Kelet-Magyarország, 1982. szeptember (42. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-15 / 216. szám

XXXIX. évfolyam, 216. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1982. szeptember 15., szerda MA Csak a beteg ne vegye észre... (2. oldal) önzetlen segítők (2. oldal) Vállalkozás, csapatban Tanyanapok, irodalmi pódium a kistelepüléseken (3. oldal) Mennek a vetőgépek (3. oldal) Élőbb összeségében a végrehajtó bizottság az osztály tevé­kenységét jó irányban fejlő­dőnek ítélte meg. Helyesen érzékelik a változó helyze­tet, irányításuk igazodik a termelőegységek fokozódó önállóságához. A végrehajtó bizottság az osztály irányítá­si gyakorlatát, munkamód­szereit nem tekinti lezárt­nak, azok az igények szerint továbbfejlesztendők. A különleges vegyianyagok nagyobbik része tartálykocsikban érkezik a Szovjetunió­ból. A záhonyi beruházások között szerepel az átfejtő telep rekonstrukciója, amely­hez még az idén hozzákezdenek. Képünkön az egyik tartálykocsit lefejtéshez ké­szítik elő. (Gaál Béla fe Ívétele) A testület beszámolót vi­tatott meg a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály fel­ügyelete alá tartozó vállala­tok, intézmények káder- és személyzeti munkájáról. Je­lentést fogadott el a vb a ta­nácsok 1982. első félévi költ­ségvetési és fejlesztésialap- gazdálkodásáról, majd sze­mélyi és egyéb ügyeket tár­gyalt. A Megyei és Városi Műve­lődési Központ kiemelkedő feladatainak egyike a kis- és szórt településeken élők kul­turális ellátása. Az elmúlt közművelődési évadban erre a célra az Országos Közmű­velődési Tanácstól félmilliós támogatást kaptak. A meglévő anyagiakkal igyekeztek — a járási, terü­leti adottságokat figyelembe véve — jól sáfárkodni. Az elmúlt hónapokban lezajlott rendezvényeket áttekintve kitűnik, hogy a korábbi évek­nél színvonalasabb lett a ta­nyák, a kistelepülések kultu­rális élete. Az alapvető közművelődési feltételekkel nem rendelkező apró falvakba 72 alkalommal tervezték művészeti progra­mot, melyek többsége meg­valósult. Nagy érdeklődés kí­sérte a nyíregyházi színészek irodalmi pódiumát, a zenés show-műsorokat, a debreceni és fővárosi művészek vidám, zenés előadói estjeit. A me­gyei hagyományőrző együt­tesek is több ízben felléphet­tek a kistelepüléseken. Ezeken a rendezvényeken kívül a mindennapi közmű­velődési munkához kapcso­lódva három előadásból álló ismeretterjesztő sorozatot ál­lítottak össze, amit kísérleti, bemutató jelleggel járáson­ként egy-egy kistelepülésen szerveztek meg. Főleg olyan községekben, ahol az utóbbi években megállt a lakosság elvándorlása. Az előadások hallgatósága a korszerű táp­lálkozáshoz, öltözködéshez, a lakóterek kialakításához kap­hatott újszerű ismereteket. A tapasztalatok alapján készült el az a három témakörös hangosított diasor, melyeket a kistelepülések népművelői­nek rendelkezésére bocsáta­nak az elkövetkező időben. Ugyancsak a tanyanapok be­nyomásaira alapozva a me­gyei művelődési központban könnyen szállítható paraván­rendszer készül, amelyeken kiállítási anyag vándoroltat- ható a kistelepülések között. népművészetért (3. oldal) A MEZŐGÉP baktalóránthá zi gyáregységében 81 garnitú­ra LTK—6-os kiosztóadaptert készítenek az idén. Pásztor László az oldalfalakat hegeszti készülékben. (Jávor L. felv.) Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Korszerűbb mezőgazdasági irányítás A mezőgazdaság állami irányításának korszerűsítése 1979. július 1-ével megtörtént. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága kedden tartott ülésén egyebek között megvi­tatta az erről szóló tájékoztatót. Szükségessé tette a korsze­rűsítést a termelőeszközök koncentrációja, a nagyüzemek számának csökkenése, a gazdasági társulások, termelési rendszer elterjedése; a termelés szakosodása, iparszerűvé válása, valamint a gazdasági önállóság fokozása, a megfe­lelő személyi felkészültség. Az államirányításban a tár­sadalmi, gazdasági célok megvalósítása, a központi céloknak a gazdálkodó szer­vekhez történő gyors közve­títését kívánják meg. Ezt fi­gyelembe véve szűnt meg a területi irányítás kétlépcsős rendszere, vagyis a mezőgaz­dasági nagyüzemek irányítá­sa a járásoktól egységesen a megyei tanácsok mezőgazda- sági osztályához került. Ez­zel lehetővé vált, hogy a gazdaságpolitikai követelmé­nyek kevesebb áttétellel ma­gasabb szinten kerüljenek a gazdálkodó szervekhez. Az irányítás új rendszere meg­kívánta a hatáskörök rende­zését, az ügyintézésben a tervszerűség „ és szakszerűség mellett az egyszerűsítést, a kötelező adatszolgáltatások számának csökkenését. A végrehajtó bizottság megállapította: a mezőgazda- sági termelés irányítása egy­ségesebb, összehangoltabb és szakszerűbb lett. A járási irányítás megszüntetésével a megyei tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztályai­nak létszámaiban növeke­dett, de összességében 17 fő­vel csökkent az irányító ap­parátus. Igen lényeges, hogy a megyei apparátusban dol- gazók 96 százaléka felsőfokú szakmai, 39 százaléka pedig felsőfokú politikai végzett­séggel rendelkezik. Az irá­nyításban, a termelőszövet­kezetek munkájának meg­ítélésében jó hatással van, hogy 16 személy közvetlenül a gyakorlatból került a me­gyei mezőgazdasági osztály­ra. Az átszervezéssel csök­kent az átlagéletkor, javult a nők aránya. Az osztály az irányító, el­lenőrző munkáját folyama­tosan korszerűsíti. Például 1982. január 1-től az érdemi ügyintézők állandó területet — fejenként két-három tsz-t — kaptak, ahol a vezetés, a termelés minden területét teljes mélységében megisme­rik. Jobb az informáltságuk, hatékonyabb a munkájuk. Újszerű az osztály munkájá­ban, hogy néhány, gondok­kal küzdő termelőszövetke­zetnél teljes körű vizsgálatot végeznek. Az ilyen vizsgála­tok jó alapot nyújtanak a szanálásokhoz, illetve a to­vábbi intézkedésekhez. Az irányító munka során az osztály jó kapcsolatot ala­kított ki a megyei tanács más osztályaival és a TE- SZÖV-vel, továb’ kell javí­tani az együttműködést * a Hazafias Népfronttal, KISZ- szel, és néhány intézmény­nyel. Nem alakult még ki az osztálynak a kívánatos kap­csolatrendszere az állami gazdaságokkal és az erdőfel­ügyelőséggel. Az osztálytól több segítséget várnak a he­lyi tanácsok, különösen a kistermelők termelésének szervezésében. A vitában a munkamód­szert tökéletesítésre szóló ja­vaslatokban elhangzott: az apparátus irányító ellenőrző munkáját hatékonyabbá le­het tenni a nagyobb diffe­renciálással, elsősorban a rá­szoruló szövetkezeteknek nyújtott segítséget. Sokat ja­vult az osztály kapcsolata az illetékes járási pártbizottsá­gokkal. Ezt a kapcsolatot ki kell alakítani a nagyközségi pártbizottságokkal is. Hasz­nos közgazdasági értékelése­ket végeznek, de ezek ta­nulságait még nem mindig és nem elég gyorsan alkal­mazzák a gyakorlatban. Fo­kozni kell egyes munkatár­sak problémaérzékenységét. Az észlelt hibákat, amelyek nem tartoznak az osztály ha­táskörébe időben jelezzék a megfelelő szerveknek. Még hatékonyabbá lehet tenni a körzeti felügyelők munkáját, és javítani szükséges a mun­kavédelmi tevékenységet. A Szovjetunió ezután is a PFSZ oldalán áll Brezsnyev üzenete Jasszer AraVathoz A Nyugat-Beirutot hősie­sen védelmező palesztin ha­zafiak népük nemzeti-felsza­badító küzdelmének egyik legfényesebb fejezetét írták be a palesztinok harcának történetébe. Ez a harc ismét megerősítette, hogy az impe­rialista agresszió képtelen térdre kényszeríteni egy olyan népet, amely szabadsá­gáért és törvényes jogainak védelmében harcol — hang­zik abban az üzenetben, amelyet Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökségének elnöke intézett Jasszer Áradathoz, a Palesztinad Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizott­ságának elnökéhez. Üzenetében Leonydd Brezs­nyev megállapítja: az egész világon nagyra értékelik a PFSZ vezetőségének azt a döntését, hogy a békés pol­gári lakosság életének meg­óvása és a libanoni főváros megkímélése érdekében ki­vonta csapatait Bejrutból. Az agresszornak és támo­gatóinak nem sikerült elér­niük legfőbb céljukat — a PFSZ megsemmisítését. Az üzenet végén Brezs­nyev ismét megerősítette: a Szovjetunió továbbra is a Pa­lesztinái arab nép és egyet­len törvényes képviselője, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet oldalán áll, hang­zik Leonyid Brezsnyev üze­netében. Nyíregyházán megtárgyalták Eredményesen dolgoznak a lakóbizottságok A lakó- és utcabizottságok működésének tapaszta­latairól hallgattak meg tájékoztatót a Nyíregyházi Vá­rosi Tanács tagjai a testület hétfői ülésén. 1979-ben újjáválasztották a lakó- és utcabizottságo­kat. A városi tanács által új rendelet a megfelelően hasznosította a korábbi ta­pasztalatokat. Megszüntette például a lakóbizottságok igazgatási jellegű feladata­it, s társadalmi érdekkép­viseleti tevékenységüket he­lyezte előtérbe. Nyíregyhá­zán 189 lakóbizottságot vá­lasztottak, amelynek 945 tagja és 266 póttagja volt. Az eltelt három év bizo­nyította, hogy a változta­tásra szükség volt, azóta sokkal több a lelkes, az ak­tív, a lakókerületéért tenni akaró és tenni tudó ember. Mozgósító tevékenységükkel hozzájárultak a város­körzeti tanácskozások, aktivaértekezletek, tanácstagi beszámolók eredményes megtartásához, a kongresszusi munkaverseny kibontakoztatásához, s jelentős szerepet töltöttek be a városfejlesztési célok kialakításában, a megvalósítás elősegítésében és az eredmények megis­mertetésében. Szinte valamennyi lakó- bizottság részt vett a város VI. ötéves tervének meg­vitatásában, s közreműkö­désükkel nőtt a társadalmi munkaakciók tömegbázisa és eredményessége. A lakóbizottságok többsé­ge aktívan vett részt a la­kókörzet szépítésére szerve­zett lomtalanítási, fásítási, virágosítási munkaakciók­ban, de a XII-es lakókör­zet 1-es számú lakóbizott­sága által kezdeményezett tisztasági versenymozgalom is jelentős eredményeket hozott, mert felhívásukhoz 56 lakóbizottság csatlako­zott. A lakosság összefogá­sával végezték el a Szamu- ely-lakótelep parkosítását, a Kun Béla utcán hat épü­let lakói játszóteret létesí­tettek, bekapcsolódtak a járdaépítési akcióba, amely­nek 1981-ben 6,5 kilométer járda volt az eredménye. Tevékeny részt vállaltak a tisztasági akciók szerve­zésében, a „300 perc a köz javára” és a „Tiszta, virá­gos Nyíregyházáért” moz­galom szervezésében, de közérdekű javaslataikkal együtt társadalmi munkát, sokszor anyagi áldozatokat is vállaltak. Nélkülözhetet­len segítséget jelentett ez például a víz- és gázellátás javításában, a vízelvezetési gondok megoldásában. Ma­gánerős gázvezeték létesült az Árpád, a Galamb, a László és a Liliom utcán, az Esze Tamás utcában pe­dig szennyvízelvezető csa­tornát építettek társadalmi munkában. összeségében olyan kö­vetkeztetéseket vontak le a testület ülésén a lakó- és utcabizottságok működésé­ről, hogy kétharmad részük folyamatosan és eredmé­nyesen működik, de az in­tézményekkel és vállalatok­kal jobb kapcsolatok kiala­kítására van szükség, s az is fontos lenne, hogy a munkahelyek a lakó- és ut­cabizottságokban végzett munkát is ismerjék el tár­sadalmi megbízatásként.

Next

/
Oldalképek
Tartalom