Kelet-Magyarország, 1982. szeptember (42. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-10 / 212. szám
ISMERKEDÉS KULTURÁLIS LÉTESÍTMÉNYEKKEL Mauno Koivisto Debrecenben Kulturális körkép (2. oldal) Vissza a szabad- tartáshoz ? (3. oldal) A MOM mátészalkai gyárában naponta 350 vízmérőórát készítenek. Képünkön: Törös Béláné a zárófedelet szereli feL Időben és jó minőségben végezzük az őszi munkát c-----------------------------*\ ÉRDEK rossz, a lelkiismeretűi! len munka mindannyiunknak kárára van. Mindjárt eszünkbe jut néhány hallomásból ismert példa: nagy nehezen megszerzett külpiacon romlott a hitelünk, mert a kiszállított gép nem működött. Kínlódtak vele hetekig az üzembe ál- lítók. Mert valaki, mert valakik hanyagul dolgoztak idehaza. Mennyire rúghat a veszteség? Az azonnal mérhető — a javítás ellenértéke — és a hosszabb távon érzékelhető — a hiba miatt elvesző rendelések. Azok a hibát elkövető valakik fizetést kaptak, bizonyosan a hibátlan munkáért járó ösz- szeget. A fizetésért elegendő volna tessék-lássék módon dolgozni? Az elemi tisztesség mást követel. Munkáról szólva nem túl szerencsés az erkölcsöt, a munkaerkölcsöt emlegetni, könnyen esik az ember a felszínes moralizálás hibájába. De azért engedel- met: olykor az erkölcsre is hivatkoznunk kell. Elítéljük az ügyeskedőket, a harácsolókat, a lógósokat. Elfogadhatatlan gondolkodásmód ! Csak valami pluszjuttatásért illik jól dolgozni. Miféle torz szemlélet ez, hová vezetne, ha meghatározójává válna munkánknak? Példának okáért a buszvezető menet közben latolgatná, hogy az adott pillanatban milyen az érdekeltsége. Képtelen gondolat. Vagy az orvos aszerint válogatná meg betegeit, hogy melyik betegség gyógyításában találja meg jobban a számítását. Vagy a pedagógus nem veszkődne nehezebb felfogású tanítványaival, mert ők rabolják az idejét. Nem javítgatná • a gyengécske dolgozatokat, mert az nem igazán jövedelmező ... Elképzelhető mindez? Aligha. alójában abban vagyunk mindannyian érdekeltek, hogy kiki képességei javát nyújtsa. A fizetésért is. És a plusz nem egyszerűen a tisztességes munkáért, hanem a többletteljesítményért jár. A többlet lehet nagyobb mennyiség, de nem rossz minőségben és lehet a jónál jobb minőség — új ötlet, takarékosabb eljárás stb. Ebben is érdekeltek vagyunk, mármint a fejlődésben, az előbbre jutásban, és nyilván ennek pénzbeni ellenértékét sem irigyeljük. Természetszerűleg azoktól, akik rászolgálnak. Pluszt várni a kötelesség teljesítéséért, fizetést a kötelezőnél kevesebbért — ennek nincs köze az érdekeltséghez. Ezt magyarul egészen másként nevezik. M. D. v_____________y Tegnap estére az ország északi részén heves zivatarfront vonult végig. Rendkívül erős, 80 kilométeres sebességet is elérő széllökésekkel hatalmas eső zúdult megyénkre. Nyíregyházán a meteorológiai állomás adatai szerint egy óra alatt 12 milliméter csapadék hullott, több helyen jéggel vegyítve, a délután négyórai 29 fok után több mint tíz fokkal csökkent a hőmérséklet. A hirtelen időjárásválto- zást elsősorban az idősebbek, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők érezték meg. A mentőket a megyében több helyen rosszullét miatt hívták ki. Csütörtökön Debrecenben folytatódott Mauno Koivis- tónak, a Finn Köztársaság elnökének magyarországi programja. Délelőtt Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének társaságában ellátogatott a Kossuth Lajos Tudományegyetem finnugor tanszékére. A vendégeket elkísérte Szarka Károly külügyminiszter-helyettes, Sikula György, az MSZMP Hajdú- Bihar megyei Bizottságának első titkára és Szabó Imre, a megyei tanács elnöke, valamint Matusek Tivadar, hazánk helsinki és Osmo Väi- nölä, Finnország budapesti nagykövete. Az 1538-ban alapított református kollégium jogutódjaként tevékenykedő tudományegyetemen Beck Mi' hály rektorhelyettes és Kálmán Béla, a finnugor tanszék vezetője fogadta a vendégeket. Először Beck Mihály mutatta be Koivisto elnöknek az egyetem karait, tanszékeit. Kálmán Béla — aki tagja a Magyar és a Finn Tudományos Akadémiának is — részletesen szólt a finnugor tanszék tudományos és oktatómunkájáról. Ezt követően a város legújabb — mintegy 35 ezer lakosnak otthont adó