Kelet-Magyarország, 1982. szeptember (42. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-22 / 222. szám

1982. szeptember 22. Kelet-Magyarország 7 Postabonfás Tsz­nyugdíjasok Ilki levélírónk arról pa­naszkodik levelében, hogy az utóbbi időben a termelőszö­vetkezet nyugdíjasaitól egyre több kedvezményt von meg. Tőle például megvonták a terményjárandóságot, a tüzi- fajuttatást és nem kap nyug­díjkiegészítést sem. Ezt azért is sérelmezi, mert — mint ír­ja — tizennégy évet dolgozott a közösben és évekig tagja volt a tsz szociális-kulturá- lis-oktatási bizottságának, ami megtisztelő megbízatás volt a számára. Munkáját lelkiismeretesen, odaadással végezte, míg bírt dolgozni. Most tehát nyugdíjas és jól jönne a támogatás, a termé­szetbeni juttatás, amit meg­vontak tőle. Az esetet nem tartottuk ti­pikusnak, mert tudomásunk, tapasztalatunk szerint a me­gye termelőszövetkezeteinek többsége a lehetőségek sze­rint támogatja nyugdíjasait. Tiszteletből, irántuk érzett felelősségből. Levélírónk panaszára or­voslást keresve hamar meg­győződhettünk arról, hogy a gemzsei Dózsa Termelőszö­vetkezet sem feledkezett meg idősebbjeiről. Igaz termény­járandóságot nem tudnak ad­ni, immár hét éve, mert a termelőszövetkezet anyagi le­hetőségei nem engedik meg. Erről a vezetőség döntött így, s a jövőre nézve sem tudnak kedvezőbbet mondani, fele­lőtlen ígéretet nem akarnak tenni. Tűzifát viszont minden év­ben adnak nyugdíjasaiknak, járadékosaiknak, az idén is így van. Viszont előfordult, hogy egyik-másik nyugdíja­suk több éve is adósuk a háztáji művelési költségek miatt. Azoknak nem adták ki az öt mázsa fát az idén sem, hanem az árát betudták az adósságukba. Nyugdíjkiegészítést nem tud a termelőszövetkezet ad­ni. A szűkös anyagi lehető­ségeik miatt. Természetesen a háztáji föld megműveléséhez segítsé­get adnak. Levélírónknak is kimérték a parcellát, a terü­letet megművelték, kukorica termett benne. De irathatott volna panaszosunk burgo­nyaföldet, zöldségterületet. Egyikkel sem élt korára, egészségi állapotára való hi­vatkozással. Talán a családja is segített volna a művelés­ben, s a munka „gyümölcse” jól kiegészítette volna a nyug­díját. S ha már a háztáji föld művelésénél tartunk, nem le­het figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az idén a ház­táji művelési költségéből át­lagosan 700 forint enged­ményt adott a termelőszövet­kezet minden nyugdíjasának, vagyis például levélírónk kukoricaföldjének talajmun­káját ingyen végezte el. Az öregkorral, a nyugdíjba vonulással tehát nem szakad meg a kapcsolata a termelő- szövetkezettel egyetlen tag­nak sem. De e kapcsolatnak vannak kötelezettségei is, amit mindkét félnek tiszte­letben kell tartania. Mert kérni és adni csak akkor le­het, ha a kötelezettségeiről senki sem feledkezik meg. Soltész Agnes | ELHANYAGOLT PARK Nyíregyházán a Széna tér közelében ugyancsak sok csa­lád él, különösen mióta mo­dern szép otthonok épültek e térségben. Az itt élőknek bizony sokat jelent a gonddal kialakított park, amelyről úgy tűnik, az illetékesek meg­feledkeztek. Elhanyagoltsága árulkodik róla. A parkban nincs szeméttartó; a lámpák nem égnek; az örökzöldek ki vannak száradva, egy két­méteres facsonk is merede- zik az égnek, és néhány ki­pusztult száraz fa is. Az Árok utcai lakosok társadalmi munkában rengeteg virágot ültettek az idén, fákat is, melyek közül néhány sajnos elpusztult. A Rákóczi utcát is csúfítja néhány kiszáradt fa, melyek közül némelyik az autóbuszmegállóban „lá- batlankodik” ezeket sürgősen el kellene távolítani. • Tóth László Nyíregyháza, Árok utcai lakos HIÁNYOS REKLÁMOK, FELIRATOK MEGSZÜNTETIK A BEJÁRATOT Nyíregyházán a László ut­cában most épülő 4-es fő köz- iekedési úttól keletre lévő Nefelejcs és Liliom utcába nem készítettek bejáratot, holott mindkét utcában több család is él, és sok kiskert van. Amikor panaszt tettünk, azt a választ kaptuk, hogy e területet úgyis kisajátítják. De miikor? Erre a városi ta­nácson azt a feleletet kap­tuk, hogy körülbelül 15 év múlva. Addig mi hogyan fo­gunk közlekedni? Azt az ille­tékeseknek is tudniuk kelle­ne, hogy telkeink vége már rendkívül nedves, az agyagos földúton a csapadékvíz el­vezetése nincs megoldva. Jár­művel tehát itt végképp nem tudunk majd közlekedni. Va­lamennyien több évtizede la­kunk ezen a környéken és azóta mindig a László utcá­ról volt a bejáratunk. Leg­alább olyan lehetőséget biz­tosítsanak nekünk is, mint a László utcai házaknál a két utca között. Dr. Álmos László és társai Nefelejcs és Ibolya utcai lakosok Időnként különösen szem­betűnő, hogy városunkban menyi a hiányos neonfelirat, reklám. Elnézem például a Búza téren lévő — a piaccsar­nok melletti — áruház fel­m iratát, ebből mindössze ennyi olvasható: Á—uhá ... Több hónapja tűrik ezt az illetéke­sek, de vajon meddig, mert bennünket, vásárlókat zavar a nemtörődömség. F. I. nyíregyházi lakos PÉNZVÁLTÁS A sóstógyógyfürdői szociá- ális otthonban élő öregek kö­zül vannak, akik már nem tudnak kimozdulni az épület falai közül, de talán többen — szerencsére — még el-el sétálnak az autóbuszmegál­lóig, hogy a városba látogas­sanak.-Ezeknek sokszor gond­juk, hogy nincs kétforintos érméjük, s ilyenkor a házi pénztárhoz fordulnak segít­ségért. Sajnos legtöbbször- a válasz: „nincs”. Jó lenne pe­dig, ha erre is gondolnának, ezt a figyelmességet is meg­kapnák, mert úgy vélem, egy pénztárban lenni kell váltó­pénznek is. K. I. Sóstógyógyfürdő Tölgyes utca 11. szám MINIZSEMLE Tudom, nem az üzlet tehet róla, de elmondom, hogy a sávházban lévő hentesüzlet­ben a közelmúltban öt zsem­lét vásároltam. (Gondolom így következtetni lehet, hogy melyik sütőüzemben készül­tek.) Nem túlzók, valameny- nyi az előírt súlyánál jóval kisebb volt. Vajon miért zsu­gorodnak a zsemlék egyre kisebbre? Péler Pál Nyíregyháza Zrínyi Ilona utca 8—10 KISGYERMEKES ANYÁK KÉRÉSE Borbányán és a Déli ipar­telepen lakó kisgyermekes anyák gondja, hogy a gyerme­kek orvosi ellátása a közel­ben megoldatlan. Megértjük, hogy ez a városnak nem kis gondja, de jó lenne, ha leg­alább a tanácsadót visszahe­lyeznék. Akkor a Sabin csep­peket ott helyben megkaphat­nák az apróságok, esetleg a kultúrházban lehetne erre le­hetőséget teremteni. L. J.-né Borbányáról HOL A TÁP? Mondhatom, hogy rohamo­san csökken a sertéstenyész­tési, hízlalási kedv Kántorjá- nosiban a táphiány miatt. A Mátészalkai ÁFÉSZ legutóbb például szeptember elsején szállított takarmánytápot a községbe. Azelőtt is akado­zott az ellátás. Erről feljegy­zést is készítettem, mint az ÁFÉSZ felügyelő bizottságá­nak a tagja, de sajnos ez sem hozott semmi eredményt. Kár, mert meggyőződésem, hogy a népgazdaságnak szüksége van a tevékenységre, így a szö­vetkezetnek is minden igye­kezetével ezt elő kellene moz­dítania. Nagy Miklós Kántorjánosi HANGNEM Szeptember 12-én délelőtt a nyíregyházi Vöröshadsereg utca 79. szám alatti ABC-áru- ház egyik vezetőjével megál­lapodtam, hogy másnap két láda szilvát átvesz tőlem. Férjem vak, nekem a kezem sérült, nem volt könnyű a gyümölcsöt megszedni, de szükségünk volt a pénzre. Másnap elvittük, de egy má­sik vezető beosztású dolgozó volt ott, aki hangos, durva szóval beletúrt a gyümölcsbe, s közölte, hogy nem veszi át, tegye az, akivel megbeszél­tük. Erre másnap lett volna lehetőségünk, amikor az a személy, akivel megállapod­tunk, ott lett voljia. Anyagi kár e bántó eset miatt nem ért bennünket, mert az üzlet­ből kilépve hamar vevőre ta­lált a szilvánk. (Ez is bizo­nyítja, hogy nem volt elvet­ni való portéka.) A sértegető hangnem, a nyers viszautasí- tás azonban nagyon megalázó volt számomra. Mató Józsefné Nyíregyháza Kéményseprő utca 19. szám Szerkesztői üzenetek Bálint Endre komorói, Horváth Józsefné kótaji, Cseh Zsigmond és Dajka Ferenc kisvárdai olvasóink­nak levélben válaszoltunk. Kubinyi Józsefné nyír­egyházi, Boldi István nyír­egyházi, Dr. Álmos László nyíregyházi, Palicz Jánosné nyírteleki, Kádár Zoltán nyírmeggyesi, Dóránt Ilona nyíregyházi, Stevanyik Sán- dorné nyíregyházi, Kecske­méti Józsefné fehérgyarma­ti, Petrohán Jánosné nyír­bátori, Miszkuly lllésné új­fehértói, Réz Erzsébet szé­kelyi, Nagy Béla nyíregy­házi, Bogát Imréné nagy­halászi, Kormány Sándor tiszateleki, Erdélyi Elek nyíregyházi, Szép László gemzsei, Novák László új- kenézi, Matuzsa Ilona nyír­teleki, Tóth Zoltánná ara­nyosapáti, Kovács Andrásné mándoki, ifj. Páli Árpád csengersimai, Vadilku Ist­ván nyíregyházi, Papp Ist­vánná kocsordi, Szedlár Györgyné nyírszőlősi, Pa­taki Mihályné nyírmihálydi, Szomolnoki János orosi la­kosok ügyében az illetéke­sek segítségét kértük. Lengyel Józs&né nyírlö­vői olvasónk kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Tóth Barnabásné milotai lakost az illetékesek levél­ben tájékoztatták, hogy a névváltozás miatt a veze­tői engedélyt ki kell cserél­ni. Kiss Bálintné balkányi levélírónkat a Hajdúsági Iparművek részletesen tá­jékoztatta, hogy milyen okok miatt nem jogosult a szülésnél esedékes szociál­politikai juttatásokra. Kiss Gyuláné tiszákanyá- ri lakos öregségi nyugdíjra nem jogosult, a községi ta­nács intézkedése alapján vizsgálják, hogy a korábban folyósított házastársi pót­lékra jogosult-e visszamenő­leg is. Az illetékes válaszol TÉVEDÉS „Megszólítás” címmel a Kelet-Magyarország augusz­tus 11-i számában Deme Jó­zsefné újfehértói lakos pa­naszát közölték, hogy az ál­tala feladott távirat szövegé­ben a megszólítás téves volt. A postai kezelési hiba miatt az ügyben érdekelt dolgozó­kat írásbeli figyelmeztetésben részesítettük, a feladót pedig a hibás szövegrész erejéig kártalanítottuk. Deme József- nétól az okozott kellemetlen­ség miatt élnézést kértünk. KÉZBESÍTÉS Komoróból a Kossuth és a Törgyes utca lakói a postai kézbesítés hiánya miatt pa­naszkodtak. Az észrevétel jo­gos volt. Ugyanis a kézbesítő az utca lakóinak többségével megegyezett, hogy a címükre érkezett küldeményeket kéz. besítőjárása végén az utolsó háznál kézbesíti. A helytelen gyakorlat kialakulásához hoz­zájárult az is, hogy az emlí­tett utcák a község szélén vannak, szilárd útburkolat nincs, megközelítésük — kü­lönösen esős időben — körül­ményes. Ennék ellenére el­rendeltük, a házhoz kézbesí­tést, s a mulasztásért a kéz­besítőt felelősségre vontuk. A postahivatal vezetőjét uta­sítottuk, hogy a jövőben a kézbesítő munkáját ellenőriz­Debreceni Postaigazgatóság Az örökösök felelőssége Özv. M. Gy.-né kemecsei levélírónk férje meghalt és a vállalatával szemben, mintegy 3800,— Ft tartozása volt. Ezt a tartozást most a gyermekeitől kérik, mint örökösök­től. Olvasónk szeretné tudni, hogy a gyerekek felelnek-e ezért a tartozásért? Az örökhagyó tartozásaiért az örökösök felelnek, de csak olyan összeg erejéig, amilyen összeget örököltek. Ha több örökös van, mindegyik örökös csak a saját része ere­jéig felel. Tehát, ha a gyermekek az édesapjuk után örö­költek legalább 3800,— Ft értéket, kötelesek megfizetni az édesapjuk tartozását, ha nem örököltek semmit, akkor nem tartoznak érte felelősséggel, mert saját vagyonukkal nem felelnek a tartozásért. * Borbély Lászlóné tiszaszalkai lakos különváltan él a férjétől és ő gondozza az idős szüleit, már hosszú évek óta. A gondozás, ápolás fejében testvérei hajlandók lemondani örökségükről a javára, de olvasónk azt szeretné' tudni, hogy ebben az esetben a férje örökölhet-e? Olvasónk férje csak abban az esetben örökölhetne a feleség szülei után, ha azok ilyen értelmű végrendeletet készítenének, máskülönben nem. Olvasónk figyelmét azon­ban felhívjuk, hogy a szülei vagyonával nem a testvérei, mint várható örökösök rendelkeznek, hanem maguk a szü­lők és nagyon ajánlatos, hogy kössön egy tartási szerző­dést a szüleivel, mert érdekei csak így vannak biztosítva, és ez esetben a szülők halála után sem a testvérek, sem más nem léphet fel követeléssel. L. I.-né nyírjákói lakos a férjétől 12 éve elvált és a válóper során a volt közös lakást a bíróság megosztotta a volt férje és közötte. Levélírónk egy szoba, konyhát hasz­nál a három gyermekével együtt, a volt férje pedig egy szobát és az előszobát. Levélírónk közlése szerint a volt férj magatartása tűrhetetlen, mert italozik, alkalmi mun­kából él, állandó keresettel nem rendelkezik és levélírón­kat zaklatja. A lakás megosztása vagy a kizárólagos használatra való feljogosítás miatt bármikor lehet a bírósághoz fordulni, ha a meghozott ítélet óta a körülményekben lényeges válto­zás ’állott be. Ha a volt férj nem tartja be a szocialista együttélés szabályait, olvasónk bírósághoz fordulhat, kér­heti, hogy kötelezze a bíróság a volt férjét a lakás elha­gyására, azzal, hogy saját maga köteles elhelyezéséről gon­doskodni. Kiss Bertalan nyírbátori olvasónk gyermeke egy házat vásárolt, és a vevővel részletfizetésben egyeztek meg. Ed­dig a részletet a férj fizetéséből vonták le, de az eladó megtudta, hogy a feleség is dolgozik, pert indított az el­adó, levélírónk lánya ellen, s most az ő fizetésének is von­ják a 33 százalékát. Jogos-e a levonás? — kérdezi levél­írónk. A levélből nem derül ki, hogy a lakás vétele alkalmá­val pontosan milyen megállapodást kötöttek, de az biztos, hogy a vállalt kötelezettségért mindkét házastárs felel. Csak következtetni tudunk arra, hogy a részletfizetési kö­telezettségnek nem tettek eleget, a férj fizetéséből azt nem lehetett behajtani, ezért indítottak a leánya ellen is pert, miután keresettel rendelkezik. Biztos, hogy nagyon nehéz az anyagi helyzete a fiataloknak, de az ezzel kapcsolatos terhet az idegenre áthárítani nem lehet. A bíróság mielőtt ítéletet hozott volna, biztos, hogy minden körülményt meg­vizsgált. Id. Kocsis Sándor mátészalkai olvasónk házilag vég­rendeletet készített, amit tanúkkal aláírt. Kérdése, hogy érvényes-e a végrendelet? Az a tanácsunk, hogy levélírónk a végrendeletet mu­tassa meg szakembernek, ügyvédnek vagy közjegyzőnek, mert érdemleges választ csak az esetben kap. A végren­deletnek szigorú kellékei vannak éft ha azok közül bár­melyik hiányzik, a végrendelet érvénytelen. Házilag is le­het végrendeletet készíteni, de ahhoz ismerni kell a felté­teleket. További kérdése, hogy a házáért mennyi lakbért kérhet. Ezt pontosan nem tudjuk megmondani, a lakbér bizonyos korlátok között szabad megegyezés tárgya, ha bíróság dönt ilyen kérdésben, szakértőt hallgat meg. A községi tanácson meg tudják mondani, hogy mennyi a helyben szokásos lakbér. Dr. Juhász Barnabás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom