Kelet-Magyarország, 1982. szeptember (42. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-07 / 209. szám

Ifjúság és társadalom címmel kezdődik ma orszá­gos tanácskozás Nyíregyhá­zán. Az utóbbi években szá­mos elméleti és gyakorlati konferenciát rendeztek a nyírségi megyeszékhelyen, ez a mostani mégsem egy a sok közül, hiszen a téma egész jövőnk szempontjá­ból nagy horderejű. Régi a jelszó, de ma is igaz: a jö- vő az ifjúságé. Az ország jövője olyan lesz, amilyen a ma fiatalsága. Ellenvet­hetjük: társadalmunk szá­mos égető kérdéssel terhelt, s teendőink között még so­káig a gazdaság kerül az első helyre. A gazdaság és a társadalom javításának akarása azonban szándék marad csupán, ha abban nem vesz részt számának, képzettségének, teljes sú­lyának megfelelően korunk ifjúsága. A kétnapos ülés a hetve­nes évek tapasztalatait és a nyolcvanas évek követel­ményeit mérlegre téve szól alapvetően az ifjúságról, társadalomról. Elsőrendűen izgalmas kérdés ez most, amikor szüntelen változik, forr körülöttünk a világ, nehezülnek munkánk, éle­tünk feltételei, válnak bo­nyolulttá korábban egyszerű ügyek. Még az olyan, eddig gyors ütemben haladó or­szágrészen, mint Szabolcs- Szatmár megye — ahol a gazdaság, a kultúra, a tár­sadalom naponta jól kita­pintható módon fejlődött — is tanúi lehetünk feszültsé­geknek, amelyek sokszor éppen eredményeinkből, más esetben gondjainkból következnek, hiszen új a minőség és magasabb kö­vetelményt állít elénk. Sokszor leírjuk e lap ha­sábjain is: az ifjúságért minden lehetőt megtesz a társadalom. Való igaz, na­gyon sok történt ezért sző­kébb pátriánkban is. E küz­delem gyümölcsei mérhe­tők a szinte semmiből te­remtett új ipari munkahe­lyekben, a lakosság jövedel­mének növelésében, az új­jászületett településekben. A megye társadalmi átré- tegződése is jól mutatja: az ifjúság eddig ismeretlen méretekben talált lehetősé­get a jobb, a gazdagabb, a tartalmasabb életútra és bizonyított. Szükséges szólni erről ak­kor is, ha az országnak ez a tája sem védett immár a hazánkra nehezedő gondok­tól, s ha az eddig megépí­tett bármily szép út sem lesz göröngy nélküli a jö­vőben. Szabolcs-Szatmár megyében a lakosság fele — majd háromszázezer — har­minc éven aluli, s a nép- szaporulat szép ütemét te­kintve ez a fiatalos arány a jövőben sem csökken je­lentősen. Miközben joggal mondjuk, hogy szeretjük szűkebb hazánkat, s ezt na­ponta bizonyítjuk sok áldo­zatot kívánó tettel; miköz­ben okkal tesszük hozzá, becsüljük sikereinket, nem szégyeljük kimondani: gon­dunk is van bőven. Sajá­tosan szabolcsiak (amelyek szerint például itt még min­dig kevés a kínálkozó mun­kahely, még mindig ala­csonyabb a jövedelem az országos átlagnál, nehezeb­bek a gazdálkodás körül­ményei) és a holnaphoz va­ló jobb igazodás igényeiből fakadóak. Megújulni a változó kö­rülmények szerint! Kell-e bizonygatni, hogy a ma fiatalsága a mi ifjú­ságunk? Mi képeztük, ok­tatjuk, neveljük őket, s a felnőtt társadalom a jövő­ben sem akarja mellőzni az értük való felelősséget. Tudjuk: ma a követelmé­nyek nőnek, ennek törvény- szerű velejárója a jobb, az alkotóbb munka feltételei­nek megteremtése. Jele­nünk ifjúsága magasabb is­kolai végzettségű, nagyobb tudással rendelkezik, mint elődei. Jogos az igény, hogy mindenütt hasznosítsuk ezt a tudást, hogy a fiatalok pályájuknak már kezdeti szakaszában is szellemi ér­tékeket tartalmazó munkát végezhessenek, s ha meg­feleltek a mindennapok vizsgáján, magasabb osz­tályba léphessenek. Az alapokat leraktuk, s ezt az ifjúság megfelelő­képpen értékeli. De egyál­talán nem mondhatjuk, hogy már mindent megtet­tünk. Az ifjúság viszonya a társadalomhoz alapvetően pozitív. Ebből kell kiindul­nunk, ezt kell erősíteni. Mégis már ma, de holnap mindenképpen sok mindent másképp kell csinálnunk. A gazdaság intenzív fejlődése szükségképpen a társada­lom intenzív fejlődése is. Ami a hetvenes években elegendőnek bizonyult, a nyolcvanas években esetleg már túlontúl is kevés. Meg kell szívlelni mindenkinek, hogy az ifjúsággal nem le­het a régi módon és általá­ban, esetleg Valamiféle sé­mák alapján foglalkozni. Tudomásul kell vennünk: vannak nemzedéki sajátos­ságok, sok területen talál­ható feszültség, ezeket olda­ni mindennapos kötelessé­günk. Ifjúsági parlamentje­inken is elhangzott sok kri­tika, észrevétel. Több segít­séget kérnek a fiatalok a pálya- és az életkezdéshez, a családalapításhoz. Nem kis gondjuk a lakás, a bé­rezés, nem utolsósorban a fi­atal diplomások jobb megbe­csülése, a gyermek vállalá­sának terhei. Minden eddi­ginél nagyobb*szüksége van ebben a munkahelyi és la­kóközösségek segítségére. Nem nélkülözhető ugyanak­kor a szülők, az iskolák po­zitív cselekvése, az illúzi­ók helyett a realitással szá­moló, az élet igényeihez iga­zodó oktatás, nevelés. Napjaink tempója roha­nó, a minőségi elemek, a megújulási készség, képes­ség kibontakozása, a szelle­mi potenciállal való jobb gazdálkodás nem várhat so­káig. Gyorsabban, igénye­sebben szükséges lépést váltani. Ehhez meg kell te­remteni a feltételeket, amellyel fiataljaink képesek lehetnek alkalmazkodni az új növekedési pályához, azonosulni intenzív célja­inkkal. Élnünk kell az ifjúságra sajátosan jellemző tulaj­donságok — mint a kezde­ményezőkészség, a lelkese­dés, az értékesebb munka igénye — jó hasznosításá­val. Ez azonban csak akkor sikerül, ha behatóan meg­ismerjük a fiatalokat fog­lalkoztató társadalmi, poli­tikai, világnézeti kérdése­ket és pozitívan reagálunk azokra. Ha szélesítjük az önállóság és öntevékenység intézményes formáit, ha az ifjúsági szervezetek, egész oktatási és nevelési intéz­ményrendszerünk működé­sét is e követelmények sze­rint alakítjuk. Amikor a ma kezdődő ta­nácskozás résztvevőit kö­szöntjük, kívánjuk: segítse­nek abban, hogy e fontos célok valóra váljanak. Szedik és osztályozzák a burgonyát a Balkányi Állami Gazdaságban. (Jávor L. felv.) Kádár János és Losonczi Pál meghívására Finnország elnöke hazánkban Mauno Koivisto ünnepélyes fogadtatása Megkezdődtek a magyar—finn hivatalos tárgyalások Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak és Losonczi Pálnak, a Népköztársaság Elnöki Taná­csa elnökének meghívására hétfőn baráti, munkalátoga­tásra Magyarországra érke­zett Mauno Koivisto, a Finn Köztársaság elnöke és felesé­ge, Tellervo Koivisto. A finn államfő különgépe kora délután landolt a finn és magyar nemzeti lobogó­val díszített Ferihegyi repü­lőtéren, ahol fogadására meg­jelent Kádár János és fele­sége, Losonczi Pál, Púja Fri­gyes külügyminiszter, vala­mint állami és társadalmi életünk számos más vezető személyisége. Jelen volt Mo- tusek Tivadar, hazánk hel­sinki, és Osmo Väinölä, Finnország budapesti nagy­követe is. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára hétfőn a KB székhá­zában megbeszélést folyta­tott Mauno Koivistóval, a Finn Köztársaság elnökével a nemzetközi élet, valamint a két ország kapcsolatainak időszerű kérdéseiről. A szí­vélyes légkörű találkozón részt vett Szarka Károly külügyminiszter-helyettes és Jaakko Kalela, a finn elnök külpolitikai tanácsadója. Kádár János és felesége, valamint Losonczi Pál és fe­lesége este a Parlament va­dásztermében díszvacsorát adott Mauno Koivisto és fe­lesége tiszteletére. A díszva­csorán részt vett Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Vár- konyi Péter, az MSZMP KB titkára, Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, Katona Imre, az Elnöki Képünkön: Kádár János, az MSZMP KB első titkára kö­szönti Ferihegyen a Finn Köztársaság elnökét. (Kelet-Magyarország telefotó) Tanács titkára, Púja Frigyes külügyminiszter, Köpeczi Bé­la művelődési miniszter, to­vábbá állami és társadalmi életünk számos vezető sze­mélyisége. Jelen volt Matu- sek Tivadar és Osmo Väinölä, valamint a köztársasági el­nökkel érkezett más finn sze­mélyiségek. A díszvacsorán az MSZMP KB első titkára és a Finn Köztársaság elnöke mondott pohárköszöntőt. Kádár János: További erőfeszítéseket teszünk . kapcsolataink fejlesztéséért Tisztelt elnök úr! Tisztelt Koivistoné asz- szony! Kedves finn vendégeink! A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya és a magam nevében őszinte tisztelettel és nagyrabecsülés­sel köszöntőm a Finn Köztár­saság elnökét, Mauno Koivis­to urat, kedves feleségét, a kíséretében érkezett finn ba­rátainkat, minden kedves vendégünket. Megtiszteltetés számunkra, elnök úr, hogy elfogadta (Folytatás a 4. oldalon) Eladás, csere, elosztás (2. oldal) Szeptemberi aratás (3. oldal) Gazdasági társaság alakult Konzervek tőkés . exportra Hétfőn délután a Nyíregy­házi Konzervgyárban aláír­ták azt a társasági szerződést, amely egy közös beruházás révén évi 1500 tonna gyü- mölcskonzerv előállítását és tőkés exportját szolgálja. A konzervgyárban egy ön­álló gyártóvonalat hoznak létre hazai, osztrák, svájci és NSZK-gépek beszerelésével. Ezzel lehetővé válik olyan nagydobozos termékek előál­lítása, amelyeket az iskolák, kórházak és más intézmé­nyek konyhái használhatnak fel. A társaság a gyümölcs termesztésétől a késztermék értékesítéséig fogja át a részt vevő feleket. A 16 millió forintos beru­házáshoz a három tag saját fejlesztési alapjából 8 millió­val járul hozzá, a többit ex­portnövelő hitelből fedezik. A teljes kapacitás kiépítése után — amely 1983 decembe­rére várható — évente 600 ezer dollárral növelhetik a tőkés exportot. A gyártósor május végén az egres feldol­gozásával indulhat, majd a meggy, cseresznye, barackfé­lék és szilva feldolgozásával, folytatva a február végéig tartó almaszezonnal szállíta­nak a hagyományos angol piacra, az NSZK-ba, Hollan­diába és Japánba ötkilós és nagyobb dobozú konzerve- ket. Az első gép már szeptemberben megérkezik, amelynek a beszerelése után már jövőre megindul az ex­port. A Catering Gazdasági Tár­sulás társasági szerződését hétfőn délután Nemes Tibor, a Hungarofruct Külkereske­delmi Vállalat vezérigazgató­helyettese, Rudi Béla, a Nyír­egyházi Konzervgyár igazga­tója és Iklódy László, a vajai II. Rákóczi Ferenc Tsz elnö­ke, a Nyírkert Almatársulás gesztorgazdaságának veze­tője írta alá. f--------------------------\ 1 Szakszervezeti küldöttség utazott Romániába Szakszervezeti delegá­Í ció utazott hétfőn me­gyénkből a romániai Szatmárra, a Román Szakszervezetek Szatmár megyei Tanácsának meg­hívására. A küldöttség vezetője Alexa László, az í SZMT vezető titkára, { tagjai: Buzsáki László, a íj KPVDSZ megyei titká- í ra, Mészáros Jánosné, a Nyíregyházi Sütőipari i Vállalat szb-titkára. A küldöttség háromnapos | útja során a román szak- szervezetek lakóterüle­ten végzett politikai munkáját tanulmányoz- í za. XXXIX. évfolyam, 209. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1982. szeptember 7., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom