuk: bőrbetegségek és borhibák. A helytelenül használt hordók gyakran okoznak dohos, penészes ízt. Ilyenkor nyűt szellőztető fejtésre és kénezésre van szükség. Ha a kellemetlen íz ezek után sem szűnik meg, akkor ak- tivszenes kezelést kell alkalmazni. Könnyen előfordulhat, hogy egyszeri szénkezélésre nem szűnik meg a bor Ízhibája. Ilyen esetben ezt a munkát többször meg kell ismételni. A helytelen tárolás következtében fellépő különböző íz- és szaghibákat szellőztetéssel, derítéssel, illetve aktívszenes kezeléssel korrigálhatjuk. A fehértörés a savban szegény boroknál igen gyakori jelenség. Ilyen esetben kemény borral való házasítást kell alkalmazni, illetve citromsav- adagolást. A feketetörés iz zömmel lágy boroknál fordul elő. Szintén kemény savas borral kell házasítani. Sok esetben azonban nyilt, szellőztető fejtés is elegendő a hiba megszüntetésére. A borok házasításánál először mindig kis mennyiséggel próba- házasítást végezzünk. Az arányokat gondosan jegyezzük fel, hogy majd a teljes menenyiség- nél is ezt alkalmazzuk. Fémes törést leginkább a borba került vas okozhat. Ezt megakadályozhatjuk az időben végzett kékderítéssel, illetve — a későbbiek során — citromsav- adagolással. A rezes törés nem túl gyakran előforduló borhiba. Oka a borban lévő réztartalom. Szellőztetéssel, kékderítéssel azonban könnyen megszüntethető. A fehérjekiválás oka a túlságosan hideg tárolóhely. Okozhatja még a helytelen fejtés, illetve a rossz házasítás is. Bentonitos derítéssel, hideg-meleg kezeléssel a zavarosság megszüntethető. Borkőkiválásnál a bor zavarossá válik. Leggyakraban a hideg tárolóhely okozza. Borkősav-hoz- záadásával megszüntethető. Nem megfelelő hőmérsékleten, főleg a túlságosan meleg helyen tárolt boroknál gyakori hiba az úgynevezett fáradt íz. Ez szénsav hozzáadagolásával, illetve hidegebb helyiségbe való átfejtéssel megszüntethető. Borkezelési munkák végzésénél ne feledjük, hogy sokkal köny- nyebb a borhibákat megelőzni, mint azokat korrigálni, illetve megszüntetni. Ezért a szükséges borkezelési eljárásokat mindig pontosan és időben végezzük el. K. K. Elterjedt horgászhiedelem: a november a legrosszabb hónap, mivel a szokásos halfogási „szezonidőknek” már vége, a vizeken pedig általában még nincs olyan jég, hogy érdemes lenne próbálkozni lékről. A néhány erőművi meleg víz (Bánhida, Oroszlány, Lőrinci) és a két folyómenti hőerőmű (Leninváros és Százhalombatta) kivételével inkább hagyjuk abba a horgászást __És a meleg vizeken is csak pontyot lehet fogni, azért az 1—2 engedélyezett pontyért meg annyit utazni .,, Nos, mint minden babona, persze ez sem igaz. Kezdjük a meleg vizekkel: amikor és ahol a telepítési tilalom véget ér, ne csak pontyozni induljunk el. Lőrinciben és Bánhidán süllő is van, nem is kevés, nem is kicsi. Bárhidán a kitartó pergetőhorgász lepődhet meg igazán: november végén is lehet harcsát fogni. Szabályosan. Oroszlányban pedig a ponty mellett amúr, érzékenyebb szerelésre dóvér és ezüstkárász, pergetve pedig éppen télen igen nagy balinok foghatók a meleg vizű kifolyótól néhány száz méterre végig, ahol partról lehet horgászni. Százhalombattán a dunai részen november végén már márnát is lehet fogni, úsztatva, gilisztával, de még néhol eszik a paduc is. De nemcsak a meleg vizek horgászhatók novemberben. A Tisza H. víztározót ilyenkor engedik le, és a holtágakban sok a csuka. Meg a „villongás” horgász és halőr között. Mert a halőr ragaszkodik hozzá: 3 csuka fogható, utána a csukázást abba kell hagyni. A horgász meg 100—200 kilométerről ide autózott, egy óra alatt fogott három csukát — most menjen haza? Ideje lenne felvetni a kérdést: nem kellene mindezen változtatni? Például a tihanyi Belső-tó mintájára nyüt horgászversenyeket kiírni csukára, az alábbi feltételekkel: 100 forint nevezési díj mellett minden horgász annyi csukát fog, amennyit csak akar — de csak a három legnagyobbat viheti el. A többit, amelyik él (márpedig a csuka szívós hal), azt tartálykocsikba kell tenni, és a csukaszegény horgászvizekbe telepíteni, amelyik elpusztul, azt a HALÉRT útján értékesíteni lehetne. Jól jár a horgász, mert csukázhat kedvére, és egész napra csak fog három-négy kilósat is, jól járnak a rablóhalszegény egyesületek a környező megyékben, jól jár a rendező horgászszerv, mert bevétele van a versenydíjból, és az értékesített csukákból. Mindenesetre jobb megoldás, mint ugyanezeket a csukákat az ágas- bogas kubikokból, holtágakból kínlódva lehalászni ... Beszéljünk más vizekről: a Tisza és a Körös zsilipjeinél ilyenkor kezd összegyűlni az ívásra vonuló menyhal, haldarabbal a legnagyobbak éppen november végén foghatók. A Dunán még minden gátnál eszik a süllő, de Jó néhány ismert helyen a paduc, és főleg a jász is táplálkozik még. Azokban a horgásztavakban, ahol bodorka van, érdemes keszegez- ni, mert a nagyobb bodorkák előszeretettel esznek télen is — azután esetleg meglepődhetünk, ha a finom keszegezőre egy-egy még el nem vermelt potyka is ráakad ... És a legmeglepőbb, hogy a harcsa vermelőhelyein ilyenkor is eszik! Kákafokról, a Körös-holtágról, Dunaföldvárról, a Solti holtágról, s ráczkevei Duna-ág néhány pontjáról évek óta jönnek a hírek: a villantózók, vagy a kishallal mártogatók novemberben jutottak szép harcsazsák- (mányhoz! Van tehát mire és hol horgászni, csak meg kell próbálni. Jő fogást! Sz. J. I. Halásszák a császárszállási tavat Mint arról lapunk egy korábbi számában hírt adtunk, az idén teljes egészében leengedik a császárszállási tározó vizét. Ez napjainkban részben megtörtént. A tározó vizét oly mértékben engedték le, hogy az a lefolyócsatorna két oldalán összpontosul, és ebben van jelenleg a tó-egész halállománya. A több mint hetvenöt hektáros vízterületből jelenleg csak egy csík látszik, ez viszont hallal teljesen tele van. A lehalászáshoz a nyíregyházi Alkotmány Halászati Termelőszövetkezet látott hozzá. A lehalászást bérmunkában végzi a halászati termelőszövetkezet. A szerződés értelmében a tó teljes halmennyiségét lehalássza és felvásárolja. A munkák befejeztével a tó maradék vizét is leengedik, és szárazon fog állni a tó februárig. A mederben megpróbálják gyéríteni a hínárt, és esetleg egyéb medermunkákat is végeznek. Február végével a tó, vizét ispiét felengedik; 1 ; Ahogy az idő engedi a császárszállási horgászvizet az intézőbizottság újra halasit ja. A ha- lasítás méretéről, és a tóba helyezett halfajtákról, és azok méretéről a tavasz folyamán értesítik a közönséget. Azt tervezi az intéző bizottság, hogy a következő szezonban kielégítő mennyiségű és méretű hallal fogják várni a horgászó közönséget, (s. i.) Tájkép a Tisza-híddal, horgászokkal. (Sigér Imre (elvételei) Nem új növényről kívánok írni, hiszen az olvasók jól ismert növényről kapnak információt. Ize és zamata gyermek- és felnőtt korúak romantikájához tartozott. Sokan talán még ma is — akik tehetik és módjuk van rá, és ismerik a lelőhelyeket is — szívesen gyűjtik hegyes, erdős vidéken. Fogyasztható friss gyümölcsként is, de kitűnő alapanyaga házilag előállított téli csemegénk is. Ezt a vadontermő és kíméletlenül „tüskés” növényt a tudomány segítségével az ember „megszelídítette”. így vált egy tüskés erdei növényből a házunk tájának igen értékes, új vitamin- forrásává, illetve közkedvelt növényévé. Mivel magam is rendelkezem néhány bokorral, így saját tapasztalatom alapján bátran állíthatom, hogy jobb és harmonikusabb íz- és zamatanyaggal rendelkezik, mint a nagy múlttal rendelkező „testvére”, a málna. Gyümölcse tartósabb és kevésbé hullékony. Termőképessége kifogástalan. Nem vízigényes, a szárazságot viszonylag jól elviseli. Igaz, támberendezést igényel, de ényegesen egyszerűbbet, mint a huzalos szőlő. Hasonlóan a többi bogyós roko- íához, a szeder is a másodéves lermőrészeken hozza a pikánsan Ízletes bogyóit, melyek érési ideié augusztus 10. és szeptember 10. között van. Igaz, ekkor még lazában dúl a dinnye-, őszibarackos szőlőszezon, de nem árt az egyhangúságot megtörni valami kuriózummal. Különösen akkor, ta a nyár végén és „vénasszo- íyok nyarán” gondolunk a mogorva, hideg, vitaminszegény téli estékre, hiszen a szeder kitűnő oefőzési alapanyag is. A tőtávolságot célszerű 2 m-ben negállapítani. Az ültetésre alkalmas, gyökeres dugványok elű- íllltására nagy gondot fordítanak íz előállító üzemek. Ezért kerül i háziasított szeder műanyag konténeres kiszerelésben forgalomba. Eddig az árudában hiánycikk /olt, de most kapható a Korányi íti gyümölcsfa és díszcserje be- zásárlóhelyen. Igaz, még mindig korlátozott számban, de már van. Kedvező esetben — néhány év núlva — talán a piacon is fogunk » gyümölcsével találkozni. Dr. Fodor Tamás Hazafelé menet horgászatból.
