Kelet-Magyarország, 1982. szeptember (42. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-29 / 228. szám

1982. szeptember 29. Kelet-Magyaropszág olvasóink leveleiből Postabontás Vádaskodás • Levélírónk, egy aggódó apa nem volt szűkszavú, amikor volt felesége hibáit ecsetelte, s miközben arról próbált meggyőzni bennünket is, bogy mennyire alkalmatlan a házasságukból született kis­lány nevelésére. Nem volt az ügy ismeret­len előttünk, hiszen már nem először kaptunk az apától le­velet hasonló ügyben. Állítá­sa akkor sem igazolódott tel­jesen. Röviden a történet. Két évvel ezelőtt váltak el. Á házasságukból származó kislányt a bíróság az anyá­nak ítélte. Az anya szeróny otthonában jó helye van a gyermeknek, viszonylag jó anyagi körülmények között élnek. A tartásdíjból, és az anya keresetéből. Egyetlen dolog zavarta meg korábban együttlétüket, az, hogy az anya bánatában, szomorúsá­gában, társnélküliségében (?) néha a pohár aljára nézett. Hozzá kell tenni, csak né­zett. Ugyanis erre a magatar­tására hamar felfigyelt a gyámhatóság. (Talán legelő­ször a volt férj bívta fel a figyelmüket.) Ekkor az anyát figyelmez­tették, a gyermeket pedig a veszélyeztetett környezetben élő gyermekek listájára vet­ték, sorsát megkülönböztetett módon figyelemmel kísérték. Az időben érkezett jelzés, a figyelmeztetés nem volt hiá­bavaló. Az anya változtatott magatartásán. Az apa újabb levele alap­ján ezúttal a járási gyámügyi hatóság körültekintő vizsgá­latát kértük. S erre sor ke­rült a községben lévő — az ügyet jól ismerő — gyámügyi előadó segítségével. A vizs­gálat egyik állomása, hogy az anya munkahelyétől véle­ményt kértek. Eredménye: a munkához való viszonya ki­váló. Munkahelyén mindig rendezetten jelenik meg, pre­cízen látja el a rábízott fel­adatot. Lakáskörülménye megfelelő, tisztaság. rend uralkodik az otthonában. A gyermek rendszeresen jár a bölcsődébe, tisztán, gondozot­tam Az apa láthatási jogát rendszeresen és megfelelően gyakorolja, így a kiskorú ér­zelmi kötődése az apa és az anya vonatkozásában egész­séges képet mutat — szól a további környezettanulmány. Ez a pillanatnyi helyzet, mely megnyugtató. Bár nem va­gyunk afelől nyugodtak, hogy az apa Ievelezgetése ezzel megszűnik. Az az érzésünk, bogy itt sincs másról szó, minthogy amikor egy házas­ság felbomlik, minden előke­rül: az egymás iránti bosz- szú, a múlt sérelmeinek ki­csinyes felhánytorgatása, fél­tékenység a gyerekre... A törvény sok mindent rendez és sok vitatkozásnak, vesze­kedésnek veszi elejét, vagy vet véget. Például a törvény kényszeríti az elvált szülőt, hogy láthatást biztosítson volt házastársának. (Legtöb­ben ugyanis ezt megakadá­lyoznák). Arra azonban nem kényszerítheti a törvény sem a volt házastársakat, hogy hagyjanak fel kicsinyes rá­galmazásaikkal, vádaskodá­saikkal. Pedig erre semmi szükség, mert arra kellene mindkét félnek gondolnia, hogy egymástól váltak el, és nem a gyermeküktől. A gyermeknek mindkét szülőjé­re szüksége van, kivételes esetektől eltekintve./ Soltész Ágnes MIÉRT SAVANYÚ A TEJ? — Nem bírjuk ezt a savanyú tejet!... Az utóbbi napokban gyak­ran kapunk a boltokban sa­vanyú tejet. Nem a bolti tá­rolás miatt, ment már a ko­rán reggel vásárolt tej is oly­kor összemegy. így jártunk szeptember 21-én is, amikor például többünknek is ösz­szement a frissen vásárolt tej, s emiatt pici gyermekeink tej nélkül maradtak. Miért savanyú a tej? — erre ké­rünk választ és intézkedést. A fényeslitkei kisgyermekes anyák JÁTÉK BOSSZÚSÁGGAL A közelmúltban vendége­inkkel betértünk a sóstói já­tékterembe, s mi is próbára tettük a szerencsénket. Jó pár kétforintost bedobtunk a játékautomatába, persze nem nyertünk. Míg egyszer csak egymásután kezdte kidobálni a gép a kétforintosokat. A teremőr odaszaladt, és kö­zölte, hogy nem nyertünk. A pénzt nem vihetjük el, ugyanis már aznap volt egy főnyeremény és ilyen csak körülbelül havonta fordul elő. (Megjegyzem, mikor a játékot elkezdtük, ez a hölgy mondta, hogy jó az automa­ta.) Gyorsan hívta a főnökét, aki szintén közölte, hogy rossz az automata. (Érdekes, amíg a pénzt dobáltuk, ad­dig jó volt a gép, amint nyertünk, azonnal rossz lett.) Kértük a hölgyet, hogy ak­kor adja vissza legalább az általunk bedobott pénzt. Va­lamennyit visszakaptunk be­lőle hosszas vita után. Ma sem tudjuk, mi volt az igaz­ság, viszont e játéktól hosszú időre elment a kedvünk. Le­het másnak is? Csárás Józsefné Nyíregyháza, Árok utca 12. szám JAVASLAT Gyakran bosszankodunk, ha a díjbeszedő lehetetlen idő­ben jön, amikor mindenki dolgozik, senki sincs otthon. Igaz erre már van gyógyír, az OTP átutalási betétszámla megoldja ezt a gondot, leve­szi e terhet a vállunkról. Vi­szont nyakunkban maradt a csomagkézbesítés „átka”. A postai küldeményeket — gon­dolok itt most a csomagokra — napközben viszik házhoz, amikor a legtöbben nem tar­tózkodnak otthon. Ilyenkor bedobják a postaládába az értesítést, hogy ki-ki a MÁV- állomás melletti postán átve­heti á neki szóló küldeményt. Megindul tehát a kálvária. Mindenki rohan a csomagjá­ért, zsúfolt a posta, idegesek az ügyfelek, mert drága ide­jüket fecsérlik. Ugyanakkor bosszankodhat a posta is, a csomagok felesleges utaztatá­sa, az elpazarolt üzemanyag- költség; a dupla munka mi­att. Vajon nem lehetne ezt ésszerűbben megszervezni. Esetleg úgy, hogy a postán belül egy kisebb közösség vállalná az általános munka­időn túli csomagkézbesítést. S. A.-né Nyíregyháza, Ady Endre utcai lakos KI A FELELŐS? Televíziónk többszöri javí­tásra szorult, a szerelő sze­rint hálózati feszültséginga­dozás miatt. A TITÁSZ-nak jelentettem, s ígérték, hogy megmérik a hálózati feszült­séget, ami körülbelül este nyolc óra tájban a legválto- zóbb. Lehet, hogy az ígért mérés ezt nem fogja kimutat­ni, annál is inkább, mert az ingadozás csak pillanatnyi, de ez éppen elég ahhoz, hogy a televíziót megrongálja. Sze­retném tudni, hogyan lehet ebben igazságot tenni, vagyis elérni azt, hogy ne károsod­janak elektromos hiba miatt a drága készülékek. Várnagy János, Nyíregyháza, Öszőlő utca 107. IX/55. TELEFON(KÖNYV)- BETYÁROK • A minap bementem az Ungvár sétányi postánál lévő telefonfülkébe, egy sürgős be­szélgetést kellett volna lebo­nyolítanom, melyhez szüksé­gem lett volna a telefon­könyvre is, de az olyan meg­viselt volt, hogy képtelenség volt benne megtalálni a ke­resett számot. Különös kí­váncsiság vett rajtam erőt, vajon ilyen-e a többi telefon­könyv is? Néhány nyilvános telefonfülkét végignéztem, egyedül az állomáson volt el­fogadható a telefonkönyv ál­lapota. A többiből a legtöbb lap hiányzott, kiszakították, vagy eltépték. Lehet, hogy az eltulajdonított lapok egye­seknek jó célt szolgál, de másoknak a hiányos telefon­könyv csak bosszúságot je­lent. Kővári János, Nyíregyháza, Ungvár sétány 2. TISZTESSÉGES? Egy hónapja, hogy megkez­dődött a tanítás, s gyermeke­inkről már el is készültek azok a fényképfelvételek, amelyeket nem rendeltünk meg, senkit sem kértünk meg, hogy gyermekeinket az isko­lapadban örökítse meg. Már­pedig a levelezőlap nagyságú fekete-fehér fényképpel a minap gyermekeink hazaállí­tottak, nem is eggyel, három­mal, melynek darabja 20,— Ft. Gondolom, egyik szülő ■ sem küldte vissza a képet, még akkor sem, ha a felvé­tel, a kép minősége vitatha­tó. De bizonyára sokan bosz- szankodtak a „vételkénysze­ren”, s talán arra is gondol­tak, hogy esetleg az üzenőfü­zeten keresztül meg lehetett volna tudakolni a szülőktől, kérik-e a fényképezést vagy sem. Egy ilyen előzetes érdek­lődés után senki sem monda­ná, hogy legjobban a fény­képész járt... Az 1. számú (Kert közi) iskolába járó gyermekek szülei Szerkesztői üzenetek Lőrincz L ászióné nagy­dobosi, Magyar József kis- várdai, Sándor Jánosné petneházi, Kiss János nagykállói olvasóinknak le­vélben válaszoltunk. Kondás Lászlóné apagyi, Berecz Sándorné sóstóhe­gyi, Dopita Gáborné nagy­kállói, L osonczi Miklósné mátészalkai, Hordnszky Mihály piricsei, Bavalics János pátrohai, Földi Mik­lósné nyírmadai, Incze Jó­zsef nyíregyházi, id. Penke Istvánná szatmárcsekei, Bacskó László tunyogmatol- csi, Rab Sándor nyíregyhá­zi, Nyicz László nyírmegy- gyesi lakosok ügyében az illetékesek segítségét kér­tük. Páti Árpád csengersimai lakos és a többi jogosult részére is a kisajátítási kár­talanítási összeget a nyír­egyházi bíróság gazdasági hivatala kifizeti, amint a végzés jogerőre emelkedik. Názár Pál rétközberencsi olvasónk bejelentésére a TITÁSZ a Temető utcában a szükséges izzócserét el­végezte. özv. Páva Istvánná bot- paládi lakos által reklamált összeget a nyugdíjfolyósító igazgatóság szeptember 6- án kiutalta. Antal Andrásné ilki le­vélírónkat az ÉRDÉRT Vál­lalat 21. számú telepének vezetője tájékoztatta, hogy a kollektív szerződésük sze­rint csak annak a dolgozó­nak adhatnak lakásépítési támogatást, aki legalább három évet a munkahelyen eltöltött. özv. Török Jánosné jánkmajtisi levélírónk táp­pénzét a jogszabályoknak és a termelőszövetkezet alapszabályában előírtak­nak megfelelően számfej­tették. Vass Miklósné nyírpazo- nyi olvasónkat a társada­lombiztosítási igazgatóság nyugdíjosztálya többek közt arról is tájékoztatta, hogy a baleseti járadék korábbi időponttól történő megállapítására nincs lehe­tőség, baleseti járadék leg­korábban a baleseti táp­pénz megszűnését követő időponttól állapítható meg. Az illetékes válaszol GÉPHIBA VOLT A szeptember 15-i Fórum rovatban Deák Orbán nyír- tassi lakos a kenyér minősé­gével kapcsolatos észrevéte­lére elmondjuk, hogy a mi­nőségi hibát a dagasztógép karjának elállítódása okoz­ta. A gépet megjavítottuk és az érintett dolgozók figyel­mét felhívtuk a technológiai fegyelem megtartására. Egy időben intézkedtünk a fel­dolgozásban részt vevők mi­nőségi bérének megvonásá­ról. ­Nyíregyházi Sütőipari v Vállalat PONTOS MENETIDŐ „Az utasok megelégelték” címmel Lencsés Jánosné ra- mocsaházi lakos észrevételét közölték. A bejelentéssel kapcsolatosan vizsgálatot tartottunk, és megállapítot­tuk, hogy a gépkocsivezető hibáztatható a történtekért, ezért őt fegyelmi büntetés­ben részesítettük. A járatok menetrendszerű indulására és a pontos útvonal betartá­sára felhívtuk a gépkocsive­zetőnk figyelmét. Volán 5. sz. Vállalat Nyíregyháza Hajtó Ferencné nyírteleki levélírónk nem egészen tizen­hét évig dolgozott az egyik helyi üzemben, ahol szocialis­ta brigádtag volt. A munkaviszonya saját kezdeményezé­sére 1982. március 17-én szűnt meg. A brigád, amelyben dolgozott, az 1981. évi munkája alapján elismerésben és ezzel együtt pénzjutalomban részesült. A jutalomból való kimaradásának okát megkérdezte levélírónk, de választ nem kapott. Az elmaradt választ olvasónk joggal kifogásolja, de a jutalmat kikényszeríteni nem lehet. A szocialista brigád elismeréssel illetve kitüntetéssel együtt járó pénzjutalom a brigádot az átlagos brigádlétszám alapján illeti meg. A jutalom személyekre való felosztása a brigád joga. A bri­gád dönti el, hogy a jutalomból — a vállalások teljesíté­sében való részvétel alapján — ki és milyen mértékben részesül. A brigád döntését a vállalat vagy társadalmi szervezet nem bírálhatja felül, az ellen jogorvoslati lehe­tőség nincs. A döntésüket is ők tudják megindokolni. Szilágyi Barna kántorjánosi olvasónk az egyik termelő- szövetkezetben mint éjjeliőr dolgozik. Az ötnapos munka­hét bevezetésével kötelezték a heti plusz egy szabadnap igénybevételére. A korábban ledolgozott szabadnapokat most adták ki részére. Ennek következtében a havi ke­resete 700 Ft-tal csökkent. Szeretné tudni, hogy a mun­káltató eljárása mennyiben jogszerű? Az ötnapos munkahét bevezetése nem terjed ki az őrökre, portásokra és éjjeliőrökre. Amennyiben olvasónk munkaidejét és személyi besorolási bérét csökkentették és ebben előzőleg nem állapodtak meg, az eredeti állapot visszaállítása érdekében kérelemmel forduljon a termelő­szövetkezeti döntőbizottsághoz. De ha ezeket a heti sza­badnapokat utólag adták ki, ilyen címen a személyi be­sorolási bér nem csökkenthető. Olvasónk leveléből nem derül ki,-hogy havi- vagy órabérben van foglalkoztatva. Ha órabéres, és az eredetileg megállapodott munkaidőn túl foglalkoztatták, akkor a teljesített túlórák ellenértéke­ként kap szabad időt. Ebben ^az esetben követelése nem lehet. Kun Béla tarpai lakost 24 éves munkaviszony után egészségi állapotára való tekintettel az év elején nyugdí­jazták. Kérdése az, hogy igényt tarthat-e a 25 éves jubi­leumi jutalomra? . A 25 éves jubileumi jutalomra akkor tarthat igényt, ha a nyugdíjaztatás évében 25 éves munkaviszonnyal rendel­kezne. Tehát olvasónk, ha ebben az évben december 31-ig dolgozna és így meg lenne a 25 éves munkaviszonya, ak­kor a nyugdíjaztatáskor a 25 éves jubileumi jutalmat ak­kor is ki kell fizetni, ha ennyi idővel nem rendelkezik. Felhívjuk figyelmét, hogy a nyugdíj megállapításánál fi­gyelembe vett szolgálati idő nem mindig azonos a mun­kaviszonyban töltött idővel. A munkaviszonyban töltött időt viszont olvasónknak hitelt érdemlően kell bizonyíta­ni. Erre alkalmas egy korabeli irat, vagy arról készült má­solat — például szakszervezeti tagkönyv is. D. J. pátrohai levélírónk 1981. évben egy napot igazo­latlanul mulasztott, ezért a részére esedékes nyereségré­szesedés 30%-át minden előzetes intézkedés nélkül meg­vonták, ezen túlmenően jutalomban sem részesült. Olva­sónk ezt az intézkedést tudomásul vette, sérelmezi azon­ban, hogy az éves béremelésből is kimaradt. Az egynapi igazolatlan mulasztásért indokolatlannak tartja a három­szoros büntetést. A nyereségrészesedés megvonására a kollektív szerző­dés előírása alapján került sor, amelyre a vonatkozó jog­szabályok lehetőséget adnak. Azt nem tudjuk megállapí­tani — olvasónk is csak feltételezi —, hogy a jutalomból és a béremelésből is az igazolatlan mulasztás miatt ma­radt ki. A munkáltató az átlagnál jóbb munkát végző és megfelelő magatartást tanúsító dolgozót jutalomban ré­szesítheti. A dolgozó jutalomra való jogosultságát a mun­káltató dönti el és a bizalmi egyetértésével adhat jutal­mat. A dolgozó munkakörére meghatározott határokon be­lül a dolgozó személyi bérét az előbbiekben felsoroltak alapján a munkáltató határozza meg. Mindezek figyelem- bevételével a jutalomban való részesítésnek és béreme­lésnek nem csupán a munkahelyen való rendszeres meg­jelenés az előfeltétele. Nagy Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom