Kelet-Magyarország, 1982. október (42. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-06 / 234. szám

1982. október 6. Kelet-Magyarország olvasóink leveleiből Postabontás Kistermelők Levélírónk kétszáz csa­lád sérelmével fordult szerkesztőségünkhöz, Kál- Iósemjénből. Írja, hogy va­lamennyien kistermelők, jövedelmük jó része e te­vékenységből származik. Az idén is értékesítési szerződést kötöttek a Nagykállói ÁFÉSZ-szel. Uborkát termesztettek, melyhez a szövetkezet ad­ta a vetőmagot. Levél­írónk szerint — és társai­nak is ez a véleménye — a vetőmag nem volt megfe­lelő, így nem tudták azt a terméshozamot produkál­ni, amit vártak, amit kel­lett volna, vagyis jelentős jövedelemtől estek el a rossz vetőmag miatt, ami­ért a szövetkezetét hibáz­tatják. Kártérítési igé­nyükkel megkeresték a szövetkezet vezetőségét — de mint írják — ügyüket nem rendezték. Nem egyszerű Jeckét ad­tak fel a kistermelők a szövetkezetnek. Ugyanis az elvetett magról kellett né­hány hónap elteltével el­dönteni, hogy az termőké­pes volt-e, vagy sem. A Nagykállói ÁFÉSZ szakértőt kért fel, aki a ZÖLDÉRT Vállalattal egyetemben folytatott vizs­gálatot. Ez kiterjedt a kér­déses Budai félhosszú uborkafajta termőképes­ségének és betegségekre való hajlamosságának és a gyakorlati termesztésének a vizsgálatára. A szakértő megállapította, hogy ez a fajta a korai termesztésre kiválóan alkalmas. A ter­melők által leadott téte­lekben azonban sok volt a kelleténél nagyobb mére­tű, ami abból is eredhe­tett, hogy az egyes szedé­sek között több idő telt eL Vagyis esetleg hamarabb kellett volna az uborkát leszedni, mint azt tették. Olvassuk a szakvéleményt: ez év időjárása sem ked­vezett a szántóföldi ubor­ka termesztésének. Mint a szakértő mondja, az idei termés csak 60—70 száza­lékos a tervezetthez viszo­nyítva. A szakvélemény végül is így zárul: „a ter­mesztéssel és felvásárlás­sal kapcsolatos panasz nem írható a fajta rová­sára”. A szövetkezet nem ke­rült könnyű helyzetbe a szakvélemény megszüle­tése után sem. Hiszen évek óta tartó partneri kapcsolatról volt szó, s ezért sem mindegy a szö­vetkezet számára, hogy a kistermelők reklamációja hogyan zárul. Megelége­désükre, avagy továbbra is elégedetlenek marad­nak, ami a későbbi kap­csolataikra feltétlenül ki­hat. Meg kellett tehát a szövetkezetnek keresnie az „arany középutat”. Ügy döntöttek, hogy termelőn­ként felmérik az igénybe vett vetőmagot, s szerző­dött és a teljesített meny- nyiséget és a közös érdek figyelembevételével dön­tenek a jövedelemkiesés dolgában. így a kisterme­lők sem veszítik el terme­lési kedvüket. . Soltész Ágnes VESZÉLYES KONTÉNEREK — Potyogó konténerek. (Kiss Ernő rajza) • Nyíregyházán a Tiszavas- vári úti felüljáró előtt a konzervgyárból kijövő ko­csikról nemegyszer láttam konténereket leesni. Bizo­nyára a gondatlan rakodás­ból eredt ez az igen veszélyes helyzet, egy olyan forgal­mas helyen mint itt, ahol autó autót ér. Jó lenne tehát na­gyobb gondot fordítani a konténerek rögzítésére, míg baleset nem történik. M. B. Nyíregyháza Lengyel utcai lakos TALÁLT PÉNZTÁRCA A történetnek magam is szemtanúja voltam. A tisza- dobi gyermekvárosból tíz ta­nuló kerékpár-kirándulásra ment Tiszalökre nevelői kísé­rettel. A program szerint megtekintettek egy kézilabda­mérkőzést is. A mérkőzés után Huber Lajos tanuló egy pénz­tárcával jelentkezett a ne­velőjénél: „Tanár bácsi, ezt az egyik pad alatt találtam”. A tárcában a tulajdonos ki­létére utaló irat nem volt, így azt bevitték a rendőrségre. Ott tudták meg, hogy a tár­ca közel háromezer forintot tartalmazott. Még az atadás ideje alatt megérkezett a tár­ca tulajdonosa is, akinek öröme határtalan volt, mert előző nap felvett havi fizeté­sét veszítette el. A becsületes megtalálót Huber Lajost megjutalmazta, akiről tudom, hogy mindössze 120 forint a havi zsebpénze, és mégse esett kísértésbe a pénztárca láttán. Karacs S. Béla A LEVÉLRE FELFIGYELTEK Az augusztus 25-i Fórum rovatában megjelent észre­vételemre — amelyben a dia­betikus sütemények hiányá­ra panaszkodtam — a Nyír­egyházi Sütőipari Vállalatnál dolgozó Fekete Zoltánná la­borvezető kedves meglepetés­sel válaszolt. Néhány nap múlva csomagot hozott a postás, melyben cukorbeteg kisfiam részére piskótalapot küldtek. Igaz, én nem félkész tortalapra gondoltam, ha­nem azt szeretném, ha a hét­nek legalább egyik napján kész tortát, édessüteményt lehetne kapni, vagy rendelés­re készítenének. A sütőipari vállalat figyelmességét na­gyon köszönöm, s gondolom, hogy idővel meg fogják ol­dani azt is, amire levelem­ben utaltam. Sári Józsefné Nyírszőlős, Csabagyöngye utca 96. szám ELHANYAGOLT SÍROK Nyíregyházán az Északi te­metőben a II. világháború polgári halottainak közös sír­ja elhanyagolt. Egyik részére ez nem vonatkozik, de az ócska rozsdás kerítéssel kör­bekerítettre igen. Festékes­dobozokkal telidobálva a sí­rok, melyeket dudva borít. Különösen akkor tűnt fel ez az elhanyagoltság, amikor az egyik Békéscsabáról érkezett személy érdeklődött e sírok­ról, mivelhogy az ő hozzátar­tozója is ott nyugszik. Szé­gyenkeztem, mint városla­kó az elhanyagoltság, a ke­gyeletsértő nemtörődömség miatt. M. S.-né Nyíregyháza, Lenin téri lakos keres Nyíregyházán is megjelen­tek a parkolóórák. Jó len­ne, ha itt is — úgy tudom más városokban is tekintettel vannak erre — ezeken a par­kolóhelyeken 2—3 helyet rok­kant személyek kocsija ré­szére kijelölnének, s itt esetleg díjmentesen parkolhatnának. A legsérelmesebb ugyanis számukra, ha úticéljuktól tá­vol eső részen tudnak csak megállni, s onnan gyalogol­niuk kell, ami fárasztó, meg­erőltető a számukra. Kukucska István Nyíregyháza, Erdősor 8. szám TILTÖ TÁBLA Az egyik szeptember végi reggelen arra ébredtünk, hogy á házunk elé — a Gari­baldi utca 51—57 számú — az éj leple alatt egy parkíro­zást tiltó táblát helyeztek el. Ezek a lakások hét lépcső­házból állnak, s érthetetlen, hogy a 45—49-ig terjedő rész előtt meg lehet a gépkocsik­kal állni, előttünk pedig nem. Semmilyen körülmény nem indokolja ezt az intézkedést véleményünk szerint. Sőt, a mi helyzetünk annyival rosz- szabb, hogy nincs is a kör­nyéken más parkolóhely, de még garázsunk sincs, noha hét évvel ezelőtt — beköltö­zésünkkor — emiatt megke­restük a lakásszövetkezetet, de még csak válaszra sem méltattak bennünket. A nyíregyházi Garibaldi utca 51—57 számú ház lakói Szerkesztői üzenetek Balogh Istvánná nagy- ari, Márföldi János sóstó- gyógyfürdői olvasóinknak levélben válaszoltunk. Mészáros József kékesei, Kálmándi Attila őri. Ha­lász István géberjéni, Maj- láth Istvánná kocsordi, Gacsályi Lajosné vásáros- maményi, Balázsi Balázs- né 'tiszaszalkai, Szabó Jó­zsefné vásárosnaményi, Boros András porcsalmai, Szabó Ilona nyíregyházi, Belme László nyíregyházi, Bobik Istvánná újféhértói, Tutkovics Imre tornyos- pálcái, özv. Bertók 1st? vánné virányosi, Fedor ■ Sándor nyírszőlősi, Doros József vásárosnaményi, Lukács Péterné újkenézi, özv. Fóris Zoltánná vásá­rosnaményi lakosok ügyé­ben az illetékesek segítsé­gét kértük. Bartha Imre tiszavidi levélírónkat a társada­lombiztosítási bizottság tá­jékoztatta. Kemenyiczky Antal nyírparasznyai olvasónkat az illetékesek többek közt arról is-tájékoztatták, hogy az érvényben lévő rendel­kezés értelmében az ál­lampolgárnak az állami egészségügyi ellátás igény­bevétele céljából szüksé­ges utazási költségét lehet megtéríteni. A jogosultság csak akkor állapítható meg, ha beteget orvos utalja és az utazás szük­ségességét igazolja, vagy kórházi gyógykezeléssel kapcsolatosan merüí fel az utazási költség. Zsindelyes Károlyné győrteleki olvasónk pana­szát orvosolták. Jónás Sándor győrteleki lakos a reklamált családi pótlékot a termelőszövet­kezettől megkapta. Réz Erzsébet székelyi levélírónk adókedvez­ményben részesült, mivel a hatvanadik életévét be­töltötte. Gál Józsefné nyírbátori lakos részére, s egy kis­korú gyermeke után — március 1-től, tehát visz- szamenőleg is — katonai családi segélyt állapítottak meg. Áz illetékes válaszol IGÉNY SZERINT „Kevesebb járat” címmel a szeptember 1-i Fórum rovat­ban megjelent észrevételre közöljük, hogy az ötnapos munkahét bevezetésével Nyíregyháza, Kabalás bokor között egy időben szombati napon valóban megszűnt a két kifogásolt autóbuszjárat, mert egyetlen vállalat, intéz­mény sem tartott rá igényt. Az eltelt időszak alatt ezzel kapcsolatos reklamáció nem érkezett vállalatunkhoz, és a gyakorlati tapasztalataink is azt igazolják, hogy tömeg- közlekedési igény ebben az időben nincs. A reggeli 20—30 perces késések valóban elő­fordultak, ennek megszünte­tése érdekében a kisvárdai főnökségünkön keresztül in­tézkedtünk. Volán 5. sz. Vállalat Nyíregyháza n munkaviszony megszüntetésének módozatai Szegedi Béláné vajai levélírónk munkahelyet változ­tatott, s gyermekének születése után az új munkáltató a munkakönyvét „szerződése lejárt” megjegyzéssel címére megküldte. Olvasónk ezt azért kifogásolja, mert vele szer­ződést nem kötöttek, illetve határozott időben nem álla­podtak meg. Kérdése, hogy ezzel milyen hátrányok érték? Munkaszerződést szóban és írásban lehet kötni. A ha­tározott időre létesített munkaviszonyt — ha az a harminc napot meghaladja — írásba kell foglalni. Olvasónknak ha nem foglalták írásba a munkaszerződését és több mint harminc napig foglalkoztatták, munkaviszonyának helyre- állítása érdekében forduljon a szövetkezet döntőbizottsá­gához. A határozott időre szóló munkaszerződés vagy a kikötött próbaidő, a szülési szabadság megkezdését köve­tően lejár, a gyermekgondozási segélyt tovább folyósítják, de ez az idő nem számít munkaviszonyban töltött időnek. Csűrök András csengeri olvasónk munkaviszonyát fel­mondással megszüntette. Ennek megfelelően a munkáltató a munkakönyvébe „felmondás a dolgozó részéről” bejegy­zést alkalmazott. Olvasónk kérdése, hogy ez a bejegyzés milyen hátrányos következményekkel jár? Ez a bejegyzés csak akkor jár hátrányos következmé­nyekkel, ha az alkalmazást megelőző egy éven belül lega­lább harmadik esetben létesít munkaviszonyt és a koráb­biakat hasonló módon szüntette meg. Ebben az esetben az új munkakörében az alkalmazást követő egy évig az alap­bére nem lehet több, mint a munkakörére megállapított bértétel alsó határa. Ha a munkakörére két bértétel vo­natkozik, az alacsonyabbat kell figyelembe vennj. Nem vonatkozik ez a teljesítménybéren alapuló keresetre. Ezen túlmenően a dolgozó egy évig jutalomban nem részesül­het, prémiumban