Kelet-Magyarország, 1982. október (42. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-16 / 243. szám
1982. október 16. ^ A második házasságban A világ válási statisztikájában hazánk az „előkelő" harmadik helyet foglalja el. A számok mögött széthullott családok, kisiklott életek állnak. A válás még akkor is az egész embert, idegrendszert igénybe veszi, ha viszonylag kulturáltan zajlik le. Válás után — az új helyzetnek megfelelően — mindegyik elvált fél igyekszik rendezni az életét, amely igen gyakran másik házasságkötéssel valósul meg. Az új házassági kapcsolat általában zökkenőmentesebb, ha nincs egyik félnek sem gyermeke. De ha egyik vagy mind a két házastárs gyermeket (gyermekeket) hoz az új házasságba, több lesz a súrlódási felület. Hiszen nemcsak a házastársaknak, hanem a gyermekeknek is meg kell szokniuk az új helyzetet, egymást, birkózniuk kell a bizonytalan érzések tömegével. A gyermek idegrendszerét erősen megviseli az a tény, hogy szülei elváltak. Még akkor is, ha az új házasságban a nevelőszülő őszinte szeretettel fogadja. A gyermek önmagában összehasonlításokat tesz, esetleg a távollevő szülő javára, s ez az új helyzetben zavarttá, ingerlékennyé, nemegyszer nehezen nevelhetővé teszi. Nem tud vagy nem akar az új családi életbe beleilleszkedni, s ez sokszor dacossagban, vagy más magatartástorzulásokban nyilvánul meg. Ez a helyzet akkor mérgesedik el még jobban, ha a házasságba hozott gyermekek nem értik meg egymást, féltékenykednek egymásra, esetleg tettlegesen bántalmazzák egy- Imást. Sok jól induló második házasság megy tönkre ilyen okok miatt, mert az ellentétek ritkán simulnak el nyomtalanul. Inkább mindjobban kiéleződnek. A házastársak őrlődnek ebben a helyzetben, s az egymáshoz való vonzódásukra, házaséletükre is rossz hatással van. Felmerül a kérdés: nincs megoldás az ilyen kedvezőtlenül alakult helyzetre? Nem lehet a háromféle gyermek nevelését közös nevezőre hozni? De lehet. .A megoldás egyetlen helyes útja, ha megszűnik a „te gyermeked, az én gyermekem vagy a mi gyermekünk” megkülönböztetés! A családban élő gyermekekkel egyformán kell bánni. Egyformán kell szeretetet kapniuk, ha megérdemlik, dicséret jár mindegyik gyermeknek, s amennyiben szükséges, a szigorúbb nevelési módszereket is egyformán kell alkalmazni mindegyiknél. H a a gyermekek azt látják, hogy magatartásuk teljesen egyforma elbírálás alá esik, nem tapasztalnak a velük való bánásmódban kivételezést, hamarabb kovácsolódnak össze a szó igaz értelmében — testvérekké. S az így kialakult családi összhang erős tartóoszlopa a második házasságnak, és minden remény megvan arra, hogy egészséges lelkületű fiatalok, nőjenek fel. ebből a családi közösségből. (F. K.) BUGA DOKTOR: Miért köhögünk? A köhögés gyors kilégzés zárt hangrés mellett, amelynél a jellegzetes köhögő hangot a sebesen kiáramló, mondhatnám kiörvénylő vagy kirobbanó levegő okozza. A köhögés reflexfolya- mat. A szervezet bizonyos helyeinek izgatására, ingerlésére, a reflex-idegpályákon át az akarattól függetlenül indul meg, és mindig — vagy legalábbis a legtöbb esetben — valamilyen megkönnyebbülés, kiegyensúlyozó- dás vagy valamitől való megszabadulás a célja. A köhögést megakadályozni, visszafojtani nagyon nehéz, néha lehetetlen, de nem is tanácsos, mert hiszen az önmagán segíteni akaró szervezet iparkodását zavarná ilyen módon az ember. Nemrégiben éppen Szentágo- thai professzor mutatta be rendkívül érdekes tévésorozatában, hogy légzőszerveinknek milyen hatékony, önműködő „tisztító- berendezésük" van. A légutak nyálkahártyájának felszínét ugyanis finom csillós hámréteg borítja. Az egyes hámsejtek felületén tucatnyi, csak mikroszkóppal látható, puha serte me- redezik. Ezek a serték-állandóan csapódnak az orrgaratjárat irányába, eközben hatszor nagyobb erőt fejtenek ki, mint ami lehajtani képes őket. Hullámzásuk olyan, mint a széltől ringatott búzatábláé. Ez a hullámzás söpri a légutakba került idegen anyagokat, amelyeket végül is kifelé köhögünk. A köhögést ősszel, télen gyakran kiválthatják a meghűléses, hurutos tünetekkel járó légúti betegségek, amelyek a legtöbbször helyi gyulladások, a garat, a torok, a légcső és a mélyebb légutak gyulladásai. Ilyen esetekben a felszaporodó váladéktól iparkodik köhögés útján megszabadulni a beteg szervezete. Rövid ideig tartó, heves köhögést válthat ki a légutakba jutott és ott megtapadt idegen test, például csontszilánk, por, füst, gáz vagy esetleg egyetlen „félrenyelt” vízcsepp is. Van a köhögésnek olyan formája is, amely minden kórélettani ok (váladékképződés, kívülről ható ártalom, fertőző betegség) nélkül, mondhatnám, máról holnapra keletkezik, vagy évek óta tart és a rövid, száraz köhögésen kívül semmilyen megfigyelhető tünettel nem jár. Ezt nevezzük ideges köhögésnek. Egyesek szerint ilyen lenne a dohányzók, illetve a velük egy helyiségben tartózkodó, a füstöt kénytelen kelletlenül beszívók, az úgynevezett „passzív dohányosok” köhögése is. Nincs igazuk. A dohányosok rendszerint idült garathurutban szenvednek. A garathurut nem idegfeszültség eredménye, és a garathurutos dohányzó köhögése az idegen anyag ártalmának a következménye. A túlságosan heves, kínzó köhögést csillapíthatjuk gyógyszerekkel. De ilyenkor csak a csillapítás, nem pedig a köhögést kiváltó reflexfolyamat elfojtása a cél. A köhögést előidéző betegséget gyógyítják, mert ily módon megszűnik a köhögés is. Még az izgalom okozta köhögés enyhítésekor is az idegizgalmat, a feszültséget iparkodik csökkenteni az orvos. Ha pedig a köhögést külső ártalom, a légutakba került idegen test okozza, akkor annak eltávolításával megszűnik a köhögés is. És még valami: a köhögéssel járó őszi-téli hurutos betegségek cseppfertőzéssel terjednek. A cseppfertőzés és a megfázás kerülésével, tiszta levegőben végzett céltudatos testedzéssel tulajdonképpen a gyötrő, kínzó köhögések jó részének is elejét ■vehetjük. Hull az elsárgult levél... Ősszel, amikor lombjukat hullatják a fák, a megsárgult, elszáradt levelekből jócskán jut az esőcsatornákba is, és sokszor elzárja a lefolyó víz útját. Egy kis ügyeskedéssel megfelelő tisztítóeszközt barkácsolhatunk. Kellő hosszúságú farúdra körülbelül 50 centiméter hosszú dróttal kössünk egy — a csatornavájatba illeszkedő átmérőjű — konzervdobozt (az 1 kilogrammos doboz már megfelelő). A rúd végére erősítsünk láncdarabokat, amelyek húzáskor a doboz előtt fellazítják a csatorna fenekére ragadt leveleket. Hozzávalók: 40X40 cm méretű, nyers színű plüssanyag, 80X90 cm méretű aprómintás karton vagy vászon bélésanyag, 90 cm hosszú zsinór. Munkamenet: a szabásmintát csomagolópapírra átrajzoljuk, felnagyítjuk: 1. fejtetőforma, 4 db-ot szabunk, 2. szemellenző, 1 db-ot szabunk, 3. felhajtós fülvédő, 1 db-ot szabunk. A bemutatott szabásmintán 1 kocka 5X5 cm nagyságú. A méretünkre elkészített szabásmintából, mindkét anyagféleségből azonos nagyságú darabokat szabunk, a szélrészeken 1—1, cm . ráhagyással. Először összevarrjuk a fejtető- forma külső, belső részét, majd az ellenző, és a fülvédő bélésanyagát, a szabadon maradó szélrészeken, a belső felületen összevarrjuk. A belső oldalon összeillesztjük, összeféroeljük a külső rész tartozékait (szemellenző, fülvédő), majd próba után összevarrjuk. A bélés fejtető részét a fülvédővel a belső oldalon összevarrjuk, ezután a sapkát kifordítjuk, kialakítottuk a végleges formát. A bélés fejtető részét, és a szemellenző-találko- zás bélés oldalszélét ezután apró kéziöltésekkel, a végleges vonalon összedolgozzuk. Az ellenző, fülrész szélére, nagyléptékű díszöltéssel 5 mm széles díszvarrást készítünk. A fülvédő (szabásmintán jelzett részére) mindkét oldalon összekötő zsinórt rögzítünk. Egész évben sárgarépa! A sárgarépa A-vitamintartalma miatt különösen a szem és bőr egészségét védi. Fogyaszthatjuk nyersen vagy főve, de mindig valami zsiradékkal. HÚSOS sárgarépa Hozzávalók 4 személynek: 3 evőkanál olaj, 60 dkg sertéslapocka, 1/4 kg póréhagyma, fél liter húsleves (leveskockából), 75 dkg sárgarépa, 60 dkg burgonya, só, bors, cukor, 1,5 dl tejszín, 2 csomag petrezselyem. Forrósítsuk fel az olajat, és a húst daraboljuk kockákra, és süssük meg benne. Tisztítsuk meg a hagymát, vágjuk fel és pároljuk rövid ideig a hússal együtt. Majd öntsük rá a húslét és fűszerezzük. Fedő alatt másfél órát pároljuk. Közben tisztítsuk meg a sárgarépát, mossuk meg és vágjuk szeletekre. Hámozzuk meg a burgonyát, vágjuk kockákra, tegyük a húshoz, és 25 percig pároljuk együtt. Végül keverjük bele a tejszínt, és szórjuk meg apróra vágott petrezselyemmel. RAKOTT SÁRGARÉPA Hozzávalók 4 személynek: 1 kg sárgarépa, 60 dkg burgonya, 40 dkg főzőkolbász, só, bors, cukor, 3 evőkanál liszt, 4 dkg vaj, ételízesítő, egy tojás, 1 pohár joghurt, l kávéskanálnyi petrezselyem, 2 evőkanál zsemlemorzsa, 3 dkg margarin. Tisztítsuk meg a sárgarépát, és vágjuk ujjnyi hosszú darabokra. Sós vízben 15 percig pároljuk fedő alatt! A burgonyát hámozzuk meg és sós vízben főzzük meg. Ha megfőtt (20 perc után), vágjuk szeletekre, és szeleteljük fel a kolbászt is. öntsük le a sárgarépa levét és töröljük meg szárazra a répadarabokat. Fűszerezzük és forgassuk lisztbe. Forró zsiradékban 10 percig süssük. Zsírozzunk ki egy tűzálló tálat, tegyük bele a burgonya felét, majd fűszerezzük, azután a fele sárgarépát és kolbászt, majd ismét burgonyát, kolbászt és sárgarépát. Tetejére öntsük a tojás, joghurt és petrezselyem keveréket. Szórjuk meg zsemle- morzsával, margarinreszelékkel és előmelegített sütőben 40 percig süssük. ZÖLDSÉGES GRÍZGALUSKA Hozzávalók 4 személynek: 40 dkg sárgarépa, 30 dkg zöldborsó, 1 liter húsleves (leveskockából), a galuskához: 5 dkg vaj, só, szerecsendió, 2 tojás, 10 dkg búzadara, valamint: 1 evőkanál vaj, fél csomag petrezselyem (Használhatunk mélyhűtött sárgarépát és zöldborsót is). Tisztítsuk meg. a sárgarépát és vágjuk kockákra. Azután készítsük el a grízgaluskát. A vajat egy tálban a fűszerekkel habosra keverjük, majd egymás után a tojásokat és a búzadarát fokozatosan hozzákeverjük. A tésztát 15 percig állni hagyjuk. Közben a feldarabolt sárgarépát és a borsót a húslében 15 percig főzzük. (Ha friss zöldséget használunk. Ha mirelitet, akkor az előírás szerinti ideig.) Ezután formázzunk két kávéskanál segítségével grízgaluskát, és tegyük a főzelékbe. Körülbelül 15 percig főzzük. Végül hozzátesszük a vajat és az apróra vágott petrezselymet. Máris tálalhatjuk az ízletes vacsorát. Steppelt mellény Jó, ha tudjuk, hogyan is készül a steppelt divatos anyag. Szándékosan nem kabátot, nadrágot, vagy egyéb ruhadarabot írok, hanem: anyagot! Minden háztartásban található „elfekvő” anyag, hulladék vagy megunt, de még jó minőségű ruhaféleség. Ha szeretünk alakítani, és van jó szabásminta — biztos a siker. Nem csak magunk, gyermekeink, de családunk minden tagja a legújabb divat szerint és mégis olcsón öltözködhet. MUNKAMENET 140 cm széles anyagból 120 cm hosszú darab szükséges. Két réteg puplin-. vászon- vagy flanellanyag közé 2—3 rétegben kisebb- nagyobb flanelldarabokat vagy gézréteget helyezünk, melyeket nagyléptékű fércöltésekkel összefogunk, majd 10 cm távolságban lesteppelünk, összevarrunk. Az anyagrétegeket összeállítás előtt kimossuk, és simára vasaljuk. A szabásmintát csomagolópapírra átrajzoljuk, felnagyítjuk. Egy kocka = 5 cm. A nyak- és ujjaszélek eldol- gozásához 3,5 cm széles, a szabásminta széléhez igazított szegőpántokat szabunk. A nyakszél pántozását, belső eltisztázását az 1., 2. ábrán részletesen bemutatjuk. A mellény eleje közepére, zsebrészeire cipőkellék- szaküzletben kapható patentot teszünk. KM HÉTVÉGI MELLÉKLET Télisporthoz