Üjkerti Az esti órákban többször riasztották a tűzoltókat. A Dombrádi ÁFÉSZ Tisza-parti vendéglőjére — ahol 220 ember tartózkodott egy hatalmas fa zuhant, amely elszakította az elektromos vezetékeket is. Egy másik fa az étterem nyári konyhájára dőlt. Szerencsére személyi sérülés nem történt. Ibrány és Paszab között szénakazalba csapott a villám, a tüzet a nyíregyházi állami és az ibrányi önkéntes tűzoltók oltották el. A legtöbb feladata a TI- TÁSZ villanyszerelőinek volt. Valamennyi dolgozót riasztották, s a rádió adó-vevővel felszerelt kocsik azonnal indultak a hibák elhárítására. Mauno Koivisto, a Finn Köztársaság elnöke Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnökének társaságában Debrecen nevezetességeivel ismerkedett. lakótelepre vezetett a vendégek útja. A finn államfő ellátogatott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola debreceni tagozatára is és ott rövid orgonahangversenyt hallgatott meg. A debreceni nagytemplomhoz érkezve a híres Rákóczi- harangja köszöntötte a magas rangú vendégeket. A templom bejárata előtt Bartha Tibor, a tiszántúli református egyházkerület püspöke, a magyarországi egyházak öko- menikus tanácsának elnöke üdvözölte Mauno Koivistót. Ismertette a vendégekkel a nagytemplomnak és az ősi kollégiumnak nemcsak a reformációban, hanem a magyar történelemben is betöltött progresszív szerepét. Ezt követően a kollégiumhoz sétáltak a vendégek. 1908-ban itt alakult magyar— finnugor nyelvészeti tanszék. A finn államfő különvona- ta délután érkezett vissza Budapestre. Kisebb-nagyobb ideig szünetelt az áramszolgáltatás. Nyíregyházán az erőmű és a mezőgazdasági főiskola között leszakadt egy 20 ezer voltos vezeték, nem volt áram Nyíregyháza és Rakamaz között, Nyíregyházától Baktaló- rántházáig szintén vezetékszakadások voltak, Ibrány, Kisvárda térségében a széllökések fákat döntöttek a vezetékekre, ugyancsak fennakadás volt az áramszolgáltatásban. A hibákat az éjszaka folyamán javarészt kijavították. A megye útjain a közlekedést sok helyen akadályozták a kidőlt fák és letört galy- lyak. (lányi—seres) Csütörtökön a Nyírtassi Állami Gazdaság központjában a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium tájértekezletet tartott, amelyen részt vettek Borsod, Hajdú és Szabolcs megyék mezőgazda- sági irányításával foglalkozó tanácsi vezetők, a TESZÖV- ök és az érintett vállalatok képviselői. Tisza László, a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács elnöke köszöntötte a megjelenteket és röviden vázolta megyénk gazdasági helyzetét. Ezt követően Magyar Gábor MÉM-miniszter- helyettes tartott tájékoztatót. A miniszterhelyettes a nyári betakarításról egyebek között elmondta: a vártnál hosszabb ideig tartott az aratás, ez elsősorban a kedvezőtlen időjárás rovására írandó. A gondos felkészülésnek köszönhetjük, hogy általában minimális szemveszteséggel és kevés gépállással végeztük az aratást. Néhány gazdaság energiatakarékosságra hivatkozva később kezdte az aratást, ez nem vált be: az elért gabonából nagyobb lett a szemveszteségük és a csapadékos időjárás miatt a szárítást sem kerülhették el. Hiányosság, hogy az aratást követő munka, részben a szalmabetakarítás, de inkább a talajművelés késett. Még ma is vannak hántatlan tarlók. Ahol öntözési lehetőség van, ott sem éltek mindenütt a másodvetés lehetőségével. ősziekből jó termés mutatkozik. Ez, valamint a nyárról elmaradt munkák, a szokottnál is nagyobb feladatot jelentenek. Az őszi vetés, a mélyszántás, a mintegy 45 millió tonna termés betakarítása, szállítása igen nagy szervezettséget kíván. Kukoricából a tervezettnél kevesebbet vetettünk. A termés jó, de ahol lehetőség van, a jól fejlett silókukoricát szemesként takarítsák be. Burgonyából, cukorrépából országosan jó termés ígérkezik. Napraforgó a vártnál valamivel kevesebb, több helyen nem fordítanak elég gondot a vetésváltásra, így különböző betegségek csökkentették a termést. A cukorgyárak beindultak, fontos, hogy a közös érdeken alapuló ütemezést mindenütt megtartsák. Burgonyából értékesítési gondok vannak, az illetékesek keresik az elhelyezés lehetőségét. A talaj-előkészítéssel, ha el is vagyunk maradva, a kapkodás, a sietség