Kelet-Magyarország, 1982. október (42. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-20 / 246. szám
4 Kelet-Magyarország 1982. október 20. Szovjet jjavaslat az ENSZ-ben Tiltsák be a nukleáris fegyverkísérleteket Kommentár Közel-keleti „nagyhét“ Washingtonban ez a hét a közel-keleti politika jegyében zajlik. Amin Gemajel libanoni elnök — miután felszólalt az ENSZ-közgyűlés 37. ülésszakán — kedden Reagan elnökkel tárgyalt a Fehér Házban. A hét második felében az amerikai fővárosba érkezik az Arab Liga küldöttsége, élén II. Hasszán marokkói uralkodóval. Nem kétséges, hogy a szóban forgó eszmecseréken az álláspontok sokszor távoliak. Különösen a pénteki találkozón várható az amerikai és az arab vélemények éles ütközése a közel-keleti rendezési elképzeléseket illetően. Már az előjelek is baljósok. Washingtonban ugyanis nem hajlandók fogadni a Palesztinái Felszabadítási Szervezet képviselőjét, még ha a küldöttségnek tagjaként érkezik is. Mi több, akár csak a Camp David-i különbéke keretében. Reagan elnök legfrissebb elképzeléseiben sem ■ hajlandó a palesztinok önrendelkezési jogát figyelembe venni, s ehhez igazítani a tartós rendezés feltételeit. Jasszer Arafat találóan állapította meg- Kuvaitban: „nem lesz sem béke. sem biztonság, sem stabilitás a Közel-Keleten, amíg nem veszik figyelembe a Palesztinái nép elidegeníthetetlen nemzeti jogait, így azt a jogát is. .hogy független államot alapítson”. Az amerikai elutasítás olyan időpontban nehezíti a kibontakozást, amikor palesztin részről komoly erőfeszítések történtek a washingtoni tervek tanulmányozására. „hasznosnak” ítélt elemeinek kompromisszumok útján való további csiszolására. Félő tehát, hogy a PFSZ képviselője nélkül megtartandó washingtoni eszmecseréken lényeges megállapodás körvonalai nem bontakoznak ki. Ellenkezőleg, a palesztinok jogainak elismerése nélkül még az is kérdéses, vajon az Arab Liga delegációja álláspontjának ismertetésén túl mennyire járulhat hozzá a rendezés kilátásának javulásához. Gemajel elnök New York-i beszéde nem hagyott kétséget afelől, hogy Libanon is elismeri a palesztinok önrendelkezési jogait. így tulajdonképpen kizárólag az Egyesült Államokon múlik, hogy a világ egyik feszültséggóca meddig marad fenn, mikor sikerül végre kiiktatni a nemzetközi politikát terhelő tényezők közül a közel-keleti válság elemeit. Washingtonban azonban nem számolnak a P_FSZ politikai tekintélyének gyarapodásával, sem azzal, hogy a palesztinok és Jordánia konföderációjának Reagan által is támogatott terve csakis azzal a feltétellel valósulhat meg. ha előzőleg létrejön maga a palesztin állam. Amiről viszont Washingtonban — úgy tűnik — hallani sem akarnak. Gy. D. Elektronika a japán eenzúra szolgálatában Japánban az elektronikus számítógépeket a filmcenzúra szolgálatába állították. A Ma- inicsi Simbun jelentése szerint új módszert dolgoztak ki a túlzottan erotikusnak ítélt jelenetek kiiktatására. A módszert az európai és amerikai filmek egyik legnagyobb importőre, a TOWA cég dolgozta ki. A nyugatinál jóval szigorúbb japán cenzúra által elvetett részeket nem az eddigi gyakorlatnak megfelelő elsötétítéssel „iktatják ki”, az új módszer segítségével a filmre ráfényképeznek virágokat, gyertyafényt vagy egyéb képeket. A számítógéptechnikának köszönhetően a rá- fényképezés tökéletesen harmonizál az eredeti jelenettel dimenzióját és mélységét illetően egyaránt. A leszerelés témaköréről hétfőn New Yorkban vita kezdődött az ENSZ politikai kérdéseikkel foglalkozó 1. számú bizottságában, és ezzel újabb fontos szakaszhoz érkezett az ENSZ-közgyűlés 37. ülésszaka. A várhatóan november 4- ig tartó vita napirendjén ösz- szesen 23 kérdés szerepel, köztük az a szovjet javaslat is, hogy haladéktalanul szünA jugoszláv gazdasági és társadalmi élet minden területén fokozni kell a személyi felelősséget, s ahol szükséges, bátran és megalkuvás nélkül kádercseréket kell végrehajtani — jelentette ki Mitja Ribicsics, a JKSZ KB elnökségének elnöke. A jugoszláv párt vezetője a Borba című napilap ifjúsági politikai iskoláján kedden tartott előadást. Ribicsics annak a véleményének adott hangot, hogy a jugoszláv gazdaság megszilárdítása nehéz feladat lesz és megvalósítása ellenállásba fog ütközni. Elsősorban azoknak az erőknek a részéről lehet erre számítani, amelyek „a csoporttulajdon-viszonyokon és az állami tuIllés Sándor: Csobbant a víz, a horgon kilós ponty ficánkolt. A zsákmány izgalmából az öreg halászon semmi sem látszott, mozdulatai nyugodtak voltak, természetesek. Tamás felugrott és odasietett. Amikor a hal a szákba került, s a horog az új csalival a vízbe buggyant, nem állhatta tovább a némaságot. tessék meg és tiltsák be a nukleáris fegyverkísérleteket, és hozzanak további intéke- déseket egy nukleáris háború veszélyének elhárítására, valamint az atomenergia békés felhasználására. Megvitatásra vár az a szovjet kezdeményezés is, amely a fegyvermentes világűr megteremtésére és egy leszerelési világkonferencia összehívására vonatkozik. lajdon monopóliumán.megta- lálták egzisztenciájukat és nem akarják feladni szűk körökben történő döntéshozataluk kiváltságát". Ribicsics a jelenlegi gazdasági nehézségek kapcsán méltatta a JKSZ júniusban tartott XII. kongresszusát, hangoztatva. hogy a rendkívül kritikus hangú tanácskozás behatóan elemezte a problémák okait és megjelölte a kivezető út fő irányait. A feladat most ezeknek az irányimutatásoknak a végrehajtása, mindenekelőtt az export- tevékenység fellendítése, az élelmiszer-termelés növelése és az energiafogyasztás minden formájával történő fokozott takarékoskodás. — Jó a haljárás? — kérdezte, aztán rájött, hogy ez elég buta kérdés. Zavartan folytatta: — Csendes itt a víz! Ez is butaság. Idegességében leült a partra. A szájába vett hosszú fűszálat rágcsálta. A halász nem válaszolt. Már-már azt hitte, hogy nem is kap választ s kászálódni kezdett, hogy továbbmegy, amikor az öreg megszólalt.-r Most. Nem tudta, mire érti. Várt. Csak akkor vált világossá előtte, amikor folytatta. — De tavasszal és ősszel nagyon is ideges. Ideges a víz. Igen, amikor olvadás után, vagy nagy esőzések következtében megárad. Habos, zavaros, ezt nevezi idegességnek a halász. Találó hasonlat. Visszaült a fűbe. — A szomszéd faluban vagyok tanító. Imádom a halat, de ott nem lehet kapni. Kijárhatnék én is ide horgászni? TELEX földmozgás OLASZORSZÁGBAN Az olaszországi Umbria tartományban hétfőn délután a Mercalli-skála szerint 8-as erősségű földrengést észleltek. A földrengést szombat óta több lökés előzte meg. amelyek erőssége a hármas és nyolcas fokozat között volt. Károkat azonban csak a hétfő délutáni földrengés okozott, 200 család vált hajléktalanná. MŰEMLÉKVÉDELMI TANÁCSKOZÁS POZSONYBAN Nemzetközi műemlékvédelmi tanácskozás kezdődött hétfőn Pozsonyban. A hétnapos találkozón Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió szakemberei vesznek részt. Megismerkednek a nyugatszlovákiai várak és kastélyok helyreállítási eredményeivel és fenntartási gyakorlatával, továbbá elméleti szeminárium keretében megvitatják a műemlékvédelem és a hozzá kapcsolódó tudományos kutatások kérdéseit. SZOVJET IPARI-KERESKEDELMI VÁSÁR DÜSSELDORFBAN Kedden Düsseldorfban bezárta kapuit az október 8-án megnyílt szovjet kereskedelmi-ipari vásár. A vásárt több mint 100 ezer nyugatnémet látogató tekintette meg KODÁLY JUBILEUMI KONCERT AZ USA-BAN Kiállítással ' egybekötött jubileumi Kodály-koncertet rendeztek vasárnap az egyesült államokbeli St. Paul- Minneapolisban. A minneso- tai városban, amely New York mellett talán a legfejlettebb zenei hagyományokkal rendelkezik az országban, Philip Brunelle karnagy vezényletével egész estét betöltő Kodály-hangversenyen emlékeztek meg a magyar zeneszerző születésének 100. évfordulójáról. FELBOCSÁTOTTÁK A KOZMOSZ 1417-ET Kedden a Szovjetunióban felbocsátották a „Kozmosz 1417” jelzésű mesterséges holdat. A műhold fedélzetén a kozmikus térség vizsgálatára szolgáló berendezések vannak. A „Kozmosz 1417” kezdeti keringési sebessége 104,9 perc, a föld felszínétől számított legnagyobb távolsága 1023, legkisebb távolsága pedig 978 kilométer, pályasíkjának az egyenlítő síkjával bezárt szöge 83 fok. — Ha van ideje. Meg engedélye. Mert az kell. — Megszerzem. — Akkor jöhet. Amit fogok, a piacra viszem; addig is vehet tőlem, ha szereti. Látni magán, hogy tanító. Ezt egy szuszra mondta, kissé bele is fáradt a beszédbe. Most majd fél óráig nem szól. Figyeli a csalit. — Látszik rajtam? Kislakról is ide járnak hozzánk iskolába. A Kelemen Jancsi hetedikes. Az idevalósi. — Itt laknak e! — mutatott az öreg a víz partja mellett lombosodó fákra, amelyek egy házat öleltek körül. Kivillant a zöld lombok közül a kis tanya fehér fala. — A Jancsi az előbb ment haza, kétkilós harcsát akasztott meg. Ügyes gyerek. — Jó fejű — mondta a tanár, aztán tovább ült csendben, figyelte a halászt, aki markáns arcú vízi ember volt, nap égette arccal, ápolt bajusszal. A pipát ki nem vette volna a szájából, bár az nem égett, lehet, hogy nem is pipázott az öreg, mert amíg Tamás ott volt, nem gyújtott rá. Talán, mert el volt foglalva a horgászással. De a halak nem haraptak, az úszó mozdulatlan maradt a sima vizen. Tamás elköszönt, és Kelemen Jancsiék háza felé indult. Ha már itt van, bekukkant. Az iskolai rendtartás előírja a tanítványok látogatását, bár ez az ő esetében még kissé korai. Még jóformán meg sem ismerte a diákjait. Kelemenék háza a falu legszélső háza volt, de már nem tanya, mert kerítésével belekapaszkodott az utcasorba, habár kissé távolabb állt a többi háztól, kicsit egyedül, magányosan. Kapuja tárva- nyitva, tyúkok kapirgáltak az udvarán, és egy mérges kutya csaholva a jövevény felé rohant. De hogy Tamás nem félt tőle. hanem bátran haladt tovább, a kutya megszelídülve a lábához dörgölőd- zött és rávakkantott. Mint barátot üdvözölte. — Van itthon valaki? — kiáltott hangosan, s erre a kakas riadót kiáltott a szemétdombon, de a tyúkok rá se hederítettek. A kutya ismét csaholni kezdett. — Van — hallatszott egy gyenge női hang a kert felől. — Ki az, kit keres? Tamás kitárta a kertkaput. A diófa alatt, fonott kerti székben, gyapjútakaróba bu- gyolálva egy lány ült. Szőke haja mézként csillant a szűrt fényben, arca bájos volt, göd- röcskés. — Én vagyok! — mondta Tamás, majd bemutatkozott. A lány elpirult, olyan mozdulatot tett hirtelen, mintaki fel akar ugrani, és a vendég elé áietni, de aztán ülve maradt, és megkomolyodott az arca. (Folytatjuk; N egyven éve élt már a tajgában minden emberi településtől távol, a világról mit sem tudva, középkori körülmények között a Likov-házaspár négy felnőtt gyermekével, amikor 1978-ban egy geológus kutatócsoport véletlenül rájuk akadt. Likovék meglepetéssel és bizalmatlanul fogadták a geológusokat, s ez nem is csoda, hiszen a négy gyerek a családtagokon kívül soha nem látott más embert — számol be a hihetetlennek tűnő történetről V. Peszkov a Komszo- molszkaja Pravda hasábjain. Likovék apró kalyibában éltek, ruházatukat maguk készítették kenderből szőtt zsákvászonból, nyírfakéreg edényeket használtak, s szinte kizárólag burgonyával táplálkoztak. A kendervászonruhát és a nyírfakérfegből készült cipőket a mínusz ötven fokos téli .hideg ellen szárított fűvel bélelték. A maguk termesztette burgonyát megfőzve, többnyire héjastól ették, a tüzet tűzkővel és taplóval csiholták. Egyhangú étrendjüket a tajgában gyűjtött vad gyümölcsökkel, bogyókkal, nyírfaszörppel tették változatosabbá. A kezdeti időkben még sárgarépát is ültettek, egyszer azonban az egerek felfalták a tavaszra eltett magvakat, s azóta nem ettek sárgarépát. A vagyon Likovék számára egyet jelent a vassal: ez az, amiben mindig is hiányt szenvedtek. A Likov-család minden tagja tud olvasni és szorgosan tanulmányozzák a régi szent könyveket, s csakis ezeket. Likovék ugyanis óhitűek — más szóval raszkol- nyikok. A raszkolnyikok története a tizenhetedik század elejére nyúlik vissza. Ekkor Sándor cár elhatározta, hogy újra le kell fordítani a szent könyveket és az eredeti előírásokhoz kell igazítani a liturgiát. A raszkolnyikok azok, akik nem fogadták el az új tolmácsolású „szent könyvekét, s foggal-körömmel ragaszkodtak a régi liturgiához. Sándor cár fia, I. Péter úgy döntött, hogy az óhitűeket nem fogják üldözni, viszont súlyos adókkal büntetik őket. így raszkolnyikok százezrei menekültek olyan távoli vidékekre, ahova nem ért el a cár és az állam keze. Ez akkoriban nem is volt nehéz, hiszen a hatalmas országban sok lakatlan terület volt. A század húszas éveinek elején az idősebb Likov feleségével és szüleivel egy kicsi településen élt az Abakan folyó mentén levő Abaza falutól mintegy 50 kilométerre. 1923-ban rablótámadás érte az óhitű települést, s lakóinak többségét kiirtották. Likov és felesége azonban életben maradt, s több mint tíz évig egyedül élt a lerombolt faluban. 1936-ban két gyerekükkel és a település szinte minden vas- és fémtárgyával útnak indultak, hogy új lakhelyet keressenek a folyó felső folyásánál. Az évek során még két gyerekük született. A hat tagú család annyira el volt zárva a külvilágtól, hogy nem tudtak például a második világháborúról sem. A geológusok az első látogatás után még visszatértek a családhoz. Időközben azonban a család több tagja elhunyt: mostanában már csak a fiatalabbik lány, a 39 esztendős Agafja és 83 éves apja fogadja a vendégeket, akik szívesen segítenek a kunyhót rendbe hozni, vagy éppen krumplit kapálni, és mindig hoznak valami hasznos ajándékot is. Hívták Li- kovékat: költözzenek a legközelebbi — 350 kilométernyire levő — település közelébe, de azok nem hajlottak a hívásra. Életük most már sokkal könnyebb. A Komszo- molszkaja Pravda munkatársa, akit a történet dokumentumregény írására ihletett, még nagyon sok kérdésre nem kapott választ. A legfontosabb ezek közül az: vajon mi késztette a szülőket — akik ifjúságukat mégiscsak em ieri körülmények között élték le —, hogy gyermekeiket megfosszák az emberek társaságától, például a szerviem lehetőségétől? A vallási fanatizmusnak ez a példája a huszadik század Végén megrendítő. A fényképekkel is illusztrált dokumentumregény most a moszkvaiak szenzációja. Moszkva, 1982 október. Kf&rtuítli Otília Ülősztrájk Bejrutban A libanoni hadsereg további razziákat tart Nyugat-Bejrútban. A katonák fellépése miatt mintegy száz muzulmán fiatal egy mecsetben ülősztrájkba kezdett. Képünkön: a fiatalok által megszállt templomot libanoni harckocsi vette „őrizet alá”. (Kelet-Magyarország telefotó) Á IKSZ KB elnöke nyilatkozta: Nehéz feladat lesz a jugoszláv gazdaság MOSZKVAI LEVELÜNK Óhitűek a tajgában
