Kelet-Magyarország, 1982. szeptember (42. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-23 / 223. szám

4 Ketet-Magyarország 1982. szeptember 23. Lazar György Kispestre látogatott VIETNAM Gondok és reformok A begyűjtött földimogyoró zsákokba rakása a Hanoitól északnyugatra lévő Vinh Phu tartományban. Idén már ezer hektárról takarítottak be termést. Hollai Imre veterán ENSZ-diplomata, aki be­lülről ismeri a világszer­vezetet, és ez biztosíték valamennyi küldött szá­mára — így jellemzi a The New York Times szerdai száma az ENSZ- közgyűlés 37. ülésszaká­nak kedden megválasztott magyar elnökét. Az amerikai lap Hollai Imre székfoglaló beszédé­ből azt a részt emelte ki, amelyben a magyar dip­lomata síkraszállt a lesze­relésért és sürgette a fegy­verkezési verseny megfé­kezését. A Bemard Nossiter, a The New York Times ENSZ-tudósítója által írt cikk bemutatja Hollai Im­re pályafutását. Idézi azo­kat a véleményeket, ame­lyek a magyar diplomatát „megnyerő, korrekt és ma­gabiztos” emberként jel­lemzik, elismeréssel ír nyelvtudásáról és emlé­keztet rá, hogy büszke munkás származására. A lap közli Hollai Imre fényképét. Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügy­minisztere szerdán Moszkvá­ban találkozott Indira Gand­hi indiai miniszterelnökkel. A baráti légkörű találko­zón hangsúlyozták, hogy a két ország közötti baráti kap­csolatok fejlesztése szem­pontjából igen fontos volt a Moszkvában hétfőn megtar­tott szovjet—indiai cúcsszin- tű találkozó. Nemzetközi kér­désekről szólva Indira Gand­hi nagyra értékelte a Szov­jetuniónak azt a kötelezett­ségvállalását, hogy nem al­kalmaz elsőként nukleáris fegyvert. Egy korábban létrejött megállapodással összhangban szeptember 21—22-én Moszk­vában megtartották a KGST- tagállamok állandó képvise­lőinek tanácskozását. A ta­lálkozón magyar részről Marjai József miniszterel­nök-helyettes vett részt. A ta­43. Csinszka felháborodott és kétségbeesett. Az apjával ví­vott harc óta most nyílott először szomorú alkalma, hogy bebizonyítsa Adyért való szívósságát, elszántságát. Valósággal kicsikarta a ható­ságoktól a fölmentést, így megszabadult a költő a kato­nai szolgálattól. Nem is a fölmentés ténye, hanem az asszony ragaszkodó elszánt­sága hatotta meg nagyon Ady Endrét. Ennek bizonyí­téka az Őrizem a szemedet című verse. 1916. január 16- án közölte a Nyugat, amely­nek Ady változatlanul fő­munkatársa volt, és épp erre való tekintettel kapott föl­mentést, de kötetet nem mer­tek kiadni tőle, respektálan­dó a hisztérikus háborús han­gulatot. Szerdai munkanapján Ld- : zár Györgyi az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke láto­gatást tett a főváros XIX. ke­rületében, Kispesten. Kísére­tében volt Békési László, a budapesti pártbizottság titká­ra. A vendégeket az MSZMP ji kerületi bizottságának szék­házában Hámori Csaba, a pártbizottság első titkára és Végh Istvánná, a kispesti ta­nács elnöke fogadta. A prog- ; ram bevezetőjeként Hámori Csaba tájékoztatta a vendé­get a jelenleg 65 ezer lako­sú, de folyamatosan gyarapo­dó lélekszámú — mint mond­ta: dinamikusan fejlődő — városrész politikai, gazdasági és társadalmi helyzetéről. Mindenekelőtt arról esett szó, hogy az itt lakók több­sége, körülbelül kétharmada 1 fizikai munkás, s igen magas (28 százalék) a nyugdíjasok aránya. Ezért különösen fon­tos — miként a tájékoztató­ban elhangzott —, hogy a közhangulat alapvetően ki­egyensúlyozott és nyugodt. A találkozón megvizsgáltak néhány, a nukleáris fegyver- kísérletek teljes betiltásával kapcsolatos kérdést is. Mind­két részről hangsúlyozták annak fontosságát, hogy erről megfelelő szerződések jöjje­nek létre. Andrej Gromiko és Indira Gandhi áttekintette a délnyugat-ázsiai és a dél­ázsiai helyzetet is. Megerősítették, hogy a Szovjetunió és India tovább­ra is szorosan együtt akar működni nemzetközi téren Ázsia és az egész világ bé­kéjének és biztonságának megszilárdítása érdekében. nácskozáson áttekintettek több, a KGST-tagországok gazdasági együttműködésének fejlesztésével kapcsolatos kérdést. A tanácskozás részt­vevőit fogadta Vlagyimir Dolgih, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára. Néha azzal vádolták a köl­tőt, hogy adott esetben a ba­rátaival szemben sem volt kíméletes, de az igazság az, hogy erős érzelmi kötődés­sel tudott ragaszkodni. 1916 januárjára megint sokat ha­nyatlott egészségi állapota, mégis elment Zilahra nagy­betegen, amikor értesült Kincs Gyula haláláról. Meg­rendültén, zokogva borult egykori igazgató-tanárának koporsójára, majd megírta a Pesti Naplóba a sirató ver­set: Kincs Gyula emlékére. Tavasszal ismét gondosabb gyógykezelésre szorult. Csinszka elkísérte Budapest­re, de anyagi fedezet hiá­nyában nem maradhatott mellette a Városmajor sza­natóriumban, így a fiatalasz- szony hazautazott Csúcsára, Ady pedig néhány hét alatt Az emberek minden gond és nehézség tudatában is értéke- lik-érzékelik az országos és helyi eredményeket. Ismerik a célokat, vállalják a felada­tokat. Egyetértenek azzal, hogy keményebb és jobb munkával, helytállással lehet csak megőrizni az elért élet- színvonalat. A feszültebb nemzetközi helyzet kétségte­len, hogy aggodalmat is kelt, de ugyanakkor fokozott fe­lelősséget ébresztett az em­berekben a béke megőrzésé­ért. Lázár György tolmácsolta az MSZMP Központi Bizott­sága és a kormány üdvözle­tét a XIX. kerületieknek, to­vábbi helytállást és eredmé­nyeket kívánt. Felhívta a fi­gyelmet a mindenkori hely­zet reális ismeretére, a tájé­kozottság fontosságára. Hang­súlyozta, hogy igenis úrrá tu­dunk lenni a nehézségeken is, ha mindenki becsülettel el­végzi munkáját, s tudatában van annak, hogy nemcsak a gondjaink, teendőeink közö­sek, hanem közös a felelősség is az ország sorsánajc alaku­lásáért. Minden témában és mindenütt, de különösen a munkássság, a nagyüzemek dolgozóinak körében — mond­ta — nyílt és világos beszéd­re van szükség, ez a bizalom alapja, ez segítheti tovább boldogulásunkat. Délután a kormány elnöke felkereste az 1200 dolgozót foglalkoztató gránit csiszoló­szerszám- és kőedénygyártó vállalatot. Sárközi Dezső ve­zérigazgató tájékoztatójában elmondta, hogy ez a vállalat 1982. júliusától lett önállóvá, a finomkerámiaipari művek jogutóda. Rövidesen befeje­ződik a kőedénygyártás re­konstrukciója, amelynek eredményeként termékeik tet­szetősebbek, minden piacon jól értékesíthetők lesznek. Az új technológia révén évi 6 millió Ft-ot takaríthatnak meg az energiaköltségből. Már előkészítették a csiszoló­korong-gyártás rekonstrukció­ját is. Gérnyi Kálmán, a Főváro­si Tanács elnökhelyettese is csatlakozott Lázár György­höz, amikor útja a kerületi ingatlankezelő vállalathoz ve­zetett. Szabó Béla igazgató itt elmodta, hogy tevékenysé­gük nemcsak a XIX. kerület­re terjed ki, hanem a szom­szédos XVIII. és XX. kerü­letre is. Jelenleg több mint 32 ezer lakás kezeléséről-kar- bantartásáról gondoskodnak. A program befejezéseként Lázár György a kerületi párt- bizottságon Kispest vezetői­vel tanácskozott. szépen rendbejött. Belekóstolt a régóta nem gyakorolt sza­bad legényéletbe, pillanat­nyi meggondolatlanságában válást emlegetett és nem egé­szen indokolatlan azt hajto­gatta, hogy elege van már a „csúcsai rabságból”. De ber­zenkedése csak addig tartott, míg Csinszka meg nem érke­zett. Felesége tudomást sem vett az alkalmi udvarlásokról, sértődés nélkül rendet terem­tett, és Ady hűségesen, há­lásan udvarolt fiatal felesé­gének egész pesti tartózkodá­suk alatt, majd zokszó nélkül, sőt kívánkozva tért vissza a „csúcsai rabságba”. Ügy látszott, egészségi ál­lapota kielégítő marad. Er­délyi magányában se nem romlott, se nem javult egy ideig fizikai és lelki közérze­te. Drámai fordulatot csak az őszi hadi események idéz­tek elő nála. 1916 októberé­ben a Román Királyság had­üzenet nélkül belépett a há­borúba, csapatai egyik napról a másikra elözönlötték a Szé­kelyföld és Dél-Erdély nagy részét. Csúcsa közvetlen hátor­szággá vált. Ady szeme lát­tára egyik csapattest a má­sik után vonatozott el házuk alatt a frontra, visszafelé a sebesülteket szállították, a vasúttal párhuzamos ország­úton pedig a menekültek ez­rei futottak az ország belse­ÁRADÁSOK: halálos Áldozatok Salvadorban 565, Guatema­lában 100-nál több áldozata van a nagyarányú esőzések okozta áradásoknak. A sal- vadori mentőalakulatok ve­zetőjének közlése szerint a közép-amerikai országban az elmúlt 24 órában újabb 250 holttestet fedeztek fel. Az áradásokat előidéző esőzóna a jelentések szerint északi irányba halad tovább és már Mexikó déli részén ás öt ál­dozata van az ítéletidőnek. KISIKLOTT A VONAT Hatvannégyen megsebesül­tek, köztük 15-en súlyosan, amikor kedden a Frankfurt közelében lévő Aschaffen- burg vasútállomáson egy ex­presszvonat összeütközött egy mozdonnyal. A vizsgálat ed­digi adatai szerint a moz­donyvezető nem vette figye­lembe a tilos jelzést, s így következett be a szerencsét­lenség, amelynek következ­tében a vonat több kocsija kisiklott. CIPRUSI INCIDENS A ciprusi kormány erélye­sen tiltakozott Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárnál amiatt, hogy a szigetország görög és török szektorát el­választó vonalnál megöltek egy nemzeti gárdistát. Hír- ügynökségi jelentés szerint a ciprusi katonát nem sokkal szolgálatba lépése után érte a halálos lövés Nicosia déli külvárosában. KODÄLY-KIÄLLlTÄS PÁRIZSBAN A Georges Pompidou kul­turális centrum modern épü­letében kedden este nyitotta meg dr. Bényi József párizsi magyar nagykövet és René Fillet, a kultúrközpont könyvtárának igazgatója a Kodály Zoltán emlékére ren­dezett kiállítást. A kiállítás korabeli fényképfelvételekkel és azokat magyarázó szöve­gekkel szemléltetően mutat­ja be Kodály Zoltán életének, zeneszerzői és zenepedagógiai tevékenységének főbb állo­másait. je felé. Adyt teljesen össze­törték az élmények. Szemé­lyes tragédiájának érezte az emberek szenvedését, bárme­lyik oldalon is viselték el a megpróbáltatásokat. Állapo­tát, tiltakozását, erkölcsi fel­háborodását örökíti meg az ekkor írott Ember az ember­telenségben című verse. Az élmények hatására el­szenvedett megrázkódtatása ismét sokat rontott nehezen fenntartott egészségén. 1916 októberétől állandósult szer­vezetének folyamatos romlá­sa. Gyakran a teljes remény­telenség uralkodott el rajta, ilyenkor jósolgatta, hogy rö­videsen meg fog halni, más­kor meg a remény esélyeit bizonygatta. Hitt a józan ész és a becsületes törekvések diadalában. Eszméinek győ­zelmét mindenképpen meg akarta érni. öccséhez írott, 1917 elejéről származó levelé­ben olvasható, hogy „ ... a beteg szív olyan, mint a re­pedt pohár, lehet belőle so­káig inni, csak arra kell vi­gyáznunk, hogy a repedés tovább ne terjedjen... vi­szont én a neuraszténiám­mal még mindig sok altatót szedek, elég bort és rengeteg nikotint. No, szenvedek, de mégis hiszek abban, hogy ki kell bírnom ezt a poklot, át kell repülnöm.” (Folytatjuk) Rekordtermést takarítottak be tavaly Vietnamban: 15 millió tonna gabona (elsősor­ban rizs) került a raktárak­ba a távol-keleti baráti állam­ban. A csúcseredmény el­érése nem csupán a valamivel kedvezőbb időjárásnak volt köszönhető, hanem a hanoi vezetés tudatos intézkedései­nek, reformjainak is. A tava­szi pártkongresszus elfogad­ta a mezőgazdaság és élelmi­szertermelés elsődleges fon­tosságát. Az idei célkitűzés az itt hozott határozatok nyomán még feszítettebb: 1982-re 16 millió tonnát irányoztak elő. Egyre szélesebb körben ve­zetik be a szerződéses rend­szert. E „khoan” nevű rend­szer lényege, hogy a termés- felesleget a parasztcsaládok szabadon értékesíthetik — akár az államnak, megemelt felvásárlási áron —, akár a szabad piacon. A lényeg a termelési kedv növelése, hi­szen a gyorsan szaporodó la­kosság ellátásának biztosítá­sa, a jegyrendszer hiányossá­gai elleni küzdelem nehéz feladatot jelent. Pedig nem a munkabírás­ban van a hiba. Akit hivatá­sa, vagy érdeklődése, utazási kedve egyszer is elvezérelt a délkelet-ázsiai szocialista or­szágba, soha nem felejti azt a tiszteletre méltó, szinte em­berfeletti tevékenységet, ami a vietnami földeken folyik. Az elárasztott rizsföldek ap­rólékos gondozása, a combkö­zépig vízben végzett palán­tázás, a lomha bivalyokkal való nehézkes szántás azon­ban kevéssé hatékony. S akad más gond is elég: az elmara­dottság ezernyi nyűgével, a kényszerű, állandó katonai készenlét terheivel harcoló Vietnam az élet minden te­rületén nehézségekkel küzd. Kínzó az energia-, alkatrész- és műtrágyahiány, alacsony a szakképzettség, szállítási és tárolási hiányok csökkentik a termést. Nem problémamentes az új gazdasági övezetek program­ja sem. A nagyvárosok zsú­foltságának enyhítésére az előző ötéves tervben körülbe­lül 1,5 millió embert költöz­tettek át új körzetekbe, s 1981—85 között hasonló célt tűztek maguk elé. A kiköltö­zők rendkívüli juttatásokban részesülnek, de a spártai élet- körülmények sokukat vissza­rettentenek. Vietnamban rendkívüli erő­feszítésekre van szükség az előrelépéshez. A déli körze­tekben népszerűsíteni kell az említett „khoan” rendszert, hiszen adottságaik folytán el­Mézbegyűjtés Thai Binh-ben. Vietnamban körülbelül 24 ezer méhcsalád termékét gyűjtik be, s 1982-ben csak az állami gazdaságokban több mint 200 tonna mézet állítot­tak elő. sősorban a Mekong-vidéke vállhatna az ország éléstárá­vá. Igaz, ehhez nélkülözhetet­len a fogyasztási cikkek ter­melésének fokozása, mert kü­lönben a kistermelők nem lennének érdekeltek nagyobb pénzbevétel elérésében. Foly­tatni kell — de megfontoltan, a körülményekhez igazodva — a szövetkezetesítést. (A hiva­talos értékelés is elismeri, hogy délen még csak a szo­cialista gazdálkodási formák meghonosításának kezdetén tartanak.) Sokat remélnek a szerződéses rendszer más ter­mékekre való kiterjesztéséről, s kedvezőbb felvásárlási árak­kal ösztönözni akarják az ál­lattenyésztést. Szegő Gábor Baromfinevelde Tam Gao-ban. A vietnami fővárostól körül­belül 60 kilométerre fekvő település szövetkezetében si­kerrel oldották meg egy kubai eredetű tyúkféleség honosí­tását. Most már évente 150—200 ezer csirkét nevelnek vá­gósúlyig; egy részüket Laoszba és Kambodzsába szállítják. Gromikű—Gandhi-találkozó KGST ’tanácskozás Gerencsér r. jf Miklós: IWIHa l' I, A Endre vivJßC élettörténete

Next

/
Oldalképek
Tartalom