nem lehet úrrá, a minőségből sehol nem engedhetnek. Az idei jó termést elsősorban a múlt őszi jó előkészítés alapozta meg. Szükséges, hogy a talajművelő gépek, különösen a nagy teljesítményűek két műszakban üzemeljenek. A gazdaságok, a műtrágyázás mellett gondoskodjanak a szerves trágyák kiszórásáról is. Vetőmagból mennyiségileg és minőségileg elegendő van, megfelelő a fajtaválaszték is. A gyümölcs- és zöldség-betakarítás, értékesítés teendőiről szólva a miniszterhelyettes részletesebben szólt a téli almáról. Az országban mintegy 1,2 millió tonna almatermésre számítunk, amelynek alig negyedét tudjuk exportra értékesíteni. Tőkés exportra szinte csak ipari almát és sűrítményt tudunk szállítani. A szervezett betakarítást, értékesítést a göngyölegellátás ' hiánya is nehezíti. Az utóbbi napokban intézkedés történt a szeg- és lágyhuzalellátás javítására. A felvásárló szervek minden szerződött gyümölcsöt idejében kötelesek átvenni. A termelők a gondokon azzal enyhíthetnek, hogy minden szükségtárolót felkutatnak és ideiglenesen, vagy télére is betárolják az almát. Az őszi betakarításhoz a gazdaságok, szövetkezetek akkor vehetnek igénybe külső munkaerőt, ha saját dolgozóikat, a családtagokat, a nyugdíjasokat, és más helyben lévő szabad munkaerőt már mind bevonták. A továbbiakban a -miniszterhelyettes elemezte az állattenyésztés és a vágóállat értékesítésének helyzetét, illetve szólt a mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipari üzemek feladatáról és a termelőkkel való együttműködésükről. A növénytermesztést és állattenyésztést egybevetve a mezőgazdaság — ha mindent időben és jó miségben betakarítunk — teljesíti éves feladatát. Végezetül a miniszterhelyettes vázolta a mezőgazdaság előtt álló 1983. évi feladatokat. A minisztériumi tájékoztató után Bacsu József, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályvezetője ismertette Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasági helyzetét. Egyebek között elmondta, hogy eredményeink forrása, hogy nem csak műszakilag, de emberi oldalról is jól készülték fel a megye mezőgazda- sági üzemei az 1982. évi termelésre. Annak ellenére, hogy az idén is 62 ezer hektárt károsított bel- vagy árvíz, megyénk teljesíti tervét. Az aratás idején nálunk az országosnál kedvezőbb volt az időjárás, ezért itt jóval rövidebb idő alatt végeztünk a gabonabetakari- tással. Búzából rekordtermést értünk el. Szálas és tömegtakarmányból megtermett az szükséges. Javult a minőség is, de ezen a téren van még tartalékunk. Kukoricából az elmúlt hetek aszálya ellenére is jó a termés. Burgonyából, cukorrépából, dohányból a közepesnél jobb termés ígérkezik. Értékesítési gondunk burgonyából lesz. Almából jó termésünk van. Az országos értékesítési probléma minket még fokozottabban érint. A termésünk minőségileg is jó, mintegy kétharmada a fán exportképes. Hogy ez a minőség megmarad vagy sem, az nagyrészt múlik a betakarítás szervezésén, a göngyölegellátáson, de nem utolsósorban a felvásárlás ütemén, a piaci helyzeten. Mi a szükséges csomagolóeszköz 50 százalékát helyben állítjuk elő. Ennek ellenére szinte minden ősszel ládagondunk van. Sok év tapasztalata mondatja velünk, hogy létre kellene hozni egy koordináló szervet, aki a göngyölegellátásért felelős lenne. Az osztályvezető felhívta a minisztérium figyelmét a távlati gondokra is: néhány éven belül megyénkben hiány lesz láda- alapanyagból, a ládakészítéshez szükséges nyárfatelepítésről már most gondoskodni kellene. Problémánk, hogy a több termés szedése, szállítása, különösen ha még tárolnunk is kell, több munkával, tehát több bér felhasználásával is jár. Kérte a minisztériumot, ahol ez gondot okoz, nyújtsanak segítséget. Ha a betakarítás, az értékesítés sikerül, akkor elmondhatjuk: jó évet zárunk, a termelési kedv tovább fokozódik megyénkben. Bacsu József beszámolója után a két szomszédos megye mezőgazdasági osztály- vezetői is számot adtak a mezőgazdaság helyzetéről, majd vita következett. A tanácskozás határjárással fejeződött be. Villámcsapás, vezetékszakadás Vihar, felhőszakadás Megyénkben XXXIX. évfolyam, 212. szám ABA: 1,40 FORINT 1982. szeptember 10., péntek . MÉM-TÁJÉRTEKEZLET NYÍRTASSON
