Kelet-Magyarország, 1982. szeptember (42. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-17 / 218. szám
4 Kelet-Magyarország 1982. szeptember 17. Korom Mihály beszéde Nyíregyházán Á Minisztertanács tárgyalta a mezőgazdasági árak és pénzügyi szabályozók 1983. évi módosítása A Minisztertanács csütörtöki ülésén megtárgyalta a mezőgazdasági ár- és pénzügyi szabályozó rendszer működésének tapasztalatait, az Állami Tervbizottság ezzel kapcsolatos állásfoglalását és határozott az 1983-ban szükséges módosításokról. (Folytatás az 1. oldalról) ez a munka már elkezdődött — minden pártszerv, alapszervezet és minden kommunista köteles számvetést végezni arról, hogy mit tett a végrehajtás folyamatában. Nyugodt légkörben is szükség van rá, hogy időről időre számba vegyük a helyzetünket, hogy milyen körülmények között folytatjuk fejlett szocialista társadalmunk építését. Különösen így van ez most, amikor nehezebb feltételek között dolgozunk, s arra kell felkészülnünk, hogy a körülmények a közeli jövőben sem alakulnak kedvezően a számunkra. A fő figyelmet a rajtunk múló, a tőlünk függő belső dolgainkra kell fordítanunk. Teljes mértékben igaz, hogy társadalmi helyzetünk stabil. Ezzel együtt ma sok nehézséggel, gonddal küszködik az ország. Hogy mégis optimisták vagyunk, erre az alapot az adja: a XII. kongresszuson meghatározott feladatok végrehajtása életünk minden területén kézzelfogható eredményeket hoz. Politikánk élvezi a dolgozó tömegek cselekvő támogatását. Ez óriási erő a Központi Bizottság, a kormány számára. Biztonságot ad a vezetésnek, hogy a dolgozó milliók a mindennapi gyakorlatban bizonyítják: nincs külön cél fent, középen és lent. Egy cél érdekében munkálkodunk mindinkább és minden területen hazánk és személyes boldogulásunk hasznára. Nagyon nagy dolog, hogy ebben a szinte világot megrázó gazdasági válságfolyamatban elmondhatjuk: stabilan tudjuk tartani hazánk gazdasági helyzetét, s nem hiú ábránd a dolgozó milliók életszínvonalának megőrzésére törekedni. Akkor is nagy dolog, ha eközben visszafogottabb a termelés, s lassabban tudjuk, megvalósítani egyébként kívánatos céljainkat. Jó, hogy mind többen tudjuk, nagyon sok függ tőlünk. A tartalékok feltárásán, a takarékosabb életmódon, a hatékonyabb munkánkon. S, ho'grTudjuk, ebben kiemelkedő szerepe van a szocialista demokratizmusnak. A keményebb időszak bekövetkeztekor egyesek felvetették: ez nem kedvez a szocialista demokratizmusnak. Meggyőződéssel valljuk, hogy pontosan most, a gazdasági és egyéb feltételek nehezedése idején van igazán szükség a munkahelyi, a közéleti demokráciára. Hogy az üzemi demokratizmus ne csak írott malaszt maradjon, ahhoz minden dolgozó embernek tudnia kell, hogy nem csak munkavállaló, de tulajdonosa is ennek á hazának és konkrétan saját munkahelyének. Ebben a folyamatban nélkülözhetetlen a kommunisták felelőssége, cselekvése, az, hogy mindenki a saját területén többet adjon, felelősebben gondolkozzon, mint tegnap. Életszínvonalunk ma sem rossz, életkörülményeinket sok, tőlünk gazdagabb tőkés ország is irigykedve nézi. Komoly és eredményes erőfeszítés van emögött. Csak a legnagyobb elismerés hangján szólhat a párt és a kormány mindazokról a dolgozó emberekről, akiknek ebben részük van. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy közvéleményünkben jelen van az aggodalom is. Elsősorban azért, hogy sikerül-e a békét megvédeni, tartóssá tenni. Jogos ez az aggály. Ezért megfelelő módon kell gondoskodnunk békénk védelméről. Ez nem kerül kevésbe, de erre szükség van, bár jól tudjuk, hogy ezeket az emberi és anyagi erőket más célokra is fel tudnánk használni. Jó érzés, hagy népünk egyúttal nem passzívan szemléli az eseményeket, hanem az emberek azt is kifejezésre juttatják, ők mit tehetnek a béke megőrzéséért. Nem alaptalan a másik aggály: meg tudjuk-e tartani életszínvonalunkat. Szerencsére itt is tapasztalunk egy nagyon fontos előre hajtó erőt, az egyes dolgozó ember tettrekészségét azért, hogy eddigi vívmányainkat ne kelljen feladni. A Központi Bizottság titkára ezt követően a párt- és A Központi Bizottság titkára tájékoztatóját tartja. társadalmi élet, a kormányzati munka, a gazdasági ve'- zetés kérdéseiről szólva kifejtette : a kommunistáknak nem kell félni az észrevételektől, a kritikai megjegyzésektől sem, mert az építő, a konstruktív megjegyzések a társadalom egészének hatékonyságát növelik. Szükség van erre — folytatta — hiszen még mindig nem tanultunk meg mindenütt tettekben takarékoskodni, bár a körülmények biztatnak, sőt kényszerítenek minket. Vannak e területen kitűnő példák is, amelyek mutatják: nagy tartalékokkal rendelkezik még az ország. Nemcsak a gazdaságban, hanem például a kultúra, a sport és egyéb területeken sok milliárd forintot lehet megtakarítani. Csupán azzal, hogy mindenütt valódi értékekre adjunk pénzt, papírt, kapacitást, eredményeket hozó munkát támogassunk. Korszerűsíteni, ésszerűsíteni szükséges munkánkat Öreg Kata néni vén szemei is megláttak akkor sok mindent és Töröknének megjegyezte: — Meglátod, ez a Bandi elveszi Bertukát.” Jól látta Kata néni, Ady Endre távoli rokona. Eljegyzésnek számított ez a pünkösdi látogatás. De a házasságkötés egyáltalán nem bizonyult könnyűnek. VILÁGHÁBORÚ A pünkösdhétfőt követő kedden Ady már Budapesten volt. Ha új életkedvet is öntött belé a menyasszonya iránti vonzódás és a közeli házasság reménye, alapvető nyugtalanságtól szenvedett. Rossz előérzetek gyötörték a politikai viszonyok miatt. Pesten nem érezte jól magát, némi nyugalmat keresve hazahúzódott Érmindszentre. Közben élénk levelezést folytatott menyasszonyával. Június 17-én értesítette Berminden területen, az államéletben, az irányítás különböző lépcsőinél. Sokat tettünk eddig is e téren. Számos főhatóság, háttérintézmény szűnt meg, tanácsi szerveket vontak össze, de az ésszerűsítés folyamatos feladatunk. Következetesebben szükséges előremenni például az igazgatási struktúra területén. Az egyszerűsítés, a takarékosság — mint az élet minden területén — itt is szükséges. A bürokrácia közel sem szűnik meg önmagától. Ezért nagy jelentősége van annak a törekvésnek, hogy meg akarjuk szüntetni életünk túlszabályozottságát. Egész állami munkánkban, a tanácsoknál, a sport stb. területén nagy szerepet szánunk a jövőben a munka társadalmasításának. Úgy véljük, hogy az itt-ott fellelhető lélektelen ügyintézés ellenére sem elég csupán az igazgatás dolgozóit bírálni. A bürokráciát a forrásánál kell megfognunk. Magas szintű határozatok, rendeletek meghozatala előtt kell végiggondolnunk, hogyan is jelentkezik az majd a városi, a községi tanácsoknál, az életben. Változtatnunk kell azon (Folytatás az 1. oldalról) szervezeteinek delegációi is, Bulgáriából, Csehszlovákiából, Lengyelországból, az NDK-ból, ahol társmegyei kapcsolatokat ápol az MTESZ megyei szervezete. A külföldi