Kelet-Magyarország, 1982. november (42. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-16 / 269. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. november 16. SiKABÁTOK SVÁJCBA A baktalórántházi VERTISZ Szövetkezet NSZK és svájci exportra készít síkabátokat. Képünkön: Lengyel György né szállításhoz készíti elő a divatos sportkabátokat. (Császár Csaba felvétele) Újig elegendő Raktárban a zöldség, gyümölcs A KÉPERNYŐ 1 ELŐTT AUTÓKLUB Tíz miniállomás Hazánk tizenkilenc megyéje közül nálunk van a legkevesebb tagja a Magyar Autóklubnak. Nem a szervezetlenség, hanem a szűkös anyagi helyzet magyarázza ezt, de mostanra gyökeresen megváltozott a helyzet. Mátészalkán már épül, mintegy másfél millió forintos költséggel a klub új műszaki állomása, s hamarosan hozzákezdenek Nyíregyházán is a műszaki bázis építéséhez. A Debreceni és a Tünde utca kereszteződésében 8 millió forintos költséggel épülő új műszaki állomást a legmodernebb berendezésekkel szerelik majd fel, ahol — akárcsak Mátészalkán — lehetőség lesz a gépkocsikon mindazon műszaki vizsgálatokat, javításokat elvégezni, melyeket a közlekedés biztonsága megkövetel. A két nagy műszaki bázis mellett a tervek szerint tíz ■úgynevezett miniállomás is épül a megyében, melyek közül négy — Kisvárdán, Nagycserkeszen, Fehérgyarmaton és Nyíregyházán — már működik, ahol a legszükségesebb műszaki berendezések, javító- eszközök a klubtagok rendelkezésére állnak. Az autóklub természetesen nemcsak a gépkocsik javításával, vizsgálatával foglalkozik, egyre nagyobb szerepet vállal, a gépjárművezetők • képzésében is. Ebben az évben például 320 fő beiskolázását tervezte, s lett belőle csaknem ötszáz. Nagy részük Nyíregyházán tanult, ám tanfolyamot szerveztek Tiszavas- várban és Tiszadadán is, ahol ötvenegyen szerezték meg a jogosítványt, (bg) Egy évvel ezelőtt az Ibrá- nyi Építő és Szakipari Szövetkezet nagyhalászi tévéjavító részlegét megszüntették. Tóth József üzemvezető-helyettes így indokol: — Csak veszteséget jelentett a szövetkezetnek ez a szolgáltatás. Sokszor álltunk anyaghiány miatt. A volt műhelyben még mindig ott hever néhány kimustrált tévé, nem kell az a kutyának se ... Márton Lajos tévészerelő — aki a részleget vezette — több tanulót nevelt fel. Ma négyen-öten is értenek a szereléshez a faluban. — Ismerősöknek megcsináljuk, de a szövetkezetnek nem lett volna értelme fenntartani a bizonytalan kimenetelű szolgáltatást. Átjöttem teljesítmény-elszámolónak. Az ibrányi szövetkezeti központban Fignár Ottó műszaki vezető megerősíti a hallottakat: Nyíregyháza legnagyobb, s legjelentősebb zöldség-gyümölcs éléskamrája a Szabolcs megyei ZÖLDÉRT Vállalat borbá'nyai telepe. Juhász Ernő, az értékesítési raktár vezetője elmondta; a téli tárolás befejezés előtt áll, ami azt jelenti, hogy a zöldség- és gyümölcsféléknek mintegy 90 százaléka már raktárakban, tárolókban van. Innen biztosítják Nyíregyháza és körzete, valamint Záhony ellátását, s gondoskodnak elsősorban a városok: Nyírbátor, Kisvárda, Mátészalka, Fehér- gyarmat, Vásárosnamény lakosságának téli ellátásáról is. Így biztosítva van 1983-ban is a szántóföldi friss zöldségfélék megjelenéséig a megye ellátása. Juhász Ernő elmondta, hogy burgonyából több faj— Ügy láttuk, nincs is rá igény a faluban. Az adminisztráció, a raktározás sok pénzt felemésztett, és a ráfizetést más területen kellett volna kigazdálkodni. A Gelka tévéműszerésze, Maczkó István hetente egyszer jár ki Nagyhalászba. — Általában 10—15 tévét hoznak egy alkalommal javítani. Ha anyaghiány miatt nem kell várni, ott helyben elvégzem a szükséges szerelést. Egy-kettő mindig akad, amelyiket be kell hozni a központi szervizbe. Gulyás Ferenc, a nagyhalászi pártbizottság titkára két tűz közt érzi magát. — Teljesen jogos, hogy a veszteséges ágazatot felszámolta a szövetkezet. A natát tárolnak, összesen mintegy 7 ezer tonna mennyiségben. S nemcsak a jelentkező igényeket tudják kielégíteni burgonyából, de ha szükséges, Budapest ellátásába is be tudnak segíteni. Keresett zöldségféle télen a fejes és kelkáposzta, a vöröshagyma és a leveszöldség. Fejes és kelkáposztából mintegy 1200 tonnát tároltak, és vöröshagyma is rendelkezésre áll a disznóölésekhez mintegy 500 tonnányi. Ahhoz, hogy az igényeket megfelelő minőgyobb bajt ott látom, hogy ,nem csak a híradástechnikai eszközöket, de a háztartási gépeket sincs aki megjavítsa. Lépten-nyomon hallani a faluban, hogy nincs szabó, a fodrász messze van és nem is ért a divatos frizurákhoz. Évek óta szorgalmazzuk egy szolgáltatóház építését. Helyet kapna benne a fodrász, az órás, a háztartási gépszerelő, a szabó. De míg ez nem készül el, marad az áldatlan állapot. Legalább a Patyolathoz hasonló túrarendszert kialakíthatnának több szolgáltatási ágazatban is. A tanácselnök, Vass Sándor egyelőre konkrét időről nem is tud beszélni: — A megyei tanács és a KIOSZ tavasszal felmérte a szolgáltatóház építésének körülményeit. Nekünk mindössze telket kell adni, a megyei tanács 400 ezer forintot, a többit a KIOSZ adná. Természetesen a szolgáltatóház leendő mesterei, a kisiparosok is beszállnának valamilyen összeggel. Tavasszal ez kútba esett, jövőre ismét megnézik, Nagyhalászban-e a legindokoltabb támogatni egy ilyen ház építését, (tóth) ségben is ki tudják elégíteni, Makóról, Békéscsabáról is szállítanak Szabolcsba vöröshagymát. Leveszöldségből összesen félezer tonnányit tárolnak, s a szükséges utánpótlásról is gondoskodnak. Nem lesz hiány a télen a kedvelt céklából, a feketeretekből és a disznóvágásokhoz szükséges kolbászízesítőből a fokhagymából sem. Jól felkészültek a várható ünnepekre. Mákból a jelentkező igényeket ki tudják elégíteni. Sajnos nem mondható ez el dióbélből. Tormából a jelentkező igényeket kielégítik, bár úgy tűnik az ára magasabb lesz. A Szabolcs megyei ZÖLDÉRT Vállalat borbányai telepe igyekszik a téli hónapokban is primőr zöldségfélékkel ellátni elsősorban a megyeszékhelyt és a többi várost. Folyamatosan biztosítják a fejes salátát, uborkát, a hónapos retket, paradicsomot, zöld és hegyes paprikát és a népszerű kínai kelkáposztát. Ezeket a primőröket elsősorban Bács és Békés megyékből szállítják Nyíregyházára, hetenként két alkalommal. Ízletes téli csemege a sütőtök. Ennek egy részét a híres nagydobosi termelési körzetből biztosítják. Gesztenyéből folyamatos, jó ellátás várható és a vitamindús savanyított káposztából is mintegy 100 vagon vár a nyíregyházi fogyasztókra. Jó ellátást ígért az értékesítési raktár vezetője gyümölcsfélékből is. Almából minden mennyiséget kielégítenek, több fajta és minőség áll rendelkezésére a vásárlók- jnak egészen tavaszig. Körtéből is megfelelő mennyiséget tároltak, s az üzletekbe szállítása folyamatosan, történik. Esetenként a beérkezéstől függően import szőlővel kívánja bővíteni a választékot a ZÖLDÉRT Vállalat, s gondoskodik elsősorban Nyíregyháza és a megye városainak ellátásáról, (fk.) Emberi és államférfiul nagyságához méltó módon és szépen emlékezett meg a múlt héten a Magyar Televízió Leonyid Iljics Brezs- nyevről, életéről, munkájáról. A gyászhoz illően a műsort is megváltoztatták, ahol szükség volt rá. Komolyabbra hangolták. Igen jó gondolat volt a szerkesztőktől, hogy A főtitkár című dokumentumfilm után a Solohov regényéből készült Emberi sorsot vetítették. Azt hiszem, ez a film a szovjet embernek a második világháborúban tanúsított hősiességét, rettenthetetlenségét és kitartását, a mindig újra és újra kezdett küzdelem emberi szépségét, mélységes humanitását példázva, egyben példázata Leonyid Iljics Brezsnyev életének is. Nem csupán azért, mert a háború első napjától az utolsóig katona volt, a frontokon harcolt, hanem azért is, mert ő is — mint a szovjet emberek annyi millióan — azt védte, amit addig épített. Mert őt a háborúban is a béke végső célja vezette, hogy folytathassa a szocializmus építését. Ahogyan Solohov hőse, Szokolov sorkatona tette a háború után, egyben a jövőt szimbolizálva azzal, hogy újrakezdve a békés életet, egy elárvult gyermeket fogadott fiává, a jövőt dédelgetve ezzel. Brezsnyev is, a jelen mellett a jövőnek dolgozott. Sorsa egy volt a nép sorsával. Ezért illett hozzá megemlékezésül Bondarcsuk filmje. Harminc évvel ezelőtti amerikai közéleti légkört ábrázol a Perbefogott félelem című amerikai film, Lamont Johnson rendező alkotása, melynek forgató- könyve John Henry Faulk A nálunk is rendkívül népszerű szovjet-kirgiz író, Csingiz Ajtmatov (szül. 1928-ban) egyik legjobb kisregényének, Az első tanítónak a rádióváltozatát iktatta műsorába vasárnap délelőtt a Kossuth adó. Szerencsés programbővítés volt, a gyásznapokhoz jól illeszkedő. A modern — és a legjobb hagyományokban gyökerező — realista kirgiz próza megteremtőjének ez a balladisztikus hevületű és szépségű műve nem nélkülözi a forradalmi pátoszt, egyszersmind olyan sajátosan nemzeti, mondhatni egzotikus környezet- és társadalmi állapotrajzot vázol föl, ami ma is nagyon tanulságos. Mindenekelőtt: a rádiójáték (Puskás Károly kiváló adaptációja) meggyőző hitelességgel érzékeltette, hogy milyen mélyről, milyen elmaradottságból indultak a szocialista felemelkedés útjára az autókban (jurtaszállásokon) lakó, nomadizáló közép-ázsiai népek. Az írni- olvasni tudást kizárólagosan birtokló mullahok (mohamedán papok) kiváltságát, s a maradiságot megtörő komszomolista Gyujsev (Kozák András szuggesztí- ven lelkes hangalakításában), a később filozófiai doktori címet szerzett árvalány pályára indítója 1924- ben, a juhhodályból átalakított iskolában — a forradalmi-romantikus korszak azonos című regényéből készült. A mai húszon- és harmincévesek csak a tankönyvekből tudhatnak a mccar- thyzmus szakaszára, amely az amerikai, politikai életet a második világháború után, az ötvenes években mérgezte. Mi, akkori fiatalok az újságokból szerezhettünk tudomást erről a polgári szabadságjogokat semmibe vevő politikai gyakorlatról. Most ebből a filmből megérezhettük ennek a nyomasztó légkörét is, azt, hogy az egyének életére milyen bénító hatással nehezedett a gyanakvás, ha egyszer valaki felkerült a feketelistára. Nálunk is volt ilyen, ha más előjellel is. Az sem kedvezett a társadalmi kibontakozásnak. Ezt a korszakot a mi íróink is megírták, filmek is készültek belőle. Mégsem haszontalan, ha ennek a most vetített amerikai filmnek a kapcsán is emlékezteti üli önmagunkat: annak a gyanakvással teli korszaknak nem szabad megismétlődnie! Érdekes, tanulságos volt az Amerikai dokumentumok című sorozat harmadik filmje, A válság évei. A nagy gazdasági világválságról, amely a harmincas évek elején az amerikai gazdaságot teljesen tönkretette, s a belőle való kilábalás különféle kísérleteiről. Egyebek között — és főleg — Franklin Delano Roosevelt elnök új gazdaság- és társadalompolitikájáról, amely sokat javított a helyzeten, de valójában mégsem tudta igazán és végérvényesen kihúzni a bajból az amerikai gazdaságot. Érdemes ezt a dokumentumfilm-sorozatot figyelemmel követni. Seregi István jellegzetes képviselőjeként mutatkozott meg. Csakúgy, mint az eredetileg tudatlanságra kárhoztatott, tehetséges kirgiz lány (Venczel Vera és Tolnay Klári megszemélyesítésében) pályára indítása. Csoda-e, hogy a lánynak az első tanítója örökké felejthetetlen élményt, nosztalgikus szerelmet is jelentett? Én is azt hiszem, amit Ajtmatov sugall: nem, annak ellenére, hogy a legkiválóbb tanítvány megtalálta életének értelmét és célját mind társadalmi tevékenységében, mind személyes boldogságában. De azt az első tanítójával közösen ültetett két nyírfát soha nem tudja feledni, s fájdalmában azért hagyja ott az idejekorán az új iskola avatásának az ünnepségét, melynek ő az ünnepi szónoka ... Kissé többet írtam a megszokottnál a rádiójáték tartalmáról. Ám engedtessék meg nekem, hogy közvetlenül a nagy forradalom utáni kor történetének a rádiójátékbeli kifejező megidé- zése (ilyen szűkre szabott metszetben!) kevésbé be- S mutatható lett volna. Végül * ne feledkezzenek meg né- ■ hány markáns színészi ka- i rakteralakításról: Szirtes í Ádám, Siménfalvy Sándor f és Somogyi Erzsi teljesít- í ményéről, valamint Kővári E Katalin rendezői munkájáról sem. Merkovszky Pál A tárgyalóteremből Késelők A fél Büntető Törvénykönyvet „végigkóstolta” márRácz Mihály 30 éves máriapócsi lakos: volt büntetve testi sértésért, betörésért, garázdaságért, emberölés kísérletéért, de hát... Most július 25-én Rácz a máriapócsi presszóban italozott már délelőtt. Többen voltak a presszóban, többek között ott ült Kanalas Zoltán is az ismerőseivel, Horváth Józseffel, Pongó Józseffel. Kanalasék később kimentek a presszó elé és ott beszélgettek, s hamarosan utánuk ment Rácz is. Kanalas és Pongó között — italosságuk következtében — vita keletkezett, s a vitába beleszólt a közelben tartózkodó Rácz is. Kanalas rászólt a szirttén italos Ráczra, hogy ne avatkozzék bele a mások vitájába. — Nem tetszik? — kérdezte erre Rácz Kanalastól és belenyúlt a kézitáskájába, kihúzva abból egy nagyobb méretű kést. Rácz a késsel Kanalas felé csapott, de Horváth József észrevette a szándékát és ellökte a kés elől Kanalast. így a szúrás Hor- váthot érte, a jobb felkarját szúrta meg. A kés láttán Kanalas is kést kapott elő, meg is szúrta vele Ráczot. Rácz könnyebben sérült meg, Horváth József sérülése azonban húsz nap alatt gyógyult. Az ügyben a Nyírbátori Járásbíróság dr. Illés Béla tanácsa hirdetett ítéletet, és Ráczot súlyos testi sértés miatt — mint többszörös visszaesőt — tíz hónap börtönre büntette és két évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet jogerős. <-n) Nyíregyházi képeslap. (JL.) Akadozó szolgáltatás ______ Tévé a lomtárban aIíU'IMmiuett
