Kelet-Magyarország, 1982. augusztus (42. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-31 / 203. szám

2 Kelet-Magyarország 1982. augusztus 31. Társadalmi tulajdonunk Á kár forrásai TIZENÖT ÉV ALATT kö­zel 2 és félszeresére nőtt a társadalmi tulajdonban ke­letkezett kár, ami azt jelen­ti, hogy az akkori 7,9 millió forinttal szemben 17,8 millió forint volt az elmúlt évben a bűncselekménnyel okozott vágyoni kár, illetve hátrány összege a megye területén. Az emelkedés a közelmúlt évekhez képest is jelentős­nek mutatkozik, ezért kell erre nagyobb figyelmet for­dítani és a lehetőségekhez képest tenni is ellene. Dr. Bőgős László ügyésztől egye­bek között arra kértünk.vá­laszt: milyen területen tapasztal­nak legtöbb gondot? hasonló arányt képez a hűt­len és hanyag kezeléssel oko­zott kár. Utóbbiaktól alig marad el a sikkasztással és csalással okozott károk ösze- ge. — Ezeknél a bűncselekmé­nyeknél határozottan fel kell lépni a különböző hamis né­zetekkel szémben, amely az egyéni és a csoportérdeket helyezi előtérbe, a társa­dalmi érdekkel szemben. A gazdálkodás eredményes­ségére, „a népgazdasági hasz­nosságra” való hivatkozás nem mentesít senkit sem a hatályos törvények, rendel­kezések betartása alól. Az Kocsma volt... ABC-Szekeresen Augusztus 28-tól egy új ABC-vel gazdagodott Szatmár. A szekeresiek már többször ott voltak a legjobbak között, amikor a társadalmi munkát értékelték. A közelmúltban vették birtokba az új, korszerű melegkonyhás egységet. Ez úgy épülhetett, hogy a község apraja-nagyja összefogott, s mintegy 300 ezer forintnyi társadalmi munkát adott a meg­valósításhoz. A közös tanács 150 ezer forinttal, a nagyszekeresi Egyesült Erő Tsz építőbrigádja munkájával, az építési anya­gok szállításával nyújtott támogatást. így sor kerülhetett arra, hogy megszüntessék a kocsmát, s ezt a helyiséget fel­használják az újjáalakított ABC létesítéséhez. Augusztus végére a Jánkmajtis és Vidéke ÁFÉSZ újjávarázsolta a kisszekeresi boltot. 3 raktár és szociális helyiség is létesült. A gyorsfagyasztó hűtőpult, a tejtermékhűtő, kisebb hű­tőszekrények megfelelő étel- és italválasztékot biztosítanak. Textilnemű, élelmiszer, papír-írószer mellett ezúttal vas- és üvegáru vásárlására is mód nyílik. Útépítés, -felújítás Zsiguli-átrakó Záhonyban — Döntő mértékben a ke­reskedelem területén kell előbbre lépni, mert ez a te­rület közel harmadát adja az okozott károknak. Egyenlő mértékben részesedik a me­zőgazdaság, valamint a szál­lítás is. E két utóbbi terüle­tet nyomban követi az épí­tőipar részesedése. — összességében ezek jel­zik azokat a feladatokat, amelyeket az ezeken a terü­leteken dolgozóknak kell el­sősorban megoldaniuk. En­nek egyik legjobb módszere az, ha fokozottabb figyelmet fordítanak a bűncselekmé­nyek megelőzésére irányuló okfeltáró tevékenységre, s ennek alapján lépéseket tesz­nek azok kiváltó okainak a kiküszöbölésére. Van feladat a már létrejött károk meg­térülésének biztosítása terü­letén is. Ugyanis büntetőel­járással nem biztosítható az egész kár megtérülése. A vál­lalatok közvetlen vagyoni ér­deke az ilyen jellegű károk teljes megtéríttetése. Milyen bűncselekmények­kel okozták a legtöbb kárt? — Elsősorban lopással és betöréses lopással. Ez azt is jelenti, hogy a vagyontárgyak őrzésével, védelmével kap­csolatos személyi és tárgyi feltételeket fokozottabb mér­tékben ki kell használni, eze­ken a területeken jelentkező veszély kivédésére. Az előző bűncselekményekhez közel Cj zsebfedővarró automata gépet állítottak üzembe a közelmúltban a VOR vásá- rosnaményi gyárában. Ké­pünkön Végb Zsuzsa zseb- takarókat varr a szovjet ex­portra kerülő zakókhoz. (G. B.) érdekek összhangjának meg­teremtésében