delegációk nevében Wolfgang Michel professzor, a KdT Magdeburg megyei elnöke köszöntötte a jubiláló, idén 20 éves megyei MTESZ- szervezetet az új tudomány és technika háza avatása alkalmából. Kitüntetések átadása következett ezután. A TIT aranykoszorús emlékplakettjét kapta a kivitelező SZÁEV kollektívája, a TIT emléklapját pedig Papp József fűtésszerelő és Czapári Sándor kőműves. Az ünnepségen adták át a Kabay János-emlékérmeket, amelyeket 1976 óta évente két szakembernek ítél oda az ta, hogy Boncza Miklós nem egyezik bele a házasságba. De a jegyesek eltökéltségén ez mit sem változtatott. Pedig Boncza Miklós igen konok, amellett nagy befolyású ember volt. Budapesten lakott, s politikai konzervativizmusa és feudális világfelfogása ellenére teljesen modern életet élt. Csak ritkán látogatott el csúcsai birtokára. Képviselősködött, közigazgatási lapot szerkesztett, ügyesen tőzsdézett és közeli barátság fűzte Tisza István miniszterelnökhöz. Vérrokonát, édestestvérének lányát kényszerítette, hogy hozzámenjen feleségül. A huszonhat évvel fiatalabb, szerencsétlen teremtés meghalt gyermekágyi lázban, s az újszülött leánykát, Bertát a nagyanyja, Boncza Miklós nővére vette gondjaiba. Csúcsán és Kolozsváron nevelte igen körültekintő odaadással az árvát a nagymama-nagynéni a harmadik testvér, Malvina néni segítségével, a tanácsokat sok esetben jellemző helyzeten, hogy nem a választott testületek irányítják az apparátust, hanem fordítva. Növelni akarjuk a települések önkormányzati funkcióját. Ott, helyben döntsék el a tanácstagok: mennyi pénzt és mire fordítsanak. A településfejlesztés a tanácsi munka korszerűsítéséhez nekünk kell a feltételeket megteremteni. E koncepció kidolgozása, a képviseleti munka javítása, választási rendszerünk korszerűsítése, ellenőrzési hálózatunk fejlesztése most napirenden van. Célunk, hogy az élet minden területén hasznosítsuk a racionális megoldásokat. Pártunkat ebben az vezeti, hogy jobban, hatásosabban funkcionáljon állam- szervezetünk, hatékonyabban töltse be a kor igényei diktálta feladatait. Ehhez kívánok önöknek, megyéjük minden lakosának jó erőt, sikeres munkát a továbbiakban. Korom Mihály a tájékoztatót követően találkozott és beszélgetést folytatott a megyei bíróság, főügyészség és rendőr-főkapitányság vezető munkatársaival. A Központi Bizottság titkára ma folytatja megyei programját. MTESZ megyei elnöksége a huzamosabb időn át végzett kiemelkedő műszaki-tudományos társadalmi munkáért, illetve szervező tevékenységért. Az idén hárman kapták az elismerést: Kun István, Tamás Zoltán — és az első külföldi szakember: Ladislav Kral. (A kitüntetetteket lapunk 3. oldalán mutatjuk be.) A tudomány és technika háza tervezési, kivitelezési munkáinak elismeréseképpen az ESZAKTERV, a NYIR- BER, a SZÁEV több dolgozója kapott emléklapot. Az avatóünnepség után az épület második emeletén két kiállítás nyílt: Kazareczki Kálmán az AGROBER vezérigazgatója a mezőgazda- sági beruházásokat reprezentáló kiállítást nyitott meg, egy másik kiállítóteremben az MTESZ és a tudományos egyesületek központi szaklapjai tekinthetők meg. mígnem Berta egy svájci leánynevelő intézetbe került. Onnan hazatérve, érettségizett felnőttként voltaképpen az ő szava számított Csúcsán, ízlése és hajlama szerint rendezte be életét. De a férjhez- menetel dolgában az apa fenntartotta magának a döntés jogát. Vélekedése szerint Ady Endre, aki az övével homlokegyenest ellenkező politikai és világnézeti ügyet vallott magáénak, szóba sem jöhetett. Lányát keményen eltiltotta a házasság tervétől. Parancsa nem okozott ijedelmet. Ady Csúcsára utazott, ezzel is hangsúlyozva, hogy a lányhoz tartozik. Innen keltezte 1914. június 26- án Boncza Miklósnak szóló levelét, amelyben belátást kért, egyúttal közölte, hogy házassági szándékáról semmiképp nem hajlandó lemondani. Másnap, június 27-én a lány küldött ugyanilyen tartalmú levelet apjának. Boncza Miklós természetesen hajlíthatatlan maradt. Akármilyen fontos Volt Adynak a nősülés, a közügyekről egy pillanatra sem fordította el a figyelmét. Költői és publicisztikai munkássága mellett aktív politikai szereplésre szánta el magát. Erősen hitt Jászi Oszkár radikális humanista koncepciójában, ezért a Jászi elképzeléseire alapuló programmal képviselői mandátumra pályázott a Polgári Radikális Párt szatmári jelöltjeként. (Folytatjuk) Megállapította, hogy a mezőgazdaság közgazdasági szabályozása alapjaiban megfelelő, hatékonyan segítette a termelés növekedését, a belföldi ellátást, valamint az exportbővítést. A szabályozó rendszer gyökeres változtatására ezért nincs szükség, kisebb módosításokra azonban sor kerül. A szabályozók változtatását elsősorban a világgazdaságnak a magyar népgazdaságra gyakorolt hatása teszi szükségessé. A korrekciót indokolja még az is, hogy az ipari eredetű termelőeszközök árai növekednek, néhány átmeneti jellegű költségvetési támogatás — tehergépjármű-járulékkedvezmény, energiaár-támogatás — megszűnik. Ezen túlmenően a tervcélok megvalósulása végett az ágazaton belüli érdekeltségi, jövedelmezőségi arányokat is szükséges módosítani. Elsődleges cél az, hogy a szabályozók jobban segítsék elő a hatékonyság növelését. A mezőgazdaságban is jelentkező anyag-, energia- stb. áremelések, valamint a támogatások mérséklésének következményeként a felvásárlási árak kisebb mértékű — átlagosan 3,7 százalékos — növelése szükséges. Az árváltozások az egyes ágazatokban eltérő mértékűek. Egy részük központi hatósági intézkedések formájában, más részük a terméshelyzet, a piaci helyzet, a kereslet-kínálat alapján a vevők-eladók megállapodása Szerint valósul meg. A legfontosabb mezőgazda- sági termékek felvásárlási ára a következő mértékben növekedik: Étkezési búza: 60 Ft/tonna (ennek megfelelően növekszik az egyéb kalászos gabonák felvásárlási ára is). Kukorica: 150 Ft/tonna (a követelmények kisebb növelése mellett az 1982-ben bevezetett gabona — kalászos gabona és kukorica — többlettermelési prémium továbbra is fennmarad). Cukorrépa: 16 Ft tonna (a cukor világpiaci árának csökkenésére tekintettel a cukorrépa utáni többlettermelési prémium megszűnik. Ennek kifizetését ugyanis a korábbi kedvező világpiaci cukorár tette lehetővé.) Vágómarha: 1,— Ft’kilogramm. Vágósertés: 1,60 Ft/ kilogramm (a vágóállatok felvásárlási áremelésének egy része hatósági alapárban, más része — az exportárak és a minőség alakulásától is függően — differenciált felárak növelése formájában valósul meg.) Tehéntej: 0,50 Ft/liter. A zsíros gyapjú felvásárlási ára — minőségenként differenciáltan — átlagosan 5 százalékkal növekedik. A vágóbaromfi ára átlagosan 0,70 Ft/kilogrammal emelkedik. A felvásárlási árnövekedések, valamint az egyéb jelentős költségemelkedések miatt — indokolt körben és mértékben — növekednek az élelmiszer-ipari termékek termelői árai is. A termelői árak emelkedése a hatóságilag rögzített és maximált fogyasztói áras élelmiszereknél — életszínvonalpolitikai céljainkkal összhangban — a fogyasztói árakat általában nem módosítja, hanem a forgalmi adót csökkenti, illetve a fogyasztói ár- kiegészítést növeli. A terméshozamok növelését megalapozó talajerő-visz- szapótlás ösztönzése érdekében 1983-ban a műtrágyák ára nem változik. Az import fehérjetakarmányok árának 1983. évre várható 12 százalékos, a takarmányforgalmazás költségeinek tonnánkénti 100 Ft-os, valamint a takarmánygabonák felvásárlási árának 2—5 százalékos növekedés miaitt a takarmánygabonák eladási árai 5—7 százalékkal, a keveréktakarmányoké pedig átlagosan 6 százalékkal emelkednek. A növényvédő és gyomirtó szereknél — a termelői és importárak változásának továbbhárítása és az ártámogatás csökkentése miatt — átlagosan 18 százalék áremelkedés következik be. Ugyancsak emelkednek a mezőgazdasági nagyüzemek által igénybe vett egyes szolgáltatások díjai (például: állattenyésztési szolgáltatások). Az ártámogatás megszüntetése és a termelői, valamint az importárak változása miatt a mezőgazdasági gépek ára átlagosan 18—19 százalékkal emelkedik. Az egyes gépek áremelkedése erőteljesen differenciált. — A traktorok és munkagépek árai mintegy 22—23 százalékkal, a speciális gépeké átlagosan 44 százalékkal emelkedik. — A jelenleg sem támogatott gépeknél 6—13 százalékkal lesz magasabb a beszerzési ár. — A hazai gyártású és a szocialista importból származó speciális munkagépek ára mintegy 60 százalékkal növekszik. A kedvezőtlen adottságú nagyüzemek támogatási rendszere lényegében nem változik, de a termelés ösztönzése érdekében emelkedik a kalászos gabonák után járó árkiegészítés. Módosulnak az ültetvény- telepítések támogatási mértékei is. Az alma- és meggytelepítés támogatása csökken, a szőlő, cseresznye, körte, szilva, őszibarack, kajszi stb. támogatási mértéke nő. A mezőgazdasági nagyüzemekben 1983. évről — a népgazdaság egyéb területeihez hasonlóan — megszűnik a kötelező műszaki fejlesztési alapképzés, mind az alaptevékenység, mind a kiegészítő tevékenység körében. A jövőben a gazdaságok saját elhatározásuk szerint képezhetnek műszaki fejlesztési alapot. Az ipari és építőipari tevékenységek után — az árakban is érvényesíthető — műszaki fejlesztési hozzájárulást kell fizetni. A kedvezőtlen adottságú és az átlag 19 aranykorona alatti szántóterületű mezőgazda- sági nagyüzemek Budapesten és vonzáskörzetében folytatott ipari és szolgáltató tevékenységénél a termelési adó visszatartási kedvezmény 1983-tól a jelenleginek a felére csökken. A mezőgazdasági kistermelőkre vonatkozó támogatások — ideértve a kisgépbeszerzés támogatását is — valamint az adók nem változnak. A keresetszabályozásban jelentős változás, hogy a jövőben a mezőgazdasági nagyüzemek adottságaiknak megfelelően két munkadíj- szabályozási forma közül választhatnak. A termelés fokozása, a hatékonyság növelése, a helyes foglalkoztatási struktúra elősegítése, továbbá a keresetek terv szerinti alakulása érdekében a nagyüzemek a jelenlegi munka- díj-szabályozási rendszer helyett a bruttó jövedelem előző évi színvonalától függő munkadíj-szabályozási formát is választhatják. Emellett pályázatos úton — szű- kebb körben — további két személyi jövedelemszabályozási forrna is bevezetésre kerül. Gerencsér Miklós: A holnap elébem élettörténete 39. — —... .. 1 — Megnyílt a XVIII. megyei műszaki hónap
