Kelet-Magyarország, 1982. augusztus (42. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-31 / 203. szám
1982. augusztus 31. Kelet-Magyarország 3 Raktáron feleslegesen G yötrelmes dolog anyagbeszerzőnek lenni manapság állítják az ezzel foglalkozók. Örökös utazgatás az életük, néha filléres alkatrészért kell az ország másik végébe szaladniuk. Nyugtalanító, ha ezeket a híradásokat halljuk, hiszen a betakarításkor valóban ezrek, tízezrek mehettek kárba néhány forintos alkatrész hiánya miatt. őszi csúcs előtt állunk, hasonlóan kell felkészülni az üzemekben a tartalék alkatrészekkel. Rendszerint az jár jól, akinek bőven van a keresett árukból, ahol tele van a raktár. Üzeme váltja, hogy mennyit sikerült „bespájzolni” a hiányzó cikkekből. Mindössze egy kérdés kívánkozik ezután: mi lesz azokkal, akiknek nem jutott, s amikor szükség lenne az alkatrészre, égen-földön nem tudják előkeríteni? Hiányzó alkatrészek esetén legfeljebb a jó kapcsolat segít, amikor a szomszédos üzem elárulja, hogy neki bőven van. még a jövő évre is tarralékolt. Itt a példa, hogy a tartalékolás másutt nagyobb gondot okozhat. Állítólag ugyan elég lenne az üzemek megértése, hogy csak annyit vegyenek, ameny- nyire szükségük van. Nyilván sokat számít a megértés, de még többet jelentene a korrekt gazdasági együttműködés. Zömmel kialakultak a megyében is a termelési körzetek, ahol azonos gépeket, berendezéseket használnak. Olyan együttműködésre van tehát szükség, amely ennek figyelembevételével egyesíti a raktárkészletet, egy-egy üzem specializálja magát valamelyik típusra. Lehet, hogy ezáltal kevesebb alkatrészt kellene tartani az egyes üzemeknél is, ami annak pénzügyi terhei miatt jelent közvetve nyereséget. N em feltétlenül csukott kapukat döngetünk ezzel a javaslattal, hiszen korábban voltak már kezdeményezések közös alkatrészbázis kialakítására. Ezek a korábbi tapasztalatok mutatják meg, hogy korrekt kapcsolatok estén minden résztvevő fél jól járhat. Különben megint oda jutunk, hogy erőn felül vásárolnak hiánycikknek, számító alkatrészeket az üzemek, csak ne érje őket meglepetés. Ennek az elkerülése viszont közös érdek, hiszen semmit sem ér a feleslegesen felduzzasztott készlet, mi több, káros, ha másutt ugyanebből hiány van. Most az üzemeken a sor, hogy próbálják meg feléleszteni az együttműködést, ezáltal csökkentsék a költségeiket, s tegyék biztonságosabbá a termelést. Lányi Botond Munka — fővárosi megrendelésre Űj üzem a Család utcában Lakatosüzem kezdte meg a munkát július elsejével a nyíregyházi Tempó Általános Szolgáltató Ipari Szövetkezet Család utcai telephelyén. A szövetkezet vezetői éltek azzal a lehetőséggel, hogy a fővárosi gyárak, üzemek és vállalatok egyre nagyobb igénnyel jelentkeznek lakatosipari termékek, vagy egyes gyártmányok részegységeinek kooperációs alapon való gyárttatására. Elsőnek a Fővárosi Szerelőipari Vállalattal kötöttek megállapodást kapcsolószekrények, tűzvédelmi jelzőberendezések dobozainak és egyéb lakatosipari termékek gyártására, majd a vegyipari gépgyár megbízásából vállalták el laboratóriumi centrifugák, kapcsolószekrények készítését. Kilátás van további termékek gyártásának átvállalására is. Tárgyalnak például arról, hogy a Budapesti Vegyipari Gépgyár átadná a szövetkezet új üzemének Észák-Ma- gyarország területén a vegyes és olajtüzelésű kazánok telepítésével, garanciális és további javításaival járó munkáit. Az első lépések biztatóak, az új üzem startja sikerült. Erre a fél évre már mintegy tízmillió forint értékű munka biztosítja a feltételeket a további lépésekhez. Az újabb megbízások elvállalásának ugyanis már csak a létszám — elsősorban a szakember biztosítása — szab határt. A termelési értéket jövőre akár a többszörösére is emelhetik a kooperációs munkák. Ugyancsak jól alakul a partneri kapcsolat a Csepel Kerékpárgyárral, ahonnan a szereléshez újabb gépeket is kaptak. Ma már havonta tízezer kerékpárkereket szerelnek komplettre. A napokban felújított, hosz- szabb távra szóló szerződés itt is lehetőséget ad a foglalkoztatottság " növelésére, elsősorban női munkaerő alkalmazására. ......................."" ihaló szakma a rézműves. S talán nemcsak a technika fejlődése miatt, hanem avégett is, hogy e mesterség művelése roppant kézügyességet igényel és nem könnyű fizikai munkával jár. Megyénkben már csak egyetlen mester „űzi” ezt a szakmát igazán, a nyírbátori Gerstmájer András. A szakma fennmaradása szempontjából biztató, hogy a fia, Tibor augusztus 1-vel szintén kiváltotta az ipart. Apa és fia közös műhelyében csodálhatjuk, hogy a nem éppen könnyen formálható rézből mi minden készíthető. Készíthető például díszes hordócska. Amikor Farkas Bertalan űrhajós sikeresen visszatért az űrből és megyénkbe látogatott, szülőfalujának vezetői gondban voltak az ajándékozással. A faluban híre futott, hogy a nyírbátori rézműves markáns, „férfias” tárgyakat is készít. Az ajándékozni szándékozók alaposan szétnéztek a műhelyben és a raktárban. Megakadt a szemük a hordón és hangosan gondolkodtak. Amikor a mester megtudta, hogy kinek készülnek K A kisari Üj Élet Termelőszövetkezetben jó termést takaríthatnak be a fehérheretáblákról. ötvenhektárnyi területről, a Szilas-tanyára szállítják és ott kazlazzák a takarmányt. (Jávor László felvétele) KEZDEMÉNYEZÉS ÉS MEGÚJULÁS Vállalni a kockázatot Suszta Lászlóval, a pártvezetőség titkárával és Trencsényi Sándorral, a korszerű üzem vezetőjével, a pártvezetőség tagjával arról beszélgettünk, mit értenek ők megújuláson, azon a folyamaton, amelynek most maguk is résztvevői és irányítói a Mezőgép Vállalat nyíregyházi törzsgyárában? Trencsényi így fogalmaz: „Szerintem nekünk legalább egy gondolattal mindig előbb kell tartanunk. Elsősorban a fejekben, a gondolkodásmódunkban kell megújulnunk, és alkalmassá kell tennünk rá a környezetünket is.” Gép harap a hegyoldalba Barabási kft a Tiszához A kétszáznegyven méteres Kaszonyi-hegy Tipét oldali részébe alaposan belemartak a gépek. Itt található ugyanis a barabási kőbánya, amely immár 120 esztendő óta látja el építőanyaggal a környéket és kővel a partépítő vízügyet. A bánya jelenleg a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság művelésében van, s az itt kitermelt követ a Tiszához szállítják, ahonnan uszályok viszik azokra a partszakaszokra, melyek erősítésre szorulnak. A barabási kőbányában húsz kőbányász dolgozik. A korábbiaktól eltérően ma már gépek könnyítik a nehéz munkát, bár a kő aprítása még most is kalapácsokkal történik. A kétszer harminc- méteres meredek lépcsőn folyik a termelés, s naponta robbantások rázzák meg a levegőt. Egy hónap alatt 1500 —2000 köbméter követ termelnek ki, szállítanak el Barabásról. A régi lovas kordék helyett ma teherautók karavánja viszi a követ, de kényelmesebbé vált a falutól hat kilométeres távolságra lévő bánya megközelítése is. A vízügy mikrobusszal viszi-hozza a munkásokat. Valójában nem sokat árul el az állandó újra való törekvésükből a hír, amely csupán ennyi: a nyíregyházi törzsgyár az idén 200 darab E—400-as és 350 MVE típusú esztergapad felújítását végzi el. Ez a legfontosabb program! Felújító bázis Suszta így folytatja: „Erre kell alkalmassá tennünk a közel 140 párttagot, akik között szép számmal vannak jól képzett szakmunkások. Elsősorban természetesen arra van szükség, hogy a négy pártalapszervezet vezetősége értse miről van szó. Vagyis olyan innovációs láncról van szó, amelyben minden egyes szem megújulva kapcsolódik egymáshoz.” Korszerű szerszámgápfel- újító bázist építenek ki Nyíregyházán. Ez szükségszerűen igényli a megújulást. Trencsényi mondja: „Mindig a kezdeményezők vállalják a kockázatot, mely tévedéssel is, csalódással is járhat, de sikert is eredményezhet ha jól csináljuk.” Nem kevés buktatón keresztül vezetett az út addig, amíg a négy pártalapszervezet vezetősége és az egész párttagság is ráhangolódott az új, magasabb követelményekre, s képessé vált rá a szakmunkásgárda. Nyomon követték a párt- szervezetek azokat a szervezeti változásokat, amelyek a vállalat gazdasági mechanizmusában következtek be. Ezért vált ketté egy pártszervezet, s ma már hatékonyabban dolgozik a Il-es, műszakiakat tömörítő pártszervezet, s ez jellemző az 1-es alapszervezet munkájára is. Az önállóság növekedésével javult a hatékonyság. Alig három hónapja, hogy a központi gyáregység önálló gyáregység lett. Ehhez rugalmasan igazodnak a párt- szervezetek. Felkészíteni a munkásokat Kezdeményezők és kezdeményezés nélkül nem lehet megújulásról beszélni sem a gazdaságban, sem a politikában, sem a pártirányítás- ban. Teljes innováció eredményezhet csak sikert. Csupán azzal, hogy a korszerű bázisüzem kb. 60 millióból megépült, s a legmodernebb NC és CNC programvezérlésű esztergapadokat szerelték be, még nem vált teljessé az innováció. Fel kellett készíteni rá a szakmunkásgárdát, alkalmassá tenni őket a legújabb technika kezelésére, hogy ezeket a gépeket hatékonyan ki lehessen használni. Ezért kezdeményezték párt- és gazdasági vezetők a továbbképző tanfolyamokat. Suszta László azt magyarázza, fontos, hogy a helyi párthatározatok is jobban segítsék a megújulási folyamat megvalósítását. „Ezért fontos, hogy szakítsunk a pártmunkában is a sablonnal, megszokottal. Üj dolog például, hogy nálunk pártállásfoglalás született a termékek árainak a megállapítására, a korszerű technológiák kialakítására és alkalmazására. S talán ez az utóbbi sikerült a legjobban. Legfontosabb gazdaságpolitikai pártmunkánk egyike most- éppen az, hogy a felújítandó szerszámgépekhez biztosítsuk a szükséges alkatrészgyártást! Ebben kell összpontosítani szellemi energiánkat!” Csehszlovák megrendelésre is készülnek itt felújított esztergapadok. S az NSZK-belL Griessel-cégnek gyártják a mobildaru részegységeit. Igényes, szép és kemény valutát biztosító munkák. Lépést tartani A kezdeményező pártszervezetek vállalják a kockázatot az ebből eredő esetleges kudarcot, de a sikert is! Ha képessé tudják tenni a párttagságot és környezetüket arra, hogy lépést tartsanak a fejlődés követelte igényekkel, akkor eredményesen járulnak hozzá a gazdasági eredményekhez, mint ez a Mezőgép Vállalat nyíregyházi önálló gyáregységében tapasztalható. Farkas Kálmán ajándékot venni, így szólt: hozzá, hogy botjuk végére „Bercinek viszik? Akkor nem cirkalmas kampót ksszíttes- kell fizetniük. Mondják, hogy senek. S ha már ott jártak, az én ajándékom is.” kolompot is rendeltek a veA mester nagyon is földi zérürü nyakába, dolgokat készít. Mindig a di- Manapság a nyírbátori új vatnak, az igényeknek meg- lakónegyed emeletes házaiban Rézhordó az űrhajósnak felelően. 1947-ben Debrecenben szerezte a szakmáját a sárguló oklevél tanúsága szerint. Országosan, sőt külföldön is híres mester adta át neki tudományát. De ő nem telepedett le Debrecenben, megmaradt nyírbátorinak. Fiatalos lendülettel látott munkához. Még a háborús emlékekből is értéket kovácsolt. Ma is itt látható egy tábori ágyú rézhüvelye, amelyből díszes vázát készített. Még akkoriban hagy keletjük volt a lekvárfőző üstöknek. Nyírbátortól keletre szinte fő eledelnek számított a lekvár. Az ötvenes és a hatvanas években formás pecsétgyűrűket és öngyújtókat rendeltek nála. A juhászok messze földről is jöttek öblös, dekoratív csillárok árasztják a villanyfényt. Aprólékos, türelmes munkával készül el egy-egy csillárkompozíció. Mi tagadás, a mester meg is kéri érte az árát. Modern szobába illő padlóvázák is kikerülnek a keze alól. A domborított falidíszek is sokáig marasztalják a tekintetet. A sárga- és vörösrézből készült bográcsok belül ónozottak, tehát nem oxidálódnak. A kirándulók, telektulajdonosok örömére. Köztudott, hogy a szeszfőzdékben a berendezések többsége rézből készül. így megyénk (és nemcsak megyénk) állami és szövetkezeti szeszfőzdéi gyakran adnak munkát a nyírbátori rézművesnek. Az immár híres Kisvárdai Szeszipari Vállalat is a gyakori megrendelők közé tartozik. ■ Az üzemi munkák során ötletekre, újításokra is szükség van. Gerstmájer András ötletes, tetszetős munkáiból Nyíregyházán és Budapesten is rendeztek kiállítást. Az idős mestertől szakmatörténeti előadást is hallunk. Mint mondja, hazánkban a rézművesek az 1500-as években tagozódtak. így külön váltak a harangöntők, az üstkészítők, az edényesek, az ötvösök. A felsorolt mesterségek a XVII. században kezdték élni a virágkorukat. Századunk elején még a Tisza és a Szamos völgyében is jól megéltek a rézművesek. A mai rézműves mestere a hegesztésnek, ismernie kell a korszerű vegyszereket. összetett szakma ez. Magába foglalja a vasas és a fémes szakma 6—7 ágát-bo- gát. A nyírbátori mester nemcsak az ügyes kezű fiára büszke, hanem arra is, hogy a Nyírkémia Vállalatnak, sőt a Ganz-MÁVAG-nak is megtanított néhány fiatalembert a rézzel való bánásra. (nábrádi)
