Kelet-Magyarország, 1982. szeptember (42. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-01 / 204. szám

1982. szeptember 1. Kelet-Magyarország 7 olvasóink leveleiből Postabontás Szabálytalan Levélíróink legtöbbször a kellemetlenkedő, szabályta­lankodó szomszédok miatt panaszkodnak. Tömöri Mi­hály géberjéni lakos például ezt írja: „... közvetlen szomszédságomban, a beépí­tett helytől 40—50 méterre mintegy 50—60 méhcsalád ta­nyázik kora tavasztól késő őszig. A kertembe nem taná­csos lemenni, szinte életve­szélyes. Almafáimon csomók­ban csüngnek az olykor meg­vadult méhek. Előfordult már, hogy családom tagjait meg is csípték és orvoshoz kellett fordulnunk. Köteles vagyok-e udvaromat átadni a méheknek? Kitilthat-e a sa­ját portámról a szomszédom? Juhász Ferenc Nagy kálié­ból írt levelet, hogy augusz­tus 26-án az egyik Lenin ut­cai lakos — aki a vadásztár­saságnak is tagja — az ud­varában madarak lövöldö­zött. A környék lakói, ahol vannak kisgyermekek, idős emberek, nem mertek az ud­varra kimenni. Féltek, hogy megsérülnek. Írja az idős ember, hogy tudomása sze­rint lakott területen tilos az ilyen tevékenység, mert ve­szélyes. Kéri, hogy tegyük meg a szükséges intézkedést. Mártonfalvi Györgyné ajaki lakos szintén a szom­szédjára panaszkodik, hogy annak nagyobbacska gyerme­kei lépten-nyomon borsot törnek az orra alá. A labdát átrúgják, mellyel a konyha­kertjét tönkre teszik. Szeme­tet dobálnak át, és egye­bek ... Idézhetnénk még néhány esetet a levelekből, amelyek­kel csak az utóbbi időben fog­lalkoznunk kellett. Tapaszta­latunk szerint a szabálysérté­sek elkövetésének egyik oka többek közt az emberek tájé­kozatlansága, gondatlansága. Az elkövetők jelentős része vagy nem ismeri fel, hogy cselekedete jogellenes, és büntetendő, vagy nem is akar erről tudomást szerezni. Szabálytalankodását je­lentéktelennek tartja, úgy vé­li tehát, hogy szabályszegé­sének nem lehet következmé­nye. Sokan nem ismerik a szabálysértés következmé­nyeit, az azért kiszabható bírságot, büntetést, és sokszor emiatt is cselekednek sokan meggondolatlanul, felelőtle­nül. Az előbb említett ügyek­ben a tanácsi szabálysértési hatóságok intézkedtek, a fi­gyelmeztetésen kívül bírság kiszabására nem került sor. Ugyanis a méhészkedő gé­berjéni szomszéd a tanács fi­gyelmeztetésének az első szó­ra eleget tett. (Vajon koráb­ban miért nem így cseleke­dett?) Ugyancsak tudjuk a Már- tonfalviné ügyében kért in­tézkedés eredményét. A községi tanács mindkét felet meghallgatta, jegyzőkönyv készült. Majd figyelmeztették a kellemetlenséget okozó szomszédot, ugyanakkor a panaszkodó felet is kérték, hogy ők is törekedjenek a jószomszédi viszonyra, legye­nek elnézőbbek, hiszen a szomszédjuk korábban tele­pi lakos volt. Ügy tudjuk, nincs újabb probléma közöt­tük. A tömegesen előforduló szabálysértések ellen nem­csak az arra hivatott állami és társadalmi szerveknek kell fellépniük, visszaszorításuk­hoz az egész társadalom ere­jére, akaratára szükség van. Soltész Ágnes ELÁRVULT TELEK — Ilyen vidám egértanyánk is régen volt!... Nyíregyházán a Nyírfa ut­ca 4. szám alatti telek évek óta üresen áll. Ráadásul ke- rítetlenül, s így az ember­nagyságúra nőtt bozótba rej­tik többen a szemetet, min­denféle ház körül összegyűlt felesleges kacatot. Kellemet­len ez a környék lakóinak, mert egészségtelen a felgyü­lemlett szemét miatti rossz levegő, a látványról nem is beszélve. Vajon mi a terve a városnak ezel a telekkel? Ha továbbra is így marad üresen, jó lenne, ha bekerí­tenék, elzárnák a rendetlen- kedők elől. Z. J., nyíregyházi lakos Összefogással Oros községben a társa­dalmi munkának szép ha­gyományai vannak. A Csap utcában például a lakosság összefogása révén, mintegy 100 folyóméter járda készült el. E példák mindig mozgósí­tanak, serkentenek másokat is arra, hogy hasonló vállalá­sok révén, szebbé, gazdagab­bá tegyék környezetüket. A Rozsnyai utcában most érle­lődik a gondolat, hogy a Csap utcaiakhoz hasonlóan szeb­bé, rendezettebbé teszik az utcát. Ha az elképzelés meg­valósul, azaz cselekedetté vá­lik, a település ismét egy lé­pést tesz a fejlődés útján. Kiss Mihály, a Vöröskereszt helyi szerve­zetének elnökhelyettese PADOKRA VARUNK Augusztus elején történt, hogy környékünkről elvitték a mozgatható padokat. Csak azok maradtak, amelyeket a lakók előzőleg rögzítettek. A többit azzal szállították el, hogy festés után — augusz­tus 20-ra — visszahozzák. Ez nem így történt. Sajnos, mert nagyon sok kisgyermekes anya és idős ember lakik a környéken, akik szívesen időznének a padokon, pihen­nének. Talán bízhatunk a szép hosszú őszben, s ezért érdemes volna még vissza­szállítani a padokat. Az Árpád és a Damjanich utca lakói KÖZÖS ÜGY VOLT Az elmúlt hetekben Nyír­egyházán a Toldi utcán lévő 58. számú húsbolt egy hét végén bezárt festés, felújítás miatt. Tudvalevő, hogy ez az üzlet igen nagy körzetet lát el, emiatt kétségbeesve néz­tük mi vásárlók, mi lesz, ha a munka elhúzódik, néhány napig nem nyit ki az üzlet. Kár volt aggódnunk, mert szemünk láttára serényked­tek a bolt dolgozói — takarí­tottak, ki mit tudott tenni — hogy minél előbb megnyit­hassák az üzletet. Így is volt, s ezért elismerés illeti őket, köszönet, hogy bár nem igen volt kötelességük a takarítás, e munkában való részvétel, ők annak tekintették, saját ügyüknek. Id. Rozinán Gyula, Nyíregyháza, Toldi utcai lakos ÖNZETLENÜL Valamennyien — a Nyír­egyháza Ószőlő utca 101. szá­mú házban lakók — sokat bosszankodtunk, mert a ka­putelefonok a beköltözést követő rövid időn belül el­némultak, használhatatlanná váltak. Volt, de minek, mind­addig, míg egyik lelkes lakó­társunk, Dede János műsze­rész hozzá nem látott a javí­tásukhoz. Hatvankét kapu­telefont hozott működésbe néhány napos szorgos mun­kájával. Köszönjük figyel­mességét, fáradozását, mely- lyel kényelmesebbé tette éle­tünket. Az Ószőlő utca 101. számú ház lakói KÖSZÖNET Családunk a társadalmi összefogás szép példája ré­vén ismét jobb körülmények közé került. Korábban az egyik szocialista brigádtól kaptunk egf televíziót. A közelmúltban majdhogynem romba dőlt házunkat tették lakhatóvá a fehérgyarmati költségvetési üzem Tankóczi István által vezetett brigád­ja. Ösziptén köszönjük az önzetlen segítséget, melynek révén egészséges, biztonságos környezetben élhetünk. Zolcsák Józsefné Botpalád, Fő út 95. szám KEVESEBB JÁRAT Sokan járunk Kabalásról Nyíregyházára dolgozni. Az utóbbi időben sajnos több olyan autóbuszt elvettek tő­lünk, amelyek a műszak- kezdéshez jól igazodtak. He­lyesebben néhány korábbi járat csak a 4-es főútvona­lon halad tovább, míg ko­rábban betértek települé­sünkre. Szombatonként pél­dául a Nyíregyházáról 16.50- kor induló autóbusz sem tér be hozzánk, s a Nyíribrony- ból jövő esti járat sem. Saj­nos problémánk az is, hogy a reggeli autóbusz legtöbb­ször 20—10 percet is késik. A Kabaláson lakók nevében N. I. A MÉCSES KLUB Életéből Augusztusban is színes programmal várta a Mécses Klub tagjait. Háromnapos szegedi kiránduláson ismer­kedtek a Tisza-parti várossal, a sétahajózás, az arborétum megtekintése különös élmény volt. Ügy mint a város szép műemlékei, s nemkülönben a szabadtéri játékok egyik elő­adása. Horváth József kultúrfelelős Szerkesztői üzenetek Rigler József orosi, Papp Istvánná csengeri, özv. Csá­ki Ferencné tiszarádi, Fo- garasi Sándorné nyírderzsi, Tölgyesiné Bon Edit nyír­bátori, Danes Bertalan ti- szaszentmártoni, Déri Al­bert nyíregyházi olvasóink­nak levélben válaszoltunk. Losonczi Miklósné máté­szalkai, özv. Kompári Firsó Károlyné sonkádi, Zsizsik Sándor mezőliadányi, Jónás Sándor győrteleki, özv. Banga Józsefné kisvárdai, ifj. Ujfalusi Sándor nyír- bogáti, özv. Török Jánosné jánkmajtisi, Názár Pál rét- közberencsi, Stekler János­né nyíregyházi, Kozma András kisvárdai, id. Tar Miklós petneházi, Horváth Lajos győrteleki, Baján Lászlóné újfehértói, Pet- róczki József újkenézi, Var­go István nyíregyházi, Ju­hász Ferenc nagykállói, Zsindelyes Károlyné győr­teleki lakosok ügyében az illetékesek segítségét kér­tük. Ónodi Lászlóné kisvárdai olvasónk méltányosságból a reklamált háztáji juttatást megkapta. özv. Éles Istvánná roho- di lakost az Állami Bizto­sító megyei igazgatósága levélben részletesen tájé­koztatta. G. Biró Menyhért lónyai levélírónk március havi nyugdíját — melyet levelé­ben reklamált — kiutalta a nyugdíjfolyósító igazgató­ság. Palotás János zsurki la­kos kárigénye nem jogos. Az Állami Biztosító kár­szakértője megállapította, hogy levélírónk lakóépüle­te természetes elhasználó­dás következtében került a jelenlegi állapotába. Nyavádi László nyíregy­házi olvasónkat az ipar­cikk-kiskereskedelmi válla­lat értesítette, hogy ameny- nyiben a zománchuzal or­sója nem sérült, úgy azt a VILLÉRT-boltjuk vissza­veszi, annak ellenértékét kifizeti. Áz illetékes válaszol A STRANDÉRT AGGÓDÓKNAK Gergely Ferenc vásáros- naményi lakosnak a ger- gelyugornyai stranddal kap­csolatos kérdésére a követ­kező tájékoztatást adjuk: sem a Tiszán, sem a Szamo­son nem történt az utóbbi években olyan változás, vagy beavatkozás, amelynek a strand térségében bármiféle kedvezőtlen hatása lehetne. A stranddal szemben lévő partbiztosítás hibás ívének kis méretű korrekciója a po­rond növekedését és a strand alatti veszélyes örvénylés, hirtelen medermélyülés fo­kozatos megszűnését ered­ményezi. Az idei strandsze­zonban a gyakori esőzések miatt nem volt strandolásra alkalmas kisvíz, aminek a hatása kettős: a fövényes, lapos porond víz alatt ma­radt, annak jelentős része ugyanis a 100—150 cm-es vásárosnaményi vízállásnál kerül szárazra (az idei kis­vízi rekord 68 cm volt, júni­us 13-án). A másik: a kisvíz középsebessége megközelítő­en fele az eddig tapasztalt közepes vizek sebességének, de ez természetes jelenség, ami a strand fövénye szem­pontjából nem jelent sem­milyen veszélyt. Felső-Tisza-vidékt Vízügyi Igazgatóság A nyugdíjas szabadsága A jubileumi jutalom elévülése Magyar Miklós baktalórántházi levélírónk nyugdíjas­ként dolgozik, érdeklődik, hogy mennyi szabadság illeti meg. A nyugdíjas dolgozókat ugyanazok a járandóságok ille­tik meg, mint az aktív dolgozókat. Olvasónk részére tehát a 74/1981. (XII. 29.) MT. sz. rendelet szerint évenként 15 nap alapszabadság és háromévenként egy nap pótszabad­ság illeti meg. Ez utóbbi azonban évenként 9 munkanap­nál több nem lehet. A munkaviszony kiszámításánál va­lamennyi munkaviszonyt — tehát a nyugdíjazás előttit is — figyelembe kell venni. Amennyiben olvasónkat nem teljes munkaidőben foglalkoztatják, az alap- és pótszabad­ság a munkában töltött idővel arányosan jár. Gyüre Károly fényeslitkei olvasónk az egyik üzemben folyamatos műszakban kazánfűtő. A munkarendnek meg­felelően a heti pihenő- és munkaszüneti napon is rend­szeresen munkát végez. A munkaszüneti napra járó külön díjazásra vonatkozó igényét a munkáltató elutasította, mert véleménye szerint olvasónknak a heti pihenőnapon is (vasárnap) munkát kell végezni. A munkáltató tájékoztatása tévedésen alapul, mert a 17/1979. (XII. 1.) MüM. sz. rendelet 39. § (2) bekezdése értelmében: ha a dolgozó munkaszüneti napon munkát végez, az egyébként részére járó munkabéren felül az az­napi munkáért járó díjazás külön megilleti. Kérelmével tehát forduljon a munkáltató mellett működő munkaügyi döntőbizottsághoz. Szakács Jánosné tiszalöki lakos az egyik vállalatnál tíz éve dolgozik. Jelenleg szülési szabadságon van. A mun­katársai most kapták meg a törzsgárdajutalmat. Érdeklő­désére azt a választ kapta, hogy a szülési szabadság idő­tartama alatt a törzsgárdatagsága szünetel, ezért a tíz­éves tagsággal együtt járó jutalmat csak azt követően kaphatja meg. A törzsgárdatagsággal kapcsolatos szabályozások igen eltérőek. A vonatkozó irányelv a tagság szünetelésének meghatározását a törzsgárdaszabályzat hatáskörébe utal­ja. Amennyiben a szabályozás a szülési szabadság időtar­tamát ilyennek minősíti, ellene kifogás nem emelhető, jogorvoslati lehetőség nincs. Ladik János nyírpazonyi levélírónk munkaképességének javulása után ismét munkába állt. Az új munkáltató a rokkantsági nyugdíjas éveket a szabadság kiszámításánál figyelmen kívül hagyta, évi szabadságát tizenkét napban állapította meg. 1975-ben kért négy nap szabadságot, amit meg is kapott. Szabadságát megkezdő napot követően a munkáltató munkára berendelte, aminek nem tett eleget. A munkát nem vette fel, ezért a munkaviszonyát „kilé­pett” munkakönyvi bejegyzéssel 1975. július 25-ével meg­szüntették. A társadalombiztosítási igazgatóság részére 28 év és 39 nap szolgálati időt állapított meg. Levélírónk 1982. június 16-án kérte a volt munkáltatójától a 25 éves jubileumi jutalmat, amit elévülés címén elutasítottak. A rokkantsági nyugdíjban töltött idő nem munkavi­szonyban töltött idő, tehát erre az időre pótszabadság nem jár. A munkaviszonyban töltött időt egybe kell számítani a munkaviszonyok közötti kiesett időktől és a megszűnés módjától függetlenül. Három évig figyelmen kívül kell hagyni a munkaviszonyban töltött időt „kilépett” munka­könyvi bejegyzés esetén. Ez a szabály a jubileumi juta­lom kifizetésére is vonatkozik. Olvasónk által rendelkezésünkre bocsátott iratokból nem állapítható meg, hogy 1975. július 25. után hol dolgozott. Amennyiben ez volt az utolsó munkaviszonyban töltött napja, a jubileumi jutalom elévült. Ellenkező esetben és ha nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt — az utolsó munkáltatótól három éven belül — kérheti a jubileumi jutalmat. Amennyiben ismét munkaviszonyt létesít (mint nyugdíjas is), a munkáltatótól kérheti a jubileumi jutal­mát. Cseri Mihály nyíregyházi olvasónk az egyik intézmény­ben dolgozott, mint tehergépkocsi-vezető, ahol órabérben volt foglalkoztatva. Az órabérét azonban minden esetben az indulás időpontjától az érkezésig számolták el. Kérdé­se az, hogy a jelentkezési és indulási idő közötti szüksé­ges munkaidőt köteles-e a vállalat elszámolni. A dolgozó munkavégzési kötelezettsége kiterjed a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkára is. A végzett munkáért a dolgozó részére munkabér jár. Tehát olvasónk forduljon a volt munkáltatója mellett működő munka­ügyi döntőbizottsághoz. A végzett többletmunka elvégzé­sét viszont bizonyítani kell. i Nagy Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom