Kelet-Magyarország, 1982. október (42. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-16 / 243. szám

1982. október 16. Kelet-Magyarország 3 JEGYZETEK Együtt könnyebb S okkal könnyebb! Igaza van a slágernek, mert érvényes ez a gazdál­kodásra is. Bizonyíték rá a sikeres termelőszövetkezeti mozgalom, és éppen ez hozta felszínre, hogy az együttmű­ködésnek magasabb formája is van. Létrejöttek a terme­lési rendszerek és másfajta integrációk, amelyek segítsé­gével a termelés ismét na­gyot ugrott minőségben, mennyiségben és főleg szer­vezettségben, szakmai szín­vonalban. A gesztorok azon­ban csak egy-egy ágazatban fejtik ki tevékenységüket és tájegységi adottságainkból eredően egy sor termelőszö­vetkezet még ebbe sem tud bekapcsolódni. Márpedig szigetként elkü­lönülni akár a szomszédos gazdaságoktól is, nagyon sok dologtól fosztja meg az egye­dül boldogulni akarókat. Gon­doljuk csak végig, mennyi eredményt hozhatna az ösz- szefogás. Közös pótalkatrész­beszerzés és -bázis. A ki­egészítő kapacitások jobb kihasználása. Van ahol sok a kukorica és kevés a szárító, és lehet, hogy a szomszédban fordított a helyzet. A szakmai tapaszta­latok színvonala is eltérő le­het, aminek áldatlan követ­kezménye az azonos lehető­ségek mellett arcpirítóan ala­csony termésátlag, vagy el­hanyagolt határ. Kézenfekvő a megoldás, hogy az egymás mellett gaz­dálkodó termelőszövetkeze­tek keressék az összefogás le­hetőségeit. Még intézményes formát is lehet adni az együttműködésnek és erre dolgozott ki tervet a TESZÖV két évvel ezelőtt. A termelési kiskörzetek hat—tíz termelő- szövetkezet munkájának ko­ordinálását teszik lehetővé és a megyében tizennyolc lesz a számuk. Eddig hat kezdte meg a működését, de az év végéig a többi is megalakul, hogy jövő évi terveiket már összehangolhassák. Különösen elöl jár a jó pél­dával a tornyospálcai és a nagykállói kiskörzet, ahol szerencsés dolog, hogy egy- egy erős tsz nemcsak tapasz­talataival, hanem gépekkel is besegíthet a gyengébbeknek. Sajnos, a megyében nem mindenütt adott a lehetőség, hogy jól gazdálkodó, jó adottságú gazdaság álljon az élére a társulásoknak, de az együttműködésben több, sze­rényebb körülmények között dolgozó tsz is megtalálhatja a számítását. Ki marad talpon? A gyen­gébb gazdaságok sorában már ez is felvetődik a mind szi­gorúbb feltételek között. Mindenképpen nagyobb az esélyük azoknak, akik együtt próbálják megoldani gondjai­kat. Aki nagyobb összegű se­gítségre vár, az álmodozik. A realitások talaján megállva apránként megfogni a kis pénzeket is, megosztani az ötleteket együtt könnyebb. Alapja lehet a túlélésnek, a továbblépésnek. De csak ak­kor, ha élettel töltik meg a kis körzetek adta lehetősége­ket a vezetők, kicsinyes presztízsszempontokon túl- téve magukat. Ésik Sándor Vállalkozások A vállalkozások korát él­jük. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy sorra alakulnak a kis­szövetkezetek, a különböző munkaközösségek. Mind­ezekre az év elején megje­lent rendeletek adnak módot és lehetőséget, amivel na­gyon sokan élnek. A vállal­kozásoknak a hasznát pedig a lakosság látja, élvezi. Több esetben éppen az egyes kiha­ló szolgáltatások újulnak meg, bővülnek a korábbi for­mához és lehetőségekhez ké­pest. Ugyanakkor ezzel növek­szik a lakossági ellátás, vagy­is nem kell ^napokig rohan- gászni egy mesterember után. A kisvállalkozások, kisszövet­kezetek mindezt előlegezik. Persze lehetőség van arra is, hogy egy vállalaton belül vállalkozzanak a dolgozók valamilyen munkafolyamat, vagy szolgáltatás elvégzésére. A közelmúltban a szocia­lista vállalkozási szektor ki­alakításának lehetőségeiről tartottak ankétot Nyíregyhá­zán, a Volán 5. számú Válla­latánál. A legújabb kutatási, kísérleti eredményeikről Siklaky István, a Magyar Tu­dományos Akadémia és a Marx Károly Közgazdaságtu­dományi Egyetem vállalko­záskutatási csoportjának tag­ja szólt. Vállalkozónak elő­ször is azt a személyt lehet tekinteni, aki rendelkezik a szükséges géppel, munkaerő­vel, s nem utolsósorban pénz­eszközzel. Mindez, vagyis a bemenet a piacról származik, a termékét pedig a piacon értékesíti. Természetesen ar­ról a vállalkozó dönt, hon­nan, milyen forrásból szerzi be a termeléshez szükséges anyagokat, kitől, mennyiért vásárolja meg ezeket. Azt is maga választja meg, kinek, mennyiért adja el a termé­ket, vagy a szolgáltatást. Ez nagyfokú döntési szabadságot jelent a számára, míg ugyan­ez érvényes az üzlet, a vál­lalkozás fel-, illetve vissza­fejlesztésében is. A vállalkozás lényege, hogy a vállalkozó döntésének he­lyességét a piac szabja meg, ettől függ léte. Ha jól dön­tött, előnye származzon be­lőle, viszont vállalja a rossz döntések következményeit is. Hosszú távon a piac értékíté­letére kell érzékenyen reagál­ni. Az előadó szólt a szentesi Felszabadulás Termelőszö­vetkezetben bevezetett mód­szerről, ahol több kisvállal­kozást hoztak létre a terme­lés fejlesztése és az eredmé­nyesség érdekében. Az ankét résztvevői vitát kezdeményeztek, érthető mó­don, hiszen a Volán Vállalat­nál már több vállalkozás lé­tezik, s születőben vannak újabbak. Így az ott dolgozók első kézből hallhattak és tud­hattak meg információkat. Jó eredménnyel dolgoznak a pár hónapja működő autó­buszjavító, autóbusz- és te- hergépkocsi-fogyasztásbemérő vállalkozások, s alakulóban van Kisvárdán az autóbusz- és járműtisztító, s hasonló stádiumban van egy számító- gépes vállalkozás is. Sípos Béla SCRlTMENY BALKANY- BŐL EXPORTRA. A Bal- kányi Állami Gazdaság nyírgelsei üzemében teljes kapacitással dolgoznak a léüzémben. A sűrítményt exportra és a Nyíregyházi, illetve Debreceni Konzerv­gyárba szállítják. (Jávor László felvétele.) Éjszaka a szerelő szánt Nyereség vagy veszteség? Három kiragadott gondo­lat egy hosszabb beszélge­tésből. Mindegyik a gondo­kat feszegeti, más-más ol­dalról, de a jobbítás szándé­kával. A színhely a nagykál­lói Zöld Mező Termelőszö­vetkezet, amelynek mostani állandó jelzője: „alacsony jövedelmezőségű szövetke­zet.” Gazdaság­szervezés politika (Megyénk termelőszövetke­zeteinek fele tartozik ebbe a kategóriába, amely azt je­lenti, hogy több év átlagá­ban száz forint termelési költség befektetésével hat fo­rintnál alacsonyabb nyeresé­get értek el. Megszilárdítá­suk fontos érdek. A gazdál­kodás eredményességének vizsgálatával párhuzamosan mindenütt elvégzik a párt- szervezetek értékelését is, s a politikai munka eszközei­vel erősítik a pártszerveze­tek helyi gazdaságszervező tevékenységét, a pártellen­őrzést.) — Nagyon sok részre ta­gozódik a termelőszövetke­zetünk munkája — mutatja be a gazdaságot az elnök. — A 2400 hektáros földterüle­,.Termésátlagaink a megyei számoknál job­bak, de költségeink magasak.” (Szabó László tsz- elnök véleménye.) „Az idén újra borotvaélen táncolunk, csu­pán hárommilliós nyereséget (másfél százalékot) tervezhettünk. Nagy a bizonytalansági tényező; egy bevételi forrás megcsappan, s máris veszte­ségesek lehetünk.” (Szabolcsi László pártvezető­ségi titkár megfogalmazása.) „Az üzemanyag-túlfogyasztás zsebre megy, ezt tudjuk. De miért kell állni nálunk két Rába Steigernek alkatrészhiány miatt, amikor óriási szükség lenne munkájukra?” (Mészáros László erőgépvezető, a gépszerelőműhely dolgozója, pártvezetőségi tag kérdése.) tünkből közel 1400 a szántó, 260 a gyümölcsös, amelyből 111 hektárnyi almáskert jö­vőre fordul termőre. Állatte­nyésztésünket a szakosított szarvasmarhatelep, a juhá­szat és egy fél sertéstelep (a Balkánvi Állami Gazdaság­gal közös) jelenti. Mellék­üzemágainkban van fatelep, takarmánykeverő, hét takar­mánybolt, kereskedelmi rész­leg: presszó, tej bolt, büfé. Ezek adnak munkát a szövet­kezet 600 dolgozójának, akik közül 260 a tsz tagja. — A megítélés (alacsony jövedelmezőségű tsz) minket is sokat foglalkoztat — ma­gyarázza a párttitkár. — A Másfél szoba boldogság E gy esztendeje költözött be a boldogság Nyír- madán a Honvéd ut­cai másfél szobás, gondos kézzel, jó ízléssel berendezett kis szolgálati lakásba. Egy­szerre hangos lett az udvari otthon. Előtte négy esztende­ig hányódott egyik helyről a másikra a Varga család. Jú­lia asszony immár ötödik esztendeje van gyesen. Ennek férje, mégjobban a két aranyos csöppség, az ötödik éves Beáta és a most körülöttük lábatlankodó, égő szemű háromesztendős Jan­csika örül a legjobban, aki eleven, mint az ördög, és egészséges, mint a makk. Varga Jánosné „gyári” munkás. így nevezik itt a Béke Tsz nikecellüzemét. Valóban jó hírt vívott ki ma­gának termékeivel a Nyírség határain túl is e kis üzem. Bár Julika gyesen van, nem hagyja nyugton a közösség ügye. Körülzsongják azonnal, ha beteszi a lábát az üzem­be. Kötelessége meg olykor a fővárosba, a Magyar Nők Országos Tanácsának ülései­re szólítja. Nyíltsága, őszintesége és szerénysége állította köztiszt- ségi posztokra. 1965 óta tag­ja a KISZ-nek, a MNOT-nak, 1971-ben vették fel a pártba, 75 és 80 között a tsz pártve­zetőségének is tagja volt. Vá­rosi-járási pb-tag. Ezt már Tolnai Ferenc, a tsz párttit­kára teszi hozzá. A férj meg kissé csipkelődve jegyzi meg: „Inkább azt kellene felsorol­ni, minek nem tagja Julika. Talán könyebb lenne.” Valóban nem kevés elfog­laltságot jelent a kismamá­nak a sok megbízatás. „Még most bírom is, mert a gyes mellett jut idő rá. De már csak hat hónap! Megyek dol­gozni januárban! Előtte há­rom műszakba jártam. Hogy lesz ezután? Magam sem tu­dom”. Nyírmadán a Béke Tsz-ben mozdulni nem le­hetne a nők dolgos keze nél­kül. Tolnai, a párttitkár em­líti, hogy az aktív tagság száma közelíti a 900-at. Leg­alább a fele nő. „Nálunk lét­kérdés a nőkérdés, a nőpoli­tika.” „Mostanában a bérezéssel állnak elő az asszonyok. Ezer forint fizetési különbségek is vannak. Van aki 2800-at ke­res. Keveslik. Persze meg kell alaposan nézni, indokolt- e?” — mondja Julika. Évente a nikecellüzem 18 millió értéket termel, 2—2,5 milliós nyereséget ad a közös kasszába. Stabil üzem. Ter­mékeiket veszik Miskolcon, Debrecenben, Nyíregyházán az állami építőipari vállala­tok. Némileg javult a nők ke­resete. Panaszkodnak, sokat kell cipekedni. Nem megfe­lelőek a munkafeltételek. Szükség lenne targoncákra. Talán a kismamaműszak megszervezése segíthetne. Nyírmadán nincs bölcsőde. Ha a kismamaműszak meg­oldhatatlan, maradnak a nagymamákra a kicsik. „Mint látja, vannak gond­jaink is, érdemes országos fórumon is szólni” — mond­ja Júlia asszony s közben a nyügösködő kisfiát ölébe ve­szi, simogatja, megnyugtat­ja. Farkas Kálmán héten készülünk azokra a taggyűlésekre, amelyeken a téma éppen a megyei párt- bizottság által megtárgyalt elemzés: a mezőgazdasági nagyüzemek differenciálódá­sának helyzete és a feladatok. A benne megfogalmazottak jelentős része ránk is vonat­kozik, legalábbis a feladatok között számos olyat találtunk, amelyek alapján nálunk szin­tén érdemes megnézni egy- egy résztémát. De azt is lát­juk: sok más tsz-t foglalkoz­tatnak hasonló gondok. A termék­szerkezet kérdései A Zöld Mezőben is elké­szítették az intézkedési ter­vet, amelynek főbb pontjait nemcsak a gazdasági vezetők, hanem a párttagok is isme­rik. Sok vita előzte meg, hogy mit jelent a tsz számára a termékszerkezet korszerűsí­tése, mint az egyik legna­gyobb lehetőség. — Az alapvető szerkeze­ten aligha áll módunkban változtatni — vélekedik az elnök. — A meglévő állatte­nyésztési telepeket működ­tetni kell, a gyümölcsös csak­nem fele most fordul termő­re, a szántó, keverőtelep és fatelep adott. A takarékos­ság, gazdaságosság az, amely- lyel előbbre tudunk lépni. Lépéseket persze már ed­dig is tettek. A veszteséges hízómarha-tenyésztést meg­szüntették; az állományt és a szaporulatot (260 jószágot) bérhizlalásra adták ki a ta­goknak, a tsz szervezetten se­gíti a munkát. Jelentős ösz- szegek befektetésével tejter­melésre álltak át, 2500-ról 3500 literre emelték az átla­gos hozamot, de valóban jö­vedelmező csak 4000 fölött lesz. — Nagy lehetőség van az anyagi érdekeltség fejleszté­sében, a kezdeményezőkész­ség kibontásában — fogal­maz a párttiktár. — Gond, hogy a bért nem tudjuk nö- . vélni, nálunk most alacso­nyabb órabérek is vannak, mint a hasonló munkát adó más, nagykállói munkahelye­ken. Ezért a dolgozók 85 szá­zalékát a teljesítményhez kö­tődő bérezésbe vontuk be, s a szerelőkre is kidolgoztuk a célprémiumrendszert. Más területeken is próbál­koznak. Nagyobb mértékben számítanak a háztájira, im­már két agronómus dolga a háztáji szervezése, segítése, amelyből az idén 14 millió forintos bevétel származott, A tervek, gondok nemcsak vezetői szinten okoznak fej­törést. A gépműhelyben a szerelőt ugyancsak foglalkoz4 tatja a jövő. Mészáros Lász­ló 30 éve dolgozik a szövet­kezetben, két évtizede párt­tag. — Mi a bérek oldaláról kö­zelítjük meg a munkát, hi­szen a családnak pénz kell — mondja. — Sajnos, a bérek szinte egy helyben vannak, de tudjuk, hogy csak azt le­het kifizetni, amit megter­meltünk. Van, akit érzéke­nyen érint a nemrégen beve­zetett mozgóbér, ami kifo­gástalan munka esetén két forinttal is megemelheti a munkabért — de azt is tudo­másul kell venni, hogy csak jó munkáért lehet többet fi­zetni. Az idős szerelő azt is el­mondta: a reggeliszünet ná­lunk sokszor „kis taggyűlés”, megbeszélik a munkahely ügyes-bajos dolgait. A gép­műhelyben azt mondják: a munkásra lehet számítani. Most is, amikor alkatrészhi­ány miatt a legnagyobb csúcs- időszakban áll a két Rába, kis gépre (MTZ-re, Zetorra) ült minden szerelő. Kölcsön kértek a kis géphez csatla­kozó ekéket, s munkaidő után, délután öttől szántanak 11-ig, éjfélig. Mindenki tíz hektárt vállalt, ami általá­ban három esti-éjszakai szán­tóműszakot jelent. Segítene a találmány — Tudjuk, ha most be­letörődünk, hogy nincs Rába, nem lesz szántás, a jövő évet temetjük. Ezt pedig nem te­hetjük — summáz Mészáros László. Az „alacsony jövedelmező­ségű” jelző jócskán takar erő­feszítéseket is. Próbálkoznak a fahulladékok hasznosításá­val egy találmány felhaszná­lása révén, de még nincs gyártó. Cserélik a benzines üzemű járműveket gázolajos­ra, mert az olcsóbb üzeme­lést tesz lehetővé, ám ez időt vesz igénybe. Látványos, nagy változásokra nem számítanak, de a veszteségforrások feltá­rása, a gazdálkodási rend, fegyelem, szervezettség kér­dései sem kerülnek le a na­pirendről. Marik Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom