Kelet-Magyarország, 1982. október (42. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-06 / 234. szám

2 Kelet-Magyarország 1982. október 6. Két panasz nyomában Kenyér és szén O lvasóink bizalmát jelzi, hogy a kisvárdai oldal címére két panaszos levél érkezett hozzánk, igaz név nélkül. Az egyik olvasó — több száz kisvárdai kenyér- fogyasztó nevében — arról ír, hogy a kenyér minősége gyakran kifogásolható, sűrű, nyers, fekete, savanyú. Pa­naszosunk a város másik vé­géből jár át a kenyérgyár szakboltjába vásárolni, mert itt viszonylag jobb kenyeret kap, vagy legalább meleget. A tanács kereskedelmi ágazati előadójának kísére­tében felkerestük a Nyír­egyházi Sütőipari Vállalat kis­várdai üzemét. Útközben megtudtuk, hogy körülbelül három héttel ezelőtt a népi ellenőrzési bizottsággal együtt — ugyancsak személyes, bár névvel ellátott panasz alapján — megvizsgálták a kenyér minőségét, útját az üzemtől a fogyasztóig. Ellenőrizték a súlyt is, jártak több élelmi­szerboltban. A vizsgálat idő­pontjában komolyabb kifo­gást nem emeltek az ellen­őrök a kenyér minősége, él- vezhetősége ellen, felhívták viszont a figyelmet a gondo­sabb szállításra, illetve a bol­ti tárolásra, amely igen so­kat ront a kenyér minősé­gén. Az üzem vezetője, Romják Ferenc imponáló nyíltsággal mondta el, hogy az okok egy része üzemen belüli. Kevés a szakmunkásuk, s azok egyike- mási'ka is úgynevezett „egy- kezes”, csak egy-egy munka- folyamathoz ért igazában. Sok a betanított munkás. Ezen­kívül a nem korszerű mun­kakörülmények miatt állan­dóan szakemberhiánnyal dol­goznak. Jelenleg is két-há- rom szakmunkásuk hiányzik. A kenyér minőségének romlása már a gépkocsiba való zsúfolt elhelyezéssel megkezdődik. De a jelenlegi szállítókapacitás azt kíván­ja, hogy minden kocsit, min­den fordulónál maximálisan kihasználjanak. Mindenkép­pen több figyelmet érdemel a mindennapi kenyér, péktől, szállítótól, boltostól, hogy a jelenlegi körülmények kö­zött is javuljon a minősége. Másik panaszosunk a Tüzép- telepet marasztalja el, mert ahogyan írta, a telep leszám­lázott egy csomó megrende­lést, de nem tudja teljesíteni a szállításokat, akadozik a szénellátás, pedig már a nyakunkon az ősz, a tél. Tóth Sándor telepvezető-helyettes azzal kezdte, hogy százszáza­lékosan egyetért a panaszos­sal; az adatok szerint szep­tember 20-tól például mind­össze 11 vagon szenet’ kap­tak, októberben pedig 5-ig egyetlen vagonnal érkezett. Való igaz, hogy leszámláztak összesen'42 ezer mázsa sze­net, azért tették, hogy a ked­vezményes időszakban fizet­hessék be a vásárlók a tüze­lő árát, melyek egy része utalványos szén. Állandó kapcsolatban vannak a Tüzép nyíregyházi vezetőivel, hogy sürgessék a szénszállítmá­nyokat. Tűzifa, alágyújtós és fűtőolaj kellő mennyiségben és választékban áll rendelke­zésre. A vagonérkezések szerint igyekeznek majd folyamato­san eleget tenni a fogyasz­tók igényeinek. Természete­sen azok is kapnak szenet, akiknek előzetesen nem szám­lázták le a kért mennyisé­get, kisgyermekeseknek, idő­sebbeknek, akik korán elkez­dik a fűtést, fogyasztókként egyelőre 10 mázsa szenet jut­tatnak. Ha megszaporodnak az érkező szállítmányok, mindenki annyi szenet vásá­rolhat amennyire szüksége van. Áruellátás, fogyasztói érdekvédelem Á szegtől a primőrig Milyen a városban az áruellátás, a fogyasztói érdek- védelem? Jó-e a vásárló közérzete? Milyen tennivalókat kí­ván megvalósítani a városi tanács termelésellátás-felügye­leti osztálya? Ezekre kaphatunk választ abból az elemzésből, amely nemrég került a városi tanács elé. Ebből kiderül, hogy 1980-ban 977 millió, 1981-ben pedig 1 milliárd 57 mil­lió volt a boltok forgalma. Többet költöttek élelemre, ruhá­ra, cipőre, vegyes iparcikkekre, ételre, italra a város és a vonzáskörzet lakói. Melyek lehetnek vajon a forgalomnöve­kedés okai? Az egyik tényező, hogy a kereskedelmi szervek tovább­fejlesztették az ellátás háló­zatát: új áruházak, szakbol­tok épültek, többet korszerű­sítettek, összevontak, meg­változtatták jellegét, s így 1982-re 20 ezer négyzetmé­terre növekedett az összesen 121 városi boltegység terüle­te. Több új szakbolt, szolgál­tatóegység is nyílt, amelyre nagy szükség volt: OFOTÉRT, kölcsönzőbolt, NYÍRTOU- RIST-kirendeltség. ABC, étterem Külön említést érdemel az ÁFÉSZ hálózatfejlesztő igye­kezete, melynek eredménye­ként újabb ABC-áruház, ét­terem, cukrászati termelő­üzem stb. létesült, míg több boltot, vendéglátóhelyet kor­szerűsítettek. Hozzátartozik az igazsághoz az is, hogy a forgalomnövekedést részben az egyes árucikkek árának emelkedése is elősegítette. Mi olvasható ki a vásárolt cikkek skálájából? Tisztán kivehető, hogy a legtöbben vegyes iparcikke­ket vásároltak, itt volt a leg­nagyobb a forgalom. Ennek okát a nagyszámú lakásépí­tés, a háztartások mind na­gyobb gépesítése, a régebbi lakások korszerűsítése, a bú­torok, berendezési tárgyak cseréje, nem kevésbé a ház­táji és kisegítő gazdaságok­ban leginkább szükséges anyagok, gépek, vegyszerek beszerzésében látják a szak­emberek. Választéka hiányos... S aligha tévednek, hiszen mind több építőanyagra, aj­tóra, ablakra, falazó- és bur­kolóanyagra, vízvezeték-, fű­tésszerelési tárgyra van szük­ség nemcsak a városban, ha­nem a vonzáskörzethez tarto­zó településeken is. A vegyes iparcikkeknél ma­radva csökkentek az ellátási gondok vízvezeték-szerelési cikkekből, forróvíz-tárolók­ból, háztartási gépekből, hír­adástechnikai cikkekből, bú­torokból, mezőgazdasági kis­gépekből és egyes építőanya­gokból. Javult a hűtőszekré­nyek, centrifugák, automata mosógépek, porszívók kínála­ta. Híradástechnikai cikkek­ből —' akárcsak országosan — nem mindig volt kielégí­tő a választék, ugyanez mondható el a szalvétára, papírzsebkendőre, borítékra, átírótömbre, melyek válasz­téka jelenleg is hiányos. Több fűrészáru, ajtó, ablak, padló- és falburkoló anyag között válogathattak a vá­sárlók, de nagy utánajárással tudtak meszet, bányakavi­csot, szeget, különféle huza­lokat venni. Hasonlóan hi­ánycikk volt legtöbbször a lemezradiátor és a kályha­csempe. Ruha, cipő, szőnyeg, ágy­nemű és hasonlók is a napi cikkek közé tartoznak. Ja­vult az ellátás ruhából, ezzel együtt a választék is, de ka­masz ruhát, sötét öltönyt, bakfis ruhát, gyermekkabá­tot, overallt, dzsekit, pelen­kát, a leggyakoribb méretű gyermek félcipőt, papucsot, harisnyát, zoknit nem min­dig találtak kedvükrevalót a vásárlók. Javulta lakástextí­liák kínálata is, szőnyegből, ágyneműből jóval több került a boltokba, mint korábban, de a közkedvelt függönyök­ből nem volt folyamatos a kínálat. Naponta figyelni A legfontosabbat, az alap­ellátást a végére hagytuk, melyek viszont a közhangu­lat alakítója is. Ezért is fon­tos naponta figyelemmel kí­sérni ezek alakulását. Az ér­tékelés szerint az alapvető élelmiszerekből, napi cikkek­ből megfelelő az ellátás, a kí­nálat. A húskészítmények vá­lasztéka tovább bővült, bár a töltelékáruk választéka, kí­nálata nem kielégítő. Nem volt fennakadás a liszt, só, cukor, rizs stb. ellátásban sem, javult a konzervfélék kínálata, de választékuk sem kielégítő. A zöldség-gyü­mölcs ellátás ingadozó volt, főként primőrökből nem tud­ták az igényeket kielégíteni, pedig más megyei beszerzé­si forrásokat is igénybe vet­tek. Bővült az üdítő italok választéka, forgalma, de idő­közönként a hazai alapanya­gú üdítő italból is volt hiány, a sörellátás sem volt egyen­letes. A kereskedelmi ellátás helyzetét sok tényező formál­ja, melyek egy része az or­szágos, megyei ellátási hely­zettől is függ, de tehetnek a jobbításért helyben is. A ke­reskedelmi szervek folytatják többek között a bolthálózat fejlesztését, a nádudvari tsz­szel kooperációban jövőre szakbolt épül, s továbbra is szerepel a tervek között egy ABC-áruház építése is. Lejárt a szavatossága Erősíteni kívánják a fo­gyasztói érdekvédelmet is, több társadalmi ellenőrt kér­nek fel a folyamatos ellen­őrzésre. Az ellenőrzés tovább­ra is széles körű lesz, a pon­tos méréstől, számolástól a helyes árcédulákig, a minő­séget tanúsító bizonyítványok, kifogasok jobb intézésének ellenőrzéséig, vagy a lejárt szavatosságú készítmények forgalmazásának ellenőrzé­séig igen sok oldalról segíti a fogyasztók érdekeinek vé­delmét. Eddig a tanácsi ke­reskedelmi szervek évente 280—300 kereskedelmi ellen­őrzést tartottak, az esetek mintegy felében észleltek hi­bákat, a kiszabott szabály­sértési bírságok összege 500 forinttól 8 ezer forintig ter­jedt. Negyven esetben kezde­ményeztek munkahelyi fele­lősségre vonást a vétkesek­kel szemben. Az oldalt összeállította: Páll Géza KÖZREND - KÖZBIZTONSÁG Erőszakos, garázda... A közelmúltban készült egy alapos áttekintés Kisvárda közrendjéről és biztonságá­ról. Fontos megállapítás, hogy az utóbbi években szorosabbá vált a rendőrség együttműkö­dése az állami, gazdasági, társadalmi szervekkel és tö­megszervezetekkel, növeke­dett a lakosság érdeklődése és segítőkészsége a bűnüldözési szervek munkája iránt. A kedvező tényező mellett azon­ban, mint országosan, Kis­várdán is gondokat okoznak az alkoholizmussal összefüg­gő erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények. Elgondolkoztató, hogy az ország 95 városa közül ta­valy Kisvárda a bűncselek­ményfajták tekintetében ál­talában az első húsz, legin­kább bűnözési értelemben fertőzött város között foglal helyet. Különösen az erősza­kos, garázda jellegű bűncse­lekmények visszaszorítása, megelőzése kíván nagy erő­feszítéseket. A bűncselekmények legje­lentősebb részét a vagyon el­leni cselekmények alkotják. Az állami és szövetkezeti tu­lajdon védelme sokat fejlő­dött a városban, de a keres­kedelemben még nem ritka az ilyen bűncselekmény. A kisebb áruházi lopások is elég gyakoriak. Az ismertté vált bűncse­lekmények másik nagy cso­portja az erőszakos, garázda jellegű cselekmény. Leggya­koribb a súlyos testi sértés, amelynek száma és aránya kedvezőtlenül alakul. Megfigyelhetően csökkent a nyilvános helyeken, közterü­leteken előforduló erőszakos, garázda cselekmények szá­ma, de növekedtek a csalá­don belüli bűncselekmények, melyek sokszor az alkoholista életmóddal függnek össze. A város-járás területén a közlekedési bűncselekmények száma a három évvel ezelőt­tihez viszonyítva 3 százalék­kal csökkent, illetve a város­ban stagnál. Az összes ilyen bűncselekmények 32—35 szá­zalékát a városban követik el, többségüket ittas állapot­ban. A közlekedési balesetek­nél a főbb okok a követke­zők: a gyalogosok szabályta­lan áthaladása az úttesten, gyorshajtás, az elsőbségi jog meg nem adása. Néhány nap múlva átadják rendeltetésének a Nyírtass! Ál­lami Gazdaság éttermét, melyet a strand területén építettek meg. (Gaál Béla felv.) Egy idős nyugdíjas vasutas kereste meg a minap szerkesztőségün­ket. Nem kérte őt meg senki — magyarázta — magától jött, hogy el­mondja, milyen lelkiis­meretes gyógyító munka folyik a kórház I-es bel­gyógyászati osztályán, ahol az intenzív kezelés­re szoruló súlyos betege­ket is ellátják. Neveket említett, akiket szívin­farktus után meggyógyí­tották. Említett egy olyan beteget is, aki sajnos a kórházból hazamenet nemsokára meghalt, mert nem tartotta be az orvos intelmeit, nehéz munká­ba fogott... 0 nem tudja a módját, útját, hogyan lehetne a nyilvánosság előtt is megismertetni az osztály orvosainak, ápolóinak fá­radozását, az orvosok nagy-nagy szaktudását és lelkiismeretességét, de ez, mondta, nem is az ő dolga. Elmondta, amit személyesen is tapasztalt és elment. Talán egy kis csalódás­sal a hangjában, mert úgy gondolta talán, hogy azon nyomban indulunk a kórházba és faggatóra fogjuk a gyógyítókat éppúgy, mint a betege­ket. A maga módján ta­lán igaza is van, őt ott gyógyították meg, s bizo­nyára kiváló orvosok dolgoznak a „bel I’’-en — akikről elképzelhető, hogy alkalomadtán olva­sóinknak is bővebben beszámolunk —, de arra mégsem vállalkozhat­tunk, hogy a kórház egyik osztályát úgymond feldicsérjük a másik „belosztály” rovására. Idős olvasónk ugyanis valami ilyesmire gon­golt. A minősítés, a rangsorolás nem a mi — és nem is a beteg — dolga. De igaz viszont, hogy a kiváló munka el­ismerést érdemel, ezért nincs okunk kételkedni az idős ember szavaiban. Igaza van az idős be­tegnek abban is, minden­kinek az a legjobb kór­ház, osztály, orvos, ahol — illetve aki — meggyó­gyította. Kívánjuk, hogy a kórház I-es belgyógyá­szati osztálya — csakúgy, mint a többi osztály — minél több ember életét, egészségét adja vissza semmivel sem pótolható gyógyító munkájuk ered­ményeként, Fogyasztói tanács Kisvárdán is megalakult a Hazafias Népfront keretei kö­zött megszervezett új érdek- védelmi szervezet, a fogyasz­tói tanács, melynek tagjai társadalmi munkában figye­lemmel kísérik az áruellátást, foglalkoznak a vásárlói pana­szokkal, bejelentésekkel, ja­vaslatokat dolgoznak ki a megoldatlan ellátási helyzet javítására. Mindezt szoros együttműködésben kívánják megvalósítani a fogyasztói érdekvédelem állami, tanácsi, szakszervezeti és más szer­vek dolgozóival, illetve társa­dalmi aktivistáival. Tisztelet az „intenzívnek Épül a városi tanács új épülete a F6 téren.

Next

/
Oldalképek
Tartalom