is csak akkor, ha ilyen bérformában al­kalmazzák. G. Lászlóné szamossályi levélírónk férje az egyik hely­beli kisiparosnál dolgozott segédmunkásként. Bizonyos okok miatt közölte a munkáltatójával, hogy a munkavi­szonyát megszünteti. A munkakönyvét január 14-én kéz­hez kapta, amelyben „munkaviszonya megszűnt 1982. ja­nuár 3-án” bejegyzést alkalmazott a munkáltató. Ezt ol­vasónk sérelmezi, mert férje csak később tudott elhelyez­kedni, tehát — levélírónk véleménye szerint — férje mun­kaviszonyát nem lehetett volna az említett időben meg­szüntetni. Olvasónk leveléből nem derül ki, hogy férje mikor dolgozott utoljára, illetve, hogy a munkaviszonyát milyen módon szüntette meg. Amennyiben a férje felmondással szüntette meg a munkaviszonyát, a felmondási időt — munkaképtelen állapottól eltekintve — köteles lett volna ledolgozni, amelynek mértéke tízéves munkaviszony után négy, húsz év után öt, és harminc év felett hat hét. Ha közös megegyezéssel szüntették meg a munkaviszonyát, az a közösen megállapodott napon szűnt meg. Téves levél­írónknak az a tudomása, hogy az újabb munkaviszony létesítéséig férje munkaviszonyát nem lehetett volna meg­szüntetni. A munkaviszony visszamenőleges megszünteté­sére azonban nincs mód, tehát ha a férje január 11-ig dol­gozott, a munkaviszony megszűnésének napja január 12. Ebben az esetben munkakönyvi bejegyzésének módosítása érdekében forduljon a mátészalkai járási hivatal munka­ügyi döntőbizottságához. Ha azonban a férje január 3-tól január 11-ig igazolatlanul volt távol munkahelyétől és ezt utólag nem tudja igazolni, a munkaviszony megszűnésé­nek napja az utolsó munkában töltött nap. Biró Sándor mátészalkai lakos az egyik vállalatnál 1970 óta gépészként dolgozik. 1981. szeptember 1-től de­cember 31-ig határozott időre új szerződést kötöttek vele. Olvasónk ezt az eljárást sérelmezte és a munkaviszonyát felmondta. A munkáltató kérésére felmondását visszavon­ta és tovább dolgozott. December hónapban az üzemet ta­tarozták. A többi dolgozónak a keresetük 80%-át, részére viszont bért nem fizettek. Megilleti-e december hónapra valamilyen illetmény, illetve az újabb 6 hónapra szóló munkaszerződését köteles-e aláírni? Ha a munkáltató oldaláról felvetődő ok miatt a dol­gozó munkakörében munkát végezni nem tud és más mun­kakörben való munkavégzést nem rendeltek el, „állásidő”. A dolgozó részére a munkakörére előírt bértétel alsó ha­tárának megfelelő díjazás jár. A határozatlan időre szóló munkaszerződés határozott időre való átváltoztatásának — kellő ok esetén — nincs akadálya. Annak sincs akadálya, hogy a felek újabb határidőre szóló munkaszerződésben állapodjanak meg. Tilos azonban a határozott időre való kikötés, ha erre nincs kellő indok, illetve ha emiatt a dol­gozót valamilyen hátrány éri. Olvasónk esetében a leve­lében leírtak alapján az állapítható meg, hogy a munkál­tató kellő indok nélkül kötötte ki a határozott időt. Ezért bérének kifizetése érdekében, illetve a határozott időre szóló munkaszerződésének határozatlan idővé változtatása érdekében forduljon a munkaügyi döntőbizottsághoz. Ez utóbbi kérését mellőzheti akkor, ha 1981. december 31-ét követően a közvetlen irányításával megbízott személy tud­tával egy napot meghaladóan munkát végzett, mert ebben az esetben korábbi munkaszerződése automatikusan hatá­rozatlan idejűvé változott. Tehát az új 6 hónapra szóló munkaszerződése felesleges. Nagy Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom