Kelet-Magyarország, 1982. szeptember (42. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-08 / 210. szám

4 K elet-Magy arország 1982. szeptember 8. TELEX Berni készültség. A terroristák által megszállt svájci len­gyel nagykövetséget fegyveres rendőrök zárták gyűrűbe. Ké­pünkön: felvonul a készültség. Szerdán rendkívüli parlamenti választást tartanak Hollan­diában. Képünkön: a két fő rivális, a kereszténydemokrata Andrias van Agt (balra) és Joop den Uyl, a munkáspárt vezetője. Az angliai Brightonban megnyílt a brit szakszervezetek idei kongresszusa. Képünkön: az elnökség emelvényén a tanácskozás jelszava: Harcot a munkaalkalmakért és a mél­tányosságért. (Kelet-Magyarország telefotó) zsxt'A holnap pléh? i& tICl/C elettortenete 31. • A konzervatív gróf-politikus, a költő által „geszti bolond”- nak nevezett bihari diktátor ezt mondta: — Ady és a Nyugat levél- tetük a magyar kultúra pál­mafáján. Nincs rá adat, de cseppet sem valószínűtlen, hogy Ady tudomást szerzett erről a be­csületsértő kijelentésről. Ti­sza István volt az egyetlen ember, akit gyűlölt De nem is akárhogy: tajtékozva, el- kékülve. Ez annál drámaibb, mert Ady valóban nem ter­mett személyeskedő gyűlölet­re. Tudott lenézni, lesajnál­ni, kigúnyolni, fölényesen megsemmisíteni, de gyűlölni egyedül Tiszát tudta. Tisztázott hovatartozását új kötete nyomtatott ajánlásá­val is megerősítette: „Hat­vány Lajosnak, aki hideg szeretetével is több volt hoz­zám bárkinél, hívőbb és jobb, adom s ajánlom talán ezt az utolsó verses könyve­met. Érmindszent, 1910. no­vember 30. Ady Endre.” A NYUGHATATLAN UTAZÓ Léda ismételten sürgette, utazzon hozzá Párizsba. 1911. január 24-én el is indult — ezúttal hatodszor — a fran­cia fővárosba. Most sem tud­tak zöldágra vergődni. Hiá­ba békültek ki Pesten annyi huzavona után az előző év őszén, Ady túlzott önállósá­ga és Léda sebzett érzékeny­sége napirenden tartotta a veszekedéseket. Anyagilag sem állt a legjobban a köl­tő. Levertsége, állandó ide­gessége mellett szegénységé­re panaszkodott a legtöbbet. Február 19-én így írt hozzá Brüll Berta: „Miért iszol öregem? Vigyázz magadra, úgyis elég hamar elpusztu­lunk... A napokban írok neked — a másik címre. Előttem látom kis pofidat három arcképen és csókollak A KUBAI KÜLÜGYMINISZTER A FÜLÖP-SZIGETEKEN Isidoro Malmierca Peoli kubai külügyminiszter ked­den hivatalos látogatásra a Fülöp-saigetekre érkezett. A kubai diplomácia vezetője tárgyalásokat folytat Ferdi­nand. Marcos köztársasági el­nökkel, Carlos P. Romula külügyminiszterrel és talál­kozik Qnerube Makalintal- lal, az ideiglenes nemzetgyű­lés elnökével, valamint a kormány tagjaival. MAGYAR SIKER A NEMZETKÖZI FOLKLÓRFESZTIVÁLON A Dijonban rendezett nemzetközi folklórfesztivá- lon, amelyen 41 együttes vett részt, a dunaújvárosi Vasas népi táncegyüttes második díjat nyert. A magyar együt­tes igen nagy közönségsikert aratott a fesztiválon, ame­lyet a kelet-franciaországi városban a hagyományos borünnep keretében rendez­tek. ELHAGYJA BEIRUTOT A TÖBB NEMZETISÉGŰ HADERŐ A Beárutban állomásozó több nemzetiségű katonai erők szeptember 16-ig el­hagyják a libanoni fővárost. Ezt a menetrendet rögzíti az a terv, amelyet az Egyesült Államok, Olaszország és Franciaország beiruti nagy­követe hétfőn terjesztett Eli- asz Szárkisz libanoni lekö­szönő államfő elé. Diplomá­ciai források szerint Szár­kisz jóváhagyta a tervet, amelynek alapján az ameri­kai, olasz és francia kato­nákból álló erők a Habib- tervben előirányzottnál öt nappal korábban hagyják el Beirutot. MAGYAR FILMHÉT AZ USA-BAN Az Amerikai Filmművésze­ti Intézet és a HUNGARO- FILM közreműködésével magyar filmhét kezdődik szerdán Washingtonban. A filmhét színhelye az ameri­kai főváros legfontosabb kul­turális központja, a Kenne- dy-központ lesz, ahol a film- művészeti intézet filmszínhá­za működik. itt is, ott is, sokszor és várok tőled híreket. Szeretettel ölel híved, Berta.” A „másik cím” Lédáék la­kása volt a rue de Levisen. Brüll Berta a bizalmasabb leveleket inkább a hotelbe küldte a rue de Constanti- nople-ra, hogy ezzel is csök­kentse a vitalehetőséget. Nem tudni, megkapta-e Ady az üzleti kéréseket, mert vi­szonylag gyorsan elhagyta Párizst. Február végére me­gint Budapesten kellett len­nie. 228-án szerepelt a Víg­színházban megtartott Cso­konai irodalmi matinén, ame­lyet Hatvány Lajos rende­zett. S az is biztos, hogy a ma­tinén rossz egészségi állapot­ban szavalta verseit. Sovány volt, arcbőre szürkés, hang­ja rekedtesen suttogó. Ami nem is csoda. Párizsból tel­jesen leromlott fizikai álla­potban érkezett meg. Ha egészséges volt, büntetésnek érezte maga körül a polgári­kispolgári rendezettséget. Most viszont úgy tűrte, mint a beteg gyermek, öccsénél lakott a Visegrád utcában. Ady Lajosaié ápolgatta, s mi­helyt megerősödött kissé, sza­badult a pihepárnás rabság­ból. Azzal az elhatározással sietett rendbejönni, hogy mi­hamarább megint Párizsba utazzon. Ne is próbáljuk fürkészni az okát ennek a logikátlanságnak. Február­ban még borzolták egymás idegeit, április végén meg alig győzte kivárni Ady a vi­szontlátás napját. (Folytatjuk) Tollal a békéért i MA VAN AZ ÚJSÁGÍRÓK NEMZETKÖZI SZOLIDARITÁSI NAPJA. EZ ALKALOMBÓL TESTVÉR- LAPJAINKBAN, A SZOVJET ZAKARPATSZKA PRAVDÁBAN ES A KÁRPÁTI IGAZ SZOBÁN, VALAMINT A SZLOVÁKIÁI VYCHODOSLOVENSKE NOVINYIBAN ÖSSZEÁLLÍTÁSOK JELENNEK MEG. AZ OTT MEGJELENŐ CIKKEKBŐL AD JUK KÖZBE AZ ALÁBBIAKAT. E gyetemi hallgató, no és kezdő író voltam abban az időben, amikor 1941. június 22-én (éppen vizsgára készültem nyugat-európai irodalomból) a könyvtárban értesültem a városainkat ért első fasiszta bombázások híréről. Jómagam, akárcsak sok más egyetemista társam, arra kényszerültem, hogy félretegyem a jegy­zeteket és a könyveket, s ebből a harkovi könyvtárból egyenesen a frontra menjek. Amikor 1945 tavaszán az európai csata­mezőkön befejeztük a háborút: valameny- nyien ízig-vérig poéták voltunk, az életet idealizáló és megéneklő emberek: szerel­mesek voltunk minden egyes fűszálba, mi­vel úgy képzeltük, hogy a holnapokat, a jövőben beköszöntő napok végtelen soka­ságát, a napsugár és a testvériség fénye fogja beragyogni. Halhatatlanok voltunk — legalábbis így éreztük. Az életnek nem lesz eleje és vége, nem lesz ellenségeskedés, nem lesznek szörnyűségek, rémtettek. Nem így lett... A háborúk mindig nagy szenvedéssel jár­nak, de az új nukleáris háború minden ed­diginél súlyosabb következményeket hozna magával. Az atombomba és az atomsugár­zás megsemmisítő ereje nem kíméli meg sem a materialistát, sem az idealistát, sem a katolikust, sem a mohamedánt, sem pe­dig a buddhistát. Mikor a nukleáris fegyverek és rakéták megjelenése új időszerű feladatokat ruhá­zott reánk, így az új világháború veszélyé­nek elhárítását, a Szovjetunió konkrét ter­vet ajánlott a nemzetközi ellenőrzés mel­lett történő általános és teljes leszerelésre. Brezsnyev Leonyid Iljics újabb béke­kezdeményezései lehetőséget adnak arra, hogy visszafogják a fegyverkezés lendüle­tét, a reális leszerelés útjára lépjenek, s egyben arra is, hogy megőrizzék és meg­sokszorozzák a leszerelés és békés együtt­működés eddigi eredményeit. Akkor, ami­kor egyes országok újabb veszélyes terve­ket szőnek arra, hogy Európában halált hozó nukleáris rakétákat telepítsenek. A földön nagyon sok a szomorúság, a bánat, a világ különféle tájain izzanak az ellenségeskedés gócpontjai, mérgezve ez ál­tal a világ légkörét. Ennek ellenére semmi sem rendítheti meg a fejlődés erőibe vetett hitünket, azt a meggyőződésünket, hogy az élet — a tragédiákon, a tévelygések útvesz­tőin keresztül is — a felfelé ívelő úton halad, az elkerülhetetlen megegyezéshez, az emberiség általános szolidaritásához vezet. Megjegyzem, hogy ebben az ügyben hasz­nos tevékenységet fejtenek ki a Zakar- patszka Pravda, a Kárpáti Igaz Szó, a Vychodoslovenske Novinyi és a Kelet-Ma- gyarország újságírói. Figyelemre méltóak Kárpátontúl újság­írói és a szomszédos szocialista országok­ban élő kollégáik közötti együttműködés olyan formái, mint a tematikus oldalak és gyűjtemények cseréi, az egymás munkata­pasztalatainak tanulmányozása céljából le­bonyolított közös értekezletek, cserelátoga­tások. A mai közös újságszám nemcsak az újságírók kapcsolatainak új, érdekes for­mája, de sajátos hozzájárulás ez a népek internacionalista barátsága szilárdításának ügyéhez, a békéért, az életért, az emberiség jövőjéért folytatott közös harc ügyéhez. Olesz Goncsar Lenin-díjas író, az Ukrajnai Békevédelmi Bizottság elnöke A munkájában örömét lelő, alkotó te­vékenységét gyümölcsöztető, a béke zászlaját magasan lobogtató dolgo­zó ember nem csupán eredményeivel vívta ki azt, hogy meghatározó témája lett művé­szetünknek, hanem megváltozott gondolko­dásmódjával is. Mert csakis ily «lódon gaz­dagíthatta egymást a művészet és az em­ber. Ahhoz ugyanis, hogy a művészet ér­zékenyebbé," a szép iránt fogékonyabbá te­hesse a munka emberét, annak is fel kel­lett nőnie hozzá. A hangversenyek, zenei rendezvények látogatottsága és visszhang­ja, valamint a közönséggel való találkozá­saink újra és újra arról győznek meg ben­nünket, hogy „A művészet a népé” lenini jelszó meggyökeresedett életünkben. A mostani időszakban, amikor a Szovjet­unió megalakulásának 60. évfordulójára készülünk, művészi formában is igyekszünk kifejezni örömünket, amelyet a soknemze­tiségű szovjet nép családjához való tarto­zásának semmivel össze nem hasonlítható érzése vált ki bennünk. Gazdasági, tudo­mányos és kulturális életünk valamennyi vívmánya elképzelhetetlen azon önzetlen •segítség nélkül, amelyet az orosz, ukrán néptől és más testvérnépektől kaptunk. Nem véletlen tehát, hogy mi, az alkotó értelmiség képviselői, legfontosabb felada­tunknak tartjuk a művészet nyelvén tük­rözni megváltozott valóságunkat, bemutat­ni milyen érzések, vágyak lelkesítik ma a kárpátontúli dolgozókat. Ebből ered, hogy alapvető témáink közé tartozik a népek ba­rátsága, az internacionalizmus és a béke dicsőítése. A szovjet emberek jól tudják, mit jelent a háború szörnyűsége, de azt is, milyen határtalan lehetőségeket biztosít a béke a dolgozók képességeinek kibontakoz­v _______________________ tatásához, a teljes és harmonikus élethez. Elért eredményeink-vívmányaink csakis a békés körülmények között fejlődhetnek és gyarapodhatnak tovább, csakis így építhet­jük tovább az új társadalmat. Ezeket a gon­dolatokat idézi fel a Filharmónia magyar együttesének műsora is, mellyel a közelgő nagy eseményt, a Szovjetunió megalakulá­sának 60. évfordulóját szándékozunk kö­szönteni. A kollektíva, mely területszerte jó hírnévnek, népszerűségnek örvend, ezúttal köztársaságunk fővárosában, Kijevben ad­ja elő ünnepi műsorát „Bokrétát kötöttem” címmel. A magyar népdalokat Landa Ani­kó, Némethy Márta, Szaksz József szólis­ták tolmácsolják a vonósegyüttes kíséreté­vel. A nagyszabású hangversenyen szín­padra lép a Kárpátontúli Állami Érdemes Népi Énekkar, a Junoszty Zakarpattya ki­váló műkedvelő táncegyüttes, a rahovói hucul népi hangszeres együttes, a mecha­nikai üzem, a Borkanyuk furnér- és bútor­kombinát műkedvelő együttese. A kárpátontúli előadók ezúttal is reagál­nak a legaktuálisabb eseményekre, méltat­ják például a hatalmas építkezéseket, szól­nak az ott serénykedő emberekről, akik vállalták, hogy kitartó és jó minőségű mun­kájukkal a szűzföld meghódítóinak és a Magnyitka építőinek örökébe lépnek. E ma­gasztos gondolat hazánk testvéri népeinek nyelvén, oroszul, ukránul, örményül, belo­rusz és moldovai nyelven csendülnek majd fel. Márton István, a területi filharmónia magyar együttesének művészeti vezetője, az USZSZK érdemes művésze E f pítsd a hazát — erősítsd a békét!” régi jelszó, de mindmáig időszerű, mert a két megfogalmazás egyet jelent, egymásból táplálkozik. Ma a békét igazán akkor védhetjük, ha ehhez a gazda­sági alapokat megteremtjük, népünk meg­elégedett, egyre jobb körülmények között él. Békemozgalmunk politikai tartalmát a kassai országrészi béketanács idei felada­taiban, a CSKP XVI. kongresszusa, a Szlo­vákiai Kommunista Párt kongresszusa és konferenciája adja. A határozatok végrehaj­tására mozgósítunk, ebből fakadóan hatá­rozzuk meg Kelet-Szlovákia dolgozóinak szocialista munkaversenyét, a gazdasági és szociális fejlesztés feladatai sikeres teljesí­tése érdekében. A békemozgalom feladatait szorosan egy­bekapcsoljuk a munkahelyi tervek követ­kezetes teljesítésével, az ideológiai nevelő­munka sokoldalú fejlesztésével. Mindezt megvitatjuk béketanácsok és békeaktívák, az antifasiszta ellenállás részvevőivel foly­tatott eszmecseréken, találkozókon. Mun­kánkhoz nagy segítséget nyújtanak a Szlo­vák Szocialista Köztársaság népfrontjának szervezetéi, együttműködünk a köztársaság minden tömeg- és társadalmi szövetségével. Az idén, amikor a szovjet nép, és az egész haladó emberiség megemlékezik a Nagy Október 65. és a Szovjetunió meg­alakulásának 60. évfordulójáról, különösen fontosnak tartjuk, hogy a mozgalmi munka minden hatékony formáját felhasználjuk, s így közelebbről ismertessük meg a világ első szocialista állama népének békés éle­tét. Ezt előmozdítja a széles körű együtt­működés a szovjet békemozgalommal, fő­képpen pedig az Ukrán SZSZK Kárpáton­túli területe békemozgalmával. Hasonló­képpen együttműködünk a Magyar Népköz- társaság, az NDK és más testvéri szocialis­ta országok békeszervezeteivel. A jövő év júniusában Prágában nemzet­közi békekonferencia lesz, amelyet a bé­kéért, az életért, a nukleáris háború ellen rendeznek. A Kelet-szlovákiai Béketanács, a körzeti béketanácsok és aktivisták tevé­kenységük szerves részévé teszik a prágai világkonferenciára való készülődést. Kez- deményezően veszünk részt az állami, po­litikai rendezvényeken, gyorsan reagálunk a nemzetközi eseményekre, eszmecseréket, szemináriumokat, megemlékezéseket ren­dezünk a Béke-világtanács jubileumára. Az ifjú nemzedék nem élte át a második világháború harcait, nem ismerte meg an­nak borzalmait és nem mindig tudja tel­jesen felmérni a társadalmi haladásért, a békéért és a szocialista jelenért vívott har­cokban hozott áldozatokat. Ezért is támasz­kodunk a fiatalok békeaktíváira, amelyek eredményesen működnek a műszaki főis­kolán, az állatorvosi főiskolán, a kassai Safarik egyetemen, nemkülönben a Saci kelet-szlovákiai fémmű Gagarin szakközép- iskolájában. Azon fáradozunk, hogy ilyen békeaktívák más iskolákban is működje­nek, különösen ott, ahol a fiatal munkás­nemzedék készül leendő hivatására. Országrészi béketanácsunk és a körzeti béketanácsok beható munkát fejtenek ki a termelő szférában dolgozó emberek köré­ben. Szeretnénk jobban tudatosítani ben­nük azt, hogy munkájuk eredményeivel szilárdítják szocialista hazánk erejét, és ezáltal segítik a világbéke megerősítését. Dr. Vladimír Martincek, az Országos Béketanács alelnöke ________________________ ____________________________^

Next

/
Oldalképek
Tartalom