Kelet-Magyarország, 1982. szeptember (42. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-29 / 228. szám
1982. szeptember 29. Kelei-Magyarország 3 Szabályozók A mezőgazdasági pénzügyi szakembereket élénken foglalkoztatja a Minisztertanács szeptember 16-i határozata. Az árak és a pénzügyi szabályozók módosítása szigorítja a gazdálkodás körülményeit. Egy szűk körű beszélgetésben erről hosszú eszmecsere folyt. Mindenekelőtt azt latolgatják a jelenlévők: a kedvezőbb árarányok mennyiben ellensúlyozzák a növekvő kiadásokat. Természetesen a felvásárlási árak átlagosan 3,7 százalékos növelése, a növényvédő és gyomirtó szerek, valamint a mező- gazdasági gépek árnövekedését egy az egyben nem tudja kompenzálni. Differenciáltan erre nagyobb a lehetőség. Ott, ahol például jelentős a búza-, avagy a kukoricatermesztés területe, magasak a termésátlagok, a felvásárlási árnövekedés kiegyenlítheti a termelési költségnövekedést. Másutt az állattenyésztés jövedelmezősége javítható, a nagyobb volumenű és jobb minőségű vágómarha és vágósertés, avagy a vágóbaromfi értékesítéssel. Kimondható tehát — és ez volt a beszélgetés lényege — az 1983. évi ár- és pénzügyi szabályozás sok lehetőséget ad a gazdálkodásban a költségek és bevételek egyensúlyban tartásához. Ettől függetlenül a gazdálkodás körülményei és feltételei szigorodtak. Csupán a termelés jobb szervezésével, a termékszerkezet megfontolt módosításával nem lehet tökéletes a pénzügyi helyzet. Most már valóban létkérdés a takarékosság. Ez mindenekelőtt a normák megtartásával és szigorításával érhető el. A norma szerinti gazdálkodás nem szűkíthető le részterületekre. Nemcsak a gépeknél, az .üzemanyag fel- használásártál, de minden ágazatban, minden munkaterületen nagy a tartalék. Az állattenyésztésben például az abrak, a növénytermesztésben az okszerű kemizálás kínálja a norma szerinti vagy norma alatti felhasználást úgy, hogy a teljesítmény nő. Akik beszélgettek, helyes végkövetkeztetésre jutottak: a szigorúbb gazdasági körülményeket csak jobb munkával, nagyobb teljesítménnyel lehet enyhíteni. Ilyen alapon kell és lehet előbbre lépni. S. E. „Szabolcs" láda készül A baktalórántházi Dózsa Termelőszövetkezet 67 hektárnyi erdejében folyamatos a fakitermelés és -pótlás. A termelőszövetkezet nyírkércsi fűrészüzemében két műszak alatt tíz köbméter farönköt dolgoznak fel, melyből az idén saját részükre eddig százezer darab Szabolcs típusú almásládát készítettek. Képeinken: aaládaszegezők és a fűrészüzem. (Jávor László felvételei) M agyarországon több száz ezer alkoholistát tartanak nyilván. Vajon mennyi azoknak a száma, akik nincsenek benne semmilyen katalógusban, jegyzékben? Beteges szenvedélyükkel nemzedékeket tesznek tönkre, naponként egyre elviselhetetlenebbekké válnak a gyerekek számára. Levegőtlenek az ilyen családok, az élet furcsa, torzított, önmagába fordul tekintetükben, gondolataikban. X Jancsi ott áll az ajtótól nem messze. Nekitámaszkodik a falnak, de ahogy kilép valaki az ajtón imbolyogva, olykor haragosan káromkodva, Jancsi azonnal kiegyenesedik, félve pillant a kilépőre. Aztán megnyugszik, majd bátrabban elsétál az ajtó előtt és benéz. Az apját nem látja, de a hangját már egy félórája hallja. Szólni kellene neki, hazahívni, az étel kiszedve hűl az asztalon. A kocsmából dől a sárga fény, parányi 'udvart” varázsol a sötétbe. Az „udvaron” túl alig látni, csak messze világít egy utcai lámpa. Vállalja-e a verést, ami a zavarásért jár vagy ne? Az apja nem szereti, ha érte jön a gyerek. Már belépne, amikor majdnem felborítja egy asz- szony. A pálinka szagát még sokáig magán érzi. Férfiak lépnek ki az ajtón, mennek néhány métert és vizelnek. Jancsi reszket az idegességtől. Bemehetne. Odaállna az apja elé és mondaná: „Apu, gyere haza!” Nem érti, de olyan furcsán, idegenül hangzanak ezek a szavak a füléh*»n Hazafelé futva többször mondaná, hogy: „Apu, gyere haza!”, de egy hang se jön ki a torkán. X Borostás arcára, rossz ruhájára és bolondos lovára mindig emlékezni fogok. Ugyanabban az időben állt meg a kocsma előtt, hogy aznapra engedélyezett borát megigya. Fuvaros volt. Nem - mulasztotta el, hogy mindennap elsüssön egy tréfát,Jiogy élcelődjön valakin. Kezébe vette a poharat, belekóstolt, majd elégedetlenül víznek csúfolta a kocsmáros borát, vagy belekötött valamelyik hallgatag iszogatóba. Ha néha mégis elmaradt, azonnal eszébe jutott valakinek, hiányzott a humora. Szerette a munkát, a becsületes embereket. Mindig az volt az érzésem, ha láttam, hogy Krúdy regényeiből toppant elém. Az orvos eltiltotta a szeszesitaltól. Aztán egyszer végképp elmaradt. Azt mondták, hogy meghalt. Egy délután a szokásos időben megállt a lovacska a kocsma előtt, a bakról feketébe öltözött felesége szállt le, és Bandi bácsi legendává szépült mozdulatával két deci bort kért, tisztán. „Apu, gyere haza!" KARDFOGÚ HAL ÉS BOHÉMÉLET Start a Taurus-klubban — Gyárunk közművelődési törekvéseit, az itt kialakult szokásokat a kapukon belüli kulturális életet nyugodtan vehetjük tipikusnak — magyarázza Szabó László, a Taurus gumigyár szakszervezeti bizottságának titkára. — Körülbelül ilyen a helyzet minden nyíregyházi üzemben. Sorolja a legnagyobb gondokat — ezek között is első helyen áll az általános iskolát el nem végző fiatalok „újratermelődése”, az a látszólag kilátástalan küzdelem, amit a dolgozók iskolája kihelyezett tagozatainak szervezéséért az üzemek folytatnak. Ibrányban már sikerült Megemlíti, hogy Ibrányban már sikerült egy tanfolyamot elindítani, de bent a Taurusban eddig még nem jártak sikerrel a szervezők. Nagy gondot jelent az is: ki törődjék a bejárókkal? Szerencsére olyan jó a buszközlekedés — műszakkezdéshez és -végzéshez igazodva —, hogy gyáron belül alig képzelhető el késő délutáni kulturális program. Sorolhatnák még a jellemző adatokat, jelenségeket, egészen addig; van-e tekintélye az üzemben a népművelőnek, tudják-e a gyár dolgozói, mit csinál a népművelő, hogyan tart kapcsolatot háromezer emberrel, milyen igényekre épít, s mit kínál a különböző érdeklődési körök szerint? A népművelő szó hallatán itt is sokan legyintenek, afféle fölösleges státusnak tekintik, amire semmi szükség, de hát előírják. Ettől a szemlélettől elég messzire esik a másik véglet — s ez utóbbit sajnos még nem tekinthetjük tipikusnak, általánosnak Nyíregyházán — mégpedig azt, hogy Németh Mihálynak, a Taurus fiatal népművelőjének a gyár segítségével oldódik meg hamarosan a lakáshelyzete. A gyár tehát fontosnak tartja a népművelő munkáját. Kiválasztani a legérdekesebbet — Két és fél éve kerültem ide — mondja Németh Mihály — s bizony eléggé mostoha körülmények között kezdtem meg a munkámat. Mert egy ilyen nagy gyárban lejárhatja a lábát a népművelő, amíg mindenkihez eljut, hogy megteljen a nagyterem közönséggel. NéAmikor megitta és elment, a kocsmában levők sokáig néztek a lassan haladó kocsi után. X Karcsi apjáról senki se tudja megmondani, hogy mikor volt utoljára józan. Duhajkodik, ha részeg, kötekedik, ha felébred. Amikor először találkoztam Karcsival, a szeme döbbentett meg leginkább. Csak ember nézhet így, a fájdalom mélységeitől súlyosan. Csendessége, szótlansága még csak fokozta ezt a hatást. Valami nagy-nagy erőt sejtettem benne, ami ha közegére talál, megsokszorozódhat és képessé teheti arra, hogy kitörjön ebből a fojtogató, szellemi sivárság- ösztönösségre nevelő környezetből. Amikor beszélgettünk, szavai hihetetlen mélységből törtek fel, egy életnyi keserűséget, megbántottságot cipelve magukkal. Később megtudtam, hogy Karcsi nem találta meg azt az erőt sokszorozó közeget. A szemében is egyre gyengébb lett a láng, míg teljesen elnűnt a mélységben. Nagy István Attila hány kudarc és sok szép élmény után most már ott tartok, hogy jól kiépített hálózatom van, kulcsembereket találtam a brigádokban, a fiatalok között, s egészségesen pezsgő kulturális életről számolhatok be. Ami pedig a népművelő elismerését illeti, ha megkapom a lakást, az már önmagáért beszél. Az erkölcsi elismerés, vagy talán úgy is mondhatnám, a tekintély pedig munkám eredményétől is függ. Jó érzés hírt adni arról, hogy a népművelés-földrajz szakot végzett fiatal népművelő, csakúgy, mint a népművelés-könyvtár szakos üzemi könyvtáros, Podráczki Károlyné jól érzi magát munkahelyén. Az olvasók most már hatezer kötetes szépirodalomból válogathatnak. A forgalommal elégedettek, főleg a kötelező olvasmányok a keresettek, amit innen visznek haza a szülők iskolás gyermekeiknek. Rendszeresek az üzemben a TIT-előadások. Témájukat úgy igyekszik Németh Mihály kiválasztani, hogy sokakat érdeklő, aktuális kérdések szerepeljenek napirenden — így például a kisvállalkozások jogi háttere, a lakáshelyzet, az egészséges életmód, a fiatalkorúak bűnözése stb. Bekapcsolódtak a nyíregyházi munkásművelődési hetek programjába, s ennek keretében legutóbb nagy sikerű kiállításnak adtak otthont. A Természettudományi Múzeum anyagát láthatták a gyári dolgozók Kővé vált ősvilág címmel. — Több, mint ezren nézték meg a kiállítást — meséli a népművelő — s vagy ötszázan be is írtak a vendégkönyvbe. Az egyik érdekes bejegyzésre sokan felfigyeltek, ugyanis azt kifogásolta egy látogató, hogy a kiállított kardfogú hal metszőfoga nem volt szabályos. A kis sztori azt igazolja: a valóban jó, vonzó programokat őszinte érdeklődés kíséri. S egy másik példát is említ Németh Mihály, egy operaelőadást a színházban. Azt hitte, alig lesz jelentkező, s huszonhét jegy kelt el. Olyanok vették meg, akikre nem is gondolt. Apró jelek ezek, melyekhez a népművelőnek igazodnia kell. Színházban a gyáriak Az egyik legnépszerűbb közművelődési forma agyárban a vetélkedő. Brigádok serege vesz részt a különféle versenyeken, nagy lelkesedéssel. Esetenként egymást is kihívják házi mérkőzésre például a gyár történetéből, vagy Kodály életművéből. Bevált az a módszer, hogy a brigádok fele arányban érdekeltek a színházbérietek összegéből — 50 százalékát a szakszervezet fizeti, a másik felét a brigádkasszából adják hozzá. Most 128 bérletük van a brigádoknak, de nem volt olyan színházi előadás az elmúlt évadban, amire a gyárból ne vettek volna jegyet. Amivel nem férnek be a gyárba, arra ott van a „hátország”, a Népkert utcai klub. Itt startol most új programjával az ifjúsági klub, itt találkoznak a nyugdíjasok, máskor a fiatal mérnökök, közgazdászok és technikusok, vagy a szocialista brigádok vezetői. S mi is lehet a népművelő legnagyobb öröme, mint ha pezsgő az élet a klubban, vagy ha előadások, filmankétok, író-olvasó találkozók, vetélkedők alkalmával a gyári kétszáz személyes kultúrterem zsúfolásig megtelik. Baraksó Erzsébet Új kenyérgyár Nyíregyházán Ha Nyíregyházáról utazunk Oros irányába, a tejipari vállalat szomszédjában, az almafák koronája fölött itt-ott már felvillannak a leendő kenyérgyár földbe ágyazott betontartó oszlopai. A terep- rendezés idén tavasszal kezdődött. Így szeptember elején a KEMÉV dolgozói elkezdhették a 168 millió forintért épülő létesítmény alapozását. A kenyérgyár terveit a SZÖVTERV készítette. Az a tervezővállalat, amely már hét alkalommal dolgozott a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat megrendelésére, illetve az elmúlt években 9 kenyérgyár terveit szállította csehszlovák megrendelésre. A nyíregyházi vállalat szakembereit a közelmúltban tapasztalatcserére vitte Csehszlovákiába a SZÖVTERV. A szabolcsi szakemberek többek közt Nyitrán is jártak, ahol olyan kenyérgyár dolgozik, mint amilyen a nyíregyházi lesz. A csarnok szomszédjában álló összesen 300 tonnás lisztsilókból pneumatikus rendszeren és automatikus mérlegen át jut a liszt az üzemcsarnokba. Az épületben három folytonos 'tésztakészítő vonalon gyártják — emberi kéz érintése nélkül — a friss kenyere): óránként ezer kilogrammot. Az egész folyamatot mikroprocesszor vezérli, amely egyedülálló lesz az ország sütőiparában. Az első vonalon alföldi, a másodikon burgonyás-, a harmadikon fehér kenyér sül majd. Két műszakban — a gyárvezetőtől a portásig — mindössze félszázan dolgoznak majd itt, ahol naponta 48 tonna kenyér sül mintegy 130 ezer ember ellátására. A tervezők gondoltak a jövőre is. A csarnokban helyet hagynak egy új (a negyedik) folytonos tésztakészítő vonalnak. így ha több kenyérre lesz szükség az új FTK- vonal beállításával, növelni tudják a termelést. Nem feledkeztek el az itt dolgozók kényelméről sem. Részükre fekete-fehér öltözőt, fürdőt, kultúrtermet, ebédlőt rendeznek be a jól felszerelt laboratórium és az irodák mellett. A gyár építését 1984 decemberére fejezik be. Ezután kezdik meg a technológiai szerelést,, melyet 1985. április 1-én követ a próbaüzemelés. Ezzel egy időben folyamatosan megszűnnek az elavult nyíregyházi kis sütödék. A jósavárosi üzemben finom- pékáruk termelésére állnak át, a Vöröshadsereg utcai pedig tanműhelyként működik tovább. Szükség lesz továbbra is a jelenlegi kenyérgyár munkájára, ahol csak péksütemények készülnek majd, s a hetedik ötéves terv alatt korszerű alagútzsalus kemencéket szerelnek fel. <h.)
