Kelet-Magyarország, 1982. október (42. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-23 / 249. szám
Kálmán Imre centenáriumára Október 24-én emlékezünk meg Kálmán Imre zeneszerző 100. születésnapjáról. A siófoki születésű muzsikus az operett fejedelme volt. Szerzeményei mindmáig népszerűek, darabjait a műfaj változásai sem tudták elhomályosítani. Egykori szülőháza ma múzeum. Persze annak idején Siófok még kis falu volt. Egy Liedl nevű operaházi hegedűs ott vett ki magának szobát a nyári szünet idején, hogy zavartlanul gyakorolhasson hangszerén. A gyermek Kálmán Imre először tőle kapott zenei;; leckéket. Hatéves korában ismerkedett meg a színházzal. Siófokon vendégszerepeit egy vándor, úgynevezett daltársulat, amely egy fabódéban adta elő a Denevért. & Tizenöt évesen iratkozott be a Zeneakadémiára. Koess- ler Jánosnak lett a tanítványa, akinél Bartók, Kodály, Dohnányi, Weiner, Szirmai Albert és Jacobi Viktor is tanult. Közbery jogot is hallgatott a budapesti egyetemen Egy napon megjelent a Pesti Napló szerkesztőségében, s felajánlotta, hogy szívesen ír zenekritikákat. A szerkesztő Molnár Ferenchez utasította Az ő ösztönzésére kezdett zenei tárgyú cikkeket írni. (A két világháború között még nagy becsben tartották egykori szerkesztőségi íróasztalát, amelyet később Cserna Andor zenekritikus örökölt tőle), öt évig dolgozott Kálmán ebben a szerkesztőségben, de írt az Űj Idők című hetilapba is. Az idő tájt or- feumi és kabaréműsorok számára kuplékat komponált: például Heltai Jenő szövegére a Dal a moziról című szerzeményét. Szégyellte a dolgot, hiszen Koessler osztályában a Zeneakadémián még szimfóniákról álmodott. De a Bárd Ferenc zeneműkiadó cég által felajánlott húsz korona honoráriumról mégsem tudott lemondani. Utólag kiderült — mesélte, sőt önéletrajzában le is írta —, hogy milyen érdekesség Honthy Hanna és Latabár Kálmán a Csárdáskirálynőben. fűződött a Bárd-féle szerződéshez. „Olyan magánjogi szerződést írtam alá. amelyen akkor, tehat 1907-ben, okmanvon először szerepelt á.mozi szó! A húsz korona fejében éladtam a kupiét gramofon-lemezre való felvételre örökáron, s így lett ebből életem első hanglemeze." Kálmán ..színpadi" zenéjét »**■ kezdetben bukás kísérte. Fényes Samu Pereszlényi juss című darabjához komponálta. Mindössze hatszor került színre. Első sikere a Tatárjárás volt. 1908. február 22-én mutatták be a Vígszínházban. Százszoi játszották, és ezzel megkezdődött Kálmán világsikere. A zeneszerző huszonöt éves volt. A Tatárjárást Karczag Vilmos, a bécsi Theater an der Wien színház igazgatója sietett át- plántázni az osztrák fővárosba, ahol háromszáz előadást ért meg. Egy év múlva már játszották . Moszkvában. New Yorkban, Londonban, Rómában, s ez volt az első magyar operett, mely Franciaországban színre került. Es a százas, ezres szériák folytatódtak: Cigányprímás, A bajadér, Marica grófnő, Zsuzsi kisasszony. A farsang tündére, A hollandi menyecske, Cirkuszhercegnő, Csiká- gói hercegnő, A montmartre-i ibolya, Josephine császarnö. De valamennyi operettje közül a Csárdáskirálynő vitte el a pálmát. 1915. november 17-én a világháború idején játszották először Bécsben. Magyarul egy évvel később csendült fel a Király Színházban. Noha javában dúlt a háború, Kálmánt meghívták New York-i premierre, mégpedig azzal az ígérettel, hogy hajóját megvédik az esetleges ellenséges tengeralattjárók torpedói ellen. A magyar színház- és zenetudomány úgy tartja számon Kálmánt, mint olyan alkotót, aki a bécsi operett formáit kibővítette, változatosabbá varázsolta. Zenéjének ■magyaros kolorítja a világ minden színházának közönségét vonzza. Dallamgazdagsága mellett ez volt és maradt mindig hatalmas nemzetközi sikereinek döntő tényezője. Utolsó operettjének, az Arizona Lady-nek premierjét már nem érte meg. (1953-ban Párizsban elhunyt.) A darab ősbemutatója Bernben volt halála után K. K. Cselényi István Gábor: A j I * a föld tebenned vár vetésre nninillf llr!\Pir a szerszám téged vár kezébe UUiyUII Ublobjlf benned kezd alkotni a gép csak benned lángol ami szép vakságát benned oldja fel a víz tebenned oltja szomját néma de benned énekel a tenger benned bont vitorlát nem tartja foglyul bénaság jóllakik benned a kenyér feltépi börtönajtaját életed megfér tenyerén van de csak benned létezik te vagy a dolgok belseje ad szeret hazaérkezik a tárgyak fölnyíló szeme benned lesz szó és gondolat a Világ sorsa válladon felölti emberarcodat fenséges kínzó hatalom r#* r • sörgyári Olvasom a Filmkultúrában Jiri Menzel „kemény’' nyilatkozatát. Hát nem udvm- riaskodik, annyi szent: dörgedelmeiből bőségesen jut mindenkinek, aki a filmből és a filmnek él, vagy ezt a furcsa gépezetet bármilyen szinten irányítja. Nem lévén alkotó, másrészt a csehszlovák körülmények ismeretének hiányában, képtelen vagyok ellenőrizni a kiváló rendező szavainak hitelességét. Lehet, túloz. Az is elképzelhető. hogy nincs mindenben igaza. Helyenként fölöslegesen általánosít — azt is vas-törvénynek feltűntetve, ami csak kárhoztatható gyakorlat, rossz szokás. De hagyjuk az interjút, nézzük a csehszlovák művész moziját. A Sörgyári capriccio a hatvanas, évek középén kibontakozóit iskola vaflátfiién^v, nyi erényét felvonultatja Gazdagon áradóak a hangulatai. Tüneményes a humora. Sokszínű a korrajza. Felejthetetlenek a figurái. S ami talán mindennél fontosabb: kissé „megemelt’', átszellemí- tett benne a valóság. Menzelnek — a Szigorúan ellenőrzött vonatok óta tudjuk ezt, s szívesen meggyőződhettünk volna róla többször is — az atmoszférateremtés az egyik legfőbb erőssége. Bárhol játszódik is a cselekmény, pontosan és hitelesen kidolgozza a koreográfiát, a tér és az idő alapvető elemeit, figuráinak társadalmi meghatározottságát. Ez a szigorú filmes (Menzel könyörtelen elvszerűségéről éppen a. fentebb említett te- temrehívás tanúskodik) nagy- nagy szeretettel viszi kamera elé esendő hőseit. Igyekszik megérteni őket. Még negatív alakjaiban is fel-feltámad az emberség. Ugyanakkor — ez az érem másik oldala, a dialektikus ábrázolás kétszerkettője — kritikai pergőtüzet zúdít a kispolgáriság, a tunyaság, a bürokratizmus, az elvtelenség stb. ellen, Menzel ütni is, simogatni is képes A Sörgyári capriccio Boti u mii Hrabal regénye nyoLegújabb kori marxista történetírásunk — figyelembe véve az utóbbi másfél évtized kiemelkedő teljesítményeit is — kevés figyelmet szentelt a magyar népi demokrácia külpolitika-történetének vizsgálatára. Balogh Sándor, az 1945. utáni magyar belpolitikai élet szakavatott kutatója most elsőként vállalkozott arra, hogy feltárja e periódus külpolitikájának feltételrendszerét, lehetőségeit, irányzatait, eredményeit és kudarcait. Ö maga azzal indokolja egyedülálló alkotásának a megírását, hogy: „Történelem tankönyveink a második világháború utáni korszak ábrázolásakor egyelőre inkább csak vázlatosan érintik, töredékesen említik a magyar külpolitika azon kérdéseinek többségét, amelyek hol erőteljesebben, hol kevésbé erőteljesen, de mindenesetre befolyásolták a népi demokratikus átalakulás menetét Magyarországon.” Balogh Sándor higgadt, tárgyilagos elemzéssel és körültekintően objektív képet nyújt mindazokról a kérdésekről, amelyek valóban a magyar nemzetközi politikai aktivitás tó Irányait jelentették és nem kerül meg semmit, amit sokan — nyíltan vagy többnyire kimondatlanul — „kényesnek" Illetve „tabunak" minősítenek. Az olvasó kiegyensúlyozott képet kap arról a sajátos helyzetről, amelyben Magyarországnak vállalnia kellett a vesztest sújtó, korántsem előnyős szerepet, ugyanakkor kedvező nemzetközi teltételeket kapott a haladó, demokratikus társadalmi-politikai átalakulás véghezviteléhez. A szerző elsőként a fegyverszüneti egyezmény aláírásának közvetlen előzményeit és létrea függetlenségi front pártcapriccio sói tflF*' ifi ® i man .született. Ha tan próza egyáltalán, mely nem vászonra termett (úgy értem, aligha mondható ideális filmadaptációs nyersanyagnak) — a magyar nvelven is olvasható írásmű ebbe a kategóriába tartozik. Három szempontból is ellenáll az átalakító művésznek, A rendkívül nehezen lefordítható verbalitása, stílusa és játékossága miatt. Jiri Menzel megkísérelte a lehetetlent — és sikerült neki hiteles „olvasatban" visz- -szaadnia, egyszersmint továbbgondolnia Bohumii Hrabal különféle tótágasait. A Sörgyári capriccio — melynek rangos irodalmi előképe van — szuverén látomás a húszas évek elejének cseh világáról. De most már . ideje" szólnunk a film c|8lékfn'e!-Ty-r|'- tegeiről. illetvé^f%0’'kisVa)rtósj „bogárgytíjteméilfráf^Á^síé- gyárban modernizálást' sürgetnek, az igazgatósági tagok. A változás, az előrelépés szándéka szinte mindenkit áthat — Francin, a fiatal gondnok egyenesen „hivatalból" foglalkozik a kérdéssel —, csakhogy cselekedni kevesen képesek. A kényelmesség többnyire gúzsba köti az akaratot. A Sörgyári capriccio meséjének igazi kontrasztját az képezi, hogy az alapjában véve pozitív programot álmos meditációval szándékoznak megvalósítani. „Egyedül nem megy” — énekelték a Ripacsok-ban. Itt így dalolhatnának: „Lendület, erő, összefogás nélkül sem megy." Voltaképpen csak ketten kivételek a normává előléptetett tehetetlenség blokkoló bénasága alól,-, ^uú&ká. Franci.n neje ^ Pépin,.^járatlanul betoppanó' rokon, .a csodálatosan szép',' $5szony soha nem fogja bísszá hSkgát Azt teszi, amihez éppen kedve van. Annák tudatában, hogy mekkora hatalmat gyakorol környezetére, fürdik a fényben és a jókedvben. Hagyja, hogy imádják Nem engedi, hogy belefullasszák a szürkeség hínárjába. Pepint ma» fából faragtak. Reggeltől estig fecseg, s véget nem érő sztorijaival környezete valamennyi tagját elküldózi maga mellől. Véletlen-e (inkább nyilvánvalónak tarthatjuk), hogy az igazi kalandra éppen ők ketten, a rebellisek szövetkeznek? Ez a kihívás meglehetősen furcsa, inkább szimbolikus jelentőséggel bír: Mariska és Pepin vihán- colva másznak fel a maga-- kémény tetejére. Ami a „lerövidítést" illeti Menzei pazar humorral ka- rikírozza az öncélú jelszót é^ a még öncélúbb gyakorlati megvalósítást. Pepin az asztallábat fűrészeli le, .a huncut feleség pedig megválik ékességes hajsátorától. Utóbbinak mulatságosak a következményei, s innen már csak egy ugrás — no nem a Sugár, hanem a slusszpoén: a „keresd meg, keresd meg" játékos bohósága mélyén a jövendő csírái sarjadoznak Közeledik a változások időszaka s Mariska szíve alatt hordja a magzatot. .. A Sörgyári capriccio — kitűnő film, alkalmasint az esztendő legkiválóbb mozi- darabjainak egyike. A kritikus — aki kalaplevéve lelkesedik érte — csupán két kisebb szereplőt talált rajta Néhol túlságosan csillogóvillogó az üresség megjelenítése (Jaromir Sofr kompozíciói,bem zárójelbe teszik. h^$&jtP^'triégkedveltetik az Öncélú szertartásosságot) Magáik Vasáryövá bájos jelenség, irigyelhetjük Francintól, de hát — lehetne vaskosabb. rusztikusabb is. Akkor még hitelesebben adna életet Hrabal vonzó teremtményének. Veress József n népi demokratikus Magyarország külpolitikája, 1945-1947 jainak külpolitikai elképzeléseit, valamint a koalíciós kormány külpolitikai programjának kialakításával és végrehajtásával kapcsolatos küzdelmeket mutatja be. Az 1945 január 20-án Moszkvában aláírt fegyverszüneti megállapodás következtében az Ideiglenes Nemzeti Kormány számára nyilvánvalóvá vált. hogy küi- oolitikájában Magyarorszag nemzetközi elszigeteltségének feloldására kell elsősorban összpontosítani a figyelmét. A Szovjetunió még az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások előtt felvette a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal más államok esetében erre csak később került sor. A kereskedelmi kapcsolatok felvételét illetően is az első ország a Szovjetunió volt. a népi demokratikus Magyarországgal Moszkvában már 1945. augusztus 27-én aláírták a gazdasági szerződést. A magyar—szovjet gazdasági szerződés a baloldal sikere volt. Balogh Sándor könyvében nagy teret kapnak a nemzetiségi problémák, az ezekkel összefüggő határkérdések, a németajkúak kitelepítésével és a magyar- csehszlovák lakosságcserével ösz- szefüggő bel- és külpolitikát fejlemények. E kérdések közül először a magyarországi németek kitelepítését vizsgálja. Az összesen kb. 190 000 német kitelepítését még a szövetséges nagyhatalmak kezdeményezték: a szerző — akárcsak az akkori magyar kormányok — nem helyesli a kollektív büntetésnek ezt a fajtáját, noha a háborús bűnösök szigorú felelősségre vonását nagyon Is szükségesnek tartja. összefüggésben volt ezzel a magyar—csehszlovák lakosságcsere is: a kitelepített németek helyére kerültek volna a csehszlovákiai magyarok. Ismeretes, hogy Benes és a londoni emigráns csehszlovák kormány már 1942 végén, 1943 elején felvette programjába a németeken kívül a magyar nemzetiségű lakosság kitelepítését is. S noha ezt a követelést a szövetséges natal- mák nem támogatták, sem ők, sem a demokratikus magyar kormány nem tudta megakadályozni. Végül is. a győztes állam pozíciójából szorították rá a magyar kormányt a lakosságcsere-egyezményre. melynek következtében 73 273 szlovák nemzetiségű lakos hagyta el Magyarországot. és 6B 407 magvar költözött vissza. A kitelepítéseknek az 1948. februári fordulat, illetve az 1949. április 16-án aláirt barátsági. együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés vetett végett. Balogh Sándor könyve további fejezeteiben minden korábbi munkánál részletesebben. ■ sokoldalúbban dolgozza fel a koalíciós pártok és a kormány béke- előkészítő tevékenységét, a Külügyminiszterek Tanácsának a magyar békeszerződés-tervezet ügyében hozott 1946. május 7-i állásfoglalását. A könyv záró fejezeteiben végig követi a párizsi békekonferencia eseményeit, A békeszerződés 1947. február 10-én történő aláírásának jelentőségét a magyar közvélemény tudatában mái háttérbe szorították azok a rendkívül éles politikai • küzdelmek, amelyek Nagy Ferenc és kormánya lemondásához vezettek május végén. A békeszerződés parlamenti ratifikálása a Diny- nyés-kormányra várt. A törvény megszavazásával e kormány egyik legnehezbb feladatat oldotta meg. A kommunista párt. s általában a baloldal a békeszerződés ratifikálásában a népi demokratikus rendszer megszilárdításának és továbbfejlesztésének. valamint nemzetközi elismerésének fbntos tényezőjét látta S ez különösen a Jövő szempontjából volt döntő. Dióhéjban ezekkel a témakörökkel foglalkozik a kötet. A szerző rendkívül széles körű forrásanyagot mozgatott meg. erre utal 1166 hivatkozása is a magyar sajtóban megjelent írásokra, a Magyarország ügyeiben érdekelt nagyhatalmak közzétett adataira és az utóbbi időben egyre nagyobb számban megjelenő memoárokra. Balogh Sándor könyve nemcsak úttörő és maradandó tudományos teljesítmény, hanem izgalmas és érdekfeszítő olvasmány Is, Orosz Szilárd Az operett fejedelme
