Kelet-Magyarország, 1982. szeptember (42. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-01 / 204. szám
1982. szeptember 1. Kelet-Magyarország 7 olvasóink leveleiből Postabontás Szabálytalan Levélíróink legtöbbször a kellemetlenkedő, szabálytalankodó szomszédok miatt panaszkodnak. Tömöri Mihály géberjéni lakos például ezt írja: „... közvetlen szomszédságomban, a beépített helytől 40—50 méterre mintegy 50—60 méhcsalád tanyázik kora tavasztól késő őszig. A kertembe nem tanácsos lemenni, szinte életveszélyes. Almafáimon csomókban csüngnek az olykor megvadult méhek. Előfordult már, hogy családom tagjait meg is csípték és orvoshoz kellett fordulnunk. Köteles vagyok-e udvaromat átadni a méheknek? Kitilthat-e a saját portámról a szomszédom? Juhász Ferenc Nagy káliéból írt levelet, hogy augusztus 26-án az egyik Lenin utcai lakos — aki a vadásztársaságnak is tagja — az udvarában madarak lövöldözött. A környék lakói, ahol vannak kisgyermekek, idős emberek, nem mertek az udvarra kimenni. Féltek, hogy megsérülnek. Írja az idős ember, hogy tudomása szerint lakott területen tilos az ilyen tevékenység, mert veszélyes. Kéri, hogy tegyük meg a szükséges intézkedést. Mártonfalvi Györgyné ajaki lakos szintén a szomszédjára panaszkodik, hogy annak nagyobbacska gyermekei lépten-nyomon borsot törnek az orra alá. A labdát átrúgják, mellyel a konyhakertjét tönkre teszik. Szemetet dobálnak át, és egyebek ... Idézhetnénk még néhány esetet a levelekből, amelyekkel csak az utóbbi időben foglalkoznunk kellett. Tapasztalatunk szerint a szabálysértések elkövetésének egyik oka többek közt az emberek tájékozatlansága, gondatlansága. Az elkövetők jelentős része vagy nem ismeri fel, hogy cselekedete jogellenes, és büntetendő, vagy nem is akar erről tudomást szerezni. Szabálytalankodását jelentéktelennek tartja, úgy véli tehát, hogy szabályszegésének nem lehet következménye. Sokan nem ismerik a szabálysértés következményeit, az azért kiszabható bírságot, büntetést, és sokszor emiatt is cselekednek sokan meggondolatlanul, felelőtlenül. Az előbb említett ügyekben a tanácsi szabálysértési hatóságok intézkedtek, a figyelmeztetésen kívül bírság kiszabására nem került sor. Ugyanis a méhészkedő géberjéni szomszéd a tanács figyelmeztetésének az első szóra eleget tett. (Vajon korábban miért nem így cselekedett?) Ugyancsak tudjuk a Már- tonfalviné ügyében kért intézkedés eredményét. A községi tanács mindkét felet meghallgatta, jegyzőkönyv készült. Majd figyelmeztették a kellemetlenséget okozó szomszédot, ugyanakkor a panaszkodó felet is kérték, hogy ők is törekedjenek a jószomszédi viszonyra, legyenek elnézőbbek, hiszen a szomszédjuk korábban telepi lakos volt. Ügy tudjuk, nincs újabb probléma közöttük. A tömegesen előforduló szabálysértések ellen nemcsak az arra hivatott állami és társadalmi szerveknek kell fellépniük, visszaszorításukhoz az egész társadalom erejére, akaratára szükség van. Soltész Ágnes ELÁRVULT TELEK — Ilyen vidám egértanyánk is régen volt!... Nyíregyházán a Nyírfa utca 4. szám alatti telek évek óta üresen áll. Ráadásul ke- rítetlenül, s így az embernagyságúra nőtt bozótba rejtik többen a szemetet, mindenféle ház körül összegyűlt felesleges kacatot. Kellemetlen ez a környék lakóinak, mert egészségtelen a felgyülemlett szemét miatti rossz levegő, a látványról nem is beszélve. Vajon mi a terve a városnak ezel a telekkel? Ha továbbra is így marad üresen, jó lenne, ha bekerítenék, elzárnák a rendetlen- kedők elől. Z. J., nyíregyházi lakos Összefogással Oros községben a társadalmi munkának szép hagyományai vannak. A Csap utcában például a lakosság összefogása révén, mintegy 100 folyóméter járda készült el. E példák mindig mozgósítanak, serkentenek másokat is arra, hogy hasonló vállalások révén, szebbé, gazdagabbá tegyék környezetüket. A Rozsnyai utcában most érlelődik a gondolat, hogy a Csap utcaiakhoz hasonlóan szebbé, rendezettebbé teszik az utcát. Ha az elképzelés megvalósul, azaz cselekedetté válik, a település ismét egy lépést tesz a fejlődés útján. Kiss Mihály, a Vöröskereszt helyi szervezetének elnökhelyettese PADOKRA VARUNK Augusztus elején történt, hogy környékünkről elvitték a mozgatható padokat. Csak azok maradtak, amelyeket a lakók előzőleg rögzítettek. A többit azzal szállították el, hogy festés után — augusztus 20-ra — visszahozzák. Ez nem így történt. Sajnos, mert nagyon sok kisgyermekes anya és idős ember lakik a környéken, akik szívesen időznének a padokon, pihennének. Talán bízhatunk a szép hosszú őszben, s ezért érdemes volna még visszaszállítani a padokat. Az Árpád és a Damjanich utca lakói KÖZÖS ÜGY VOLT Az elmúlt hetekben Nyíregyházán a Toldi utcán lévő 58. számú húsbolt egy hét végén bezárt festés, felújítás miatt. Tudvalevő, hogy ez az üzlet igen nagy körzetet lát el, emiatt kétségbeesve néztük mi vásárlók, mi lesz, ha a munka elhúzódik, néhány napig nem nyit ki az üzlet. Kár volt aggódnunk, mert szemünk láttára serénykedtek a bolt dolgozói — takarítottak, ki mit tudott tenni — hogy minél előbb megnyithassák az üzletet. Így is volt, s ezért elismerés illeti őket, köszönet, hogy bár nem igen volt kötelességük a takarítás, e munkában való részvétel, ők annak tekintették, saját ügyüknek. Id. Rozinán Gyula, Nyíregyháza, Toldi utcai lakos ÖNZETLENÜL Valamennyien — a Nyíregyháza Ószőlő utca 101. számú házban lakók — sokat bosszankodtunk, mert a kaputelefonok a beköltözést követő rövid időn belül elnémultak, használhatatlanná váltak. Volt, de minek, mindaddig, míg egyik lelkes lakótársunk, Dede János műszerész hozzá nem látott a javításukhoz. Hatvankét kaputelefont hozott működésbe néhány napos szorgos munkájával. Köszönjük figyelmességét, fáradozását, mely- lyel kényelmesebbé tette életünket. Az Ószőlő utca 101. számú ház lakói KÖSZÖNET Családunk a társadalmi összefogás szép példája révén ismét jobb körülmények közé került. Korábban az egyik szocialista brigádtól kaptunk egf televíziót. A közelmúltban majdhogynem romba dőlt házunkat tették lakhatóvá a fehérgyarmati költségvetési üzem Tankóczi István által vezetett brigádja. Ösziptén köszönjük az önzetlen segítséget, melynek révén egészséges, biztonságos környezetben élhetünk. Zolcsák Józsefné Botpalád, Fő út 95. szám KEVESEBB JÁRAT Sokan járunk Kabalásról Nyíregyházára dolgozni. Az utóbbi időben sajnos több olyan autóbuszt elvettek tőlünk, amelyek a műszak- kezdéshez jól igazodtak. Helyesebben néhány korábbi járat csak a 4-es főútvonalon halad tovább, míg korábban betértek településünkre. Szombatonként például a Nyíregyházáról 16.50- kor induló autóbusz sem tér be hozzánk, s a Nyíribrony- ból jövő esti járat sem. Sajnos problémánk az is, hogy a reggeli autóbusz legtöbbször 20—10 percet is késik. A Kabaláson lakók nevében N. I. A MÉCSES KLUB Életéből Augusztusban is színes programmal várta a Mécses Klub tagjait. Háromnapos szegedi kiránduláson ismerkedtek a Tisza-parti várossal, a sétahajózás, az arborétum megtekintése különös élmény volt. Ügy mint a város szép műemlékei, s nemkülönben a szabadtéri játékok egyik előadása. Horváth József kultúrfelelős Szerkesztői üzenetek Rigler József orosi, Papp Istvánná csengeri, özv. Csáki Ferencné tiszarádi, Fo- garasi Sándorné nyírderzsi, Tölgyesiné Bon Edit nyírbátori, Danes Bertalan ti- szaszentmártoni, Déri Albert nyíregyházi olvasóinknak levélben válaszoltunk. Losonczi Miklósné mátészalkai, özv. Kompári Firsó Károlyné sonkádi, Zsizsik Sándor mezőliadányi, Jónás Sándor győrteleki, özv. Banga Józsefné kisvárdai, ifj. Ujfalusi Sándor nyír- bogáti, özv. Török Jánosné jánkmajtisi, Názár Pál rét- közberencsi, Stekler Jánosné nyíregyházi, Kozma András kisvárdai, id. Tar Miklós petneházi, Horváth Lajos győrteleki, Baján Lászlóné újfehértói, Pet- róczki József újkenézi, Vargo István nyíregyházi, Juhász Ferenc nagykállói, Zsindelyes Károlyné győrteleki lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Ónodi Lászlóné kisvárdai olvasónk méltányosságból a reklamált háztáji juttatást megkapta. özv. Éles Istvánná roho- di lakost az Állami Biztosító megyei igazgatósága levélben részletesen tájékoztatta. G. Biró Menyhért lónyai levélírónk március havi nyugdíját — melyet levelében reklamált — kiutalta a nyugdíjfolyósító igazgatóság. Palotás János zsurki lakos kárigénye nem jogos. Az Állami Biztosító kárszakértője megállapította, hogy levélírónk lakóépülete természetes elhasználódás következtében került a jelenlegi állapotába. Nyavádi László nyíregyházi olvasónkat az iparcikk-kiskereskedelmi vállalat értesítette, hogy ameny- nyiben a zománchuzal orsója nem sérült, úgy azt a VILLÉRT-boltjuk visszaveszi, annak ellenértékét kifizeti. Áz illetékes válaszol A STRANDÉRT AGGÓDÓKNAK Gergely Ferenc vásáros- naményi lakosnak a ger- gelyugornyai stranddal kapcsolatos kérdésére a következő tájékoztatást adjuk: sem a Tiszán, sem a Szamoson nem történt az utóbbi években olyan változás, vagy beavatkozás, amelynek a strand térségében bármiféle kedvezőtlen hatása lehetne. A stranddal szemben lévő partbiztosítás hibás ívének kis méretű korrekciója a porond növekedését és a strand alatti veszélyes örvénylés, hirtelen medermélyülés fokozatos megszűnését eredményezi. Az idei strandszezonban a gyakori esőzések miatt nem volt strandolásra alkalmas kisvíz, aminek a hatása kettős: a fövényes, lapos porond víz alatt maradt, annak jelentős része ugyanis a 100—150 cm-es vásárosnaményi vízállásnál kerül szárazra (az idei kisvízi rekord 68 cm volt, június 13-án). A másik: a kisvíz középsebessége megközelítően fele az eddig tapasztalt közepes vizek sebességének, de ez természetes jelenség, ami a strand fövénye szempontjából nem jelent semmilyen veszélyt. Felső-Tisza-vidékt Vízügyi Igazgatóság A nyugdíjas szabadsága A jubileumi jutalom elévülése Magyar Miklós baktalórántházi levélírónk nyugdíjasként dolgozik, érdeklődik, hogy mennyi szabadság illeti meg. A nyugdíjas dolgozókat ugyanazok a járandóságok illetik meg, mint az aktív dolgozókat. Olvasónk részére tehát a 74/1981. (XII. 29.) MT. sz. rendelet szerint évenként 15 nap alapszabadság és háromévenként egy nap pótszabadság illeti meg. Ez utóbbi azonban évenként 9 munkanapnál több nem lehet. A munkaviszony kiszámításánál valamennyi munkaviszonyt — tehát a nyugdíjazás előttit is — figyelembe kell venni. Amennyiben olvasónkat nem teljes munkaidőben foglalkoztatják, az alap- és pótszabadság a munkában töltött idővel arányosan jár. Gyüre Károly fényeslitkei olvasónk az egyik üzemben folyamatos műszakban kazánfűtő. A munkarendnek megfelelően a heti pihenő- és munkaszüneti napon is rendszeresen munkát végez. A munkaszüneti napra járó külön díjazásra vonatkozó igényét a munkáltató elutasította, mert véleménye szerint olvasónknak a heti pihenőnapon is (vasárnap) munkát kell végezni. A munkáltató tájékoztatása tévedésen alapul, mert a 17/1979. (XII. 1.) MüM. sz. rendelet 39. § (2) bekezdése értelmében: ha a dolgozó munkaszüneti napon munkát végez, az egyébként részére járó munkabéren felül az aznapi munkáért járó díjazás külön megilleti. Kérelmével tehát forduljon a munkáltató mellett működő munkaügyi döntőbizottsághoz. Szakács Jánosné tiszalöki lakos az egyik vállalatnál tíz éve dolgozik. Jelenleg szülési szabadságon van. A munkatársai most kapták meg a törzsgárdajutalmat. Érdeklődésére azt a választ kapta, hogy a szülési szabadság időtartama alatt a törzsgárdatagsága szünetel, ezért a tízéves tagsággal együtt járó jutalmat csak azt követően kaphatja meg. A törzsgárdatagsággal kapcsolatos szabályozások igen eltérőek. A vonatkozó irányelv a tagság szünetelésének meghatározását a törzsgárdaszabályzat hatáskörébe utalja. Amennyiben a szabályozás a szülési szabadság időtartamát ilyennek minősíti, ellene kifogás nem emelhető, jogorvoslati lehetőség nincs. Ladik János nyírpazonyi levélírónk munkaképességének javulása után ismét munkába állt. Az új munkáltató a rokkantsági nyugdíjas éveket a szabadság kiszámításánál figyelmen kívül hagyta, évi szabadságát tizenkét napban állapította meg. 1975-ben kért négy nap szabadságot, amit meg is kapott. Szabadságát megkezdő napot követően a munkáltató munkára berendelte, aminek nem tett eleget. A munkát nem vette fel, ezért a munkaviszonyát „kilépett” munkakönyvi bejegyzéssel 1975. július 25-ével megszüntették. A társadalombiztosítási igazgatóság részére 28 év és 39 nap szolgálati időt állapított meg. Levélírónk 1982. június 16-án kérte a volt munkáltatójától a 25 éves jubileumi jutalmat, amit elévülés címén elutasítottak. A rokkantsági nyugdíjban töltött idő nem munkaviszonyban töltött idő, tehát erre az időre pótszabadság nem jár. A munkaviszonyban töltött időt egybe kell számítani a munkaviszonyok közötti kiesett időktől és a megszűnés módjától függetlenül. Három évig figyelmen kívül kell hagyni a munkaviszonyban töltött időt „kilépett” munkakönyvi bejegyzés esetén. Ez a szabály a jubileumi jutalom kifizetésére is vonatkozik. Olvasónk által rendelkezésünkre bocsátott iratokból nem állapítható meg, hogy 1975. július 25. után hol dolgozott. Amennyiben ez volt az utolsó munkaviszonyban töltött napja, a jubileumi jutalom elévült. Ellenkező esetben és ha nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt — az utolsó munkáltatótól három éven belül — kérheti a jubileumi jutalmat. Amennyiben ismét munkaviszonyt létesít (mint nyugdíjas is), a munkáltatótól kérheti a jubileumi jutalmát. Cseri Mihály nyíregyházi olvasónk az egyik intézményben dolgozott, mint tehergépkocsi-vezető, ahol órabérben volt foglalkoztatva. Az órabérét azonban minden esetben az indulás időpontjától az érkezésig számolták el. Kérdése az, hogy a jelentkezési és indulási idő közötti szükséges munkaidőt köteles-e a vállalat elszámolni. A dolgozó munkavégzési kötelezettsége kiterjed a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkára is. A végzett munkáért a dolgozó részére munkabér jár. Tehát olvasónk forduljon a volt munkáltatója mellett működő munkaügyi döntőbizottsághoz. A végzett többletmunka elvégzését viszont bizonyítani kell. i Nagy Mihály