döntő szerepet kell biztosítani az össztársa­dalmi érdekek érvényesülé­sének. — Milyen nagyságrendben jelentkeztek ezek a károk? — Az 1281 bűncselekmény döntő részét a kisebb vagyo­ni kárt okozó bűncselekmé­nyek teszik ki. Ebbe a cso­portba a 2000, illetve 10 000 forintig terjedő kárt okozó bűncselekményeket soroljuk. Ez önmagában véve kedvező. Lényegesen kedvezőtlenebb viszont az, hogy viszonylag nagy számban jelentkeznek az ezeknél jóval magasabb kárt okozó bűncselekmények is. Ezeknek a megakadályo­zása, kiszűrése érdekében is van tennivaló. — Ilyen feladatot képez, hogy bűnüldöző szervektől kapott jelzéseket nagyon ko­molyan kell venni, s annak szellemében a szükséges in­tézkedéseket haladéktalanul meg kell tenni. A felettes szerveknek nagyobb gondot kell fordítani a jelzésekben ajánlott intézkedések végre­hajtásának az ellenőrzésére is. A tapasztalatok hasznosí­tását szélesebb körben indo­kolt megszervezni, hogy más­hol is hasznosíthassák azo­kat. Az általános vizsgálatok során megkülönböztetett gondot kell fordítani a társa­dalmi tulajdon védelme helyzetének az elemzésére, az azzal kapcsolatos tenniva­lókra. — A társadalmi tulajdon védelme, erősítése megyénk­ben is megkívánja, hogy ide­jében fellépjünk azokkal a jelenségekkel szemben, ame­lyek hozzájárulnak a társa­dalmi tulajdont sértő bűn- cselekményekhez. Itt szemlé­letbeli engedményre nem ke­rülhet sor. Különösen meg­növekszik azok felelőssége, akiknek elsőrendű feladata a társadalmi tulajdon védel­mének a biztosítása. Ugyan­akkor mindannyiunk közös célja, hogy a közösségi érde­keket sértő ilyen bűncselek­ményeket megakadályozzuk, károsító hatásukat csökkent­sük. Ennek érdekében a fe­lelősségi szemléletünket is szigorítanunk kell. Alaposan felöntött a ga­ratra február 20-án Süveges István 25 éves tiszadadai la­kos. Tiszadobon végigitta az étlapot, s amikor délután a tiszadadai étterembe ment, már meglehetősen részeg volt. Felfedezett két ismerőst, s ok nélkül szidni kezdte őket, de amikor egyiküktől kapott egy pofont, kitámolygott az étteremből. Kint eszébe jutott iménti sérelme, s elhatározta, hogy bosszút áll érte. Visszament, de akitől a pofont kapta, már A közúti építő vállalat augusztus végéig mintegy há­romnegyed részét teljesítette a KPM kezelésében lévő ál­lami úthálózat felújítási te­endőinek. A mintegy har­minc kilométernyi rendbe ho­zott út egyebek között ma­gában foglalja a vásárosna- ményi hidat; a tunyogmatol- csi hídhoz épített 5 kilomé­ter utat pedig korszerűsítet­ték. Elkészült a 4. számú fő közlekedési út nyíregyházi átkelési szakaszából 1 kilo­méter, nem kevesebb, mint húszmillió forintos ráfordí­tással. Hozzákezdtek a Nagy- ar—Szatmárcseke közötti út építéséhez is. Itt, a régi föld- utat váltja fel szilárd burko­latú összeköttetés. A munká­latok 1983. június 30-ig fe­jeződnek be. A MÉM Repü­lőgépes Szolgálat megbízásá­ból a vállalat építi a repülő­tér le- és felszállópályáját. Szeptember közepére ez is készen lesz. A záhonyi Zsi­guli átrakodóteret pedig már átadták rendeltetésének. Ez utóbbi munka 9 millió forint értékű. Tanácsi megrendelésre a vállalat 13 kilométer utat ké­szített el. Az összesen 22 mil­liós munkálatokból 7 millió­nyi jutott a megyeszékhely­re, s egyebek közt az Öszőlő utca, a Krúdy utca, és a nem volt ott. Megtalálta vi­szont B. Józsefet, aki koráb­ban együtt volt a pofont adó fiatalemberrel, így rajta akarta kitölteni bosszúját. B. József egy nagyobb társaság­ban volt, de Süveges kivá­lasztotta, még oda is szólt, hogy „te is jó leszel”, aztán felkapott egy széket és azzal támadott. B. József elkapta fejét a szék elől, karját pedig védekezésül maga elé tartot­ta. Az ütéstől eltört B. József karja és a feje is megsérült, Benczúr tér tanúskodik a munkálatokról. Az év hátralévő részében elsősorban állami gazdasági és termelőszövetkezeti bekö­tő utakat építenek. Tiszaszal- kán 5 milliót fordítanak erre a célra, de építkeznek a Má­tészalkai Állami Tangazda­ság fehérgyarmati üzemegy­ségében is. Az ÉRDÉRT meg­bízásából viszont Tuzséron, Vásárosnaményban és Máté­szalkán létesítenek utakat, 20 milliós ráfordítással. Tíz na­pon belül pedig átadják a MÁV megbízásából Eperjes- kén és Fényeslitkén épített utakat is. Olvasónk írja Nyíregyházán, a Kopogó ut­cában akadozik a szemét- szállítás. Jobbik eset, ha két hétben egyszer megjelenik a kocsi. De addig mi van, arról jobb nem beszélni. Itt nem­igen használják a kukaedé­nyeket. Ki mibe rakja a sze­metet az utcára, lavórba, ve- dérbe és így alkalmat adnak a kóbor kutyáknak a szemét­ben való keresgélésre. Egyszó­val mire megérkezik a sze­meteskocsi, az utca koszos, szemetes. mert amikor az ütéstől elszé­dült, beleverte fejét egy asz­tal sarkába. Szerencsére maradandó fo­gyatékosságot nem okozott Süveges István ütése, a törés azonban súlyos testi sértés­nek minősül, ezért a Nyíregy­házi Járásbíróság dr. Margi- ticsné dr. Katona Piroska ta­nácsa 6 hónap szabadságvesz. tést szabott ki érte, de a büntetés végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet jogerős. A Kopogó utca lakói „Te is jó leszel...' Támadás székkel A KÉPERNYŐ Hirn Valahogyan úgy adódott, hogy a múlt hét első felé­ben jobbára a 2. csatorna műsorait néztem. „Mazsolá­zó” jegyzeteimet tehát ezek­kel kezdem. A keddi Fiata­lok estje alaposan kibővített tematikájú volt — ha a ko­rábbi adások némi könnyű­zenei túltengésére gondo­lunk. (Az ifjúságot — bíz­vást feltehetően — azért más is érdekelheti.) A te­matikai gazdagodás min­denképpen dicséretes. Ugyanakkor nem hallgat­ható el, hogy nem lenne-e célszerű a műsor idejét rö- videbbre fogni, mondjuk egy-másfél órára? Mert né­melyik blokk túl hosszúra nyúlt, amivel az érdekessé­géből is bizony sokat vesz­tett. (Lovardaépítés, karate­téma.) S ha már az ún. „köny- nyű”-zenét is meg mertem említeni, hadd emlékezzek meg egy nagyon érdekes ri­portfilmről, a Sok húron pendülnek-ről, mely a ma­gyar popzene élvonalbeli képviselőinek érdekvédelmi szakszervezeti szerve tava­lyi megalakulása alkalmá­ból készült. (Riporter Győr- ffy Miklós, rendező Almást Tamás volt.) A sokak által csodált — s bizonyára so­kaktól irigyelt — népszerű, vezető popmuzsikusok vi­tathatatlanul jelentős hatást gyakorolnak az ifjúság tö­megeire. Ennek pillanatnyi anyagi és mindenféle más előnyeit is nyilván élvezik. És mégis, még ők is a sza­badfoglalkozásból adódó érdekvédelmi ügyeikben emeltek szót. (A munkavi­szony hiányának, pl. a táp­pénzre jogosulatlanságuk­nak a hátrányai, gyerme­keik bölcsődei-óvodai felvé­tele stb.). Hát mit szóljon akkor az a mintegy 3000 hazai popzenész (a megne­vezés a könnyűzene legkü­lönbözőbb irányzatainak képviselőit foglalja egybe az egyszerűség kedvéért), akik a „menőktől” jóval kedvezőtlenebb helyzetben vannak? Ezért azt hiszem, hogy a szakszervezeti ér­dekvédelmüket mindnyá­jan jogosnak ismerhettük el. Az ezt követő francia té­véfilm, az Egy asszony igaz­sága sem lélektani dráma (árfibár azt nem is várhat­tuk tőle), sem igazi krimi nem volt. Megbocsáthatat­lanul unalmasnak hatott. A csütörtök éjszakai magyar tévéjáték, a Giordano Bru­no Gyertyaöntő című mű­véből készített Nápolyi mu­latságok is próbára tehette a nézők késői figyelmét. A televízióra író és rendező Maár Gyula munkájától és a színészi alakításoktól nem lehet a művészi kvalitást eltagadni, azonban a hosz- szadalmasságra és a he­lyenkénti unalmasságra mégis fel kell hívni a fi­gyelmet. Göncz Árpád szombati tévéjátéka, a Sarusok (Ha­vas Péter rendezte meg stí­lusosan) a késői adásidőnél jobbat érdemelt volna. Nem nélkülözte a valódi drámai- ságot, ezért is mindvégig figyelemlekötő volt. A ki­tűnő, népes szereplőgárdá­ból meg kell itt elégednem a két főszereplő, Avar Ist­ván és Koltai János kieme­lésével. Aki pedig a köny- nyedebb szórakozást ked­velte, jól mulathatott az ezúttal is kiválóan összeál­lított és vezetett (Tamási Eszter) Önök kérték vasár­nap délutáni adásán, csak­úgy, mint az esti Vámmen­tes házasság c. derűs, ma­gyar—finn koprodukciós filmen. Merkovszky Pál A RADIO MELLETT A megszokottól eltérő a legtöbb esetben felkelti a figyelmet. Csurgói Katalin életrajza valóban rendha­gyó, teli buktatókkal, mi­ként a Névváltoztatási ké­relem, s ami mögötte van című adás alcíme jelzi. Nem lenne értelme, hogy most elismételjem, amit a műsorban hallottunk erről a nehéz sorsú lányról, aki — alig túl a harmincon — az öregek szociális otthoná­nak lakója, ápoltja, mert mozgásképtelenné lett. Többszöri öngyilkossági kí­sérlete következménye­ként. Vass István Zoltán szívó­san, tapintatosan, olykor ta­pintatlanul faggatja Kata­lint, és környezetét. Kide­rül, hogy a nem fényes, de csupán átlagos képességű, de igen szorgalmas és jó magaviseletű kis cigány­lányra nem figyeltek elég­gé, amikor kis falujából középiskolába került. Nem vették észre idejében, hogy a lelke nagyon sérülékeny, nem bírja elviselni a ku­darcot. Igaz, erre már előbb meg kellett volna tanítani ezt a korán árvaságra ju­tott gyermeket. Az előítélet és az emberek sunyisága azonban első munkahelvén mart bele legerősebben, ön­gyilkossági kísérletek, majd bénaság és végül elmegyó­gyászati kezelés. Azazhogy nem végül, mert utána az öregek szociális otthona kö­vetkezett, lelkileg gyógyul­tan, testileg végleg rokkan­tán. Alig túl a harmincon. Életét, kálváriáját szépen fogalmazott, világos monda­tokba foglalja. Érzik rajta, hogy szeretett tanító néni­je, eszményképe példáján maga is tanítónő szeretett volna lenni. Lehetett vol­na, ha igazi figyelmet, több segítséget kap, ha nem társ- talan, ha lélekben nem ma­gányos. Nemcsak azzal kell törődni, hogy egy fiatalnak minden szükséges anyagi létfeltétele meglegyen. AZ élethez több szükséges. Az igazi élethez. Az, hogy lé­lekben is közösségben él­jen, élhessen az ember. Azt is mondhatnánk, hogy jubilált az XJmbulda, Kaposy Miklós riportszatí- ra-sorozata. Vasárnap hang­zott el a tizedik adás. Rit­kán szólal meg, de akko^ jó vaskos umbuldákat tereget ki. Most pedig azt iparko­dott kideríteni, mit tettek vagy szándékoznak tenni az illetékesek a visszaélések megakadályozására, de leg-' alábbis csökkentésére. Vagy­is magyarán azt szerette volna tudni (s tudatni a hallgatókkal), volt-e, van-e értelrtie, haszna annak, hogy ennyire töri magát ebben az ügyben? . Mint kiderült, van értel­me, még akkor is, ha jó néhány féle visszaélés meg­akadályozásának lehetséges módjain még mindig csak törik a fejüket az. illetéke­sek. Az is igaz, hogy több intézkedés is született már, vagy pedig előkészületben van. De az is igaz viszont, hogy az Umbulda nem fog rövid időn belül kimúlni té­mahiány miatt. Csak bírja energiával Kaposy Miklós! Figyelemre méltó kétsze­mélyes rádiójátékot közve­tített vasárnap délután a Petőfi adó. Az Interjú, Kampis Péter jó ritmusú dialógusokba szerkesztett, a mai fiatalok bizonyos cso­portjainak, rétegeinek gon­dolatait, életfelfogását tük­röző — sajnos utolsó — mű­ve. Hibájául talán azt hoz­hatnám fel, hogy az utolsó szakasza túlzottan didakti­kusnak hat. Talán azért, mert a szerző ide sűrítette a véleményét. Seregi István

Next

/
Oldalképek
Tartalom