Kelet-Magyarország, 1982. szeptember (42. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-16 / 217. szám
4 Kelefc-Magyarorazág 1982. szeptember 16. Szovjet—dél-jemeni tárgyalások Leonyid Brezsoyev beszéde a közel-keleti rendezésről A nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, elsősorban a Közel-Kelet problémáiról volt szó a Moszkvában szerdán megkezdődött szovjet—déljemeni tárgyalásokon, amelyeken a szovjet küldöttséget Leonyid Brezsnyev, a dél-jemenit Ali Nasszer Mohammed vezeti. A tárgyalóküldöttségek megállapították, hogy a nemzetközi helyzet, és ezen belül a közel-keleti helyzet jelentős romlásának legfőbb oka a legagresszívabb imperialista körök, elsősorban az Egyesült Államok és szövetségesei, köztük az izraeli vezetők kalandor politikája és arra irányuló próbálkozásuk, hogy akaratukat rákényszerítsék más országokra és népekre. A Szovjetuniónak az igazságos és tartós közel-keleti béke megteremtésére vonatkozó részletes elképzeléseit ismertette Leonyid Brezsnyev szerdán Moszkvában azon a vacsorán, amelyet Ali Nasszer Mohammed tiszteletére adtak a szovjet vezető testületek. Pohárköszöntőjében az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke hangsúlyozta, hogy a nemzetközi jog általános normáinak és az ENSZ Biztonsági Tanácsa konkrét határozatainak megfelelő közel-keleti rendezés akkor valósítható meg, ha először: szigorúan tiszteletben tartják az elvet, amely nem engedi idegen területek agresszióval történő elfoglalását. Ez azt jelenti, hogy az araboknak vissza kell kapniuk minden, Izrael által 1967 óta megszállt területet — a Golan magaslatokat, a Jordán folyó nyugati partján levő területet és a Gázai övezetet, valámint az elfoglalt libanoni földeket. Az Izrael és arab szomszédai közötti határokat sérthetetlenné kelt nyilvánítani. Másodszor: a gyakorlatban kell biztosítani a palesztin arab nép elidegeníthetetlen jogát az önrendelkezésre, saját független államának megteremtésére, az izraeli megszállás alól felszabaduló arab földeken — a Jordán folyó nyugati partján és a Gázai övezetben. Az ENSZ-határo- zatoknak megfelelően a palesztin menekültek számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy visszatérjenek szülőföldjükre, vagy megfelelő kártalanításban kell részesíteni őket elveszített javaikért. Harmadszor: az araboknak vissza kell adni és a palesztin állam elválaszthatatlan részévé kell tenni Jeruzsálem keleti részét, amelyet Izrael 1967-ben elfoglalt, s ahol az egyik legfőbb muzulmán szent hely található. Egész Jeruzsálem területén biztosítani kell, hogy a hívők szabadon eljuthassanak a három vallás szent helyeihez. Negyedszer: a térség valamennyi állama részére biztosítani kell a jogot, hogy biztonságban és függetlenségben éljen és fejlődjön — ennek természetesen a teljes kölcsönösség alapján kell megvalósulnia, mivel nem lehet csupán egyesek biztonságát szavatolni, lábbal tiporva másokét. Ötödször: meg kell szüntetni a hadiállapotot, és létre kell hozni a békét az arab államok és Izrael között. Ez azt jelenti, hogy a konfliktusban érintett valamennyi fél, így Izrael és a palesztin állam is köteles vállalni, hogy kölcsönösen tiszteletben tartják egymás szuverenitását, függetlenségét és teKi volt Basir Gemajel ? Ellentmondásos politikai személyiség volt Basir Gemajel, a Libanoni Köztársaság megválasztott elnöke, aki kilenc nappal beiktatása előtt a pártja székháza elleni merénylet során vesztette életét. A maronita keresztény Gemajel egész pályafutását heves konfliktusok jellemezték, szenvedélyes párthívei és esküdt ellenségei egyaránt voltak. Korábban már kétszer kíséreltek meg merényletet ellene: 1979 márciusában és egy évvel később. Mindkét kísérletet sértetlenül túlélte, a második merényletben azonban másfél éves kislánya életét vesztette.-Az 1947-ben szülétett Basir Gemajel apja a Libanoni Falan- gista Párt megalapítója volt. (Pierre Gemajel 1936-ban, Németországban tett látogatása után, Hitler náci pártja iránti csodálatától vezérelve hozta létre a pártot.) Az ifjabb Gemajel — aki jogi diplomát szerzett, katonai ismereteit pedig egy francia katonai akadémián tökéletesítette — már 13 éves korától kezdve rendszeresen részt vett a falangista erők katonai kiképzésein. Politikai karrierje az 1975—76-os polgár- háborúban kezdődött, de igazán Libanon legsötétebb korszakában, az 1978-, 1991-, és 1982-es drámáikban teljesedett ki. Basir Gemajelt 1976-tól tartják számon a palesztin harcosok, a velük szövetséges haladó erők és a szíriaiak elleni harc vezetőjeként: ekkor vette át utcai harcokban meggyilkolt elődjétől a jobboldali keresztény milíciák parancsnoki tisztét. Mivel hatalmának további növekedését 1978-ban a jobboldali erőkön belüli viszályok akadályozták, hívei rajtaütöttek ellenfeleiken és meggyilkolták Tony Frangiét, a volt elnök fiát, családjával és 30 hívével együtt. Az ifjabb Frangié fegyveresei akkoriban Libanon északi részének hegyvidékét tartották ellenőrzésük alatt. Két évvel később újabb leszámolás következett: emberei Chamoun volt elnök úgynevezett „tigrisei” közül mintegy 500-at öltek meg. A vérfürdő után mégis Chamoun irányításával alakult ki szövetség a nemzeti liberális párt és Gemajel erői között. Közös és egyre intenzívebb harcuk nemcsak a palesztinok, a velük szövetséges libanoni haladó erők, a muzulmánok ellen folyt, hanem időről időre — legutób 1981 áprilisa és júniusa között — ^valóságos háborúvá szélesedett Szíria ellen is. Szembenállása a muzulmánokkal, Libanon haladó erőivel és Szíriával, Izrael természetes szövetségesévé tette. Begin kormányfő egy nyilatkozatában elmondotta, hogy a libanoni keresztény milíciák az évek folyamán 100 millió dollár értékű fegyvert kaptak Izraeltől. Politikai beállítottsága Izrael — és az Egyesült Államok — számára vonzó elnökjelöltté tette. Gemajel ugyanis — riválisai közül egyedül — hajlandónak mutatkozott békeszerződést kötni Izraellel. Ez az ország többi vallási közösségei és politikai csoportjai részéről heves ellenállást váltott ki. Augusztus 23-án történt elnökké választása kétségkívül ösz- szefügg az izraeliek jelenlétével. (Megjegyzendő, hogy az elnöki tisztségre az 1943-ban létrejött, úgynevezett „nemzeti paktum” értelmében csakis maronita keresztény politikus választható.) Elnöki tevékenységétől Tel Aviv és Washington az Izraellel kötendő békeszerződést, párthívei Libanon újjáépítését remélték, míg ellenfelei a korábbinál is nagyobb zűrzavart jósoltak. Tény, hogy Gemajelt még a jobboldal sem támogatta egységesen. A várakozásokkal ellentétben az Izraellel együttműködő és Libanon déli részét uraló Haddad őrnagy sem fogadta örömmel megvá- laszását, s régi ellenfele, Frangié volt elnök is éles szavakkal támadta. rületi egységét, s a vitás kérdéseket tárgyalásokkal, békés úton oldják meg. Hatodszor: ki kell dolgozni és el kell fogadni a rendezés nemzetközi garanciáit. A kezességet vállalhatná például a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország, vagy egészében az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Egy ilyen átfogó, valóban igazságos és tartós rendezés csak kollektív erőfeszítések árán hozható létre. Részt kell benne venni minden érdekelt félnek, köztük természetesen a PFSZ-nek, a Palesztinái arab nép egyetlen törvényes képviselőjének — hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev. Éppen ilyen rendezésre gondoltunk, amikor megtettük széles körben támogatott javaslatunkat arról, hogy üljön össze nemzetközi tanácskozás a közel-keleti kérdés megtárgyalására. Szeretném külön aláhúzni, hogy az arab államok egysége az izraeli hódítók elleni harcban még soha nem volt olyan fontos, mint a jelenlegi helyzetben. Az SZKP KB főtitkára Izrael libanoni agressziójáról szólva hangsúlyozta, hogy a véres háború végleg leleplezte az Egyesült Államok közel-keleti politikáját. Washington most igyekszik elfeledtetni a véres tragédiát, és úgy tesz, mintha megoldást akarna találni a közel- keleti problémára. Ám az Egyesült Államok javaslatai alapvetően helytelenek. Elutasítják a palesztinok jogát az önrendelkezésre és saját államuk megteremtésére. A washingtoni kormány az önálló palesztin állam megteremtése ellen fellépve magának Izrael létének jogi alapját kérdőjelezi meg — hangoztatta Leonyid Brezsnyev. Az 1947-ben született ENSZ-határozat ugyanis két szuverén állam, az arab és a zsidó állam létrehozását irányozta elő az egykori Palesztinái mandátumterületen. Ezt az ENSZ-határozatot még senki nem érvénytelenítette, és erre senkinek nincs is joga. KUBA A kubai slágerlistán hónapokig az élen állt a „Ba- yamóban konflison” című dal. A spanyol gyarmati időszak relikviája, a konf- liSv múzeumi darab lett Kubában. Bayamo kivételével. Itt több tucat is szállítja a sétálni vágyókat. Egyszerűen taxipótlék. A kocsik harmonikusan illeszkednek a nagy múltú város történelmi hangulatához. Bayamót a spanyolok még a XVI. század elején alapították, Kuba harmadik településeként. Hosz- szú ideig a szigetország fővárosa volt. Itt robbant ki az első függetlenségi háború Carlos Manuel ’Cespe- des vezetésével a spanyol gyarmatbirodalom ellen, 1868-ban. Ekkor komponálta a város szülötte, Perucho Figueredo azt a dalt, amely Kuba himnusza lett. Ma e két hazafi szobra díszíti a százezer .lakosú város főterét. Idén nyáron, a július 26-i évforduló alkalmával a Havannától 843 kilométerre keletre fekvő Bayamo új városrészében emlékművet avattak. Korszerű, hatnyolc emeletes panelépületek fogják . közre Delarra kubai szobrászművész monumentális, 25 méter széles és 16 méter magas alkotását, amely a függetlenségi háborúk, majd a diktatúra elleni forradalom kiemelkedő személyiségeit örökíti meg. Bayamo — Kuba öt évvel ezelőtti, új adminisztratív felosztása óta — Granma megyeszékhelye lett, s büszkén tekinti sajátjának a Sierra Maestre harsocait, Fidel Castrót, Che Guevarát és a többieket. Hiszen Fidelék a Granma hajóval ebben a körzetben szálltak partra a Ratista-diktatúra elleni végső harc kezdetén. A konflisok Bayamo múltját idézik, ám a város, Banmóbai Misii Forradalmi emlékmű, Delarra alkotása. (A szerző felv.) kubai szobrászművész különösen amióta megyei székhely rangjára emelkedett, gyorsan fejlődik. Az idén hét hónap alatt például több mint kétezer lakást adtak át és csatornázták a húszezer lakosú külvárost, amelyet a helybéliek a múltban „Malária” néven emlegettek. Ez a hatalmas munka az újonnan alapított kerámiai kombinátnak volt köszönhető. A három gyáregységből álló nagyvállalat kielégíti a környék építőanyag-szükségletét és emellett évi 500 kilométernyi csővezetéket gyárt. Humberto Suarez igazgató vezetett végig a kombináton: Kubában ez a második ilyen nagy kapacitású kombinát; olasz és spanyol technológia alapján szerelték össze, mindössze 210 ember kell az automatizált gépek kezeléséhez. Ugyancsak jelentős beruházással korszerűsítették a bayamói tejüzemet. A Dániától vásárolt gépsorokról 17 féle tejtermék, köztük évente 500 tonna sajt kerül ki. A tejüzemben évente több mint tízmillió tonna fagylaltot készítenek. Roberto Damian megyei párttitkárral a hatszáz ágyas új kórház tanácskozótermében találkoztam. Szabadkozott, hogy a város háromszáz személyes szállodájának megnyitása késik, a kórház sürgősebb volt. Bayamo és környéke, a mai Granma megye, hagyományosan mezőgazda- sági jellegű volt. Az ipartelepítéshez csak a legutóbbi két évtizedben kezdtek hozzá. A párttiktár szerint a megye fejlődése szempontjából a legfontosabb, hogy a forradalom győzelme óta megnyitott közép- és felsőoktatási » intézményekben mind nagyobb számban képezhetnek szakembereket. Jellemző adat, hogy csupán a legutóbbi öt évben Granma megyében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma 40, a középiskolásoké pedig 80 százalékkal növekedett. Ortutay L. Gyula Gerencsér Miklós: A holnap elébe Ady Endre élettörténete 38. Feszült, nyugtalan, ideges közérzete nem volt más, mint hiteles rezonálás a kort jellemző egészségtelen, bizonytalansággal teli közhangulatra. Némi megnyugvást keresve 1914 márciusában kisebb hajóutat tett az Adrián Abbázia és Velence érintésével. De ez sem használt sokat. Visszatérve Budapestre, mit sem javult közérzettel múltak hetei munkával és éjszakázással. Egyre érett benne az elhatározás, hogy mégis el kellene már látogatnia Csúcsára. Boncza Berta újabb sürgető levelére az utazás mellett döntött április utolsó hetében. Csúcsa félúton van Nagyvárad és Kolozsvár között, vadregényes természeti környezetben. Köröskörül merész bércek, lent a sziklás völgyben örök morajlással, habzó iramban hömpölyög a Sebes-Körös. A lélegzetelállítóan szép panoráma leghangsúlyosabb pontjára építette kastélyát Boncza Miklós, Berta apja, a bizarrságában is okos, ke- vély, jótakarásában is kegyetlen politikus, aki a századforduló Magyarországának egyik regényes tehetsége, de életfelfogásában erősen idejét múlt alakja volt. Ide, a csúcsai kastélyba kellett volna megérkeznie Ady Endrének 1914. április végén, de jó szokásához híven Nagyváradon leszállt a vonatról, s barátaival éjszakázott a Bodegában, a vak Gyula hegedűszava mellett. Hajnalban szállt fel ismét a Kolozsvár felé igyekvő gyorsvonatra, de rögtön elnyomta az álom, s csak Csúcsán túl, Bánffyhunyadon ébredt fel. Itt meg kellett várnia az ellenvonatot, így csak késő este, fáradtan, gyűrötten, borostásan érkezett meg a romantikus hajadonhoz, akit eléggé elkedvetlenített a késés és az azzal együtt járó valamennyi mellékkörülmény. így aztán elég balul sikerült a várva várt első találkozás. Körültekintőbben készült fel Ady a második látogatásra. 1914 pünkösdjén azzal a szándékkal érkezett meg Ér- mindszemtről Csúcsára, hogy megkéri Boncza Berta kezét. Ezúttal tökéletesen sikerült minden. A Csúcsa közelében lévő híres tájegységre, Kalo- taszegre is ellátogattak. Ennek hatására született A Ka- lota partján című gyönyörű költemény. Kós Károly később így idézte fel a kirándulást az Erdélyi Helikonban: „Délelőtt érkeztek és Szentkirály meg Zentelke kálvinista népe éppen a templomból igyekezett kifelé. És aki valaha látta Kalotaszeg magyar népét templomba vonuláskor, avagy templomból széledéskor, aki tudja, hogy Szentkirály-Zentelke magyarsága egyike a gyönyörű kalotaszegi nép leggyönyörűbbjének és ez a falu maga a legszebbek közül való, aki elképzeli a szentkirályi kálvinista templomot, ahogyan a dombon, a lombok között áll, a domb alatt a kanyargó Kalota vizét, a nagy út hiújával, azontúl a lombos-virágos, színesen- ékes falut, melynek népe páratlan ősi viseletében, mél- tóságosam, lassan jön ki a cinteremből és kanyarodik le a templomdomb útján a hídra, az elhiszi nekem, hogy ennél csudólatosabb kép ailig-alig lehetséges. A templomdomb oldalából, a Kiszely-féle öreg kertből fogta meg ezt a képet Ady Endre lelke. És elvonulva a társaságtól megszületett a vers: A Kalota partján... A szentkirályi Visky-porta a Marótlakára vezető út mentén van. Tágas, lombos telek ez és#a két öreg fenyő is arra figyelmeztet, hogy itt urak laknak. Virágos kis kert megett terpeszkedik a fatornácos öreg kúria, mögötte, mellette, az udvar, és azon túl a gyümölcskert csu- pa-csupa nemes almafáival. Kuglipálya is van a kertben. És akkor délután kuglizást csapott a vidám társaság. Kriegsparti járta és „szegény” Ady Endre aggódva fohászkodott neki a dobásnak: — Nimbuszom felét adnám oda egyetlen egyenes dobásért ... Nagyon-nagyon vidám napja volt az a nap Ady Endrének. Pihentnek, nyugodt- nak érezte magát és mindenről beszélt, csak irodalomról nem. öreg Kata nénje (Ki- szely Kálmán vénkisasszony- leánya) különösképpen megszerette az ő először látott öccsét. Boncza Bertuka pedig egész napon átal Ady Endre után járt, udvarolt, hízelgett, dorombolt úgy, hogy nagyanyja meg nem állhatta és reászólt: — Hagyd békén már, folyton a sarkában vagy, nem tud szabadulni tőled. (Folytatjuk)
